Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-12-19 / 51. szám
1999. december 19. ★ KÖZELRŐL ★ 3 December 13., hétfő: A térségi drogmegelőző napok zárókonferenciáját rendezték Szolnokon. December 14., kedd: Európai uniós mintára termelői értékesítőszövet- kezetet alakítottak Nagykörűben. December 15., szerda: Műsorral és csomagokkal ajándékozta mega He- tényi Géza kórház gyermekosztályán fekvő beteg gyermekeket a vörös- kereszt Szolnok városi szervezete. December 16., csütörtök: Minden 70 éven felüli lakost szeretetcsomaggal leptek meg Tószegen. • A megye- a Kossuth téren rendezték meg az immár hagyományossá vált városi karácsonyi ünnepséget. December 17., péntek: A Gyermekétkeztetési Alapítvány adományaként élelmiszercsomagokat osztottak a mezőtúri Újvárosban a rászorulóknak. • Öt új buszt helyezett üzembe a Jászkun Volán Rt., ezzel 15-re emelkedett az idén beszerzett új járművek száma. December 18., szombat Újjáalakult a megyeházán a területfejlesztési tanács. December 12., vasárnap: Ünnepélyes keretek között megújították a kevi városházán Túr- keve és a romániai Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolatát. • A Jászsági Népi Együttes és utánpótlásesoportjai Jászberényben gálaműsorral szórakoztatták a közönséget. A Fejes István százados vezette kis csapat már a NATO előtti időkben is rendszeresen megfordult a külföldi országokban, hogy számot adjanak tudásukról. A MH. 89. Szolnok Vegyes Szállító Repülő Ezred kötelékébe tartozó hivatásos katonák azonban sok más társaiktól eltérően nem elsősorban harci tudományukkal tették híressé messze földön a Magyar Honvédséget. Az ő igazi fegyverük a hangszer. A szolnoki helyőrség zenekara a minap Angliában, egy nemzetközi katonazenekari fesztiválon adott műsort, amire sokáig fognak még emlékezni a vendéglátók. — A meghívás a Magyar Honvédség főkarmesteréhez érkezett, aki eddigi teljesítményünk alapján bennün- I két jelölt ki arra, hogy hazánkat képviseljük a birminghami fesztiválon — tudtuk I meg a zenekarvezetőtől. A fesztivált évente megrendezik, fő szervezője a birminghami katonazenekar ma már nyugdíjas vezetője, Norman M. Rogerson, aki szívügyének tekinti a katonazenét. Ezúttal fontosnak tartotta Magyarország részvételét is. A szolnokiak persze most sem okoztak csalódást a ködös Albion második legnagyobb városának hatalmas sportcsarnokában előadott produkciójukkal, 12 | perces látványos szakalaki bemutatójukkal. A legjobbak voltak az arénában fellépő katonazenekarok között. A siker azonban nem ok arra, hogy lazítsanak, a laktanyában kialakított próbatermük szinte egyfolytában § lüktet a rézfúvósok markáns : hangjától. — Nagyon készülünk most is — árulta el a vezető, j Jelenleg éppen januári rá- ? diófelvételükre „hajtanak”, j aztán pedig több koncert I mellett jön az újabb nagy kihívás: a zenekar 30 éves | fennállása alkalmából febru- | ár végén jubileumi koncertet ;s adnak Szolnokon. H. Gy. 1 nyi szakasz tartozik hozzá, ezt hetente kétszer kell végigjárnia. Egyébiránt ő és családja idejének nagy részét az állattartás, gazdálkodás köti le. Zsolt még nem nős, de hamiskás mosollyal jelzi, talán nem sokáig lesz már független... tóth Molnár Zsolt „kettős állampolgár” megyénkben, hiszen Mezőtúron él és dolgozik, ugyanakkor a Békés megyei központú Körös-vidéki vízügytől kapja a fizetését. De más is különlegessé teszi „emberünket”, ugyanis a legfiatalabb gátőrnek titulálhatja magát, illetve az sem hétköznapi, hogy édesapjától örökölte állását. Zsolt mindössze 20 éves volt tavaly, amikor gátőr lett. Állomáshelye a Hármas-Körös melletti legutolsó gátőrház, a Peresi, ahol édesapja is tevékenykedett 20 évig (előtte 13 évig a Hortobágy-Berettyón is volt gátőr). Ennek a telepnek az a nevezetessége, hogy itt található a Körös-völgyi természetvédelmi terület bemutatóháza. A ma is gyönyörű gőzgépeket ugyanis 1983-ban leselejtezték (bár még most is működőképesek lennének), így a megüresedett ka- ^ zánházban i § fotó- P ■ és állatkiállítás látogatható hétfő kivételével 10 és 18 óra között. Járnak is hozzájuk érdeklődők, főleg nyáron, amikor a telepen található négyszobás szállórészben vendégeket is fogadnak. A pihenni vágyók ideális helyre kerülnek: gyönyörű a természet, csend honol, és jó a levegő. Zsolt nem tanulta a gátőrséget. Inkább elleste szülőjétől. A mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnáziumban végzett, majd rövid átképzést követően állhatott édesapja örökébe. ■ Hét kilométerÉttSH ? mm m Dűü □ □ \ □ □ Békességet! ^ A múltkorában olvastam Európa leggazdagabb embereiről. Az adatokból kiderül, egy francia hölgy vezeti Európa legtehetősebb embereinek listáját 14,3 milliárd euró összegű vagyonával. Második helyen egy német áll 11,2 milliárddal, a harmadik pedig egy ugyancsak német 11,1 milliárd euróval. Es ezek az emberek csak Európa leggazdagabbjai, hol vannak még az amerikaik, japánok, akik a világ legvagyonosabb emberei között mindig az élen találhatók! Nekem az ilyen gazdagokról mindig az jut az eszembe, hogy mit kezdhet egy ember ekkora vagyonnal. Mit csinálhat temérdek mennyiségű pénzével, amit szerintem maga sem tud felfogni. Hány pár cipőt, új ruhát vagy Balaton szeletet vásárolhat rajta... Ezek az emberek mindent megvehetnek, mindent el tudnak érni, minden kívánságuk teljesülhet, nincs, amit ne tudnának elérni az életben. Persze szerintem csak az nem tudja felfogni, átlátni az ekkora hatalmas vagyont, akinek aligivan valamije, aki mindennap éppen hogy elvan. De nem is kell ehhez a templom egeréVajon mi készteti az unokákat arra, hogy tollat fogjanak, s levelet írjanak, nagyszülőiket ajánlva az Év Gyermekbarátja Díjra? Talán az, hogy a nagyi bármikor lerakja a főzőkanalat, ha a gyerekek játszani hívják, hogy mindig van valami finomság, amit ő készített, hogy nagyapa rögtön nekiáll barkácsolni, ha kérnek tőle valamit szeme fényei. A szolnoki Kalafszky László és felesége, Éva azon öt díjazott egyike, akit a gyerekek pályázata alapján az 1999. év gyermekbarátja elismerésben részesített a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Unokáik, Kalafszky Okszána és Adriána az utolsó pillanatig titokban tartották, „mit műveltek” már megint. A két kislány — 14, 12 évesek - egyébként is jelentkezik, pályázik, ahová csak lehet. Valószínűleg így jött az ötlet, hogy nagy- szüleiket is felterjesztik erre a díjra. Hogy mit írhattak a nagyiról és nagyapáról, máig nem tudni. Amit nagymamájuk elmesél, az alapján érthető a lányok cselekedete. Szüleik válása után édesapjuk mellett főként a nagyszülők nevelték őket, együtt nyaraltak, tőlük kértek segítséget, bármi problémájuk akadt. Azóta ugyan új anyukát kaptak, Budapestre költöztek, mégis nagyiékat hívják, ha szükség van valamire. Ők pedig rögvest vonatra ülnek, s pár órán belül megoldanak mindent. Ráadásul már az iskolában is szupernagyiként emlegetik a túravezetői képesítéssel rendelkező nagymamát. A nagyszülők számára persze az a természetes, hogy megpróbálják kisunokáik mindennapjait minél könnyebbé, felhőtlenebbé tenni. Hiszen számunkra az a legfontosabb, hogy unokáik boldog, elégedett emberré cseperedjenek. szs nek lenni, mert szerintem az átlag magyar életében se fog kezébe egy összegben fél-egymillió forintot, nemhogy pár milliárd eurót. Persze azért álmodozni lehet: mit is kezdenék mondjuk azzal a 14,3 milliárd euróval? Egy biztos: leginkább jótékonykodásra, az emberek boldoggá tételére, az emberiesség „kiművelésére” fordítanám. Már csak azért is, mert szerintem nemhogy a nevezetes 2000 év, de az emberiség létezése alatt se változott sokat ez a világ: ma is ember az embernek farkasa. Öli, átveri, gyűlöli egymást fajtánk ezer okból még ma is, úgy, mint tette azt régen, évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt. Persze az is lehet, kiművelési, boldoggá té- teli akciómra a világ összes pénze kevés volna. És mivel nemhogy 14,3 milliárd euróm, de ennyi millió forintom sincs, ezért csak kívánhatom: békés (és boldog) karácsonyt mindenkinek! Tóth András . - gMfelg
