Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15 / 12. szám
2000. Január 15., szombat G A Z P A S Z E M M E L 7. OLDAL Csökkenő termésmennyiség Igencsak rossz kilátások elé néz idén megyénkben a mezőgazdaság, azon belül is főleg a növénytermesztés, mivel soha nem látott mennyiségű belvíz borítja a földeket. A gazdálkodók számos helyen vetni sem tudtak a felázott földekbe az ősszel, s ugyanez várható tavasszal is. Éppen ezért talán nem árt visszatekinteni az 1999. évre, milyen terméseredményeket produkáltak a szántóföldi növények. Mboybi információ ____ Az elmúlt évben a megyében kalászos gabonákból 99 ezer hektár területről összesen 297 ezer tonna termést takarítottak be - áll a KSH megyei igazgatóságának tájékoztatójában. A tavalyelőtti őszi és a tavalyi tavaszi rendkívüli ár- és belvízhelyzet következtében a kalászos gabonák betakarított területe az 1998. évi hattizedére, a betakarított termés mennyisége pedig a felére esett vissza. A termésáüag a rozs kivételével minden kalászosnál csökkent. Megyénk részesedése az ország kalászosga- bona-terméséből 7 százalékra mérséklődött. A kalászosok termésmennyiségének nyolcüzedét — 237 ezer tonnát - a búza adta. Ez a volumen az 1998. évinek a felét sem érte el. A hektáronkénti 3090 kilogrammos termésátlag az egy évvel azelőttinek nyolctizede, az országosnak pedig a 86 százaléka. A megyei FVM-hivatal adatai alapján az őszi betakarítású növények közül cukorrépát közel 8300 hektáros területről szedtek fel, hektáronként 39,5 tonnás terméshozammal. A termés minősége a cukortartalom alapján az 1998. évinél jobb volt. A kukoricát a termelők 45 ezer hektárról — szintén a termőterület egészéről — takarítottak be, a termésátlag 5,2 tonna. Az ár- és belvíz miatt e növénynél a kipusztulás elérte az 5 ezer hektárt. A napraforgó 59 ezer hektárról került a magtárakba, átlagosan 1,4 tonnás fajlagos hozammal. A múlt év november közepéig az őszi vetéseket csaknem teljes egészében sikerült elvégezni. Addig a tavaszi vetések talajelőkészítési munkálatai is rendben haladtak, később azonban a jelentős esőzések és a havazás miatt megakadtak. Jelenleg pedig soha nem látott mennyiségű belvízben úszik a határ... _______________________ Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Agrártámogatások 2000-ben A kínálati piac, a csökkenő fogyasztás, a gazdákat sújtó értékesítési gondok egyike sem magyar jelenség csupán, a világban érvényesülő tendenciák azonban közvetlen hatással vannak a magyar agráriumra. Ezek figyelembevételével alakítja az agrártámogatások idei rendszerét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium — mondta Forgó Imre minisztériumi főtanácsos csütörtökön egy szécsényi fórumon. Az FVM közgazdasági főosztályának főtanácsosa leszögezte: mindenekelőtt olyan megoldásokra van szükség, melyek a kistermelők, a magángazdák számára is hozzáférhetőek. Mint elmondta, az elgondolások egyike az, hogy a kisebb gépberuházást megvalósító gazdákat az átlagnál nagyobb, 35 százalékos támogatással segítenék, így a kisebb üzemi méretekben gazdálkodók is fel tudják venni a tempót. A magyar agrárágazat gépesítettsége, ezer hektárra vetített gépsűrűségben mérve alig egyharmada az Európai Unió átlagának. A gépbeszerzést segítő 17 milliárd forint támogatással viszont 50 milliárd forint értékű gépbeszerzésre nyílik lehetőség. A jó minőségű, fémzárolt vetőmag és a műtrágya mostaninál sokkal szélesebb körű használata is támogatásra érdemes — hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a tervek szerint a gyártók és forgalmazók kapnának - állami garanciavállalás mellett - teljes körű kamattámogatással hitelt arra, hogy áruhitelkonstrukcióban ingyen adják a termelőnek az árut, melyet aztán a gazda terméke értékesítése után fizet ki. Általános tapasztalat ugyanis a magyar mezőgazdaságban, hogy a gazdák zöme a piaci feszültségekre a termelői ráfordítások csökkentésével válaszol: gyenge minőségű vetőmagot vásárol, spórol a műtrágyával. így viszont még a kevesebb késztermék sem talál piacra, hiszen minőségi problémák is gátolják az eladást. Az FVM főtanácsosa szólt arról is: állami kezességvállalással több évre szóló hitelátütemezési, más szóval konszolidációs program indul idén az ágazatban felgyülemlett hitelállomány csökkentésére. Mára 260 milliárd forintra dagadt a mezőgazdaságban lévő hitel - eléri az eszköz értéket -, ami részben a kedvezményes lehetőségek megragadását, részben viszont a visszafizetési képtelenséget mutatja. Ehhez a programhoz a későbbiekben kibontakozási program kapcsolódhatna. Forgó Imre hangsúlyozta: a támogatási rendszernek a kínálati piacot is figyelembe kell vennie. Évente ugyanis 300 milliárd forint értékű import kerül az országba, ami azt jelenti, hogy 225 ezer magyar család ellátását külföldi tőkebefektetők oldják meg. Az agrárium fő problémáit kezelő támogatási rendszer kidolgozása még nem fejeződött be, most írják a támogatási rendeleteket. Az azonban már most látszik - jelezte a főtanácsos —, hogy óriási feszültségeket rejt az idei támogatási rendszer. Az elosztható támogatás reálértékben kevesebb lesz a tavalyinál. Végül arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy profitszerzési forrás az információ is. A mai gazdának mindenre figyelnie, mindenről tudnia kell, mert ha nincs rálátása az ágazat ügyeire, nem képes boldogulni. Csapadékból volt bőven Az elmúlt három évet vizsgálva megállapítható, hogy míg 1997-ben a megye nagy részén a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, addig ez a tendencia 1998-ban és 1999-ben megfordult. Megyénk területén átlag 450-500 millimétemyi eső hullik egy év alatt, ezzel szemben 1998-ban ennek majd a másfélszerese áztatta a földeket, 1999 pedig még erre is ráfejelt. A Kötivízig kimutatásai szerint az elmúlt két év alatt háromévnyi csapadék öntözte a megyét, így nem is csodálkozhatunk a kialakult belvízen. Jól szemlélted a csapadékeloszlást a mellékelt ábra is, melyen az 1999-es évet követhetjük végig havi bontásban. Érdekességként meg lehet említem a december hónapot, amikor is a sokéves átlag másfélszerese hullott le. A napsütéses órák száma a múlt év utolsó hónapjában nem érte el az 54 órát, s volt egy hét, hogy ki sem sütött a nap. Mindezeken túlmenően a 31-ből 21 volt fagyos nap. E. Z. Nosztalgia JÁRVÁS ZSUZSA Valahol olvastam, a nemzeti jövedelemből a mezőgazdaság részesedése az 1990-es évek elején már csak 6,6 százalék volt. (A második világháború kezdetekor még 30 százalék, de már akkor is csökkenő tendenciájú.) Ugyanott láttam egy táblázatot, miszerint az 1990. március 31-én felmért 1 637 ezres szarvasmarha-állományunk 1998. december elsejére 837 ezerre csappant. Ez idő alatt a sertésállomány is csaknem hárommillió darabbal csökkent, és 8 457 000- ről 5 479 000-re apadt. Az egyre furább időjárás, a gyümölcsfavirágot elpusztító fagyok, a vetést megfojtó belvizek, a kapásnövényeket kiölő özönvízszerű esőzések, vagy éppenséggel a sivatagi klímát idéző aszályok roppant pusztító erejéről már szólni sem érdemes. Úgy tűnik, a mulasztásokat (például a csatornák, átereszek karbantartása) bepótolni nem lehet. A teljes helyreállításra pedig nincs pénz. Mint ahogy a gazdák, a mezőgazdaság támogatására sem jut elég. Persze szoktak az illetékesek mindenféle támogatásról beszélni, sőt vannak, akik egyenesen harcolnak is érte. Csak hát a végeredmény nem változik. Az ígérgetést pedig nem lehet csengő forintra váltani. Sosem venném a bátorságot, hogy hozzászóljak a mezőgazdaság sorsának alakulásához. Az alakításához meg pláne nem. Különben is van már e témának bőven szakértője, mert ehhez mindenki ért, akár a focihoz. Csupán aggódásom kívánom kifejezni. Mert én még ettem aludt tejet és csak tejből készült túrót meg tejfölt is. De a gyerekeim már nem. Tisztában vagyok azzal, hogy iparszerű méretekben nagyon nehéz az otthoni ízek előállítása, de ők mindenféle színezékekkel, dúsítókkal, állományjavítókkal, aromákkal, ízfokozókkal megspékelt - gyakran meghatározhatatlan színű - löttyöket kanalaznak a műanyag pohárkából tejtermék gyanánt. Én még ettem disznóvágási friss orjalevest, amihez természetesen házi készítésű csigatészta dukált (sok zöldet fogyasztó tyúkok tojásából gyúrva), sült tokaszalonnát és valódi húsvéti sonkát is. És jól emlékszem a régi jó lisztből készült kenyerek, a kerti fáról letépett sárgabarack és birsalma ízére. A gyerekeim már ezzel az élménnyel is szegényebbek. Hallhatnak viszont eleget az egészséges táplálkozásról. És csodálhatják a piacon a külhonból érkezett zöldség-gyümölcs sok számjegyű árát. Mert venni nem veszünk belőle. Gyanús a decemberi paradicsom, a februári őszibarack és görögdinnye. A májusi salátára, cseresznyére, szamócára, zsenge zöldborsóra, vékonyka sárgarépára vágyunk. Az augusztusi csöpögő levű őszibarackra, a szeptemberi zamatos szőlőre, az októberi sütni való tökre, ami a gazda kertjében, földjén, gyümölcsösében termett. És olyan sajttal, túróval, tejszínnel szeretnénk vétkezni, amin érezni a tej ízét. A tej ízén pedig a jó gazda gondoskodását. Gazduraim! ízlelik-e mindezt még az unokánk is? Vagy nem Önökön múlik?... Gazdálkodók figyelmébe A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatala felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a vízlevezetési, kárelhárítási feladataiknak maradéktalanul tegyenek eleget. A tábla, a parcella víztelenítése, a belvíz befogadóba vezetése a földhasználó kötelessége. Az FVM rendelkezése értelmében, aki ezen kötelezettségének nem tesz eleget, kárenyhítési támogatásban nem részesülhet. A gazdálkodók figyelmébe ajánlja a hivatal,, hogy az agrártámogatások elnyerése érdekében törekedjenek legkésőbb március 31-ig a földhasználatot a területileg illetékes földhivatalnál bejelenteni. Ez a nyilvántartásba vétel lesz az alapja az FVM-hivatal- nál történő és minden év május 31-éig jogvesztő határidős gazdálkodói regisztrációnak, ami a 2000. évi agrártámogatások igénybevételéhez elengedhetetlen. A köztartozások rendezése — többek között a vízgazdálkodási társulati érdekeltségi díj befizetése - szintén feltétele támogatás igénybevételének. Az érdekeltségi díj maradéktalan beszedése azért is érdeke a vízi társulatnak, hiszen ennek arányában juthat vízügyi cél-előirányzati támogatáshoz, amit a csatornarendszerek karbantartására, fejlesztésére kell, hogy fordítson. Téli munkák a kiskertben Téli hónapokban a tervezgetésen kívül - az időjárási viszonyoktól függően — lehetőség van gyümölcstermő növényeink átvizsgálására. Még a metszés megkezdése előtt távolítsuk el a kipusztult fákat, cserjéket, illetve a károsí- tókkal erősen fertőzött gallyakat, vesszőket. Ilyen például a csonthéjasoknál a moníliás vagy cilind- rospóriumos betegségből eredő száradás, a málnánál a málnagu- bacsszúnyog és málnabogarak vesszőkártétele, az almatermésű- eknél a lisztharmatos hajtások, varas gallyak és egyéb károsítótói eredő gally- és ágszáradások. A levágott fás részeket még a tél folyamán meg kell semmisíteni, el kell égetni. Ez az időszak a legalkalmasabb a fás vírussal fertőzött növények eltávolítására is. Az ehhez a munkához használt szerszámokat a munka befejeztével hypóval fertőüenítsük (10 százalékos oldatban 15-20 perces áztatás). Találkozhatunk a szőlő- és gyümölcsültetvényekben a kószapocok kártételével. Ennek az állatnak a kártétele csak a tenyészidő- szakban válik láthatóvá, amikor egy fánk, szőlőtőkénk száradni kezd, vagy nagyobb vihar után kidől. A kószapocok a talaj felszíne alatt a növények törzsét körkörösen, ék alakban körberágja. Elsősorban gyepesített, több éven keresztül talajművelésben nem részesített területeken fordul elő. Védekezésre gyakorlatilag kémiai megoldás nincs. Egyetlen védekezési lehetőség a fák és szőlőtőkék körüli, 10-15 cm mélységű talajművelés, mellyel megakadályozhatjuk a kószapocok akadálytalan járatkészítését. A mezei pockok elleni védekezésnél a kiskertekben elsődleges feladat az elgyomosodott árokpartok, kerítés melletti területek kitisztítása, gyommentesen tartása, a járatok betaposása. Az elmúlt években nem kedvezett az időjárás az ártéri erdőgazdálkodóknak. Az árvíz után kintrekedt pangó víz, és az ezer milliméter feletti éves csapadékmennyiség szinte járhatatlanná tette a nyiladékokat. A fakitermelők traktorokkal is nehézkesen közelítik meg a vágásteret, a szállító járművek pedig meg sem próbálkoznak vele. Annak ellenére, hogy jó ideje mínuszt mutat a hőmérő higanyszála, csak a talaj felszíne fagyott, s azonnal elakadnak a járművek. A Nagykörű és Kőtelek közötti ártéri erdőkből viszont az elmúlt hetekben mégis sikerült 500-600 köbméter kitermelt fát kimenteni. A munka jelenleg is folyamatban van. Bozóki László csataszögi vállalkozó önrakodó, terepjáró KRAZ teherautójával a mások által megközelíthetetlen erdőrészekről is sikeresen szállítja el a faanyagot. A munkát virradatkor kezdi, és sötétedésig dolgozik. Ám legV Nehéz terepen alább harminc-negyven percet igényel, mire a méteres keréknyomokkal szabdalt úton leér az ártérre. Jelenleg rönköt, fagyártmány- fát, papír- és rostfát. Egy-egy rakodás — a választéktól függően — fél-egy órát vesz igénybe, és megközelítőleg 9-10 köbmétert képes a teherautó egy fordulóban elszállítani. A rendkívül rossz terepviszonyokat figyelembe véve egy 4- 5 kilométeres út akár 2-3 óra hosszát is igénybe vesz Azért naponta 40 köbméter faanyagot szilárd burkolatú út mellé, biztonságba helyez. Ehhez kétszer kell megmozgatnia az adott mennyiséget. Bozóki László a megye ezen részén az egyedüli vállalkozó, aki ilyen géppel rendelkezik. De szolgáltatása iránt még sincs túl nagy kereslet, hiszen az az erdőtulajdonos, aki ezt igénybe veszi, kétszer fizeti meg a szállítási és rakodási költséget. Az ártérről a szilárd burkolatú út mellé, majd onnan a feldolgozóhoz. Ezt a plusz- költséget csak kevesen vállalják. Ha esetleg a laikus megkérdezné, miért éppen most kell a kitermelt fát az ártérről kiszállítani, miért nem a jó időben, egyszerű a magyarázat. Ez a Nagykörű és Kőtelek határában húzódó ártéri erdő tájvédelmi körzetnek számít, így ott csak a vegetációs időn kívül (szeptember 30-tól április 30-ig) végezhetők el ezek a munkáltok. Embert és gépet egyaránt megvisel a nehéz terep
