Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

5. OLDAL '%■■■ 2000. ^ANUÁR 25., KEDD HAZAI T ÖKÖR Lakótelepi aggodalmak A radiátorcsere a fűtőtest tulajdonosának kötelessége Mi a teendő, ha a lakótelepi távfűtéses radiátor épp a nagy hidegben romlik el? A szakavatott válasza meg­nyugtató: aggodalomra nincs ok. Javítás vagy csere miatt ugyanis senkinek sem kell fagyoskodnia. Budapest - GM Tarján Róbert, a Gazdasági Mi­nisztérium energetikai tanács­adója lapunk érdeklődésére hangsúlyozza: a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében a távfűtők kötelezettségeit a leg­magasabb szintű jogszabályok rögzítik. A távhőtörvény egyebek mellett taglalja, mi minősül szol­gáltatói, illetőleg fogyasztói fel­adatnak. A társasházi törvény az épüle­ten belüli tulajdoni viszonyok ki­alakításának módozatait is tartal­mazza. Ennek értelmében a radi­átorok (elzáró szelepestől vagy nélküle) egyéni avagy közös tu­lajdonban egyaránt lehetnek. Ha nem tér ki erre a társasházi alapí­tó okirat, akkor a radiátor és sze­lepe közös tulajdonnak minősül. E hovatartozás dönti el, hogy a lakástulajdonost vagy a társashá­zi közös költséget terheli-e a kar­bantartás, a felújítás, illetőleg a javíthatatlanság miatti radiátor- csere ára. Ebből következik: ha valaki esztétikai megfontolásból cserélteti ki régi fűtőtestét, illető­leg lakásátalakítás miatt helyez­teti át, a költségeket nem hárít­hatja senkire. Fontos tudnivaló: bárkié is le­gyen a fűtőtest és szelepének tu­lajdonjoga, a javításról és a cseré­ről a lakótelepeken a közös kép­viselőnek tudnia kell. Erre azért van szükség, hogy a beavatkozás közepette a közös tulajdon biz­tonsága ne sérüljön.. Számos esetben előfordult ugyenis, hogy a fűtésszerelő gondatlansága miatt több lakásban is kihűltek a radiátorok. A télvíz idejére nem várt mű­veletek egyébként általában nem hosszadalmasak, így a la­kások semmiképp sem hűlhet­nek ki. Az ellátás folyamatossá­ga érdekében azonban a beren­dezések ellenőrzését és karban­tartását nyárra írja elő a törvény. _______________________________________|CS. B. J.) Védelmet kért Dávid Ibolya A kormányé a döntés joga _____ Budapest_______ A Köztársasági Őrezred még nem kapott értesítést arról, hogy a kormány el­rendelte volna a megfenye­getett igazságügy-miniszter ideiglenes védelmét - tud­tuk meg az őrezred illeté­kesétől. Mint ismeretes, Dávid Ibolyát múlt csütörtökön életveszélye­sen megfenyegették. Az állítólag nyugodt hangú telefonáló arra a közlekedési perpatvarra célzott, amely a politikusasszonyt szállí­tó hivatali autó sofőrje és az exminiszter Kökény Mihály fele­sége között zajlott amiatt, mert Kökényné nem húzódott félre a kék lámpát használó jármű lát­tán. Dávid Ibolya ezúttal komo­lyan vette az inzultust és védel­met kért. Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred személyvédelmi főosz­tályának helyettes vezetője ér­deklődésünkre elmondta: bár hozzá még nem jutott el semmi­lyen ezzel kapcsolatos kormány- döntés, elvileg a belügyminisz­ter - indokolt esetben - bárme­lyik politikus ideiglenes védel­mére javaslatot tehet. Állandó védelemben Magyarországon hét személy részesül: a köztár­sasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Al­kotmánybíróság, valamint a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő és a földművelésügyi- és vidék- fejlesztési miniszter. Göncz Árpádnak, Orbán Vik­tornak és Áder Jánosnak az úgynevezett helyszín- és sze­mélybiztosítás mellett éjjel-nap­pali lakásfigyelés is jár. A Köz- társasági Őrezred emberei 24-48 órás váltásban állandóan a ki­emelt épület közelében tartóz­kodnak, míg a többi említett személyt otthonában „csak” riasztórendszerek és kamerák vigyázzák. Mint megtudtuk, az ideiglenes védelemben részesülők a fenye­getettség fokától függően élvez­hetik ugyanezeket a szolgáltatá­sokat, amelyek közül a személy- biztosítás az egyetlen kötelező elem. Ha a kormány elfogadja a Dá­vid Ibolyára vonatkozó belügy­miniszteri javaslatot, akkor a mi­niszter asszony elvileg korlátlan ideig élhet a lehetőséggel, bár az őrzés indokoltságát 30 napon­ként felülvizsgálják. Az esetleges újabb fenyegető vagy gyalázkodó telefonok, levelek - utóbbiak ko­molyságáról írásszakértői véle­ményt is kérnek - sokat nyom­nak a latban. Kardos szerint sajnos mocs­kos hangvételű, „majd megnéz­heted magad, ha...” kezdetű le­velekből az állandó védelem alatt álló személyek postájában sincs hiány. TAKÁCS MARIANN Üj autótípus Esztergomból Képünkön balról: Akira Shinohara, a Suzuki Rt. elnök-vezérigazgatója, Kazuo Nukazawa nagykövet, Orbán Viktor miniszterelnök és Meggyes Tamás esztergomi alpolgármester fotó: mónos qábor Esztergom 16 milliárd forintos bővítés ered­ményeképpen hétfőn megkezdő­dött a Wagon R+ mini egyterű so­rozatgyártása a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában. Az első gépkocsit a japán gyár magas ran­gú vezetőinek jelenlétében Or­bán Viktor miniszterelnök kor­mányozta le a szerelőszalagról. Ünnepi beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: a magyar autóipar megújításában a Suzuki cégnek elévülhetetlen érdemei vannak. A gyár biztos munkát ad az itt, illetve a környéken élő mintegy 1400 embernek. Tavaly mintegy 30 százalékkal több személygépkocsi talált vevőre az országban, mint a korábbi esz­tendőben. Az eladott járművek zöme kis- és középkategóriájú volt, s nem luxusautó. Mindez azt jelenti, hogy egyre többen tudtak, illetve tudnak személy- gépkocsit vásárolni, mondta a Miniszterelnök. Akira Shinohara, a Magyar Suzuki Rt. elnöke rámutatott: az esztergo­mi gyárban, működésének csak­nem nyolc évében több mint 320 ezer személygépkocsi készült el, amiért köszönet illeti a magyar támogatókat, együttműködőket. Több az egyedülálló idős ember Sokat költenek lakásra, élelemre a nyugdíjasok Az időskorúak és a nyugdíjasok egy főre ju­tó lakótere Magyarországon nagyobb, mint a társadalmi átlagé. Inkább kevesebbet köl­tenek ennivalóra, de a lakásuk rezsijét ak­kor is kifizetik, ha kevés a pénzük - állapít­ják meg felméréseik alapján a TÁRKI Társa­dalomkutatási és Informatika Egyesülés szakemberei. Budapest Az idősek jövedelmi helyzetét és lakáskörülmé­nyeit vizsgáló kutatásaik szerint a kilencvenes évek elején a magyar társadalom többségének jelentős életszínvonal-csökkenése a nyugdíja­sok körében is tapasztalható volt. A felmérések adatai viszont arról is árulkodnak, hogy az idő­sek jövedelmi helyzete kevésbé romlott, mint az aktívan dolgozó rétegeké. A kutatók megállapították azt is: a magyar népesség demográfiai szerkezetének legna­gyobb problémája az, hogy az idősek aránya egyre jobban nő a fiatalabb korosztályokhoz képest. Az 59 éven felüliek 1960-ban még csak 13,8 százalékát jelentették a lakosságnak, míg az 1998-as felmérések szerint ez az arány 20 százalékra nőtt. A csak időskorú személyekből álló háztartások aránya is nagyobb lett. A leg­frissebb adatok szerint csaknem minden har­madik lakásban kizárólag idős emberek laknak, s közöttük is minden másodikban egyedülálló. Az elmúlt években az idősekénél is nagyobb arányban nőtt a nyugdíjasok rétege. Ennek fő oka a korai nyugdíjba vonulások kiugróan ma­gas száma volt. Jelentős mértékben visszaszo­rult a nyugdíjkorhatáron felüli foglalkoztatás. Megállapítható az is, hogy a nyugdíjasok nem tekinthetők homogén társadalmi csoportnak. Különböző helyzetük életkoruktól, családi álla­potuktól és jövedelmüktől függ. A kutatók szerint a nyugdíj mellett munkát vállalók többsége minden szempontból jobban él, mint a nyugdíjasok átlaga. Az idősek évente átlagosan 434 ezer forint­ból gazdálkodhatnak, míg a teljes népességnél az átlag 453 ezer forint. A felmérések szerint az idős emberek 60 százalékánál fordult elő, hogy pénzük nem tartott ki a hónap végéig. A lak­bért, a közös költséget, a fűtést és a vízdíjat így is általában kifizették. Többségük jobban tűri a szegénységet is, mint a társadalom többi rétege. Jövedelmük na­gyobb része az államtól származó „visszajutta­tás”, míg csak kisebb hányadot képvisel a pluszkereset. A 60 éven felüli nyugdíjas férfiak 3,8 százaléka dolgozott 1998 áprilisa és 1999 márciusa között, míg a nők 2,2 százaléka volt állásban. Az idős emberek jövedelemhátránya a teljes hazai népességhez viszonyítva csaknem 6 százaléknyi, a dolgozó, aktív korosztályhoz ké­pest pedig mintegy 10 százalék. Összességében tehát megállapítható, hogy az időskorúak életszínvonala, illetve jövedelmi helyzete a lakosság egészéhez viszonyítva ked­vezőtlenebb, míg az egyedülállóknál a különb­ség még határozottabban érzékelhető. A nyug­díjak reálértéke az utóbbi években csökkent. 1992 és 1998 között az időszak elején megálla­pított átlagnyugdíj reálértéke 16-17 százalékkal esett vissza. Németh zsuzsa VASUTASSZTRÁJK. Az elvi nyilatkozat helyett a vasutas­szakszervezetek elsősorban a 2000. évre vonatkozó kollektív szerződés módosításáról és a bérfejlesztésről kívánnak tár­gyalni a jövőben a MÁV Rt.-vel. A sztrájk előtti egyeztető tárgya­lást nem az elvi nyilatkozat, ha­nem az idei kollektív szerződés módosítása, és a bérfejlesztés ügyében kezdeményezték. Ha sikerülne megegyezni a kollek­tív szerződés és a bérfejlesztés kérdésében, az minden bizony­nyal elősegítené az elvi nyilat­kozat elfogadását is, amely alapja lehet a középtávú megál­lapodások megkötésének. ALÁÍRÁSGYŰJTÉS. Országos aláírásgyűjtésbe kezdett az SZDSZ. Az akció célja, hogy kellő számú aláírás esetén a parlament tárgyaljon a sorkato­nai szolgálat eltörléséről. A párt az ország NATO-csatlako- zásával elérkezettnek látja az időt, hogy beterjessze javasla­tát, miszerint a haderőreform részeként a kötelező katonai szolgálatot önkéntes és hivatá­sos hadsereg váltsa fel. A javas­lattal a kisgazdapárt és a MIÉP kivételével más parlamenti pár­tok is egyetértene. KÖVÉR LEMOND. Pártelnök­ké történő megválasztásom esetén a miniszteri posztról nyilvánvalóan lemondok - je­lentette ki Kövér László, a Fidesz ügyvezető alelnöke, tár­ca nélküli miniszter. ILLEGÁLIS FEGYVEREK. A budapesti Fégarmy Fegyver- gyártó Kft. több tucat dolgozó­ját hallgatja ki a rendőrség azt követően, hogy múlt pénteken őrizetbe vettek két olyan sze­mélyt, akik a kft.-töl származó vadonatúj, sorszám nélküli pisztolyokkal üzleteltek. A rendőrség tavaly már több olyan ügyet leplezett le, amely­ben bűnözők adták-vették a kft.-től származó, új, sorszám nélküli pisztolyokat. PRAXISJOGVITA. A szociális ta képviselőcsoport elnöksége a parlamenti munka megcsúfolá­sának tartja, hogy a praxisjog­gal foglalkozó újabb törvényter­vezetet a kormányoldal négy nap alatt kívánja végighajszolni a parlamenten. Az MSZP valódi egészségügyi reformot akar hatpárti egyeztetés és széles körű szakmai konzultáció után. FOLYTATJÁK A KERESÉST. Egyelőre sem a gondatlanságot, sem a szándékosságot nem zár­ta ki a Budapest Sportcsarnok­ban december 15-én keletkezett tűz okát feltáró vizsgálat. Erdős Antal ezredes bejelentette, foly­tatják a vizsgálatokat, miután a kivitelezők eltávolítják a beom­lott tetőszerkezet roncsait, tör­melékeit. ■ A millennium emlékére. Egy 204 centiméter magas, 150 kilogramm súlyú, egyedileg tervezett és kivitelezett vázát ajándékozott az ország házának a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., amelyet Áder János, az Országgyűlés elnöke hétfőn délután ünnepélyes keretek között vett át a Parlament északi társalgójában Kovács Józseftől, a gyár igazgatójától (jobbra). A vázát Gerzson Pál festőművész tervezte, Lázár István és Szántó Imre mesterfestő több mint két hónapig dolgozott rajta, az aranyozása egy hónapig tartott. fotó: feb/kallus oyörgy Zöldszám az adományozóknak Idén is lehetőség lesz arra, hogy adónk 1-1 százalékának sorsáról magunk rendelkezzünk. Az egyik 1 százalékkal valamely társadalmi szervezetet, alapítványt vagy nemzeti közintézményt támogathatunk. A másik 1 százalékkal pe­dig vagy egy egyház „perselyét” vagy az árvízkárok meg­előzését szolgáló költségvetési keretet gyarapíthatjuk. Budapest - APEH Fontos tudnivaló, hogy 1 százalé­kos felajánlást csak azok tehet­nek, akik fizetnek személyi jöve­delemadót, és a felajánlható összeg eléri a 100 forintot. Magya­rán, ha az adóbevallás 59. sorá­ban szereplő összeg meghaladja a 10 ezer forintot. Ha valaki az adójának mindkét 1 százalékát szeretné felajánlani, akkor két rendelkező nyilatkozatot kell el­helyeznie egy saját maga által be­szerzett, normál méretű boríték­ban. A nyilatkozat csak akkor ér­vényes, ha a borítékon szerepel az adózó neve, lakcíme és adó­azonosító jele. Az adóbevallás­hoz csatolt rendelkező nyilatko­zatra kizárólag a kedvezménye­zettek adószámát, illetve techni­kai azonosítóját kell feltüntetni. Az 1 százalékok adományozó­inak és a kedvezményezetteknek nyújt segítséget egy új szervezet, a Nonprofit Információs és Okta­tó Központ Alapítvány (NIOK). Január 10-től naponta 8-tól 18 óráig hívhatók az ingyenes 06-80- 200-074-es telefonszámon. A NIOK Alapítvány négy munkatár­sa segít a telefonálóknak abban, hogy megtalálják a keresett egye­sületet, illetve alapítványt. Vála­szolnak a felajánlással és az ado­mány elfogadásával összefüggő kérdésekre. Felhívhatják őket azok a szervezetek is, akik szeret­nének bejelentkezni a kedvezmé­nyezettek adatbázisába. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal segítségével létrejött NIOK Ala­pítvány az egyetlen olyan szerve­zet, amely nem saját magának gyűjt felajánlásokat, továbbá az összes civil szervezet és adózó számára elérhető. Ez az alapítvány rendelkezik a Magyarországon fellelhető legna­gyobb és legpontosabb civil szer­vezeti regiszterrel. Több mint 4000 társadalmi szervezetet tarta­nak nyilván folyamatosan frissí­tett adatbázisukban. Internetes honlapjukon ( www.niok.hu ) megtalálható minden fontos in­formáció a személyi jövedelem- adó 1 százalékának felajánlásával és elfogadásával kapcsolatosan. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents