Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-31 / 25. szám
FELHŐS IDO, ESŐ NEM LESZ Részletek a 10. oldalon / /UOOJ Vonalban vagyunk... Telefonos hirdetésfelvétel néplap HÁTTÉR Az országban második éve folyik a küzdelem a belvíz ellen. A mostani árhullám minden korábbit felülmúlt, s nem kizárt, hogy tavasszal még a jelenleginél is rosszabbra fordul a helyzet. 7. oldal Főiskola az ország legnagyobb egyetemében Az ország legnagyobb egyetemét hozta létre három egyetem néhány kara és két főiskola. Szent István Egyetem néven január 1-jétől kezdte meg munkáját a közel húszezer hallgatót oktató univerzitás, amelynek része a jászberényi főiskola is. JÁSZBERÉNY A három főiskolai és hét egyetemi kar közös szervezetben való működtetése egyelőre jóval drágább, mint az integrációt megelőzően — mondta dr. Benedek Sándor, aki a hónap elejétől a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karának kari főigazgatója. Kiemelte, hogy egyelőre a főiskola tanárai, dolgozói, illetve a hallgatók még nem sokat érezhetnek abból, hogy az intézmény egy nagy egyetem részévé vált. Számukra a változások csak egy-két év múlva lesznek kézzelfoghatók. A főiskola vezetői azonban már a mindennapok gyakorlatában tapasztalják az integráció hatásait. Egyelőre a szervezeti keretek kialakítása zajlik. Azért drágább most a rendszer, mert már megkezdte működését az új központi szervezet, de a teljes kiépítéséig a régi irányítást is fennmarad. Az integrációt segítő világbanki támogatás egyelőre még nem indult meg, úgyhogy a felmerülő költségek egészét a tíz karnak kell „összedobnia”. Jászberénynek 26 millió forinttal kell ehhez hozzájárulnia. Ahogy Benedek Sándor fogalmazott: azt már sejtjük, hogy mi lesz holnapután, de hogy holnap? A napi működésben is gondok jelentkeznek. Valószínű, hogy a pedagógusoknak előírt 8,25 százalékos béremelést nem tudják megvalósítani a főiskolán. __________________(FOLYTATÁS A 3. OLDALON) A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége 76. Számú Kisújszállási Egyesülete idén negyvenéves. A jubileumot a hét végén nagyszabású kiállítással ünnepelték meg. A 118 kiállító 820 galambot - köztük amerikai óriáspostát, texánt, strasszert, kóburgi pacsirtát, arab dobost, karriert, magyar szarka keringőt - mutatott be a zsűrinek és a látogatóknak. fotó, b. l Flórafarsang esküvői hangulatban Virágkötészeti verseny és bemutató Harmadik alkalommal rendezte meg a hét végén Jászárokszálláson Flórafarsang elnevezésű programját a helyi Flóra Virágkedvelők Egyesülete. A virágkötészeti versenyt és bemutatót ezúttal az esküvői hangulat jegyében szervezték meg. JÁSZÁROKSZÁLLÁS Az ország több pontjáról érkező versenyzőket két kategóriába sorolták. Külön versenyt vívtak a tapasztalt, gyakorlott virágkötők és a szárnyaikat próbálgató kezdők. Az előbbiben 14, utóbbiban három versenyző mutatta be tudását a szakmának és a nagyközönségnek. A profik feladata egy esküvői csokor, ületve egy autódísz elkészítése volt, a kezdőknek koszorúslánycsokrot kellett alkotniuk, valamint fel kellett díszíteniük egy esküvői vacsoraasztalt. A nem könnyű „esküvői feladatokat” remek készséggel és a legváltozatosabb formában oldották meg a versenyzők. A zsűrielnök Vargáné Hegyi Ildikó virágkötő mester szerint a Jászárokszállásra évről évre ellátogató egyre több virágkötő szakmai fejlődése szembetűnő. A profi versenyzők közül a legötletesebb kiállításért járó különdíjat Surányi Zsuzsanna kompolti versenyző kapta meg. A legeredményesebb árokszállási különdíját Tóth Zol tánné vejiétte át. Az első díjjal járó 25 ezer forin / V Fiatalodik a gépjárműpark Az autók zöme továbbra is elavult, keleti gyártmány A megyei közlekedési felügyelet tavaly megyénkben 83 867 műszaki érvényességgel rendelkező járművet regisztrált, amelyek átlag- életkora 11,39 év. Ezen belül a legfiatalabbak a 3,5 tonna alatti haszonjárművek, átlagéletkoruk 5,67 év. A személykocsik jelentős hányada elavult, egykori szocialista gyártmány. Megyei információ Az utóbbi tíz évben látványos átalakuláson ment keresztül megyénk járműparkja, bár a gépkocsik átlagéletkora európai összehasonlításban még mindig nagyon magas: 11,39 év. A műszaki érvényességgel rendelkező járművek száma tavaly 83 867 volt, ebből 53 283 személyautó, 8751 tehergépkocsi, 428 autóbusz, valamint 3891 motorkerékpár. A legidősebbek a kétkerekűek, átlag 16.34 éve koptatják az aszfaltot, a legfiatalabbak pedig a 3,5 tonna össztömeg alatti haszonjármű- vek, átlagéletkoruk 5,67 esztendő. (E szegmensben történt talán a leglátványosabb változás, a Ford, a Toyota, a Peugeot, a Fiat stb. furgonjai viszonylag gyorsan nyugdíjba küldték a Barkasokat, Nysákat, Zukokat.) A buszok átlag 11,15 éve róják az utakat, a 3,5 tonnánál nehezebb teherautók pedig átlagosan 12,43 évvel ezelőtt voltak vadonatújak. A személyautók átlagéletkora 11.35 év, valamelyest kevesebb, mint a korábbi években. Örvendetes, hogy nő a szabályozott katalizátorral szerelt autók aránya. __________________(FOLYTATÁSA 3. OLDALON! A műszaki érvényességgel rendelkező személygépkocsiállomány gyártmány szerinti megoszlása megyénkben (1999) 1. VÁZ (Lada. Zsigulii 9639 2. Trabant 6946 3. Wartburg 5322 4. Opel 4782 5. Skoda 3941 6. Ford 2948 7. Volkswagen 2720 8. Fial 2214 9. Suzuki 2140 10. Polski Fial 2073 11. Renault 1215 12. Toyota 970 13. Peugeot 831 14. Dacia 726 15. Zastana (Yuga) 630 Forr»: megyei közlekedési felügyelet Kész az értékelés Hz Az esküvőiruha-bemutatót - melyhez remek hátteret adtak a szebbnél szebb virágdíszek - nagy érdeklődés kísérte fotó, s. j. tot a jászberényi Szívós Tibomé vihette haza, a második díj 20 ezer forintját Majoros Enikő egri versenyző hódította el, míg a harmadik díjat és a vele járó 15 ezer forintot Czémány Csabáné Antal Éva nyerte el. A kezdők között Németh Kata volt a legeredményesebb. BCS JÁSZSÁG A minap elkészült az a helyzet- felmérés, melyet a Jászsági Ön- kormányzatok Szövetsége rendelt meg a kistérségi agrárszer- kezet-átalakítást, illetve vidék- fejlesztést célzó Sapard-prog- ramhoz — értesültünk Vérségi László térségmenedzsertől. A helyzetértékelés az Európai Unió említett előcsatlakozási programjának elengedhetetlenül fontos eleme, és múlt év utolsó három hónapjában a különböző szakmai szervezetektől, illetve a jászsági településeken megtartott megbeszéléseken gyűjtötték a szükséges adatokat. Az itt feltárt lehetőségek és gyenge pontok mentén indíthatják el a stratégiai programkészítést, ami rövid időn belül el is kezdődik lapítvány romákért Kunmadaras, Kunhegyes és Nagyiván cigány kisebbségi önkormányzatai létrehozták a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Roma Munkanélküliek Foglalkoztatásáért Alapítványt. Kunmadaras Botos Ernő, a kunmadarasi cigány önkormányzat elnöke elmondta: az alapítvány célja, hogy segítsen a megyénkben élő munka nélküli romáknak az elhelyezkedésben, oktatásukban, átképzésükben. Ehhez számítanak az önkormányzatok, a munkaügyi központok segítségére is. Az alapítvány részt kíván venni a térség katasztrófaelhárítási problémáinak (árvíz, belvíz) megoldásában is. Az alapítók tiszteletbeli elnöknek választották Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkormányzat elnökét. Bíznak abban, hogy az alapítvány segítségével nem csak a három településen sikerül munkához juttatniuk a roma lakosságot. A kuratórium különös gondot fordít majd a romák nevelési feltételeinek javítására, az oktatás, átképzés megteremtésére, hogy javítsák a nagyszámú cigány lakosság felemelke- dési lehetőségeit. ________-o«K önyv a megye jelképeiről Hézagpótló munka befejezése előtt áll dr. Botka János történész-kandidátus: könyvet ír Jász-Nagykun-Szol- nok megye jelképeiről. Arra kértük, beszéljen a kötetről, megírásának céljáról és indítékairól. Megyei információ — A jelképek - s köztük a címerek - kutatásához a történelmi ismereteken át vezet az út, fordítva nem lehetséges - kezdte a választ. - Az önkormányzati jelképek közül mindig a címer volt a meghatározó, s ma is az. Sokan azt tartják, címer nélkül nincs is lényegi autonómia, és hiányos az azonosság tudata. A címerek története azonban ugyanúgy része a történelmi múltnak, mint bármi más. A megye történetéről már Megyénk címere formailag is teljes egységet alkot számos feldolgozás született, de a címer és a kapcsolódó jelképek nélkül ezek nem tekinthetők teljesnek. A kézirat lényegében készen van a mellékleteivel. Megjelenése a megyei önkormányzat gondozásában ez év első felében várható. A címerek, a zászlók régtől fontos, megkülönböztető információkat hordoznak a tulajdonosáról, azt képviselik. Lényegében díszes jelek, képi kompozíciók, de rendkívül fontos a hordozott tartalom, a jelképi mondanivaló. S ez annál értékesebb, minél régibb gyökerű a választott kép, alakzat, motívum. Megyénk jelképei a szó szoros értelmében ősi eredetűek. Az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok címere és az ezt 1991-ben visszaállító, illetve megújító önkormányzati rendelet is figyelemmel volt ezekre az értékekre: megőrizte például Külső-Szolnok (a Tisza- táj) 1563-ból származó gólyamotívumát, a nagykunok régi Kumá- niára emlékeztető oroszlánjelképét a holddal és a csillaggal (1725-ből) és a Jászságot ábrázoló vágtató kürtös lovast (1746- ból). __________________(FOLYTATÁSA 3. OLDALON! G álamű^órral egybekötött hatoslottó-sorsolást tartottak szombaton az alattyáni művelődési házban. A rendezvényen számos ismert művész mellépett. Képünk a nyerőszámok kihúzásának egy pillanatát örökítette meg. fotch bugány jános l 977086591501600025
