Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-19 / 15. szám

2000. Január 19., szerda 3. OLDAL MEGYEI KORKÉP Elégedetlen áramfogyasztók? Nem javult a villamosenergia­szolgáltatással kapcsolatos fo­gyasztói elégedettség 1999-ben az előző évhez viszonyítva: a fo­gyasztók az árakkal, a hibaelhá­rítás színvonalával és a pana­szok ügyintézésével voltak elé­gedetlenek elsősorban - derül ki a Magyar Energia Hivatal (MÉH) országos felméréséből. A MÉH tegnap értékelte a villa- mosenergia-szolgáltatással kap­csolatos fogyasztói elégedettség felmérésének eredményét, ame­lyet tavaly ősszel a negyedik al­kalommal végeztek el. A várako­zásoknál elégedettebbeknek bi­zonyultak a fogyasztók a díjfize­tés módjával és időpontjával. A legnagyobb elégedettséget az Észak-dunántúli Áramszolgálta­tó (Édász) Rt.-nél, a legkisebbet pedig a Tiszántúli Áramszolgál­tató (Titász) Rt. területén ta­pasztalták a felmérés készítői. A szolgáltatással szembeni elvárá­sok is Észak-Dunántúlon a leg­nagyobbak, míg a Tiszántúlon kisebbek. A felmérés során mintegy 10 ezer fogyasztót kér­deztek meg véletlenszerűen, akik reprezentálják az ország la­kosságát. A kérdések öt fő terü­letet öleltek fel: a szolgáltatás minőségét, az üzemszerű kap­csolatot, a fogyasztókkal való kommunikációt, az árakat és a környezetvédelmet. («mi Kht.-t alapított a megyei területfejlesztési tanács Indulás hárommilliós alaptőkével Műanyag nyílászárókat is gyártanak választékbővítés gyanánt Bánhalmán a Bánfa Kft.-nél. A vállalkozás egyik munkacsarnokában állí­tatták iizgrnbe a speciális célgépeket, amelyekkel összeállítják az új terméket. _________________________totó: mészáros / Egyre biztonságosabbak útjaink Kétszer is emelkedik (Folytatás az 1. oldalról) Egy, az 1998-as önkormányzati választások után készített ön- kormányzati szövetségi felmé­rés szerint jelentősen romlott a polgármesterek felkészültsége, képzettsége. Ennek okát pedig elsődlegesen az alacsony bére­zésben vélik felfedezni. Megyénk több település ér­deklődtünk arról (több-keve­sebb sikerrel), mennyit is keres­nek a polgármesterek, illetve milyen díjazásban részesülnek az önkormányzati képviselők. Szolnokon például (és a na­gyobb városokban) a mindenko­ri vezetői pótlék nélkül számí­tott miniszteri fizetés 80 száza­lékában állapítják meg a polgár- mester bérezését, azaz 182 520 forintban. A képviselők ennek 25 százalékát kapják, azaz 45 630 forintot. Ennél persze több pénzt vehetnek fel a képviselők, mivel az önkormányzatoknál szinte mindegyik képviselő tag­ja valamelyik bizottságnak (sőt, többnek is), vagy éppen elnöke, ezért pluszbérezés jár. De ugyancsak pluszjuttatás jár a ta­nácsosi címért is. Jászberény­ben például a képviselőknek a megyeszékhelyhez hasonlóan 45 630 forint az alaptiszteletdí- juk, míg' bizottsági tagként már 68 44^fbizottsági elnökként pe- dig 9/ 260 forint jár nekik, b. oy. (Folytatás az 1. oldalról) Az összes baleset közül csaknem minden hatodik az alkohol miatt történik, ezért az ittas vezetők ki­szűrése a rendőrök egyik fő célja. Ugyanígy kiemelten kezelik például a kerékpárosok, illetőleg a gyermekek közlekedésbiztonsá­gát. A kerékpárosok is jelentős szerepet játszanak a balesetek alakulásában: a személygépko- csi-vezetőkfután ők a másodikok a felelősök listáján. Van olyan kis­város, «mol az összes közúti bal­esetnek mintegy a feléért a bicik­lisek hibáztathatók. Bana Béla százados úgy tájé­koztatta lapunkat, hogy a tavalyi baleseti helyzetet szemléltető sta­tisztika több tényező együttes ha­tásaként alakult biztatóan. Min­denképpen szerepet játszott a rendszeres, célorientált forgalom­ellenőrzés, sebességmérés, egyál­talán a rendőri jelenlét. Bizonyá­ra sokat jelent az is, hogy már az iskolákban elkezdődik a helyes közlekedésre nevelés, de nem el­hanyagolgató szempont