Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

Tisztelt Olvasóink! Továbbra is kérjük Önöket, küldjék be nekünk az 1999. év legemlékeze­tesebb horgászkalandjait — elsősorban nagy vagy valami miatt különle­ges fogásokat — ábrázoló képeiket, és néhány sorban írják le a fotó tör­ténetét! A legjobb képet és történetet beküldő jutalma változatlanul az Alkatex Kft. (Szolnok, Rékasi út 99., telefon: 56/413-321) által felaján­lott videokazetta lesz, amely a szolnoki Menyhárt József és barátai távo­li tájakon átélt óriásharcsa-kalandjait mutatja be. Beküldési határidő: január 21. Címünk: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Napilapok Szer­kesztősége, 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. Pf.: 105. A borítékra ragasszák rá a Horgászsarok emblémáját is! A fotókat minden esetben visz- szaküidjük az Önök címére. Boldog új.évet kívánunk! Tavaly ilyenkor már javában lehetett közlekedni a befagyott Holt-Tiszán, idén azonban várni kell még a biztonságos téli horgászattal idő, hanem elszántság kérdése is a napi mozgásigény kielégítése Idén is többe kerül a horgászat Schobert Norbert, a Tv2-ből ismert aerobikoktató is egyre több meghívásnak tesz eleget Egy új év kezdete mindig várako­zással tölti el az embert. Ki-ki saját életére, érdeklődési körére vetítve latolgatja: vajon mit hoz az új esztendő? Vannak azon­ban visszatérő dolgok, amelyek­re valamennyien kíváncsiak va­gyunk. Ilyen az is, hogy mi mennyibe fog kerülni, azaz in­kább mennyivel lesz drágább. A pecások népes táborát az év első napjaiban valószínűleg az idei horgászjegy- és területienge- dély-árak foglalkoztatják legin­kább, így ezúttal ennek néztünk utána. Érdeklődésünkre Jánosi Imre, a Közép-Tisza Vidéki Horgász­egyesületek Szövetségének ügy­vezető elnöke elmondta: a 2000. évi területi jegyek árai át­lagosan mintegy tíz százalékkal — azaz körülbelül az infláció mértékével — emelkedtek az előző esztendőhöz képest. A megye jelentősebb horgász­vizei közül az alcsiszigeti Holt- Tiszára — új tagoknak — 7500 forintba kerül az éves területi engedély a tavalyi 6500 forint­tal szemben. Aki azonban az előző évben is rendelkezett ide szóló engedéllyel, az idén 5500 forintért pecázhat a holtágon. A Halász Kft. kezelésében lévő vizek horgászatára jogosító pa­pír ára 4750-ről 6000 forintra változott, a Tisza-tavi területi je­gyek árai azonban változatla­nok maradtak. Szerény mérték­ben változtak a Hortobágy-Be- rettyó-csatornára, a Zagyvára és a Tárnára, illetve a Körös-Al- sóvizre szóló engedélyek költsé­gei. Ugyancsak minimális mér­tékben emelkedtek a tagdíjak, amelyek így most általában öt­száz és ezer forint között mo­zognak. Sőt, azt is jó tudni, hogy a hetven év feletti férfiak több mint 50, a nők kortól füg­getlenül közel 30, míg a gyer­mekek 80 százalékos kedvez­ményben részesülnek. Az alcsi holtágon mindez annyiban mó­dosul az előzőekhez képest, hogy a hetven év feletti férfiak­nál — legalább tízéves tagság esetén — 40, a nőknél pedig több mint 60 százalék a kedvez­mény mértéke. Jó hir az is, hogy az utóbbi években a halá­szatijog megszerzéséért szedett ezer forintokat 2000-ben kell utoljára befizetniük a horgá­szoknak.