Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)

1999-01-31 / 5. szám

Ezek a 19 éves, ifjú hölgyek nem akárkik! Ha a sors úgy hozza, remekül forgatják a nagy kést, és a szúrás után ennek a kárát mindig egy-egy jókora moslékpusztító bánja. Noha hivatalosan a lányok - akik tavaly érett­ségiztek a törökszentmiklósi Székácsban - barom­fi- és húsipari technikusok lesznek, mindenki csak henteslányoknak nevezi őket. Mégpedig Mezőtúron, a Kevehús Kft.-nél, ahol he­tente kétszer a gyakorlati foglalko­zásaikat töltik. Vajon miért választották ezt a rendhagyó szakmát, hiszen a hentesek, böllérek, a húsiparban dolgozók általában az erő­sebbik nemhez tartoznak, néhány, iga­zán ritka kivételtől eltekintve. Hagyó Tí­mea törökszentmiklósi.- Lehettünk volna malomipari, sütőipari technikusok, de nekem ez jobban tet­szett. Ráadásul a húst is szeretem.- A vér?- Megszoktam, ez is hozzátartozik a mun­kához.- Otthon mit szóltak?- Kezdetben furcsállották, most már örül­nek, hogy én is szeretem. Pintyke Beáta is miklósi.- Érettségi után nekem is ez volt a leg­szimpatikusabb. Nekünk is ugyanazt kell tudnunk, mint a hente­seknek. Már hízót is szúrtunk, és nem volt lapockás.- Mi az, hogy lapockás?- Amikor valaki mellé szúr. Szóval fokozatosan minden munkát ránk bíznak.- Hobbi?- Zene, szórakozás. Patkó Ilona is miklósi, neki hobbija a tánc meg az aerobic.- Nyáron megtetszett a munka, a cég, és ide jöttünk technikusje­A három grácia, akarom mondani hentes- és technikusjelölt munkában. Fotó: M. J. löltnek. Jók a főnökök is, és noha nem kivételeznek, mindent meg kell csinálniuk, szeretünk itt lenni. A két évet egy alatt végeztük el, és hetente kétszer 8-tól 1-ig dolgozunk. Egyébként szeptemberben kezdtek, és júniusban fejezik be a mun­kát. Kezdetben akadtak a környezetükben, akik furcsállták, hogy lány létükre erre adták a fejüket, de mára elfogadták döntésüket. Mindig jókedvűek, nevetnek, jelenlétükkel mindenképpen új színt vittek, hoztak abba a világba, amelyik sokáig, és talán még ma is jórészt az erősebbik nem kiváltsága. D. Szabó Miklós u Hypót használt „önvédelemre” Nemegyszer lehet hallani azsamktól, hogy mennyire nincs ínyükre, ha egy családi vita kapcsán kell intézkedniük. Az ódzkodás okai között szerepel az a tapasztalat, hogy a rendőrök megérkezéséig egymásra kígyót-békát kiabáló házastársak az egyenruha láttán nyomban kibékülnek, és attól kezdődően Inkább a rendőrt kívánják - immár nagy egyetértésben - a há­tuk közepére. Adódhat azonban olyan helyzet, hogya rendőrség semmiképp sem hagy­hatja annyiban a dolgot. Ha már egyszer feljelentést tettek egy ügyben, akkor nincs mese, ki kell vizsgálni. Különös családi patálía adott okot a rendőri intézkedésre a minap Kun­madarason. Egy férfi kereste fel sietve a helyi rendőrőrsöt, hogy elpana­szolja: hypóval öntötte le a felesége. A panaszos első „felindulásában” azt is elmondta, hogy hitvese nem csak a háztartási lúggal rontott rá a kettejük között kitört vita alkalmával, ha­nem még egy késsel is megszúrta a lábán. Hamarosan az asszonyt is kihallgatták, aki - mint mondta - csak védeke­zett a férje támadása ellen. A két, egymással nem éppen szinkronban lé­vő vallomás tisztázása érdekében a férfit és a nőt szembesíteni akarták egymással, ám ők a békülés első, de határozott jeleként elzárkóztak ez elől. A rendőrségi vizsgálat szerint - ami ettől a fordulattól függetlenül termé­szetesen folyik - az történhetett, hogy a vita hevében a hölgy a férje felé löttyintette a hypót, ám a férfi igyekezett elfordulni, így „csak” a bal arcát és szemét érte a folyadék. Szerencsére a késelés sem okozott komoly sérüléseket. A férj ruházatán jóformán át sem hatolt a penge. Az eset kapcsán a Karcagi Rendőrkapitányság folytat nyomozást súlyos testi sértés kísérletének alapos gyanúja miatt. H.Gy. A svéd lány nem ette meg a pörköltet Nagyon érdeklődő volt hat hónap múlva márfolyékonyan beszélt magya­rul. Keresztül-kasul utazta az országot, ismerkedett szokásainkkal Anna, a svéd lány. De a pörköltünket nem ette meg. Ránézésre megállapította, hogy egészségtelen. A szolnoki Nagy Imréné és családja volt az Uppsalából érkezett fiatal lány vendégfogadója. Anna egy ifjúsági szervezeten keresztül jött Magyaror­szágra, hogy az itteni szokásokat, tradíciókat megismerje.