a jármű­park folyamatos korszerűsödése sem. Egyre hatékonyabbá válnak a járművek aktív és passzív biz­tonsági berendezései, a technikai fejlődéssel azonban nem áll egye­nes arányban a balesetek súlyos­sági fokának csökkenése. Eseten­ként ugyanis elbizakodottá teszi a vezetőket az autójuk által nyúj­tott biztonság. Amin tehát még feltétlenül javítani kell, az a köz­lekedési kultúra. H.GY. Kitüntetések a kultúra napján Január 22-én, a magyar kultúra napja alkal­mából rendezett ünnepségen adják át Szol­nokon az önkormányzat által alapított Pe­dagógiai Díjat, Kulturális Díjat, valamint Bodex-díjat. Szolnok Az ünnepségen - melynek műsorán Selmeczi György A Tisza című oratóriumának ősbemuta­tója is szerepel - Pedagógiai Díjat vehet át Bi­ber Pál nyugalmazott testnevelő tanár (aki töb­bek között elindította megyénkben a cselgáncs­sportot, megszervezte az első országos közép­iskolai cselgáncsbajnokságot, hosszú éveken keresztül pedig az országos sportnapok városi és megyei bemutatóit), Decsi Margit nyugalma­zott biológia-kémia szakos tanárnő (akinek ki­váló szakmai munkáját bizonyítja az is, hogy tanítványai rendkívül eredményesen szerepel­tek mindig tanulmányi versenyeken), Hajdú Ferenc nyugalmazott matematika-kémia szakos tanár (aki őszinte elhivatottsággal nagyon sok egyszerű ember gyermekét tanította, melyet ők a középiskolában való helytállással igazoltak), Kulcsár Balázs (sajnos már csak posztumusz részesülhet a kitüntetésben), a Mátyás Király Általános Iskola volt igazgatója (aki újszerű öt­leteivel, kezdeményezőkészségével, felkészült­ségével, korszerű pedagógiai látásmódjával új lendületet adott kollégáinak), Rigóné Polgár Ag­nes igazgatóhelyettes, testnevelés-orosz szakos tanár (aki iskolájában a testnevelés tanítása lavult orvosi számítógépek Idén még működőképesnek tűnik, de bármikor lerob­banhat a szolnoki háziorvo­si rendelőkben működő számítógépek jelentős ré­sze. A géppark cserére szo­rul, de az a kérdés: ki fizes­se ezt? Szolnok A szolnoki egészségügyi alapellá­tásban 1992 óta tértek át a számí­tógépes adatfeldolgozásra és - nyilvántartásra. Több mint nyolcvan számítógépet üzemel­tek be, abból mára 59 amortizáló­dott. Közben az összes házi-, il­letve házi gyermekorvosi rende­lés (kettő kivételével) vállalko­zásba ment át, de a számítógé­pek az önkormányzat tulajdoná­ban vannak. Az elavult technika az idén még úgy tűnik, tudja teljesíteni a feladatát, de keletkezhetnek varok, sok gép bármikor lerob banhat. A megoldás új gépek be­szerzése lenne, de ki fizesse a költségeket? A háziorvosok az OEP által nyújtott forrásokból nem költhet­nek új számítógépekre. Az egész­ségügyi szolgálat azt javasolja a szolnoki önkormányzatnak, hogy még az idén kezdjék el a számítógépek cseréjét. Legalább harminc gép cseréjére lenne szükség ebben az évben, aminek a költsége két és fél millió forint. A többi gépre további ütemekben kerülne sor. A géppark felújításá­nál figyelembe kellene venni a szolnoki kórházak számítógép- rendszerét is, amelyhez csatla­koztatni lehetne az alapellátás komputereit. A géppark cseréjé­ről a közgyűlés dönt a közeljövő­ben. P.É. mellett vezeti a leány torna-, a versenyaerobik- csoportokat, és tanítványai legújabban a Fit- Kid sportágban is eredményesen versenyez­nek), Vály Györgyné tanítónő, vezető pedagó­gus (aki évtizedes tapasztalatai alapján az olva­sástanításban egyedülálló, sikeres módszert dolgozott ki és alkalmaz óráin) és Varga Béla nyugalmazott igazgató (aki nyugdíjasként is óraadóként éneket tanított, hiszen a kórusmoz­galom hosszú évekig hozzátartozott életéhez, a Szolnoki Kodály Kórus egyik alapító tagja). A Bodex Kft. a Szigligeti Színház művészei közül évről évre aranygyűrűvel — a Bodex-díj- jal - ajándékozza meg azt a színművészt, aki az évadban a legeredményesebb művészi szín­vonalat nyújtotta, s akit a társulat tagjai válasz­tanak ki maguk közül. Idén a Bodex-díjat Vida Péter színművész kapja. „Szolnok Város Kulturális Díja-Kaposvári Gyula emlékére” kitüntetést nyújtanak át Kar­dos Tamás fotóművésznek (akinek fotói és mű­vészeti munkássága Szolnok városnak is hírne­vet szerez, itthon és külföldön egyaránt), Vass Lajosnak, a Városi Művelődési és Zenei Köz­pont Kht. ügyvezető igazgatójának, az Ars-In- Kom Művészeti és Kommunikációs Kft. vezető­jének (aki a kultúráért elkötelezett, sokoldalú ember, s a díjjal eddigi tevékenységének elis­merését, megbecsülését fejezi ki a város) és Vö­rös Lászlónénak (aki a népdalkultúra terjeszté­sében végzett munkájáért, kulturális tevékeny­ségéért is érdemes e díjra). —AGY— A megyei területfejlesztési tanács tegnapi ülése után Búsi Lajos, a tanács elnöke sajtótájékoztatót tartott, amelyen az ülésen történ­tekről és a belvízhelyzetről tájékoztatta az újságírókat. Szolnok Búsi Lajos előterjesztésében két fontos napirendi pontot tárgyalt a megyei területfejlesztési ta­nács: a szervezeti működési sza­bályzatot és a megyei területfej­lesztési tanács közhasznú társa­ságának megalakítását. A közhasznú társaság három­millió forintos alaptőkével meg­alakult. Ebből 2,4 milliót a terü­letfejlesztési tanács, 100-100 ez­ret pedig a hat kistérségi társulás adott. A kht. fő célja, hogy szak­emberekkel kibővítve segítse például projektekkel, elemzé­sekkel a tanács munkáját. Búsi Lajos ezután átfogó tájé­koztatást adott a belvízhelyzet­ről, némi visszatekintéssel, illet­ve beszélt a várható fejlemé­nyekről-is. Mint mondta, az idő­járás hatására kissé javult a bel­vízhelyzet. 45 településen folyt vagy folyik védekezés, illetve vé­geznek preventív munkálatokat. Eddig 654 személyi tulajdonú la­kást és 48 önkormányzati ingat­lant ért kár. A legérintettebb települések: Kétpó, Kuncsorba, Rákócziújfa- lu, Tiszaföldvár, Tiszasüly, Ti- szavárkony, Törökszentmiklós és Túrkeve. Ideiglenesen 57 sze­mélyt kellett elhelyezni, főleg Fegyverneken, Kunszentmár- tonban Öcsödön és Tiszaföldvá­ron. A védekezési munkálatok de­cember 31-ig 116,6 millió forint­ba kerültek, de március 31-ig to­vábbi 401 millió forintos védeke­zési költséggel számolnak az ön- kormányzatok. Decemberben 36,2 millió fo­rint úgynevezett vis maior előle­get kapott 26 önkormányzat, ezeknek január 28-ig kell elszá­molni a pénzzel. A megye vis maior kerete 2000-ben 63,3 mil­lió forint, azaz csak kis részben lesz elegendő a védekezés ön- kormányzatok által nem bizto­sítható költségeinek fedezetére. Kormánytámogatásra, tárcaközi összefogásra lesz szükség, erről rövidesen tárgyal is a kormány. A megye 19 településén nincs kiépített csapadékvíz-elvezető rendszer, ez utóbbiak közül ke­rülnek ki a belvíz által legjob­ban sújtott települések. A felmé­rések azt mutatják, hogy a me­gyében elkerülhetetlen a bel- és külterületi vízelvezető rendsze­rek kiépítése. Végezetük Búsi Lajos arról be­szélt, hogy több településről nem érkeznek adatok a védeke­zés költségeiről és az igényekről. Ez gondot okozhat a támogatá­sok odaítélésénél. A segítség el­maradása pedig működésképte­lenné tehet egyes településeket. Megépültek a csatornák Új vízelvezetők segítik a védekezést Kétpón és Kuncsorbán teg­nap elvégezték a Kötivízig védelemvezetője által elren­delt munkákat. Ezzel na­gyot léptek előre a belvízvé­dekezés területén mindkét településen. Kétpó—Kuncsorba Soha nem látott mennyiségű bel­víz öntötte el Kétpót és Kuncsor­bát az utóbbi időben, amely mindkét településen kritikus helyzetet teremtett. A december 21-i szemle alapján a Közép-Ti- sza Vidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője elrendelte a két település esetében a szükséges védelmi munkák elkezdését. Mint a Kötivízig igazgatója, vé­delemvezetője, dr. Nagy István lapunkat tájékoztatta, a munkák eredményeként Kétpón 5,8 kilo­méter csatorna készült el, három új műtárgyat fektettek le a mű- utak alatt, illetve további ideigle­nes átereszek épültek a kisebb je­lentőségű utak alá. A Harangzugi csatorna torkolatában három szi­vattyút telepítettek. A megépített létesítményekkel biztosítani le­hetett, hogy Kétpó területéről a település felé áramló vizet elve­zessék a harangzugi rendszerbe, illetve hogy a víz a település talaj­vízszintjét ne emelje. Megterem­tették annak a feltételét, hogy a település utcáiból rövid úton jól működő csatornákba tudják a csapadékvizet elvezetni. Kuncsorbán a megépült új csa­tornákkal, műtárggyal, átere­szekkel és hordozható szivaty- tyúkkal ugyancsak biztosítani le­hetett, hogy a külterületről áram­ló vizet a Nagykunsági-főcsator­na szivárgórendszerébe elvezes­sék, illetve hogy a víz a talajvíz­szintet ne emelje. Emellett az ut­cákból a csapadékvizet rövid úton jól működő csatornákba le­het elvezetni. _______________________________________(BOY) E mberevő patkány Tiszabőn (Folytatás az 1. oldalról) A tiszabői családot egyébként a gyerek sírása verte fel éjszakai álmából. Amikor felkapcsolták a villanyt, először csak azt lát­ták, hogy csupa vér a kicsi ágy- j neműje. Dr. Némedi Mária azt is el­mondta, az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lattal is felvették a kapcsolatot, mivel a patkány fertőző beteg­ségeket is terjeszthet. Az esetle­gesen szükségessé váló oltó­anyagok beszerzése folyamat­ban van. Az eset kapcsán a Török­szentmiklósi Rendőrkapitány­ság indított nyomozást, elsődle­gesen súlyos testi sértés gondat­lan okozásának alapos gyanúja miatt, de egyéb körülményeket is vizsgálnak, többek között a szülők felelősségét is. Állástalanok tömött sorokban Tiszafüred Nem túlzás: hétfő délelőtt még egy gombostűt is nehéz lett volna leejteni a megyei munkaügyi központ tiszafüredi ki- rendeltségén. A munkanélküliek ugyanis tömött sorokban vártak arra, hogy intézzék ügyeiket. A látvány sejteti, hogy az országos statisztikákkal ellentétben erre nem csökken, hanem nő a munkanélküliség. Megérzésünk igazolást is nyert. ség vezetőjét, mint az okokról. Varga Sándomé elmondta, hogy az idegenforgalmi szezon végé­vel, az ideiglenes, szezonális munkahelyek megszűnésével minden évben szinte törvénysze­rű a növekedés. Ám a probléma ennél jóval összetettebb, hiszen a népesség fogyásával együtt rohamosan csökken a munkaképes lakosság lélekszáma is. A legnagyobb mégis az, hogy a tiszafüredi Tegépen és Kuntejen kívül nincs olyan cég, üzem, amelyik legalább száz embert Mint megtudtuk, a tavalyi év ha­sonló időszakához képest egy százalékkal romlott a munkanél­küliségi ráta. Egy éve ugyanis az 2012 regisztrá lt munkanélkülivel 24,5 százalék volt ez az érték, míg jelenleg 2072 bejegyzett „ügyféllel” eléri a 25,5 százalékot, ami megyénkben az első helyre sorolja Tiszafüredet, Tiszader- zset, Tiszaigart, Tiszaörsöt, Ti- szaszentimrét és Nagyivánt. Mindezek ismeretében nem is kérdezhettük másról a kirendelt­foglalkoztatna, így az sem megle­pő, hogy a füredi kirendeltség ha­táskörébe tartozó településeken mindenütt az önkormányzat szá­mít a legnagyobb foglalkoztató­nak. Amíg ide nem érkezik egy tő­keerős befektető, addig sok re­mény nincs is arra, hogy változ­zon a helyzet - említette ezzel kapcsolatosan Varga Sándomé, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy 2000-ben minden eddiginél komolyabban kell foglalkoznia az önkormányzatoknak a közhasz­nú támogatásokkal biztosítható munkalehetőségekkel. A kirendeltség fokozott figyel­met fordít az átképző tanfolyam­okra, amelyek ha meg nem is old­ják a problémákat, de feltétlenül javítják a munkanélküliek elhe­lyezkedési esélyeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents