Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-09-05 / 36. szám
FOTÓ: SUCH TAMÁS 1 999. szeptember 5. it ARCKÉP 7 a Fogadalmi templomban Patay László festőművész. A hazai képző- művészeti élet egyik legellentmondásosabb alakja. Sokan a legjobb freskófestőnek tartják, többen egyenesen a magyar Michelangelónak nevezik. Teljesítménye lenyűgöző, az utóbbi 13 évben tizenkét templomban több mint kétezer négyzetméter falfelületet festett meg. Megkapta a legmagasabb pápai kitüntetést, és beválasztották a párizsi székhelyű Európa Akadémia tagjai sorába (a testületnek mindössze négy magyar képzőművész a tagja). Ezzel szemben kritikus szókimondása, szakmai kérdésekben simulékonynak egyáltalán nem mondható modora miatt több kel- lemetlenmunkát befejeztük, a kupola kivételével a belső tér művészileg egységes, nincs üres falfelület. A templomi falfestészetben megtett utam itt kezdődött tizenkilenc évvel ezelőtt. Az akkori munka végeztével összehoztak egy gyulai pappal, Bielek Gáborral, aki három templomot festetett ki velem, s ezzel olyan hírnévre tettem szert, hogy egymás után érkeztek a megrendelések. HlJw - Hány négyzetméter falfestményt tud maga mögött?- Tavalyelőtt adtam össze, 1932 négyzetméter jött ki, megegyezett a születésem évével. Azóta már bőven túl vagyok a kétezer négyzetméteren. AüiM - Hogyan kezd hozzá egy-egy képhez? Kitalálja vagy megadják, hogy mit fessen?- A templomi munkát — maradjunk ennél, hiszen most is erről van szó — mindig megrendelik, az egyház művészettörténészekből, iko- nográfusokból és más szakemberekből álló művészeti tanácsa megadja a témát. |M - Mondjuk: fesse meg az Utolsó vacsorát!- Igen. Készítek róla egy színvázlatot, amelyet aztán bemutatok. Ha rábólintanak, kezdődik az aprólékos munka. Modelleket veszek fel, majd összerakom a figurákat és egy kartonon megrajzolom az egészet. A kész kartont lefotózom, a fotót pedig négyzetháló segítségével átmásolom a falra. A szenes botjaimmal — hosz- szú nád a végén szénnel — rajzolom meg a felnagyított ábrákat. Amikor készen vagyok, a segédeim a szín vázlat és a karton alapján felfestik a képet. Ez már bizo Névjegy esetben csak akkor derül ki, hogyan dolgoztunk, amikor lekerül az állvány. Meglehetős gyakorlat kell tehát ahhoz, hogy az ember tudja, hogyan néz ki majd lentről.- Faliképéit secco eljárással készíti. Mi a különbség a secco és a hagyományos freskó között?- Leegyszerűsítve: a freskó nedves falra készül, a secco szárazra. Ma már általában seccót készítenek. ilüfll - Mi kell ahhoz, hogy valaki seccót tudjon festeni?- Elsősorban látásmód. Ez külön szakma, annyira különbözik a festészet más területeitől, mint az orgona a trombitától. Nem biztos, hogy aki egy hangszeren jól tud játszani, a másikat is ugyanúgy kezeli. A falfestészetet Szőnyi mesternél tanultam, a murális képzés keretében. Attili - Említette, hogy a munkáihoz modelleket gyűjt. Honnan veszi őket?- Általában a családtagokat, ismerősöket és a barátokat rajzolom meg.- Elképzelhető, hogy valamelyik Krisztusában mondjuk a szomszédját tisztelhetjük?- Nem. A szenteknél előfordul, hogy valakire hasonlít, de azt csak én tudom, senki más. Ezt nem tartom bajnak, ez mindig is így működött. Például Botticelli valamennyi Vénusza, Madonnája ugyanarról a nőről, valószínűleg a szerelméről készült. Egytől egyig hasonlítanak egymásra. Az egyetlen, amit nem engedtem meg magamnak, hogy Jézus valakire is hasonlítson, mert személye magasztos, arca fantáziaarc. Ez nem vallási hevületből van így, egészen egyszerűen úgy gondolom, ízléstelen lenne, ha élő személyre hasonlítana. VallásosSzületett 1932. május 2-án Rév-Komáromban (Szlovákia). Diploma: 1956. Elvégzi a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Szőnyi István és Főnyi Géza tanítványa. Tevékenység: 1970-1989. A főiskola tanára. 1992-től nyugdíjas, azóta Ráckevén él. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának és az Európai Akadémiának. Elismerések: Munkácsy-díj (1967), Diplome de Prix National (1971), Ex Aequo Díj (1976), Tornyai-plakett (1976), Érdemes művész (1983), Pro ecclesia et pontifice (1994). Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök — akit nagyon tisztelek — egy alkalommal ezt hallva rám mordult: „Nem kell letagadni azt, ha valaki vallásos, mert olyan Krisztust, amüyet maga a békéscsabai templom főfalára rajzolt, vallásosság nélkül nem lehet megfesteni.” Ebben van valami igazság. mm- Ha szeretném mondjuk felfestetni magam az egyik seccóra, megvásárolhatnám?