-Júliusban jött hozzánk, és karácsonyra márfolyamatosan beszélt magya­rul - emlékszik Nagy Imréné. - Végül annyira megtanulta a nyelvet, hogy letette a középfokú nyelvvizsgát is. Ha levelet ír, soha nincs benne még egy vesszőhiba sem. Nagyon érdeklődő volt, mindenhová elutazott az országban. Lehet, hogy több múzeumot látott nálunk, mint egy magyar gyerek. A színházban há­romszor is megnézett egy előadást. A lányom a Tiszaparti Gimnáziumba jár, vele együtt járt Anna is. Az órákon ugyanúgy részt vett, minta többi di­ák, feleltették is. Bár Nagy Imréné, a Zepter Hungary déli régiójának értékesítési igazgató­jaként munkájánál fogva is az egészséges életmód híve, úgy érzi, volt mit átvenni a svéd vendégtől.- Reggelire mindig müzlit és gyümölcsöt evett. Szerette a salátákat. Mi is megpróbáltunk jobban odafigyelni arra, hogy mit eszünk, és amikor ő itt volt, több gyümölcs, zöldség, salátaféleség került az asztalunkra. Olykor azonban hagyományos ételt is főztem. A gulyáslevest szerette, de a pörköltet nem igazán. Elismerte, hogy jóízű, de úgy látta, hogy nem egészséges, ezért nem evett belőle. Ránézett és megállapította: ez azétel egészségtelen. Ő is formált bennünket, átvettük a szokásait. Amíg itt volt, eljártunk úszni, rendszeresen kerékpároztunk. Azóta sem vettem elő a ke­rékpárt. Anna a példájával szinte kényszerítette az embert, hogy legyen ideje az aktív pihenésre. Paulina Éva Január 24. vasárnap: A szolnoki székhelyű Lungo Drom választási szövet­ség valamennyi képvise­lői mandátumot megsze­rezte az Országos Cigány Kisebbségi Önkormány­zatban. Január 25. hétfő: A megyei FVM-hivatal szerint a búza vetés- területének akár tíz százaléka is kipusztulhat, elsősorban a belvíz miatt. • Mercedes-Rosenbauer tűzoltóautót kaptak ? a karcagi tűzoltók. • Alföldi regionális értekezletet tartott Szolnokon az MSZP. Január 26. kedd: A megye több településén két-háromszo- rosára nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma. • Új ügyfélszolgálati irodát nyitott a megyeszékhelyen az ÁB- Aegon biztosítótársaság. • Öten vehették át Szolnokon a Magyar Bölcsődékért Akócsi Ágnes Díjat. Január 27. szerda: Több jászsági település polgármestere elégedetlenségét fejezte ki a tervezett régiók határával kap­csolatosan. • Készül Szolnok költségvetése, a büdzsé sa­rokszáma kilencmilliárd forint. • Főként a belföldi turizmus növekedésének eredményeként tavaly többen keresték fel a megyét, mint a megelőző évben. Január 28. csütörtök: Ülést tartott a megyei területfejleszté­si tanács, ahol szó volt a régiós elképzelésekről is. • Szol­nok felsőoktatási székhely lesz a törvénytervezet szerint. • Az új agrártámogatási rendszer „hatásaként” megyénkben is várhatóan nőni fog a pillangós növények vetésterülete. • Jászberényben a tűzoltók szolgálatba állították új gépjármű­vüket. Január 29. péntek: Eltemették Alattyánban Gecse Árpádot, a Jászság festőjét. • Magán kereskedelemi televízió meg- alakulását jelentették be Szolnokon. Január 30. szombat: Pampuska- és rétessütő versenyt ren­deztek Jászjákóhalmán. • Szandaszőlősön néptáncbemu­tatót tartottak a művelődési házban. Fába égetett körkép Jöhet a harmadik rész! - fújta ki magát elégedetten Völgyi Sándor Szolnokon, a Móra Ferenc utcai, hetedik emeleti lakásában. Elké­szült ugyanis monumentális alko­tásának második részével. A 49 éves Völgyi Sándor tavaly fejébe vette, hogy a millenniumra elkészíti a Feszty-körkép hű mását. Nem, nem va­lamiféle „közönséges” utánzatra kell gondolni, ugyanis Sándor a világon egyedülálló módszerrel alkot: egy for­rasztópákával a kezében apró pöttyöket éget a rétegelt lemezre. Technikája azért egyedülálló, mert nemcsak kontúrokat „fest”, hanem árnyalatokat is éget. Hi­hetetlen nehéz művelet ez, ráadásul a pöttyöket csak nagyítón keresztül lát­hatja. Hatalmas munka minden egyes műve. Naponta több órát görnyed a falap fö­lött. A kis-Feszty - ahogyan ő nevezi - napi 18 óráját „szívja” fel. Eddigi, pontosan huszonnégy alkotó éve alatt 250 képet készített. A legki­emelkedőbb a II. János Pál pápáról alko­tott, amelyet a pápalátogatásra készített 80 millió pontból. Fel is ajánlotta neki, de mivel egy ilyen személyiséget nem lehet csak úgy megközelíteni, a mű nem jutott el a szentatyához. A kis-Fesztyhez tavaly november 9-én kezdett hozzá, első és második, 60-szor 65 centiméteres részlete már elkészült. Az összesen 15 méter hosszú művet de­cember végén szeretné bemutatni. Sándor jövedelempótló támogatásból él. Ebből alig futja valamire. Támogatói: a Nefag vezérigazgatója, Szebeni László és a címfestő Szénási Gyula. ígérete van a szolnoki polgármestertől, Szalay Fe- renctől és Kovács Libór alpolgármester­től, hogy támogatni fogják. A felkarolás helyes, hiszen a megye- székhely Völgyi Sándor alkotásain ke­resztül is növelheti hírnevét. Elvégre nem minden bokorban „teremnek” ilyen elektrografikák. Tóth András Feljelentem magamat Tisztelt Titász! Mivel én még nem jutottam olyan erkölcsi magasságokba, mint a sztálini Szovjetuni­óban az a bizonyos úttörő, aki a saját apját jelentet­te fel mint kulákot a hatóságoknál, kivívva ezzel a szovjet rendszer megbecsülését (a faluét már ke­vésbé, mert nem sokkal eme tette után agyonver­ték], ezért csak magamat tudom feljelenteni - még­hozzá önöknél. Én ugyanis nem fizettem még ki a decemberi áramszámlát, és bevallom töredelme­sen, még a januárra számlázottat - tudják, amit már átalánydíjban kell(ene) kipengetni - sem kaptam meg. Pedig Isten látja lelkem, én nagyon szeretnék fizetni! Tudom, furcsán hangozhat mindez, de én már csak ilyen öntudatos állampolgár vagyok. Tü­relemmel viselt, hosszas várakozás után sem kap­tam még sem decemberi számlát, sem pedig értesí­tést, ami az átalánydíjas fizetésről szól - miközben máshová már az első, ilyen alapon kalkulált szám­la is megérkezett. Aztán mintegy szamizdatként a kezembe akadt egy ilyen értesítő, amiben leírták az átalánydíjas meg részszámlás számítási mód mene­tét - de bevallom, én már az elején nem értettem be­lőle egy kukkot sem. Igaz, matematikából sosem voltam jó, el is akadtam az ármegállapítási módszer VASÁRNAP REGGEL legelején. Felhív­tam hát a debreceni ügyfélszolgálati irodájukat, ami tíz esetből tizenegy­szer foglalt volt órá­kon át. Azért tizen­egyszer, mert ami­kor (véletlenül?) ki­csengett a készü­lék, akkor is egy gé­pi hang fél órán ke­resztül azt duru­zsolta a fülembe: munkatársaink elfoglaltak, kérjük türelmét. Aztán egyszer csoda történt: jelentkezett egy munkatárs, akinek elmondtam a panaszomat. Kérte, nyugodjak meg, menni fog az a számla, az elmaradt decembe­rivel együtt egyszerre kettő is. Ekkor lettem csak igazán ideges: milyen öröm, hogy két számlát fizet­hetek az önök hibájából egyszerre! Ugyanis mint kiderült, a leolvasáskor valamit elírtak önöknél, ezért kell most nekem naponta telefonálgatnom és lesnem a számlát. Amit január 31-ével ígértek. Kö­nyörgöm, tessék már küldeni azokat a rusnya számlákat, mert a végén még én leszek a bűnös, hogy nem fizetek, és késedelmi díjat is a nyakam­ba sóznak. Egyébként panaszommal nem állok egyedül, ezért is bátorkodtam a többiek nevében is írni önöknek. Higgyék el, mf fizetnénk... Baranyi György

Next

/
Thumbnails
Contents