Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-12-12 / 50. szám
1999. december 12. ★ KÖZELRŐL ★ 3 VASARNAP REGGEL Felment a cukrunk Mindjárt karácsony. És nincs karácsony szaloncukor nélkül. Vagy mégis? Mert nekünk úgy tűnik, ez a speciális magyar édesség egyelőre (még mindig) a boltok polcain kelleti magát pazarabbnál pazarabb csomagolásban. Vitathatatlan tény, a formára legalább olyan mértékben ügyeltek a gyártók, mint a tartalomra. Soha nem látott bőséggel csábítják tehát a vásárlót a kétrétegű, túrós, mákos, rob- banócukorkás, kókuszos, marcipános, trüffel- krémes, gesztenyés (a konyakmeggyest még idejében kivonták) és ki tudja miféle szaloncukrok piros papírban, aranyban, lilában, kékben, zöldben, színjátszóban, macival, nyuszival, téli tájjal, háromkirályokkal és így tovább ékítve. Tasakba ömlesztve, celofánfedelű dobozkában mértani pontossággal sorba rakva, füles és szaloncukor alakú díszdobozba burkolva. Még — nem egészen — két hétig. Az édesipari cégek hétezer tonnával rukkoltak elő az idén a közkedvelt csemegéből. Többek mint az előző évben. Pedig tavaly is már 28 százalékkal többet adtak el, mint 1997- ben. Persze a gyártók is ismerik a magyar nemzet édességfogyasztási statisztikáját. Jól tudják, egy átlagmagyar évente 2,1 kilogramm csokoládét, cukrot és egyéb nyalánkságot kebelez be. Ebből átlagosan félkilónyit szaloncukor formájában. . Talán az utolsó, ezerrel kezdődő esztendőben mégsem eszünk fejenként fél kiló szaloncukrot? Esetleg a gyártók számították el magukat mennyiségben és árban? Vagy a vásárlók várnak egy közvetlen karácsony előtti leárazásra? Vagy nem is várnak, mert erre már nem telik? Nem tudjuk, mint ahogy azt sem, a kereskedők és a gyártók ugyanazt és ugyanúgy érzékelik-e, mint a fogyasztó, a kisember. Történetesen: így, december közepén majdnem akkora szaloncukorhegyek tornyosulnak az üzletekben, mint október végén, mikor megérkezett az áru. Mit lehet tenni? Valószínűleg mérsékelni kellene az árakat, míg nem késő, hogy az ünnepek után triplán leszállított, lejárt szavatosságú nyalánkság ne a szeméttelepen kössön ki, amint erre volt már példa. A barátibb ártól talán nagyobb lenne a vásárlói kedv. De csak karácsony előtt. Addig még van legalább tizenegy nap. Mi mindenesetre szóltunk... » Járvás Zsuzsa Az idei legsikeresebb alkotó kétségkívül a I szolnoki Széchenyi István Gimnázium 12. I c osztályos diákja, Barabás János lett, akinek két pályamunkája is „dobogóra" kell rült. Az ő első és harmadik helyezése mel- 1 lé a suli a másodikat is megszerezte. Ez I utóbbi miatt a gimnázium 11. cés tanuló- ját, Pető Krisztiánt illeti elismerés. Arra a kérdésre, mi a véleményed a kábítószerről, illetve a szer fogyasztásáról, János határozott és tömör választ adott: — Ez egy baromság — mondta —, így meglehetősen rossz viszonyban is vagyunk egy- f mással. A diák azt is elárulta, ugyan köz- ' vetlen kapcsolatba még nem került drog- í gal és olyan személlyel sem, aki ezt árulta volna, de állítja, nem okozna gondot b. neki az, ha valaki az utcán kínálgatná ne- / ki az „anyagot”: egyszerűen faképnél 1 hagyná az illetőt. Nem úgy a képzőművé- ! szetet! János továbbtanulási elképzelései I ugyanis ehhez a műfajhoz kötődnek. Krisztiánt iskolatársával ellentétben a 1 hirtelen elhatározás vezérelte akkor, ami- I kor a rajzeszközökhöz nyúlt, és megpró- I bálta kifejezni a droggal kapcsolatos gon- ! dolatait. Mint mondta, belegondolt a kábítószeresek életébe. Őt elsősorban az tra- I gikus körülmény „fogta” meg, amely szerint a drogosoknak semmi más sincs az életükben csak a szer. — hgy—-, í-T ! A középiskolás kategória győztes alkotása December 6., hétfő: Karcagon és Kisújszálláson véradókat köszöntöttek és tüntettek ki. • A Győri Balett lépett fel a Szigligeti Színházban a III. őszi szolnoki művészeti hetek keretében. December 7., kedd: A Magyar Urbanisztikai Társaság megyei csoportja szakmai tanácskozást tartott Szolnokon a megyei területrendezési tervről. December 8., szerda: Újjáalakult az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, melynek elnöke ismét Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke lett. • A Tátrai Band nagysikerű koncertet tartott Szolnokon. Decemberi)., csütörtök: Katona Kálmán közlekedési miniszter elhelyezte az új tiszaugi híd alapkövét. • Szolnokra, a Rékasi úti laktanyába látogatott az olasz fegyveres erők egyesített vezérkarának vezérkarifőnök-helyettese. December 10., péntek: Magyar gazda címmel gazdaexpót és szakmai konferenciát rendeztek a megyeszékhelyen, Torgyán József miniszter részvételével. December 11., szombat Apáról fiúra címmel Jászkiséren pi gyermekjátékok közösségi bemutatóját. Jánosnak (balról) és Krisztiánnak a bűnmegelőzési osztály vezetője, Vincze Lajos gratulál FOTÓ: MÉSZÁROS Az egyik kereskedelmi televízió Kész átverés című műsorában szemmel láthatóan megsértődött Harangozó Teri. Pedig nem is a művésznőre irányult a két műsorvezető csínytevése, mégis egyik szenvedő alanya lett. Már az furcsa volt, hogy a dalaitól népszerűvé vált gombafrizurás énekesnőt egy színpadi jelenetben láttuk viszont. — Csak nem műfajt váltott? - érdeklődtünk Harangozó Teritől szolnoki fellépésén. — Dehogy! Csupán felkértek egy fővárosi színházi előadásra, ahol bárénekest kellett alakítanom, aki kedvenc dalával köszönti fel a születésnapos szereplőt. Ennyi az egész! Nem kell megijedni, nem fogok Sharon Stone babérjaira törni. Ámbár, régebben egyszer azt álmodtam, hogy filmes díva vagyok. — És miért sértődött meg a bizarra sikeredett jelenet alatt? — Nem sértődtem én meg! Az előadás közben váratlanul bejött a színpadra egy ismeretlen alak, és elkezdte nekem énekelni az egyik slágeremet. Fogalmam sem volt, hogy hirtelen ezt a blamát hogy fogjuk a színész partnereimmel kivédeni, és mi lesz a reakciója a közönségnek. Ahogy az ismert dalt meghallottam ettől a pacáktól, elhúztam a függönyt és kiszaladtam. Később persze kiderült a turpisság, és én is jót nevettem az egészen. — Az előbb egy álmáról beszélt, de ön egy másféle álom miatt vált népszerűvé. — Mindenkinek van egy álma... Na, ez a pacák is épp ezt énekelte nekem. Sokan ezzel az egy nótával azonosítanak, pedig rengeteg szép dalt énekeltem ezenkívül is. — Csak nem belefásult ebbe a szerzeménybe? — Nem erről van szó. Én is szeretem, és úgy érzem, a hallgatóim is kedvelik, sőt, a fellépéseimnél a programomat is e dal köré építettem fel. Talán ezerszer is elénekeltem már, de gondoljon bele, maga sem örülne annak, ha nap mint nap ugyanazt a cikket kellene megírnia. — Valóban nem lennék tőle túlságosan boldog. Ezek szerint nem „dobja már fel", ha e sláger eléneklésére kérik? — Minden felkérésnek örülök és megtisztel. És képzelje el, még ennyi év után is tudok benne bakizni. A múltkor is „elkoncentráltam” magam, elfelejtettem a szöveget. De megint ki jött azonnal a segítségemre? Természetesen a közönség. Persze nem vették észre a memóriaza varomat, hiszen amint elakadtam, azonnal szóltam a hallgatóknak: „Akkor tessék, most mindannyian együtt!”. Szóval így manapság már nem is nehéz muzsikálni, ugye? Mészáros Géza Még az „apjok” fel-felkel, de Juli nénit, a párját már húzza az ágy. Pedig Szabó Márton a századik esztendejét tölti, hiszen 1900. június 9-én született ott, ahol most is lakik, Újszentgyörgyön. Hozzá képest Bene Julianna, a felesége jóval fiatalabb, mert ő 1909-es, nyári születésű. Ennek ellenére már nem járkál, pihenget napról napra, hétfőről hétfőre nyár óta. — Régebben hozzám húzódott, most meg elfelé — jegyzi meg nevetve Marci bácsi, aki száz év ide, egy évszázad oda, remek emlékezőtehetséggel, jó szókinccsel rendelkezik. 1931. február 16-án, Juli néni neve napján kötötték egybe életüket. Noha a feleség református, Márton bácsi katolikus volt, a kötés jól sikeredett, mert a 69. ( ! ! !) esztendőt töltik együtt. Megvolt az ezüst-, az arany-, a gyémánt-, a vas-, a kőlakodalom, és most következik a hetvenéves, a kegyelmi lakodalom. Gyorsan elrepült az idő, állítják. Márton bácsi *1 eljárt dolgozni Pestre, majd paraszti- zált, a téesztől ment nyugdíjba. Juli mama a háztartást vezette: négy fiuk született, kettő még él, ők gondozzák az öregeket. De van öt unoka és három dédunoka is. Marci bácsi temérdek bölcsességet elsorol az ott eltöltött idő alatt. Azt, hogy a régi öregek állították: ha szájai a feleség, az első pendelyben kell megtanítani. Magyarul az első időben, az esküvő után. Ő ezt sose tartotta be, és szavaival élve: nem hegedülte el az asszonyt egyszer sem. Igaz, régen történt: vitatkoztak, és Marci bácsi a szájára akart ütni a párjának, aki gyorsabb volt, elhúzta a fejét, és az egész az ajtófélfát találta. Fájt a keze, és az eset is bizonyí00 ' : í 5, % tóttá, ez volt az első és utolsó, hogy ilyet tegyen. Ha olykor össze is zördül- tek, estére kibékültek, mert: „Nem néztünk túl egymáson soha” — állítja a férj. Egyébként Szabó Márton kilencven- évesen még motorozott. Pe- cázni nagyon szeretett, tízkilós csuka a csúcs, Derzsnél emelte ki a Tiszából. Berúgni soha nem rúgott be, egy pohár borral hitelesítette magát. Igaz, 1990-ben disznóvágáskor spicces lett, nevetett, vicceket mesélt. A vicc, a mese megmaradt, de a spiccesség örökre eltűnt. Elmenőben mindketten a lelkemre kötik, hogy akármit is írok, azért a kicsengése jó és szép legyen. Mert minden nehézségük, most már emberi nyavalyáik ellenére az ő hosszú életük szép és jó. Marci bácsi szerint még most is, hiszen megvannak, léteznek, akad, aki rájuk nézzen, és ő még olykor olvas is. Hangosan, hogy a mama is hallja... D. Szabó Miklós A: ........ « illll FOTÓ: B. J. December 5., vasárnap: Dr. Seregély István egri érsek újraszentelte Jászjákóhalmán a Mária- szobrot. • Jászkisér lakosságának kétharmada ivóvíz nélkül maradt, mivel műszaki hiba keletkezett az új ivóvízkút fúrása közben. Droggal vagy drog nélkül? Ezt a címet viselte az a képzőművészeti pályázat, amely kiírására az egyre terebélyesedő kábítószer-problémák sarkallták a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályát ez évben is. A pályázat témája több száz, általános és középiskolás diákot ihletett meg, a szakértő zsűrinek tehát volt miből válogatnia. A rendőrség egyébként azt tervezi, naptárt készíttet a legjobb munkák felhasználásával.
