Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-07-18 / 29. szám
VASÁRNAP REGGEL Aztán egyszer csak szivattyú hangja morajlik fel. Egy fiatalember, akinek igazán semmi köze az egészhez, saját költségére bekapcsolja a gépet. Segíteni akar, sajnálja az öregeket. Kis idő múlva újabb búvár- szivattyú lép működésbe. A víz ugyan nem fogy, de jóérzés járja át a szíveket. Egy nő az ablakból nézi a szivattyúzókat. Arra gondol, már boldog karácsonyt és új évet sem kívántak egymásnak a szomszédok. Nem tudják, ha valakinek beteg a hozzátartozója, és azt sem, ha meghal. Aztán meg arra gondol, nemrégen olvasott egy kutatás eredményeiről, melyben azt boncolgatják a szerzők, hogyan és miért szűkülnek be, szűnnek meg az emberek kölcsönös, személyes kapcsolatai. Meg azt, hogy ez világjelenség. Tehát a tudományos magyarázat már megvan. És az emberi. ..? Járvás Zsuzsa Yutaro Ono 26 éves japán fiatalember tavaly tavasszal járt életében először Magyarországon. Akkor annyira megtetszett neki kis hazánk, hogy már novemberben visszatért — egy budapesti nyelviskola diákjaként. Úgy tervezi, ha megtanul magyarul, itt marad szerencsét próbálni. Lehet, hogy épp Szolnokon. Ezt a magyar várost látta ugyanis először... Yutaro Ono eddig Miyagi tartomány Sendai településén élt szüleivel, öccsével és nővérével. Közgazdaságtant és számvitelt tanult, úgy tudja, ez a végzettség nálunk is keresett. Magyarországi tartózkodásának és tanulmányainak a költségeit édesapja fedezi, aki egy tisztítólánc igazgatója. Yutaro megérkezése első pillanatától jól érzi magát hazánkban, mert - ahogy nálunk mondják - szerelem első látásra- hallásra, amit országunk és anyanyelvűnk iránt érez. Kezdetben még japán étteremben étkezett, de néhány hét múlva megszokta az európai konyhát. Kedvence a gulyás, jó sok çsipôs papri kával. Rendkívül zamatosnak tartja a gyű _ mölcspálinkát, csak az még a gulyástól is erő- /| sebb — mondja hibátlan magyarsággal. Sajnos az intenzív nyelvtanulás miatt nem sokat áldozhat a kulináris élvezeteknek, maradnak hát a gyorséttermek - pálinka nélkül... A leikemre köti, okvetlenül írjam le, nagyon szépek a magyar lányok, és sokkal szabadabbak, mint náluk. Japánban még nagyon nagy a különbség a férfiak és a nők között, az előbbiek javára. Kezével is mutatja. A jelenet leginkább arra hasonlít mikouhurgasz me séli, mekkora haTát-fogott. Yutaro Ono már iÄs elég jól társalog magyarul, de míg egy évet nyelvtanulásra szán. Csak azt érti, miért szólítják Szolnokon minduntalan „ju(h)túrónak”. Mert annak legalább van értelme — bizonygatja vendéglátója. A fiatalembernek ez nem elég, azt is tudni akarja, mi az a juhtúró.- Juh, birka, beeeee . . . — próbálkozik a házigazda. Yutaro szeme felcsillan. — Tej - folytatja. - Vaj - válaszol a japán fiú. De mi az a túró? — kérdezi. Mivel csak annyit tud meg, hogy tejből készül, így Yutaro Ono és szolnoki vendéglátója másnap reggel elindulnak a piacra, megnézni, milyen is az a túró... J. Zs. n e m nmr:-r -..ii*-, . imm Vizes történet Ömlik az eső, nőnek a tócsák, az átázott föld nem képes többé elnyelni a lezúduló víz- mennyiséget. A kövér cseppek köröket remeg- tetnek az egyre duzzadó, összefüggő víztükrön. Vészesen emelkedik a vízszint. Már nem látni az árkot, az utat, a járdát. Víz alatt ful- doklik a nagy gonddal ápolt zöldség, virág, pázsit. Jégveréstől sajognak a gyümölcsfák. Csitul az eső. Előmerészkednek a tulajdonosok. Akinek a szomszédba lejt a telke, gyorsan vissza is húzódik a házába, hisz’ tőle lefolyik az ár. Akinek a kertjében megáll a víz, kapát ragad. Mikor rádöbben, hogy a víz erejével nem bír, a telefonkagyló után kap. És vár ... Pár nap múlva... Nem esik. Az úton, a járdán, néhány kertben még mindig áll a víz. Már zöldül és bűzlik. Segítség sehonnan. Két egyedülálló, idős néni a víz alól krumplit, sárgarépát, zellert és zöldbabot ment. Egyikük csákányt ragad, utat vágna, nem engedik. Akinek nincs kára, teszi dolgát, mint azelőtt. Még egy telefonhívásra sem képes, pedig szépen kérik. Aki vízben áll, lassan belenyugszik: kihalt a részvét. vény- és állatvilág megfigyelésével foglalkozó — nemzetközileg is elismert - magyar és külhoni szaktekintélyek is. Az idei tábort is neves kutatók tisztelték meg jelenlétükkel. Többek között itt volt a szakmai berkekben európai hírű Perti Sevola finn hidrobiológus és egy pozsonyi születésű, Ausztriában élő, magyar származású biológus: Hafrichter Róbert. Utóbbit arról kérdeztük, hogyan értesült Salzburgban a kutatótábor létezéséről, és miként hasznosítja majd itt szerzett tapasztalatait. — Már gyermekkoromban olvastam a Horto- bágyról, és megismerésének vágya akkor éledt újra mennem, amikor néhány esztendeje elhatároztam, hogy könyvet írok a kelet- és közép-európai tájak szépségeiről. A tábort magyarországi kalandozásaim során egy szegedi barátom ajánlotta, és mondhatom, hálás vagyok érte. A salzburgi hegyvidék után számomra ez az „egyenes” vidék izgalmas és egzotikus.- Szakterületem a kétéltűek kutatása, és ebből a szempontból a nemzeti park maga a Kánaán. Fantasztikus mennyiségű leveli békát láttam már az első néhány nap alatt. Tegnap sárkányrepülőből is alkalmam nyílt megcsodálni a környéket, amely feledhetetlen élményt nyújtott. Mivel fotózom is, ezek a lehetőségek óriási jelentőségűek számomra, hiszen készülő könyvemet szeretném látványos illusztrációkkal színesíteni. Ráadásul van egy féltve őrzött régi nagy álmom: mint a térség természeti értékeinek ismerője, szeretném, ha írásaim és fotóim a National Geographie című újság hasábjain is megjelenhetnének. Ehhez persze kell egy jó adag optimizmus, hiszen az említett lap a világ legszínvonalasabb sajtótermékei közé tartozik. Bugány János Az Immár hagyományos, Idén nyáron 25. alkalommal megrendezett természetvédelmi tábor résztvevői „bogarásztak” a napokban a Hortobágyi Nemzeti Park végtelen pusztaságán. Az évek során iskolai programból nemzetközi, tudományos kutatótevékenységgé előlépett esemény híre ezúttal is messze földről vonzotta a természet amatőr és hivatásos szerelmeseit. A tábor megszervezése már a kezdetek tői fogva dr. Tóth Albert kandidátus, a biológia, illetve a hortobágyi flóra és fauna jeles tudorának örökmozgó természetét dicséri. Az egykori diáktábor azonban negyed század alatt mind nagyobb tekintélyt, megbecsülést és hírnevet szerzett magának szakmai körökben, így mára azzal büszkélkedhet: szépszámmal látogatják a Csupán „rossz he Számos sikeres koncertet adott már Szolnokon az Edda zenekar, de a legutóbbi, Olaj-csarnokbeli fellépésükre valószínűleg nem szívesen emlékszik vissza a hallgató és az előadó sem. Pedig hangos ováció fogadta Pataki Attiláékat, de a tömegzaj elsősorban a koncertkezdés egyórás késése miatt erősödött fel. A csúszást a kialkudott gázsi elmaradása okozta, amit a szervezők azzal magyaráztak, hogy a tervezett 1200 ember helyett csupán 400- an voltak kíváncsiak az Eddára. — A szerződés az szerződés! — nyilatkozott kissé feszülten az elhúzódott program végén Pataki Attila, a zenekar frontembere. — Nem jótékonysági segélykoncertre hívtak le bennünket, hanem kétórás előadóestre. Az, hogy a rendezvény nem volt kellőképpen beharangozva, az már nem a mi dolgunk! — Nem az lehet, hogy az együttes elveszítette a vonzerejét? — Ezt miből gondolod? — A nevedet manapság a Dáridóval vagy a Kifutóval kötik inkább össze, mint az Edda Müvekkel. — Semmi köze az Eddának, mondjuk, a Kifutó című műsorhoz. Akinek pedig van, az Pataki Attila, s ez | nem zárja ki, hogy más műfajban is kipróbáljam magam. — Talán itt lehet a bibi! Akik az érces hangú blues- és rockénekest > kedvelték, nem biztos, hogy a ci- © gánynóták kai színpadra lépő muzsikust is szeretik . . . — Nem hiszem, hogy ez gondot okozna. Viccesen mondom: csupán színesebb egyéniség lettem a cigánynótáktól. Talán az ős- Edda rajongói maradnak egyre inkább távol, az akkoriban őrjöngő fiatalok mára lehiggadtak, családot alapítottak, s a munka után inkább a pihenést választják, mint a koncerteket. Helyettük azonban újak, a mai fiatalok érkeztek, akik ugyanolyan tökéletesen repesztik velünk a bluest, mint a régiek. Tudod inkább mi lehetett ma a baj?: „Rossz hold kelt föl...” Mészáros Géza 1999. július 18. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Július 11., vasárnap: A megye több településén súlyos károkat okozott a hatalmas esőzés. Legkritikusabb Jász- árokszálláson és Tószegen volta helyzet. • Tiszafüreden véget értek az Európa- és a Halas napok. Július 12., hétfő: A tűzoltók szombattól hétfőig350 alkalommal szálltak ki a felhőszakadások okozta károk elhárítására. • Gasztronómiai délutánt tartottak a nagykörűi tájházban a cseresznyefesztivál programjaként. Július 13., kedd: Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az esti órákban Jásztelekre látogatott, hogyaTarna és Zagyva árvíz érintette szakaszain tájékozódjék. • Egy jászárökszállási fiatalember parlamenti irattári papírokat talált az út szélén. • Emelkedtek a közlekedési szabálysértések tarifái. A megengedett sebesség túllépését akár tízezer forint helyszíni bírsággal is sújthatják. Július 14., szerda: Az ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette Szolnokon a Kun Kupa, Közép-Európa egyik legnagyobb utánpótlás kézilabda-fesztiválja. • Az ÁNTSZ jászberényi tiszti főorvosa körlevélben kérte a jászsági települések polgármestereit, hogy mindenttegyenek meg a járványveszély kialakulásának elkerüléséért. Július 15., csütörtök: Új jegyzőt neveztek ki Abádszalókon. • Cseresznyeankét zajlott Nagykörűben. Július 16., péntek: Tiszaugra látogatott Katona Kálmán miniszter. • Nagykörűben tartották a Titanic című musical ősbemutatóját. Július 17., szombat: Aratóünnepséget rendeztek Jászapátin. Yutaro és a juhtúró FOTÓ: JÁRVÁS
