Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-24 / 19. szám

?nnn Tani tár 7.d HtfTFfí KORKÉP aloló cserkészek Idén kilencedik alkalommal írt ki országos népdal- és cserkész- daléneklő, valamint vers- és pró­zamondó versenyt az országos cserkészszövetség. A debreceni kerülethez tartozó csapatok ré­szére a döntőt szombaton Kar­cagon a 176. Számú Nagykun Cserkészcsapat rendezte meg. Az országos döntőbe a vers­mondók közül Mátyus Melinda, Orvos-Nagy Csaba (karcagi Nagykun Református Általános Iskola) és Puskás Mariann, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium diákja jutott tovább. A prózamondók kategóriájában Farkas Flórát (Nagykun Refor­mátus Általános Iskola) és Anta­li Viktóriát (Tiszafüred Kossuth Lajos Gimnázium), a cserkész- daléneklők közül Mátyus Melin­dát, a népdal kategóriában Far­kas Flórát találta a zsűri a leg­jobbnak^ __________________■ V A nemzet megtartó ereje” 4Folytatás az 1. oldalról) A legközelebbi jövőben sor ke­rül a Kossuth tér átépítésére, a művésztelep rekonstrukciójára, a Széchenyi-városrészben görög katolikus templom építésére, ezek szélesebb értelemben mind a kultúra fejlődését szol­gálják és reprezentálják. A beszéd után ritka esemény tanúi lehettek a jelenlévők: egy Szolnokon született, nagy léleg­zetű zenemű ősbemutatójának. Selmeczi György A Tisza című oratóriumát a Szolnoki Filhar­monikus Zenekar adta elő Kes- selyák Gergely vezényletével. Közreműködött a Bartók Béla Kamarakórus, a Szolnoki Ko­dály Kórus, a Kodály Gyermek­kar, valamint szólistaként Ker­tész Marcella, Benedek Mária, Drucker Péter, Szilágyi János és Sebő Ferenc. Az ünnepség második részé­ben mutatta be Himnusz című ünnepi műsorát a Szigligeti Tánctársulat Molnár László színművész közreműködésével. Ezután adta át Szalay Ferenc polgármester a Pedagógiai Díjat Biber Pálnak, Decsi Margitnak, Flajdú Ferencnek, posztumusz kitüntetésként Kulcsár Balázs­nak, Rigóné Polgár Ágnesnek, Vály Györgynének és Varga Bélá­nak. Nyolcas Erika erdélyi népdal­okból összeállított műsora után vette át a Bodex-gyűrűt Vida Pé­ter színművész Bodnámé Szán­tó Évától, a Bodex Kft. képvise­lőjétől. A Szolnok Város Kulturális Díja — Kaposvári Gyula Emléké­re kitüntetést Szalay Ferenc adta át Vörös Lászlónénak, Kardos Tamásnak, akinek egyébként a színház első emeletén fotókiállí­tása nyílt, valamint Vass Lajos­nak. ■ Művészeti gálaestet rendezett szombaton a fegyverneki önkormányzat a község művelődési házában. A millenniumi rendezvénysorozat nwóünnepségén a műsorban egyéni előadék és csoportok mutatkoztak be. fotói csabai istván k Feleslegesek a roma önkormányzatok? blakon kidobott pénz a cigány önkor­mányzatokra fordított összegek — véli a Nemzeti Etnikai Roma Kisebbségi Érdekvé­delmi Szervezet. A NERKÉSZ azonban nem csak ennyiben mond ellent a hivatalos ci­gány politikának. A szervezet elképzelései­ről kérdeztük a megyeszékhelyen élő, tavaly év végén a NERKÉSZ alelnökévé választott Mozsár Istvánt. Szolnok- A cigánypolitikával foglalkozók Önt mint az egyetlen szolnoki székhelyű roma párt, a Ma­gyar Cigányok Demokratikus Pártjának, az MCDP-nek az elnökét ismerhették meg. Flogyan került a NERKÉSZ-be?- A négy esztendeje alakult NERKÉSZ tavaly év végén szorosabbra fűzte a kapcsolatait az MCDP-vel. A civil szervezet több vezetője tiszt­séget kapott a pártban és fordítva. így választot­tak engem is a NERKÉSZ alelnökének.- Az országban 240 roma szervezet műkö­dik. Miben különbözik a NERKÉSZ a többitől?- Elsősorban abban, hogy a NERKÉSZ nem roma napokat akar szervezni, hanem az elesetteket kívánja fel­karolni. Munkát szeret­nénk biztosítani cigá­nyoknak és magyarok­nak egyaránt. Azért küzdünk, hogy a romá­kat pont azok a jogok és kötelességek illessék meg, mint a többi ma­gyar állampolgárt. A cigány jogok túlhajtott kö­vetelése csak az ellenérzéseket fokozza. A NERKÉSZ bélyegzőjében a magyar címer talál­ható, míg a többi szervezet a kocsikereket vá­lasztotta jelképéül, és hosszú utat emleget. Én úgy érzem, a hosszú utat már megtettük. Ha­zánkban nem látni lovas kocsis cigány karavá­nokat. Cigányország pedig nincs. Nem volt, és nem is lesz. Mivel a romák megtalálhatók a vi­lág minden táján, így az adott, a befogadó or­szág vérkeringésébe kell integrálódniuk. Ha ez megtörténik, akkor bízhatunk abban, hogy csökken, később pedig megszűnik a cigányság­gal szembeni előítélet.- Az előítéletek csökkentése, a roma kultúra ápolása lenne a feladata a cigány önkormány­zatoknak is. Ezek szerint e szervezetek munká­jával nem elégedett?- A cigány kisebbségi önkormányzatok fe­leslegesek. Különcködésnek tartjuk. Kidobott pénz a működésükre fordított összegek. Csu­pán arra jók, hogy a cigány embereknek azt le­hessen mondani: „problémáitokkal forduljatok a kisebbségi önkormányzatokhoz”. Ráadásul a kisebbségi önkormányzatok miatt is a nem ci­gányok többsége úgy érzi, a roma származású­ak sokkal több támogatásra számíthatnak, mint a magyar származásúak. Termé- ,, szetesen ez nem igaz, hiszen ha f 1 valóban így lenne, akkor a faji ■ előítéletek még jobban kiéleződ- 0- í nének. Ám a „kivételezésnek” AJh* még a látszatát is jobb elkerülni. g|Í9Pl| - A kisebbségi önkormány- mi o JB zatoknak azért van a cigányság számára kézzelfogható haszna is. Gondoljunk csak a szolnoki modellként emlegetett „Roma esély’’ iskolára, amely az Országos Cigány __________________ Önkormányzat támo­g atásával jött lére.- A cigányság kis csoportja Árpád fejedelemmel telepedett le a Kárpát-medencében. Ebből eredendően mi ma­gyarok akarunk lenni és magyar iskolákban ta­nulni. Éppen ezért elfogadhatatlannak tartjuk a cigány iskolákat. Minden agy egy csiszolatlan gyémánt. Éppen ezért nem fogadható el, hogy a cigányoknak más, a többség társadalométól különböző iskolákba kelljen járniuk. A már meglévő roma értelmiség sem cigány iskolában tanult. TELEKI JÓZSEF Névjegy Név: Mozsár István Született: Szolnok, 1930 Családi állapot: nős, hat gyermek Iskolai végzettség: katonatiszti iskola Foglalkozás: nyugállományú főhadnagy | í 3. OLDAL A sportpályáért is hálóztak Millenniumi rendezvény Kunmadarason A magyar kultúra napján, jótékony millenniumi bállal kezdődött szombaton Kun­madarason a millenniumi év rendezvénysorozata. A bál fővédnöke Varga Mihály államtitkár, védnöke Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke volt. A megjelenteket az önkormány­zat nevében Márki Sándor pol­gármester köszöntötte, majd szólt a fennmaradt kunmadarasi hagyományokról, amelyeket a jö­vő generációnak is meg kell őriz­nie. Erre a fontos feladatra hívta fel a fiatalok figyelmét, majd megkö­szönte mindazok támogatását, akik adományaikkal a községi sportpálya felújításához hozzájá­rultak. Ezután az Arany János és a Kálvin úti óvodások, az általános iskola zene tagozatosai, valamint a tiszafüredi Pátrya Művészeti Alapítvány helyi tagozatosai mű­sorral köszönték meg a felnőttek segítségét. — Az elmúlt ezer esztendő alatt a magyarság kiállta a próbá­kat. Bár volt itt tatár, török, még­is sikerült megőriznünk magyar- • Ságunkat. A vérzivataros ezer esztendő után is fennmaradt a nyelv, a nemzeti tradíció, a hit, ami erőt adott az újrakezdéshez. Kívánom, hogy újabb ezer év múltával is beszélhessen az a ge­neráció a magyar kultúráról, a madárasi hagyományokról - mondta pohárköszöntőjében Varga Mihály államtitkár. A hajnalig tartó bálon a jó han­gulatról Farkas Rozika, Kolostyák Gyula, Monzinger Ferenc nóta­énekesek, a talpalávalóról pedig Oros Imre és Márki Sándor gon­doskodott. Az Arany Jánps úti óvodások műsora_________________________fotó, barta l. Markánsabb lesz az MDF V Pártkongresszusra készülnek Szombaton tartotta választ­mányi ülését a Magyar De­mokrata Fórum megyei szervezete. A gyűlés vendé­ge volt dr. Gémesi György, a párt országgyűlési képvise­lője, a Magyar Önkormány­zati Szövetség elnöke, aki sajtótájékoztatón beszélt a párt ügyeiről. • Szolnok Különleges aktualitást adott a be­szélgetésnek, hogy pénteken két MDF-es államtitkár jelentette be kilépését a pártból, és csatlako­zott a Fideszhez.- Az MDF zavartalanul műkö­dik tovább — kommentálta a híre­ket dr. Gémesi György. - Több mint 21 ezer fős tagságunk van, ez az utóbbi időben nőtt is. A két államtitkár nem volt országgyű­lési képviselő, a párt életében nem is vettek olyan aktívan részt. Emiatt szerintem konfliktus nem lesz köztünk és a Fidesz között. A honatya a tájékoztató továb­bi részében beszélt a párt arcu­latalakításáról. Cél, hogy mar­kánsabbá tegyék a pártot, ennek pedig egyik fontos állomása lesz a február 5-i országos kongresz- szus.- Igyekszünk összefogni a jö­vőben a kisebb, hasonló érték­rendszerű pártokat, ez ügyben elnöki szinten már megkezdőd­tek a tárgyalások. Folytatjuk koa­líciós politikánkat is. Korrekt partnere voltunk eddig a Fidesz­nek, miattunk változás ezután sem lesz — mondta dr. Gémesi György. PE A MÁV Szolnoki Járműjavító Ezüst Pelikán-díjas férfikarának 125 éves kórustörténeti kiál­lítása nyílt tegnap a „Millennium” Vasutas Klub előcsarnokában. A július 10-ig látható tár- lat megnyitóján a kórus a megjelent lemezéről adott elő részleteket. _______fotó, cs. i. V Benne élek a kutatott közegben Beszélgetés dr. Örsi Juliannával, a kevi múzeum kitüntetett igazgatójával A magyar kultúra napján dr. Örsi Julianna, a túrkevei múzeum igazgatója is átve­hette a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Közművelődési Díjat. Amint az ünnepség után kiszabadult a gratulá­lok gyűrűjéből, arra kértük, beszéljen eddig pályájáról, munkásságáról. Szolnok- Tevékenységét néprajzi, törté­nelmi és szociológiai témájú köte­tek, tanulmányok sora reprezen­tálja. S mindez egy kun kisváros­ban, Túrkevén született. Nehe­zebb ott számottevő tudományos életművet létrehozni, mint na­gyobb, szerencsésebb adottságú helyeken?- Ezt gyakran megkérdezik tő­lem. Valóban egy kissé el va­gyunk zárva a világtól, Túrkevét már a vasút is elkerüli. Bárhová utazom, hajnali ötkor kell indul­nom, ha időben oda akarok érni. Dolgozni persze ott is lehet, leg­följebb egy kicsivel nagyobb el­• szántságra, no és szervezőmun­kára van szükség, ha részt akarok venni hazai és külföldi konferen­ciákon, tartani akarom a kapcso­latot kutatókkal, időt akarok szánni terepmunkára, levéltári kutatásra.- Ugyanakkor, nem tudom, jól gondolom-e, előnye is lehet ennek a helyzetnek, hiszen valósággal körülveszi az, amit kutat.- Valóban, benne élek a kuta­tott közegben, folyamatos vissza­jelzéseket kapok a környezetem­ből. Szinte a mindennap­okban szembesíthetem a tanulmányokban olvasot­takat a valósággal.- Mi érdekli elsősor­ban? Mivel foglalkozik leg­szívesebben?- A közösségek műkö­dése izgat elsősorban, az, hogy a közösségben élő ember magatar­tását, viselkedését hogyan befo­lyásolja a közösséghez tartozás.- Legutóbbi munkája, a Lacz- ka János emlékezete című, nem­rég Karcagon megjelent kötetben közölt nagy tanulmány is lényegé­ben ezt vizsgálja: a Bécsből, Bes­senyei György szellemfköréből ha­zatért kunsági fiatalember, Lacz- ka János, hogyan illeszkedett be a közegbe, amelyből korábban ki­vált.- És hogyan állította a közösség szolgálatába mindazt, amit távollété­ből magával hozott.- Most, ezekben a na- pokban-hetekben mivel foglalkozik?- A túrkevei múze­um új állandó kiállítását készítem. De dolgozom a Kecske­mét 20. századi agrárközösségei­ről szóló tanulmányomon és a hódmezővásárhelyi társadalmat vizsgáló tanulmányomon is. És van még egy munkám, ötéves program keretében kutatom a Kárpát-medencei házassági kap­csolatokat a magyar és nem ma­gyar közösségekben. Ez a munka még az elején tart, alig kezdődött meg a második éve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents