Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-10-03 / 40. szám
1999. október 2. ★ KÖZELRŐL ★ 3 : jíi A vezérkar kitalálta, a területi hadkiegészítő parancsnokság pedig végrehajtotta az utasítást: tartalékos hadköteleseket kell ejtőernyősökké átképezni. Mivel ez a tevékenység a hadseregen belül kizárólag önkéntes alapon működik, ezért az átképzésen is csak azok vehetnek részt, akik ezt kifejezetten óhajtják. A program szervezője, Szőllős Vilmos alezredes, a parancsnok mozgósítási helyettese kezdetben talán maga is kételkedett a terv valóra váltásában, ám a számításba vehető fiataloknak kiküldött tájékoztatóra érkezett válaszok, úgy tűnik, megcáfolták azt fiatalokról alkotott általános véleményt, amely szerint igyekeznek minden ledekében, hogy távol tartsák magukat a seregtől. A jelentkezők végül azt is bebizonyították: komolyan gondolták azt, amire vállalkoztak. A „kiég" 352 jelölt számára postázta a különleges lehetőségről szóló tájékoztatót. A vártnál többen, har- mincketten válaszoltak igennel. A szigorú egészség- ügyi alkalmassági vizsgálatot követően közülük k e rült ki az a 11 ember, aki az elmúlt hetekben részt vett az ejtőernyős kiképzésen. A tanító- mesterek mint mindig, ezúttal is a 34. Bercsényi Felderítő Zászlóalj katonái voltak. A résztvevők egyikét, a hosszú, copfba font hajával nem kimondottan katonás megjelenésű, Alattyánban élő Laki Zsoltot arról kérdeztük, miért vállalta önként a háromhetes kemény kiképzést. — Úgy gondoltam, ha már egyszer felajánlották, kipróbálom — mondta. A mesterségét tekintve autó- í szerelő fiatalember azonban azt is hozzátette: nem a katonaság hiányzott neki, hiszen három éve szerelt le, és a későbbiekben sem tervezi, hogy ; akár szerződéses katonaként is tagja legyen a hadseregnek. Az ejtőernyőzés érdekelte, azért vállalta a kiképzéssel járó nehézségeket. Elárulta, az első ugrás egy kicsit kellemetlen volt, de » most már nyolcadik után megtalálta az élvezetet új mesterségében. H.Gy. Szeptember 26. vasárnap: Alattyánon felavatták és felszentelték a település új címeres zászlaját. • Leégett húsz hektár erdő Túrkevén a Gyűrűzugban. Szeptember 27. hétfő: Kényszerleszállást hajtott végre Ti- szasülynél egy motorhibás mezőgazdasági repülőgép. • A siketek napja alkalmából ünnepséget | rendezett a siketek megyei szervezete Szolnokon. Szeptember 28. kedd: Átadták az újszászi óvoda felújított Bajcsy úti tagintézményét. • Jászberényben Déryné Széppataki Róza emlékére | ünnepséget rendeztek, melyen emlékszobát avattak és emlékplaketteket adtak át. Szeptember29. szerda: Halálos közlekedési balesetet szenvedett egy I ukrán kamionos Karcag közelében a 4-es főúton. Szeptember 30. csütörtök: Rákóczifalván az idősek világnapja alkalmából rendezett megyei találkozóra 15 nyugdíjasklub küldöttségét hívták meg. • Karcagon a Szentannai iskola századik születésnapját ünnepelte, ebből az alkalomból harangot avattak. Október 1. péntek: Európai információs központ nyílt a megyei keres- ; kedelmi és iparkamara székházában. • A Gyermek-és Ifjúságvédő Intézet találkozót szervezett Szolnokon a gyivi lakásotthonaiban és nevelőszülőknél nevelkedettfiatalfelnőttekszámára. • Dr. Palotai Tamás | lett a Szolnoki Mezőgép Rt. új vezérigazgatója. 0któber2. szombat: A zenei világnap alkalmából neves közreműködők hangversenyt adtak a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szak- középiskolában. • Szüreti felvonulást tartottak Jászfelsőszentgyör- gyön. Egy „alternatív” világpolgár Szolnok egyik éttermének teraszán újságokból jól ismert férfiarcot pillantok meg. Bizonytalan vagyok, ezért még néhány „tisztelet- kört” teszek. Egy házaspár megelőz. A férj büszkén hajlong gyógyult derekával, a feleség mosolyogva helyesel. Most már tudom, hogy tényleg ő az: Zsepalo professzor, a híres természet- gyógyász, aki néhány éve — a törvény szigorát betartva — eltűnt a gyógyulni vágyók látókörébői, megyénkből, sőt az országból is. Prof. Dr. Jurij Zsepalo Ukrajnában él, és nem használja a címeit. Szerény, mint az igazán tanult, művelt emberek általában. Először az odesszai egyetemen végzett rádióelektronikai mérnökként, majd ^ Kijevben az orvosi egyetem pszi- j chológia karán szer- z e t t újabb diplomát. A kettő hogyan függ össze? A professzor szerint egyszerűen, hiszen az emberi agy úgy működik, mint a számítógép, csak az előbbinek jóval nagyobbak a lehetőségei, mint amit ténylegesen kihasználunk, ugyanis agyunk kapacitásának mindössze húsz százalékát működtetjük. Az ember és a természet kölcsönhatása már régóta érdekli, s miután filozófia tanulmányait is befejezte, az alternatív gyógymódok iránt kezdett érdeklődni. A peresztrojka után létrehozott alternatív egyetem egyik dékánja és oktatója lett. Bár munkájuknak híre ment a világban, az állami támogatást mégis megvonták tőlük, pedig a rendszerváltás előtt a felsőbb vezetés komoly segítséget nyújtott a természetgyógyászat fejlesztéséhez. A kilencvenes évek elején egy ismert magyar professzor hívta hazánkba dr. Jurij Zse- palót, hogy segítsen a természetgyógyászati oktatásban, mivel nálunk akkor még nem létezett ilyen jellegű képzés. A professzor szívesen jött, s néhány hónap alatt ke- resztül-kasul bebarangolta az országot, hogy tanítson. Az előadások szüneteiben pedig társaival ingyen vállalta elsősor// // SZŐNYEGPADLÓ A NAGYKERIOL Padlószőnyegek nagy választéka, 300 cm, 366 cm, 400 cm és 500 cm-es szélességben. Megújult árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat! AKCIÓ! Maradék padlószőnyegek 20 %-os árengedménnyel. ÚJ SZOLGÁLTATÁS! Szőnyegszegés 100 Ft/fm-től. Szegőlécek, ragasztók! Új nyitva tartás: hétfőtől - szerdáig 9.00-15.30, csütörtökön 9.00-18.00, pénteken 9.00-15.30, szombaton 9.00-12.00-ig. SZŐNYEGDISZKONT Szolnok, Thököly út 81. Telefon: 56/427-045, 378-885 ban agysérült, mozgássérült gyerekek kezelését. A hihetetlen siker szájról szájra terjedt, majd a média is felkapta. A professzor tehát maradt és gyógyított, mert erkölcsi kötelességének tartotta. Legemlékezetesebb esete egy májátültetésre váró kisfiú volt, akit egy állami klinikán, az ott dolgozó, hagyományos módszerrel orvoslókkal együtt gyógyított. A gyermek győzött. Akkor az orvosok még értetlenkedve álltak a történtek felett, ma már azonban nem csodálkoznak annyira. Legreménytelenebb esete egy prosztatarákos beteg volt, eddig az egyetlen, akiről úgy gondolta, már nem lehet segíteni. A családtagok könyörgésére mégis megpróbálta. Ő maga lepődött meg a legjobban, amikor fél év múlva megpillantotta a tünet- és panaszmentes idős férfit, amint az utcán söprögetett. Aztán jött a törvény, ami szigorú szabályozás alá vonta a természetgyógyászok működését. A professzor törvénytisztelő ember, ezért hazautazott Ukrajnába. Persze vizsgázhatna, mert a szakmai tudása kétségtelenül megvan. Ezt igazolja, a sok száz gyógyult betegen túl, hogy több mára híressé, keresetté lett magyar természetgyógyász az ő ta-‘ nítványa volt pár éve. Jurij Zsepalo mégsem mer nekivágni a vizsgának, mert nem tud olyan szinten magyarul, hogy szóban is, írásban is teljesítse a követelményeket. Tolmácsot pedig nem vihet magával. Zsepalo profesz- szor tehát vár, mikor születik olyan kompromisszumos megoldás, mellyel „magyarra honosíthatná” a tudását. Úgyhogy ne is keressék a „csodadoktort”, mert csak átutazóban van nálunk. Lehet, hogy felismerni vélik buszon, vonaton. Nem tévednek, valóban ő az. Arra próbál néhány napos itt-tartózkodása alatt megoldást találni, hogy törvényesen tarthasson tanfolyamokat, melyeken megtaníthatná a szülőknek, hogyan segíthetnek ők maguk agykárosodott, mozgáskorlátozott gyermekeiken, és általában a beteg hozzátartozóikon. Mert van segítség... Járvás Zsuzsa „Az óbort, vagy legalábbis abból valamennyit a szüret reggelén ki kell vinni, megmutatni a szőlőnek, hogy az idei nedű is legalább olyan legyen.” A tiszakürti Tálas László, aki kertészmérnök, főállásban az arborétum igazgatója. Mellesleg hegybíró, a helyi hegyközség - amelyhez 230-240 szőlősgazda tartozik • ügyelnek intézője, szakavatott szólója. Maradva a szőlő levénél, a nagyapja is nevezetes borosgazdának számított, olykor 500 hektó bort is tartott a pincében. Szóval volt kitől tanulnia. Mostanság akad 2,5 hektár termő rizlingszilváni, kékfrankos, illetve a jövőre gondolva hamarosan termést hoz majd a 2,3 hektár új telepítés. Tavaly elfogadható volt az év, lett neki 80 hektó fehér- és 100 hektó vörösbora. Csak az a baj, hogy a sok panes, csinált nedű miatt a jó bort nem lehet eladni. Nyolcvanért megvették volna, de hát ennek százötven litere, ennyit ér. És ez az áldatlan állapot 1984 óta jellemzi a borpiacot, azóta van igazi keletje a műboroknak. Az idei termés - megítélése szerint - afféle kétharmados. Az utolsó fürtön is túlad, mert még mindig tárol az 1998-as évjártból vagy ötven hektót. Tálas László sem kicsi, mégis eltörpül a 42 és 36 hektós hordói mellett Ráadásul helyben nem kell a szőlő, Egerbe, Borsodba vagy Bács-Kiskunba viszik, veszik. A fehérért 28-38-at adnak kilónként, a kékért 60 forintot. Egyébként egyetlen nap alatt végeztek a két és fél hektárral. Igaz, szedték vagy harmincán. Reggelire lélekmelegí- tőnek pálinka volt, mellé rántotta, szalonna, tepertő, sajt, felvágott. Délre 13 kiló húsból már előző nap marhapörköltet főzött fatűzön, bográcsban, hogy senkiben ne tegyen kárt az új must, ha megkóstolja. Természetesen óbort is vittek ki: nem csak megmutatni a tőkéknek. hogy ilyen legyen az idei is, hanem azért is, ha valaki szomjazik, nehogy kútvízre fanyalodjék. Egyébként Tálas László arra készül, hogy épít egy ezer hektó befogadóképességű pincét. Ebben lehetne tárolni a maradékot, és addig tartani, tárolni, amíg tisztességes pénzt kínálnak érte. Mert azt még elfelejtettem mondani, a hegybíró úr nedűje messze földön híres. Igazi kapitalista bor: minden csepp- je látta a tőkét... I). Szabó Miklós VASÁRNAP REGGEL Majd meglátjuk Meglásd, nem lesz ennek jó vége — mondogatják mostanában idősebb ismerőseim, majd sorolják a napjaink fojtogató információáradatából „kicsemegézett” vészjósló híreket: pusztító földrengések, hurrikánok, vulkánkitörések, árvizek és még ezerféle katasztrófa. A szélsőséges időjárás hatására nem csoda, hogy Magyarországon is sokakban feléledt a világvége-hangulat. S bár a napfogyatkozást egy életre szóló élménnyel „megúsztuk”, az ezredforduló közeledtével többek a nagyvilágban zajló természeti csapásokban a nostrada- musi jóslat beteljesülésének előszelét látják. Nem valószínű azonban, hogy az emberiség alkonya menetrendszerűen bekövetkezne. A természet pusztító katasztrófái ugyanis nem új keletű jelenségek. Mindig is kiszámíthatatlan alattomossággal csaptak le a legváratlanabb helyen és időben. Mi, az emberek döntő többsége azonban minderről nagyon sokáig csak akkor értesülhettünk, ha mindezt saját bőrünkön is megtapasztaltuk. Mára viszont, az információáramlás robbanásszerű fejlődésének hatására ezeket a jelenségeket is a fotelünkben ülve szemlélhetjük. Egy földrengés vagy hurrikán pedig akkor is érdeklődést kelt, ha a világ másik felén történik. Naponta kapjuk Földünk minden iájáról a véres szörnyűségeket, miközben arról elfeledkezünk, hogy nem a katasztrófák, csupán a hírcsatornák száma gyarapodott drámai mértékben. Némi egészséges aggodalom persze ettől függetlenül sem árt. Különösen így az évezred utolsó hónapjait taposva. Mert lehet, hogy mégsem nekem lesz igazam... Bugány János