-bugány­Testedzéssel a mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekek jobb közérzetéért! A karcagi Egészségügyi Gyermekotthon lakóinak életéből sem hi­ányozhat a sport, a mozgás. Az intézet vezetői, munkatársai eddig is nagy figyelmet fordítottak e fontos teendőre, melyet jeleztek a speciális olimpián, valamint a karcagihoz hasonló intézmények köz­ti sportversenyeken részt vevő lelkes versenyzők eredményei. A zord téli idő beköszöntével sem tétlenkednek a mozgáshoz szokott fiúk és lányok: hetente két alkalommal kibuszoznak Berekfürdőre, ahol folytatják a nyár folyamán megkezdett úszótanfolyamot. Az intézet munkatársai nap mint nap le­mérhetik a gondjaikra bízott gyermekek magatartásán, visel­kedésén, mit is jelent az érintet­tek számára a rendszeres víz­ben tartózkodás s általában az aktív mozgás. Az ünnepek alatt, a Mikulás és a karácsony ajándékaként egy eddig más célra használt termet szereltek fel okos és a test sok izmát megmozgató, a fölösleges energiát levezető Ditec gyártmányú erőfejlesztő gépekkel. A speciális és egyéni testre szabott gyakorlatok vég­zését azok a gyermekek kezd­hették el, akik részt vettek egy teljes orvosi vizsgálaton. Ez­után Veres Béla karcagi szakem­ber testépítő elkészítette az edzéstervet — így máris elkez­dődhettek az edzések. Már az első napokban kitűnt, hogy a várakozást felülmúló módon kapcsolódtak be a munkába azok is, akik eddig nehezebben voltak mozgósít­hatók a sportra, a mozgásra. A futópad, a taposógép és a töb­bi hasznos fejlesztőgép a téli hónapokban előkészítheti a ta­vaszi versenyre készülőket, má­sok izomzatát erősíti, vagy ép­pen egyeseket megnyugtat a rendszeres mozgás. Az értelmükben és mozgá­sukban korlátozottak helyzeté­re az Európához történő csatla­kozásunk jegyében fokozottan figyel a társadalom. Ezt jelzik azok a lépések, melyeket a kor­mányzat, a szakminisztérium is lényeges, fontos célnak te­kint. Karcagon pedig elébe men­tek a ma még szép tervek stádi­umában lévő gyakorlati elkép­zeléseknek is. Voltak idők, amikor a kövérség kimondottan az előkelőség, a gazdag­ság szimbólumának számított. Amikor a gömbölyű hasú gyárigazgató háta mögött halkan összesúgtak a beosztottak: „Ugye, milyen tekin­télyt parancsoló pocakja van a nagyságos úrnak?!” Ma azonban már egyre ritkább az elhízott cégvezető, hiszen a vállalkozóknak nem tűnik hosszú távú befektetésnek egy előreláthatóan szív- és érrendszeri pa­naszokkal küszködni fogó tokás vezérrel együttműködni. Nem csupán divat vagy elegancia kérdése manapság a viszonyla­gos karcsúság, hanem az egész­ség jelképe is. Sokan tudatosan formálják, csinosítják testüket zsír- és kalóriaszegény táplálko­zással, és lehetőség szerint moz­gással. Ez utóbbi egyébként min­den téren többet használ, mint a fogyókúra, csupán az kell hozzá, amiből e világban a legkevesebb­nek hiszünk: idő. Egy fitneszte- remben épp arról érdeklődtünk az erőgépeken verejtékezőktől, miért akarnak az átlagosnál is jobb kondícióban lenni, és ho­gyan szakítanak erre időt. A vá­laszok talán feldühítik a szerény bérből és fizetésből élők táborát, pedig a megkérdezettek sem a fel­ső tízezer tagjai... Erzsébet (38 éves): — Egyedülál­ló ápolónő vagyok, és egy héten csak egyszer-kétszer járok le edzeni. A műszakoktól függően osztom be az időmet, de a trénin­geket már két éve nem hagyom ki. Nem tagadom, hiú ember va­gyok, és megpróbálom megőriz­ni a fiatalkori alkatomat. Szá­momra ez nem gyötrődés, sőt, hiányérzetem támadna, ha kima­radna valamilyen okból ez a program. Róbert (22 éves): — A katonatár­saimmal szoktam kondizni. Az első kimenőnkön elmentünk egy kocsmába, jól lerészegedtünk, másnap pedig alig éltünk. Akkor határoztuk el, hogy azt a pénzt, amit elittunk, elkölthetnénk az erőteremben is. így is, úgy is job­ban megérné. Azóta járunk le kö­zösen lehetőség szerint, segítünk egymásnak a súlyok körül, és most már rivalizálunk is. De be­vallom, egy-egy hétvégi bulin még mindig előkerül a pia. Klaudia (17 éves): — Hétköznap a gimi után jövök le egy-egy órácskára, ennyi belefér az időm­be. Nem viszem túlzásba a kon­dit, mert nem tetszenek azok a lá­nyok, akiknek a teste alaposan ki van dolgozva. Inkább aerobikoz- ni szoktam, de ma itt kötöttem ki. A combommal meg a fene­kemmel vagyok elégedetlen, előbbit erősíteni, utóbbiból lead­ni szeretnék. Márta (40 felett): — Asszony va­gyok, a férjem is tudja, hogy né­hanapján átjárok ide. Itt lakom a közelben, s lehet, ha messzebb lenne ez a szalon, nem jönnék le. Sajnos szeretek jókat enni, s bi­zony ez meglátszik rajtam. Elein­te szenvedtem a gépeken nagyon, most már viszont az izomlázat is megszoktam. Két haláleset csúcsközeiben Millenniumi túra a Kilimandzsáróra Egy német és egy amerikai turista meghalt a hét végén a Kiliman­dzsáróra, Afrika legmagasabb hegyére szervezett millenniumi tú­ra közben. Összesen mintegy ezer, különféle nemzetiségű turista döntött úgy, hogy Afrika „tetejéről” nézi meg, hogyan „virrad fel” az új évezred. Ebbe a csoportba tartozott az az 55 éves német fér­fi és az az 51 éves amerikai nő is, aki számára tragédiával végző­dött az élményekben bővelkedőnek induló kirándulás. Az Egyesült Államokból, Nagy- Britanniából, Franciaországból, Ausztriából, Japánból és a Dél­afrikai Köztársaságból érkeztek részvevők a millenniumi hegy­mászó túrára. A csoport decem­ber 20-án indult útnak a hegy lá­bától, és a végig kitartók szilvesz­ter éjszakáján vágtak neki a vég­ső szakasznak, hogy virradatig felérjenek a csúcsra. Sokan már korábban feladták a vállalkozást, mert szervezetük nem bírta a ter­helést az egyre ritkuló levegő­ben. A sikeresek közül egyesek a Kibo-csúcson lévő, 5681 méte­res magasságú Gilman-pontról köszönthették a napfelkeltét, míg másoknak az 5891 méteres magasságban lévő Uhuru- csúcsot is sikerült elérniük. Ez utóbbinak a meghódítására álta­lában csak kevesen mernek vál­lalkozni, annyira kimerülnek az oxigénhiány miatt, mire a mere­dek ösvényen felkapaszkodnak a Gilman-pontig. (Az 51 éves ame­rikai nő az Uhuru-csúcson esett össze holtan.) A német férfi még pénteken lelte halálát, 4700 mé­teres magasságban. Bár boncolá­sát még nem végezték el, a turis­tacsoportot kísérő hegyi veze­tőktől tudni lehet, hogy össze- esése előtt az elhunyt súlyos lég­zési nehézségekre panaszkodott. A mostani ezerfős Kilimandzsá- ró-túra kivételes eset. Átlagos években 400-700 ember mássza meg a novembertől májusig tar­tó turistaidényben a Kiliman­dzsárót, amelynek neve a helybe­li néptörzsek nyelvén „isten há­zát” jelenti. Bizsergeti az önérzetemet, hogy a munkahelyemen a jó kiál­lású hölgyek között tartanak szá­mon, még a fiatalabb munkatár­sak is. István (30 éves): — A barátom nyert egy negyedéves belépőt a szalonba, de ő nem használná ki, így nekem adta. Különben most vagyok itt először, még a gépek­kel is ismerkedem. Tulajdonkép­pen nem ártana a felsőtestemen egy kis izom, de nem hiszem, hogy negyedév elteltével sokkal több lesz rajta. Bevallom, nem vagyok egy kitartó típus. Valéria (31 éves): — Vállalkozó vagyok, nagyon szigorú időbe­osztással intézem az ügyeket. Ám a fodrászat, a fitneszklub és a szolárium is be van iktatva a he­ti teendőimbe, számomra ezek fontos dolgok. Az ügyfeleim nem éppen szegény emberek, és szin­te elvárják, hogy úgy nézzek ki, ahogy most is kinézek. De most már hadd eddzek tovább, mert máris késésben vagyok... Tímea (23 éves): — A barátom fizetett ide be. Különösebben nem indokolta tettét, ezért úgy gondolom, így akarta közölni, hogy kicsit lehetnék fittebb. Tu­lajdonképpen őérte szenvedek, hiszen szeretem. Csaba (19 éves): — Munkanél­küli vagyok, de szeretnék majd egy őrző-védő testületnél szolgál­ni. Remélem, fizikailag megfele­lő leszek. Időm van a testépítés­re, anyagilag pedig mindig segí­tettek a szüleim, hogy ennek a hóbortptak hódoljak.--------------------­Természetbarát-felhívás \ /Túravezetői vizsga v A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Természetbarát-szövetség és a kecskeméti Ifjúsági Ház közös ki­írása alapján ifjúsági, bronzjelvé­nyes gyalogos és kerékpáros túra­vezetői képesítés megszerzésére van lehetőség. A tanfolyam — amely kellő számú jelentkező ese­tén már január közepétől beindul­na — az MTSZ-tagoknak ingye­nes, a gyakorlótúrán és a gyakorla­ti vizsgán mindenki a diáksport­klubok és diák-sportegyesületek vagy saját költségén vesz részt. A túravezetői vizsgát minden 14. életévét betöltött, egészségi alkal­massággal rendelkező, iskolai vagy szakosztályi javaslattal bíró egyén tehet, a jelentkezési lap ki­töltésével. A tanfolyam sikeres el­végzéshez kötelező gyaloglótúrák szükségeltetnek: Szolnok-Ma­lomszög (03. 05.), Tájoló 2000 — Túravezetők versenye (04. 22.). Jelentkezési lapot és egyéb infor­mációt Buncsek Zoltánodnál (56/344-504) és Séra Bélánál (56/373-589) kaphatnak az érdek­lődők. Az oldalt írta és szerkesztette: Mészáros Géza Fotó: Csabai István Öt éven belül: doppingmentes sportágak Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság (NOB) elnöke sze­rint 1999 volt a szervezet történetének legnehezebb éve. — A NOB komoly etikai és strukturális válságba ke­rült a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpiával kap­csolatban kirobbant korrup­ciós botrány után — vázolta fel a helyzetet a spanyol sportvezető. — Az év végére a reformbizottság eredmé­nyes munkájának köszönhe­tően sikerült visszaszerezni a NOB hitelét, de még na­gyon sok munka vár ránk, hogy a tekintélyünk is újra a régi legyen. Samaranch po­zitívan értékelte a nemzet­közi doppingellenes ügy­nökség (WADA) létrehozá­sát is: — Összefogással, úgy érzem, a doppingot ki lehet űzni az amatőr és a verseny- sportból, de ehhez a harc­hoz szükségünk lesz a poli­tikusok segítségére is — mondta. — Meggyőződé­sem, hogy a törvények és az ellenőrzések szigorításával legkésőbb öt éven belül vala­mennyi sportág dopping­mentessé tehető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents