Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-19 / 15. szám

2000. Január 19., szerda JÁSZSÁGI 7. OLDAL B ARANGOLÁS / \ „Nagypolitika” helyett várospolitika kell! Beszélgetés dr. Magyar Leventével, Jászberény polgármesterével Az intézmények zökkenőmentesen, gond nélkül működhettek, több városi beruházás is megkezdődött Jászbe­rényben. Pénzügyi szempontból sike­res évet zárt a város 1999-ben, de poli­tikai csatározásoktól nem volt mentes az önkormányzat munkája. Többek között erről is kérdeztük dr. Magyar Levente polgármestert. — Mit tart 1999 legnagyobb eredményé­nek?- A legfontosabb, hogy a városi intéz­mények működése garantált volt.- Nem természetes dolog, ha működ­nek az intézmények?- Nem, mert egy abszolút kiszámítha­tatlan finanszírozási környezetben dolgo­zunk. Az önkormányzati törvényben elő­írt kötelező feladatoknál sem jelenik meg a költségeink százszázalékos finanszíro­zása. Az egyik legfőbb probléma, hogy gazdálkodásunkba év közben is „bele­szól” az állam, a szabályzók változnak. Ez pedig instabil helyzetet teremt.- A városban ennek ellenére nagy be­ruházások zajlanak - szennyvízhcdózat- fejlesztés, kórházépítés -, tehát mégis van némi mozgástér.- 1990 óta Jászberényre jellemző, hogy a minden évben hozza azt a teljesít­ményt, amit az előző évi költségvetés alapján vártunk. Még soha nem kellett fe­lülvizsgálnunk terveinket. így volt ez ta­valy is, és reményeim szerint így lesz ez 2000-ben is. A zavartalan intézményi mű­ködés mellett, tervezetten és megalapo­zottan van lehetősége a városnak, hogy fejlesztésekbe kezdjen. A helyi adókból pluszbevételeket tudunk szerezni, ami az esetek nagy részében pályázatok önerejét képezi, mint a szennyvízhálózat fejleszté­sekor és a kórházi építkezés indulása előtt. Sokszor előjön a testületi üléseken, hogy ha az egyik beruházást megvalósít­juk, a másikra nem marad pénz. Ez hamis beállítás! Igaz, meg kell határozni a prioritásokat, de ez nem azt jelenti, hogy bizonyos dolgokról le kell mondanunk. Például a hű­tőgépgyári megkerülő út esetében. Mert az, hogy hitelt veszünk föl rá, nem jelenti, hogy le kell mon­danunk a közműfejleszté­sekről. Van rá mód, hogy pályázzunk, és a szakmai­lag jól elkészített pályáza­tokért lobbizzunk. Ahhoz viszont, hogy ezen a terü­leten versenyképesek maradjunk, az itt működő politikai erőknek mindent meg kell tenniük.-- Sokak szerint a tavalyihoz hasonló politikai csatározásokra - mint az elkerü­lő út, a lakáskoncepció, telekeladás - utoljára a rendszerváltás első éveiben volt példa a városban. Mi lehet ennek az oka?- Az a zaklatott politikai légkör, mely az egész országra jellemző. A kormány- váltás óta tapasztalható a folyamatos par­lamenti torzsalkodás. Ez soha/olyan mér­tékben nem jelent meg önkormányzati szinten, mint ahogy az elmúlt évben az egész országban, így Jászberényben is. Mindezt azonban „simán” lehet rendezni. Senki nem veszi el az alkalmat egyetlen egy politikai erőtől sem, mely a kormány­ban jelen van, és képviseletet szerzett a jászberényi önkormányzatban, hogy be­mutassa a várost gyarapító lehetőségeit. Csak azt kell elutasítani, amikor politi­kai szempontok alapján állí­tanak szembe egymással be­ruházásokat. Nem hiszem, hogy egy tehermentesítő út ellenpólusa a csatornafej­lesztés. Mindkettőt meg kell valósítani. Ilyenkor a nagy- politikát félre kell tenni, és a várospolitikát kell előtérbe helyezni.- A tapasztalatok és az előrejelzések alapján nyu­godt évre számít 2000-ben?- Egy város akkor mond­hatja magát nyugodtnak és gazdaságilag is stabilnak, ha nemcsak azokkal a bevételekkel bír, melyet a kor­mányzat normatívaként biztosít, hanem van biztos helyi bevétele is. 2000-ben a megemelt helyi adókkal az 1999. évhez hasonló működést tudjuk biztosítani. A kormányzat tervbe vette az iparűzési adó osztott adóvá tételét. Nagy feladat, hogy kidolgozzuk azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel a centralizációs törekvéseket ki­védjük. Azt a módot, m^Hyel megment­hetjük az intézményhálózatunkat. i jászsági települések önkormányzatai által létrehozott, három fővel működő Jászsági Térségfejlesztési Iroda egy hónapja nyitotta meg kapuit Jászberényben, a Déryné utca 6.­Eseménydús csütörtök a Hamza Múzeumban V A magyar kultúra napja alkalmá­ból a jászberényi Hamza Múze­um Alapítvány több programot is szervezett az általa fenntartott múzeumban. Január 20-án, csütörtökön dél­után fél ötkor „Képek fekete-fe­hérben - Hamza D. Ákos a ma­gyar filmművészetben” című könyvet mutatja be Balogh Gyön­gyi filmtörténész, a Magyar Film­intézet munkatársa. Ezt követő­en Hamza D. Ákos filmes mun­kásságát bemutató kiállítás nyí­lik, melyet dr. Kertész Róbert, a Hamza Múzeum Alapítvány Ku­ratóriumának elnöke, a Damja­nich János Megyei Múzeum igaz­gatója ajánl az érdeklődők figyel­mébe. A „kultúrdélután” záróakkordja a nemrégiben megalakult Hamza Stúdió tagjainak munkáiból ké­szült kiállítás lesz, amelyet Zsol- nay László művészettörténész, a Damjanich Múzeum munkatársa nyit meg. len alszik a természet, hogy azután tavasszal újult erővel ébredjen. Persze télen is fejlőd­et a vegetáció, fólia alatt. Jászágón Mozsáréknál már szépen kifejlődött a fejes saláta. Gazdabál pirkadatig Évek óta hagyomány már, hogy a jászjákóhalmi gazdakör bált szervez tagsága részvételével. A vigadalom idén sem marad el. A jeles esemény kezdetének időpontjaként január 21-e, este hét órát jelölték meg a szervezők. (A bál végét nem határozták meg előre, döntse el a vendégkoszorú, hogy mikor kíván felhagyni a mulatság­gal.) A helyszín természetesen a gazdakör székháza lesz. S ha már mindent a megszokottak szerint szerveztek, a menün sem változtat- tak, birkapörkölttel várják a mulatni vágyókat._________________■ alesetmentesen Eleinte csak szakkörként, ké­sőbb fakultációként, mostanság pedig a helyi általános iskola tantervének részeként oktatják Jászjákóhalma fiataljait a közle­kedés szabályaira. A KRESZ-oktatás helyi koor­dinálója Katona János tanár. Kapcsolatot tart az országos, il­letve a megyei baleset-megelő­zési bizottsággal, versenyekre készíti fel a fiatalokat. Az iskolá­ban elsőtől nyolcadikig évente 8-16 órában kapnak újabb és újabb információkat a nebulók tanáraiktól. A pedagógusok munkáját évről évre országos szinten is értékelik, elismerik. Katona János munkáját is jónak ítélték meg a döntéshozók. Az erkölcsi elismerés mellett egy fényképezőgépet vehetett át a rendőrség budapesti, Teve utcai székházában tavaly ősszel. A közlekedési ismeretek ok­tatását édesapja - aki szintén pedagógus volt - kezdte el a te­lepülésen. Munkájuk talán leg­nagyobb elismerése, hogy 1945 óta nem történt halálos kimene­telű közlekedési baleset a kis jászsági községben. Az ükapja is kovácsmester volt A Jászágón élő Kovács Lász­lónak nemcsak a neve, a mestersége is kovács. Csa­ládjában nemzedékek óta öröklődik a nehéz, de szép mesterség legapróbb fogása is. Nemcsak az apja, nagyap­ja, de még az ükapja is pat­kókészítésből, ekejavításból tartotta fenn családját. Megérkezésünk után Laci bácsi rögtön műhelyébe vezetett ben­nünket. Idős kora miatt néhány éve végleg felhagyott mesterségé­vel, de a másfélszáz éve gyarapo­dó szerszámkészlet még mindig legféltettebb kincsei közé tarto­zik. Mutatott például egy menet­vágót, ami 1854-ben készült. A műhely közepén áll még ma is az üllő, és a mester büszke rá, mert mint mondta, különösen szép hangja van. Akinek van füle hoz­zá, már az üllő hangjából tudhat­ja, hogy éppen milyen izzó mun­kadarab formálódik a kalapács alatt. A családi krónika nem tartja pontosan számon, mikor állt munkába az első Kovács egy ko­vácsműhelyben, de az 1800- as évek harmadik harmadá­ban már javában serényked­tek az uradalmi műhelyek­ben. Nagyapja például gróf Pálfy Józsefné, gróf Károlyi Zseraldin birtokán uradalmi kovácsként dolgozott. A ne­mes hölgy Károlyi Mihály nagynénje volt. Mesélik, hogy mikor az unokaöcs föl­det osztott, csak ennyit jegy­zett meg a nagynéni: „A Mis­ka gyereket tán a fürdővizé­be kellett volna fojtani, ami­kor eszébe jutott ez a badar­ság...!” A nagyapa alattyáni, az apa csányi születésű. Kovács László szintén Csányon látta meg a napvilágot 1923-ban, felesége révén került Jászágóra. .Laci bácsinak eleinte nem na­gyon fűlt a foga a családi mester­séghez. Annak idején azonban egy gyerek nem mondhatott el­lent szüleinek, így „ráragadt” a szakma minden apró fogása, míg apjának segédkezett. Amikor már lehetősége volt rá, a földdel kezdett foglalkozni, din­nyét termesztett sokáig, de a ko­vácsmesterséggel sosem hagyott fel teljesen. A mezőgazdálkodást jól kiegészítette a kovács szakma. Ha odakinn esett az eső, a hó, hát volt munka a műhelyben. Még néhány éve lovat patkóit a környékbeli gazdáknak, de mos­tanra már a nyugdíjas hétköznap­ok maradtak a fájós lábbal, no meg a nem kevés szép emlék­kel... Zsalus Bútorbarlang Bt. Jászapáti, Kossuth Lajos út 17. Tel.: 06-57/443-080 KOMFORT elemes bútorok, zsalus, rátétes, betétes nádbetétes változatban, 14 féle színben — étkezőgarnitúrák — ülőgarnitúrák — parafapadlók, falburkolók — drapériák VÁLASZTÉK — LEHETŐSÉG — ÍZLÉS — KOMFORT A FORT-KOM BÚTORCSALÁDBAN KELLA OKTATÁSSZERVEZŐ BT. 2000. FEBRUÁRTÓL, FOLYAMATOSAN INDULÓ TANFOLYAMAI NAGY KEDVEZMÉNNYEL!- személy- és vagyonőr- mezőőr- biztonságszervező- településhulladék-gyűjtő- testőr és szállító- pirotechnikus 1. ,- kereskedő, boltvezető- mechanikus és elektromos bizt.- vámkezelő rendszerszervező- könnyűgépkezelő FEGYVERVIZSGA (EGY NAP ALATT, MINDEN KATEGÓRIA) 2000. 01.30. és 2000. 02. 27-én Tanfolyamok helyei: Jászberény, Szolnok, Törökszentmiklós Érdeklődni: 06-20/9766-038 (16-19) ,SM. Növényvédelmi overall és kalap Hagyományos, vászon, minősített. , * 00 Megrendelhető: Molnár és Tsa. Kft. *' Jászberény, Nagykátai út 27. Telefon: 57/415-700 v Fax: 57/415-800 > Az oldalt írta: Banka Csaba A fotókat készítette: Sárközi János ZOLDSEG-GYÜMÖLCS NAGYKERESKEDÉS nyílt Jászberényben, az Ártér úti hűtőházban! Nyitva: H-P 8-16 óráig. Telefon: 57/407-087, 06-30/2490-257. Kedvező árakkal és kitűnő minőségű árukkal várom vásárlóimat. A Szarv-ágy-patak hullámai. \/ Pénz még nincs, de a képviselő bizakodik A napokban írtunk két jászsági település több mint fél éve tartó kálváriájáról. A nyári esőzések után a Szarv-ágy-patak elöntéssel fenyegette Jászárokszállást. Ekkor az árral hadakozók átvágták a patak védművét, és víz alá került a határ. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság (Évízig) azóta sem fizette ki a meg­állapított kár összegét. A cikkünkben megszólaló Fel- bermann Tamás igazgatóhelyet­tes szerint a védmű átvágása mi­att a jászdózsai és jászárokszállá­si határban keletkezett közvetlen kár 3,9 millió forint. Mindez csak töredéke annak a 163 millió fo­rintos kárértéknek, melyet koráb­ban az Évízig által felkért szakér­tő állapított meg. írásunk megje­lenését követően a Magyar Tele­vízió is foglalkozott az esettel. Az Évízig egyik vezetője ekkor már csak 1,2 millió forintos jogos igényről beszélt. Mindezek után az érintettek próbálnak „megmozgatni min­den követ”, hogy pénzükhöz - ne csak annak töredékéhez — jussanak. A szakminisztériumnak dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselőn keresztül juttatták el panaszukat. A képviselő kérdésünkre el­mondta, hogy az eset dokumen­tumait hétfőn átadta Hajós Béla helyettes államtitkárnak. A hon­atya bizakodó, hisz mint mond­ta, a helyettes államtitkár koráb­ban is korrekt módon kezelte a kistérség jogos igényeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents