Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-04 / 2. szám
* 2000. január 4., kedd Érdekességek 7. oldal Ó, azok az MKÜks évek! 3: Évszázadokon keresztül úgy hitték, hogy az atomot nem lehet kisebb részekre bontani. 1938-ban Otto Hahn volt az első, aki maghasadást idézett elő uránatom segítségével. A felfedezés filozófiai dimenzióinál sokkal fontosabb volt, hogy maghasadáskor rengeteg erőszakos energia szabadult fel. Amerikában, Los Ala- mosban a szigorúan titkos Manhattan-projekt néven kifejlesztették az első atombombát. A Hirosimára és Nagasakira ledobott atombombával fejeződött be a második világháború. Megkezdődött az atomkorszak. A maghasadás elvén alapuló egyre újabb és újabb nukleáris fegyverek kifejlesztése mellett az atomhasadást az ötvenes évek óta áram előállítására is használják. A magenergia használatakor újabb és újabb szerencsétlenségek történtek háborúk kitörése nélkül. A csernobili katasztrófa egyértelmű figyelmeztetése: óvatosabban bánjunk az atom erőszakos erejével. A Nagasakira ledobott atombomba felhője Az idő kereke nem állt meg, így négy napja magunk mögött tudhatjuk az 1900-as éveket. Ugyanúgy, mint a többi, ez a pár évtized is hagyott maradandót az emberiség számára: rosszat és jót egyaránt. Kétségtelen, hogy amint múlnak az órák, napok, évek, megszépül és történelemmé válik minden. Okulni a múltból azonban mindenki számára hasznos lehet. Lapunk mai számában a világ 1900-as éveinek újdonságaiból nyújtunk át egy csokorra valót olvasóinknak. Amerika sokkot kapott: 1962. április 12-én Jurij Gagarin szovjet űrhajós az első ember a világűrben! Megkezdődött a versenyfutás: ki fog először a Holdon landolni? 1969. július 20-án Neil Armstrong kiszállt a Sas nevet viselő űrhajóból, és kilépett a Föld egyik bolygójára. A Szovjetunió felbomlása után földön kívüli csapatmunka jött létre. Amerikaiak, európaiak és oroszok közösen építettek űrállomást. Űrszondákat küldtek a Marsra és még távolabbi bolygókra. Az emberiség első lépése a Holdon Aurórával kezdődött, Gorbacsowal végződött A bolsevik felkelők Pétervá- ron, az orosz fővárosban, 1917. október 25-én megdöntötték Kerenszkij miniszter- elnök hatalmát és az Auróra cirkáló vaklövése után elfoglalták a régi rendszer jelképét, a Téli Palotát. Ezzel egy időben ülésezett a Szmolnijban, egy elhagyott cári leánynevelő intézetben az orosz tanácsok kongresz- szusa. A demokratikus szocialisták tüntetőén kivonultak a teremből. Ezután felolvasták Lenin kiáltványát, amely bejelenti a „szovjetek hatalmát”, kenyeret és békét ígér. 1918 júliusában kivég- zik II. Miklós orosz cárt és családját. Lenin diktatúrát vezet be, amit Sztálin terrorja rezsimmé épít ki. Szovjet polgárok milliói haltak éhen, ölték meg őket, vagy legyengülve pusztultak el a Gulágon. Sztálin és követői a mező- gazdasági országot nehézipari kombináttá alakították át, az USA-val folytatott versenyben azonban alulmaradtak. 1991 végén Gorbacsov szovjet elnökként lemondott, és a Szovjetunió szétesett. beket ígért Lenin a bolsevikok hatalomra jutásával kenyeret és I a nyomorgó orosz népnek Egy kicsi fehér pirula megváltoztatta az egész világot. A bostoni Gregory Pincus fiziológiaprofesszor olyan gyógyszert fejlesztett ki, ami megakadályozza, hogy a nők teherbe essenek. Az antibébi- tabletta azóta nagy Ma már többféle tabletta közül karriert futott be. választhatunk Pincus egy teljesen egyszerű jelenséget vett alapul: a terhes nő szervezete kilöki a progeszteron nevű hormont, ami megakadályozza, hogy ismét megtermékenyüljön. A tabletta terhességet szimulál, és lehetővé teszi, hogy a nők következmények nélkül élvezhessék a szexet. Az oldalt összeállította: Keszthelyi Erika és B. Molnár László Ali legnagyobb meccse A ’80-as évek elején egy addig ismeretlen kór, a HIV- vírus által okozott AIDS világszerte nyomasztó egészségügyi problémát jelentett és jelent mind a mai napig. Korunk legfélelmetesebb betegségét 1981. június 5- én diagnosztizálták az Egyesült Államokban. Mi- Az 1983-ban felfedezett, AIDS-et vei a legtöbb beteg homookozó HIV-vírus modellje szexuális volt, így az addig ismeretlen kór elnevezését is hozzájuk kötötték: beszéltek homoszexuálisok rákjáról, tüdőgyulladásáról vagy pestiséről, sőt az első szakcikkek is a homoszexualitással összefüggő immunhiányos betegségként említik. Csak 1982 őszén nyert elfogadást semleges elnevezése, a szerzett immunhiányos betegség, azaz: AIDS. A fertőzött személy a vírusokat testnedvvel (vér, sperma, nyál, könny), illetve közvetlen kontaktus útján (nemi érintkezés, fertőzött Az 57 éves Muhammad Ali Cassi- us Clayként lett olimpiai bajnok, majd a profik között is maradandót tudott alkotni: háromszor vívta ki a nehézsúlyú világbajnok címet. Legendássá tette őt az is, hogy megtagadta az amerikai hadseregbe történő bevonulást, így tiltakozott a vietnami háború ellen. Nevét még a hetvenes évek elején változtatta Muhammad Alira, amikor áttért a muzulmán hitre. Ma sokkal keményebb harcot folytat, mint egykor a másik Az 57 éves Ali bokszlegendával, Joe Fraizerrel, vagy 1974-ben Foreman elleni világbajnoki döntője alkalmával, hiszen gyógyíthatatlan betegsége, a Parkinson-kór ellen küzd. Ali egyik emlékezetes mérkőzésén a nyolcadik menetben kiütötte a máig aktív George Foremant konzerv vér, bőr- vagy nyálkahártya-sérüléseken keresztül) terjeszti. Az orvostársadalom megfeszített küzdelmet folytat az AIDS gyógyítása érdekében, de a bíztató kísérletek ellenére eddig még egyetlen gyógyszer sem tudta legyőzni a halálos betegséget, amely nem válogat áldozatokban: lehet az híresség vagy ismeretlen hajléktalan. A híres NBA-kosaras, Magic Johnson is a halálos vírus hordozója Az ember formájú robotokat chipek százai mozgatják A tranzisztoroktól a mikrochipig A második világháború közepén a Bell telefonlaboratóriumokban elkezdődött egy kísérlet, ami 1947 decemberében az évszázad legfontosabb találmányához vezetett: az első tranzisztorhoz. John Bardeen, William Shockley és Walter Brattain ezáltal megteremtette az elektronikus technológiai forradalom alapjait, ami a tranzisztoros rádióval kezdődött, és a világot behálózó internethez vezetett. Kezdettől fogva azon dolgoznak a tudósok, hogy egyre kisebb tranzisztort szerkesszenek. Jack Kil- by kutatónak már 1958-ban sikerült több elektromosan összekapcsolt tranzisztort szilíciumlemezen előállítani. Az integrált áramkör - rövidítve IC (integrated Circuit) - hosszú évekig a modern technika foglalata volt. Ezeket a találmányokat a kilencvenes években a mik- rochipek követték. A chipek egyre kisebbek, egyre nagyobb a teljesítményük és egyre olcsóbbak. A társadalom minden területét meghódítják. A tranzisztorok ma mindenhol jelen vannak: autókban, chipkár- tyákban, mobiltelefonokban, zenélő születésnapi üdvözlőkártyákban, mosógépekben vagy karórában. A felszabadított atomenergia AIDS, a világméretű veszély A Hold az amerikaiaké Pincus pirulája
