Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-12-05 / 49. szám
1999. december 5. ★ KÖZELRŐL ★ 5 N éhány hónapja még a tévé képernyője előtt ücsörögve szurkoltunk a szolnoki Mondok Yvett- nek, aki a Kifutó című műsorban aratott nagy sikert. A szereplés után nem sokkal felhívta egy menedzser, és azt kérdezte tőle: van-e kedve külföldön dolgozni? Yvettet annyira váratlanul érte a kérdés, hogy nem tudott azonnal válaszolni. Igazán nem is gondolkodott volna el az ajánlaton, ha néhány nap múlva nem keresi egy másik menedzser is ugyanezért... A szimpatikusabb hang mellett döntött, s a megbeszélt időpontban megjelent a fővárosi meghallgatáson. Egy Japánból érkezett tehetséggyűjtő szakember azonnal kiválasztotta. — Ennek a nőnek olyan hangja van, hogy egy szimfonikus zenekar kell mögé! — kiáltott fel, amikor meghallotta. Yvett viszont nem mondott azonnal igent, mert több országba is hívták. Végül Portugália és Japán közül az utóbbit váolacsik Gabriella úgy kezdte kö zépiskolai pályafutását a szolnoki ruhaipariban, hogy az elsősök le) első rendezvényén húszpercenkónt átöl- ^ tözött. A műveletet négyszer ismételte meg, végül már mindenkinek forgott a -< szeme: hogy az a lány tényleg az a lány-e, mert hol nadrágban, hol csizmában, hol lezseren, hol ünnepélyesen adta elő magát. Azóta már negyedikes, és túlzás nél- kül állítható róla, hogy az iskola leg- V % eredetibb tervezője. Elsőben meg- L% » nyerte a legfiatalabb varrónő címet a \^ 1 szabás-varrás megyei seregszemlé- I m ’ jén, másodikban is hazatolt egy taligá- 11 nyi elismerést, harmadikban pedig a » « legextravagánsabb modell kitüntetés- 1 I ben részesült. Alul még csak adódott va- 1 [ lami szoknyaféle, de felülre már csak két II nagyobbacska tengeri kagyló háza jutott, V amit milliméternyi vastag madzagok vará- y zsoltak egybe. Később Gabi megalkotott ! húsz újabb modellt. Akadt köztük kerékpárosruha, alumíniumszoknya, átváltozós fürdőruha, és olyan hacuka, amelyik negyvenkét cipzárból áll. Bizony, ennek a kicipzárolásához türelmes, a technika területén járatos partner illik. Gabi egyébként négyes-ötös tanuló, és most éppen nincs barátja. Várja a fehér pacin a lovagot, de ha ez netalántán fehér Mercin érkezik, az sem baj. A temérdek ötletet, meglasztotta. És december másodikén elrepült Tokióba. A szerződés szerint a japán főváros előkelő körzetében, az operaház és a nemzeti múzeum szomszédságában énekel egy első osztályú szórakozóhelyen. Arról is pontosan tájékoztatták: kemény munka vár rá. Naponta háromszor lép fel 2-3 számmal, és havonta mindössze két szabadnapot kap. Lakást bérelnek számára, teljes ellátást kap, sőt még egy úgynevezett mama szánt is rendelkezésére bocsátanak, aki mindenhova elkíséri, a postától a szupermarketig. Mondok Yvett örömmel, de azért kicsit szorongva indult a messze ismeretlenbe. Különösen érzékenyen érintette, hogy a karácsonyt nem töltheti szeretteivel. Erősen kötődik családjához, barátaihoz. A karácsonyi ajándékokat már napokkal elutazása előtt átadta. Párja meg is mutatta a hatalmas, macikból álló csokrot. — Ez legalább nem hervad el. Vagy azt akarta Yvett, hogy erről annyiszor jussak eszébe, ahányszor csak ránézek. Annál sokkal többször fogok rá gondolni. Örülök a sikerének, de azért azt várom, hogy minél hamarabb hazajöjjön — mondta halkan a szimpatikus fiatalember.- És a 23 éves szolnoki lány mit vár Japántól? — kérdeztük Yvettől. — Büszke vagyok rá, hogy sok-sok énekes közül kiválasztottak, hogy szolnokiként, magyarként egy hatalmas világvárosban léphetek fel. Elsősorban szakmai fejlődést remélek a kint tartózkodástól. Másrészt szeretnék legalább alapfokon megtanulni japánul. És természetesen nagyon örülök, hogy eljuthatok ebbe a csodálatos országba, ahová önerőből valószínűleg soha nem utazhattam volna el. Csak ne lenne olyan messze 2000 júniusa, amikor visszajöhetek... — s —a Gabi szellős viselete negyvenkét cipzár együttese FOTÓ; CS. I. A hatvanas években egy iskolai énekkarban olyan tiszta szívből énekelt szólót egy kisfiú, hogy aki csak meghallotta, beleborzongott a gyönyörűségbe. Az énekkar vezetője — mellesleg az iskola igazgatója — azonnal észrevette a gyermekben rejlő tehetséget. Hívatta is a szülőket, mondván: zenére kell taníttatni a fiút. Az anya szeme könnybe lábadt, mikor azt válaszolta: — Nem tudjuk, Igazgató úr, nagyon szegények vagyunk... — A szegény kisfiúból mára módos felnőtt lett. Aki épp oly szívesen dolgozik, mint ze- nél-énekel. De aki soha egyetlen pillanatra sem felejtette el, honnan jött. Az iskolában volt egy használaton kívüli dob. - Ülj le és dobolj!- mondta a kis Orosz Győzőnek az igazgató, miután egyértelművé vált, hogy a kovács édesapa és a takarító édesanya fizetéséből nem telik zenetanárra. A fiú dobolt, az igazgató meg ámult. Aztán gyorsan beszervezte az általa vezetett amatőr zenekarba.; És Orosz Győző nyolcadikos! korában elkezdte zenei pá-' lyafutását a környékbeli tele-1 pülések lakodalmaiban, bál- ' jain. Ünnepelték, fürdőzhetett volna a sikerben, de nem tudott. Szomorkodott, mert egyedül neki nem volt félcipője a zenekarban, s a gyerekes, magas szárú cipőben kellett a színpadon ülnie. Édesapja talán megérezte fia nagy bánatát, eladta hát a család tehenét, és az árából dobfelszerelést vásárolt. Meg egy félcipőt... Abból viszont nem engedett, hogy Győzőnek szakmát kell tanulnia, így nappal az autókarosszéria-la- katosság fortélyait igyekezett elsajátítani az iskolában, esténként pedig fellépett. Csütörtökön-pénteken ötórai teán, szombaton la- f\ | . ♦ kodalmakban. Vasárnap délelőtt elment a templomba ministrálni, aztán meg este a bálba muzsikálni. Három zenekar, háromféle stílus. Bár a katonaságot nem úszta meg 1975-76- ban, bevonulása másnapján viszont már a tiszti klubban játszott. Szintén a katonaság idején fontos döntést hozott: gyűrűs menyasszonyával felbontotta az eljegyzést, mert egy lányba első látásra beleszeretett. Feleségül is vette 1977-ben. És huszonkét év után is azt mondja: jól döntött. A zenélést 1980-ban abbahagyta, mert kiszorította a diszkó. Nem érzett haragot, sértődöttséget, csak megértette az idők szavát. Utolsó zenekara a legendás miskolci Helios együttes. Évekig dolgozott egy szervizben. Aztán 1987-ben gondolt egy nagyot, és családjával Tiszafüredre költözött albérletbe. Munkát is talált a helyi szervizben és presszóban. Költözésük másnapján azonban súlyos autóbalesetet szenvedett. Nem adták meg az elsőbbséget. Előbb egy fának ütközött, majd a Ladája szélvédőjén kirepült. A baleset és azt követő három komoly szemműtét után megváltozott az értékrendje, az életszemlélete. Első helyre került a család. Persze mindez nem gátolta meg abban, hogy 1989-ben, miután megszűnt a füredi autószerviz, hitelt vegyen fel és megízlelje a vállalkozói létet. Két hónap múlva két alkalmazottat foglalkoztatott. Pályázatokat írt, újabb hiteleket vett fel. Három év múlva húsz embernek biztosított megélhetést autószervizében, ami azóta kibővült autómosóval, fényezőkamrával és egy lakatosüzemmel is. Szerencsére sikerült elkerülni a vállalkozók klasz- szikus csapdáját, nem enged a pénz csábításának. Amennyi van, annyit osztanak be, de négy órakor bezár, mert várja felesége és a három gyerek. Időközben - most 14 éves - fiáról is kiderült, hogy zenei tehetség, s hogy Orosz Győző megmutassa neki, milyen több ezer ember előtt zenélni, szervezett egy nosztalgiabulit ezelőtt öt évvel, ami annyira jól sikerült, hogy azóta ismét zenél. Egy abádszalóki fellépésutánhir-.-^Tn^ , télén Franciaországban találta magát legendás rockzenészek társaságában. Meg fővárosi művészkávéházak- ban, ahol egymástól kérdezget- ____ ték a vendégek: - Ki ez a hang? így esett meg, hogy lát- hatták-hallhatták e műfaj kedvelői Orosz Győzőt Gidófalvy Attilával, vagy újabban a Tunyogi Rock Band- del énekelni. Utóbbi november 25. és december 30. között jótékonysági koncertet ad az ország 19 városában és a fővárosban. Orosz Győzőt is meghívták vendégszereplésre. Szívesen énekel, szervez és anyagilag is támogatja a koraszülötteket megsegítő kezdeményezést. Mert mint mondja: — A világ legcsodálatosabb dolga a gyerek. j. zs. í ■ I / hökkentő összhatást kiváltó alkotásaiért Aranytűt kapott a regionális uhaipari diákseregszemlén. Részben a tervezéseiért, rész- t ben azért, ahogy megvalósította ezeket a modelleket. Sőt Cser Andor ruhatervező 1 iparművész, a fővárosi Könnyűipari Műszaki Főiskola docense — a zsűri j elnöke — a nevét, lakcímét is felírta noteszába, mondván, ezek után felvették. Per- I sze, előbb le kell I érettségizni, hiszen i ez a feltétele an- V nak, hogy valaki ruhatervezői szakon, főiskolán még mé- í lyebben áshassa be ma- ^ gát a kelmék, szabásminták világába. És Pola- { esik Gabi- nak ez a szíve vágya. 3. Sz. M.