- Volt rá példa. Az egyik helyen kihirdették, hogy van rá mód, s az öregasszonyok hozták a forintjaikat és persze a lánykori fényképeiket. A megrendelő így gyűjtötte össze a munkára a pénzt. IftH - Min, pontosabban kin múlik a megrendelés?- Itt az egyházi személyeké a döntő szerep. Az ő kezdeményezőkészségükön, az ő akaratukon múlik minden. Anélkül az elszántság nélkül, hogy valaki nyomot akar hagyni maga után az egyházban, a művészettörténetben, nem születik mű. Ilyen a már említett Bielek Gábor — most éppen Békéscsabán szolgál —, aki megszállott építő. De a gesztelyi papot is ide sorolom. A templomába készített freskó zsűrizésekor a következőket mondta: „Nagyon hiszek abban, hogy szükségesek a felesleges dolgok, nélkülük nem érdemes élni. Ebben a templomban ugyanúgy imádkoztunk eddig is, mint ezután fogunk. Senkinek eszébe nem jutott, hogy onnan valami hiányzik, de most, hogy a freskó elkészült, kiderült, ami eddig feleslegesnek tűnt, az megváltoztatta az egész minőségét.” Ez a hit, a f Be kell kalkulálni a távolságot, ahonnan a képét nezik Fresko es secco ségben volt része az utóbbi évtizedekben. A műemlékvédelmisek nem szívlelik, s hazai kitüntetések odaítélői szűkmarkúan bánnak vele. Többször felterjesztették Kossuth-díjra, de egyszer sem kapta meg. Állítólag utoljára 72 órányira volt tőle, akkor törölték a listáról. Patay László a napokban fejezte be legújabb munkáját, a szegedi Fogadalmi templomba készí- tett mintegy száz négyzetméternyi falfestményét. Pitíil - Közel húsz évvel ezelőtt már dolgozott itt. Miért ment el akkor?- Valóban, korábban már több képet készítettem a Fogadalmi templomba, de a munkát nem tudtam befejezni, mert elfogyott a pénz. Most lehetőség nyílt a folytatásra, ezért visszahívtak. A nyos távolságból, mondjuk 25 méterről úgy néz ki, mintha készen is lenne. Az én munkám igazából ekkor kezdődik: pontosítom, hitelesítem a képet, arcokat, kezeket varázsolok. Ez igazi tudást tételez fel. Be távolságot, ahonnan A freskó frissen vakolt, nedves falfelületre festett kép. A vakolatban lévő mész megköti a festéket, ezért abba nem kell külön kötőanyagot keverni. A freskókészítés rendkívül nehéz munka, részletekben kell vakolni, s a felvakolt felületet 4-5 óra alatt készre festeni. Élettartama: négyezer év. A secco száraz vakolatra készített kép. A festékbe valamilyen kötőanyagot tesznek. Ilyen a Patay László által is használt, hígított, tejszerű anyag, a túró-mész kazein. A közönséges tehéntúró és oltott mész keverékéből készített, nagyon erős és jó ragasztót már az egyiptomiak is ismerték. Élettartama: kétezer év. szakmunka, amely sajátos kell mindenütt kalkulálni a a képet nézik. A legtöbb ahhoz, hogy valaki templomokban fessen?- Nem vagyok vallásos a szó hagyományos értelmében, vagyis nem vagyok templomba járó annak ellenére, hogy a papok között nagyon sok barátom van. Ettől függetlenül mocorog bennem valami hit, de ez inkább filozofikus elképzelés a világmindenségről. „felesleges” dolgokban való hit élteti a művészetet. wm-A hívek visszaigazolják a munkáját?- Áttételesen. De előfordult már, hogy közvetlenül is érzékelhettem. Például Ráckevén, ahol lakom, sokan megállítanak és gratulálnak. Sőt az is megtörtént, hogy a virágárus nem fogadott el pénzt a virágért, mondván, aki olyan szép freskót tud festeni, mint én a kévéi templomba, attól ő nem fogad el egy fillért sem. Pí m - Mit szeretne még megfesteni?- A Fogadalmi templom kupoláját. Régóta mocorog bennem a vágy, remélem egyszer összejön. Árpási Zoltán Tizenkét hely Patay László az alábbi templomokba készített falképeket: Szeged (Fogadalmi templom), Gyula (Belvárosi templom), Gyula (Németvárosi templom), Békéscsaba (Jézus Szíve-templom), Ráckeve (Keresztelő Szent János katolikus templom), Sukoró (katolikus templom), Debrecen (Szt. Anna katolikus templom altemploma), Gesztely (katolikus templom), Lukanénye (Szlovákia), Töröktopolya (Jugoszlávia), Susara (Jugoszlávia), Németkucsova (Kárpátalja). Mennyire fontos a művésznek? A közönség visszajelzése Díjak, elismerések... ...de az érdemes és kiváló művész cím Állami művészeti mecenatúra Piaci árak A secco négyzetméterének piaci ára (a festőművész munkadíja) 200-300 ezer forint. A templomi secco ára viszont erősen függ az eklézsia anyagi helyzetétől. A gesztelyi templom 150 négyzetméteres seccóját például 45 millióra árazták, Patay László munkadíja ezzel szemben épp hogy elérte a bruttó egymillió forintot. Vagyis a munka eszmei értéke és a művésznek kifizetett összeg közel sincs arányban egymással.
