Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)
1999-01-10 / 2. szám
Riport “ XlanxnAtt- silAsit Negyedik oldal 1999. január 10. A MAV-vezért jó »gf, barátság fűzte a popélet sztárjaihoz. %} Képünkön Zoránnal * és Presserrel Nem Kitiltották a MÁV elhunyt vezérigazgatójának temetéséről Gaskó Istvánt, a VDSZSZ elnökét. Ha mégis megjelenne, a sírkert kapujánál nem juthat tovább. Sipos Istvánt Dunakeszin, szerdán 11 órakor helyezik végső nyugalomra. Talpig feketében, kisírt szemmel nyit ajtót dunakeszi otthonában Mária asz- szony, a MÁV vezérigazgatójának özvegye. Felzokog, amikor a nappaliba vezet.- Az volt Pista kedvenc helye - suttogja elfúló hangon és ujjával a fotelra bök. Mint mondja, férje vasárnap délután ment el, hogy a Gaskó István vezette sztrájkolók- kal tárgyaljon.- Tiszta inget, pizsamát vittem be Pista munkahelyére. Süteményt és gyümölcsöt is - idézi fel az utolsó együtt töltött percet Mária. - Dolgozószobájának ajtaján belépve reflektorok vakítottak el: épp tévések forgattak a férjemmel. Rábeszéltek, nyilatkozzak én is. Aznap este Sipos István a MÁV vezérigazgatóságának épületében nézte végig a riportműsort. Utána felhívta a feleségét: „Jó voltál, anya” summázta a férj. Az asz- szony hiába kérlelte őt, hogy menjen haza. A férfi számára a vasút volt az első. A megegyezés után pár nap szabadságot veszek ki és akkor veletek leszek - vigasztalta családját Sipos István. Ezek voltak az utolsó szavai. A MÁV vezérigazgatója másnap hajnalban meghalt. Az orvosi szakvélemény szerint halálának oka infarktus volt.- Nem tudom elhinni, hogy nincs többé férjem. Mindig várom, hogy egyszer csak betoppan. A 24 éves nagyobbik fiam arra emlékszik, hogy az apja háromszor leült vele sakkozni - mondja Mária. - Pista imádta Rejtő Jenő könyveit. Kedvelte a romantikus, szép filmeket, igaz, a fáradtságtól ritkán tudta végignézni őket. Szerette Presser Gábor és Zorán zenéjét. Fiai karácsonyra Zorán legújabb CD- jével lepték meg. Az asszony nem emlékszik rá, hogy férje valaha beteg lett volna. Gyógyszert sem szedett soha.- Halálba kergették Pistát és mégis azt mondják: a munkabeszüntetésnek nincs köze a tragédiához - mondja keserűen Sipos Istvánné. - Felháborító, hogy a sztrájkolók vezetője, Gaskó István állandóan azt hangoztatja, ő is gyászolja a férjemet. A tragédia napján Katona Kálmán miniszter úr nem volt rest személyesen kijönni a hozzánk Dunakeszire. Azóta napok teltek el, Gaskó még csak telefonon sem hívott fel, hogy részvétet nyilvánítson. Pedig az uram sokat segített rajta, még a lakásügyében is közbenjárt. Üzenem Gaskónak, soha nem bocsátók meg neki, és ne merészeljen eljönni a temetésre. Ha mégis megjelenne, a fiaim a nyakánál fogva penderítik ki! Sipos István holttestét kedden a MÁV vezérigazgatóságának épületében ravatalozzák fel. Temetése szerdán délelőtt 11 órakor lesz Dunakeszin, az Újtemetőben. Virág Márton A nagyobbik fiú arra emlékszik, hogy apja háromszor sakkozott vele bocsát me| Mzveg Szerdán temetik a MÁV elhunyt vezérigazgatóját a MÁV megbízott vezérigazgatója:- Pista aznap hajnali kettőkor tért nyugovóra. Derűs volt és bizakodó: „... hamarosan kihúzzuk a sztrájk méregfogát.’’ Reggel a titkárnője riasztott, hogy Pistát a pihenőszobájában húsz percen át hiába hívja telefonon. Beszakítottam a belülről kulcsra zárt ajtót. Pista mozdulatlanul feküdt az ágyon. Hiába ráztam, kérdéseimre sem válaszolt. a VDSZSZ elnöke:- Nem kerestem fel az özvegyet és nem hívtam fel telefonon, mert tudtam, mennyire fel van zaklatva, s hogy engem is hibáztat a férje haláláért. Részvéttáviratot küldtünk neki szak- szervezetünk nevében. Az tény, hogy Sipos István közbenjárta lakásügyemben, de ez természetes, hiszen barátok voltunk, segítettünk egymásnak. a vezérigazgató titkárnője:- Halála előtti utolsó napon dicsért meg a főnök, pedig ez nem volt szokása. Este nyolckor főztem és vittem be neki az utolsó kávét. Fél adagot, mert mindig annyit kért. Búcsúzóul azt mondta: szüksége van a munkámra, menjek haza és pihenjem ki magam. És ha bemegyek reggel, hétkor ébresszem fel telefonon. a Nyugati pályaudvaron dolgozó vasutas:- Édesapámon keresztül ismertem a vezérigazgató urat. Mint két cintányér közt a levegő: így tudnám jellemezni azt, amit végzett. Két oldalról is nagy nyomás nehezedett rá, neki kellett levezetni az irdatlan feszültséget. Túlságosan is a lelkére vette a gondokat, jobban, mint szabadott volna. Nagyon megrázott bennünket a halála. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:- Miniszteri kinevezésem után egy pillanatig sem volt kétséges számomra, hogy Sipos István maradjon a MÁV vezérigazgatója. Nagy tudású, nagy teherbírású szakember volt. Egyszerű vasutasból jutott el a csúcsig. Utolsó találkozásunkkor azt mondta, hamarosan megegyezésre jutunk a sztrájko- lókkal. Egy sztrájk ára A vasutasok havi átlagbére ma három és fél ezer forinttal alacsonyabb, mint az országos átlagbér. Három éve, amikor a szakszervezetek és a MÁV megkötötte a munkabékét és a vállalat nyugodt, sztrájkmentes átalakítását biztosító megállapodást, ez a különbség még csak havi hetven forint volt. Megy a vonat A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete által meghirdetett sztrájk célja az volt, hogy e különbség megszűnjön - nyilatkozta lapunknak Gaskó István, a szervezet elnöke. A szakszervezeti vezér szerint nem volna szerencsés, ha bebizonyosodna, hogy akik hosszú távú megállapodást kötnek, azok rosszul járnak, míg akik nem tesznek olyan engedményeket, mint a vasutasok, azok aratnak. A VDSZSZ, miután a bíróság jogellenesnek ítélte munkabeszüntetésüket, fellebbezett. Péntek délben az újabb bírói döntésig felfüggesztette a sztrájkot. Bérek Arról, hogy pontosan mennyit is keresnek a vasutasok, sem a MÁV Rt., sem a sztrájkoló szak- szervezet nem ad információt. Az egyik oldal azzal indokolja, hogy ez az egyes foglalkozási csoportok között keltene bérfeszültséget, a másik pedig azt mondja, hogy még két váltókezelő közt is óriási bérkülönbség lehet aszerint, hány éves, mióta és hol dolgozik a MÁV-nál. A Déli pályaudvari alkalmazottak nem voltak ilyen szemérmesek, bevallották, pótlékokkal együtt is keveset keresnek. Nettó bérek (forint) MÁV-dolgozók váltókezelő: 23 000-40 000 tolatásvezető: 30 000-35 000 mozdonyvezető: 50 000 Összehasonlításul a fővárosban dolgozó BKV-sofőrök nettó bére buszsofőr: 48 000-52 000 villamosvezető: 46 000-50 000 Pedagógusok (általános isk.) 35 000-55 000 A DIÁKOKNAK ÉS BEJÁRÓKNAK NEM Veszteségek A sztrájkolók bért nem kapnak, a szakszervezet viszont fizet nekik. Hogy mennyit, az titok, szerkesztőségünk úgy tudja, óránként 150 forintot. Vagyis a mostani legkisebb jövedelműek a hétfő hajnaltól péntek délig tartó sztrájk alatt egy-két ezer, a magasabb keresetűek pedig három-hat ezer forintot buktak. A VDSZSZ elnöke annyit azért elárult: az utolsó nagy sztrájk idején, 1995-ben óránként 100 forintot fizettek. Igaz, akkor az a pénz még jóval többet ért. Becslések szerint a sztrájk minden napja 100-120 millió forintjába kerül a MÁV- nak. Ez a kieső összeg árufuvarozási és jegybevételből, valamint a különböző kártérítési igényekből fakad. A hétfő óta tartó sztrájk így péntekig hozzávetőleg 400 millió forint kárt okozott. Ebből évi 0,6 százalék béremelést kaphattak volna a vasutasok. (Vas)utasok 1998 végen a MÁV nyilvántartása szerint 57 420-an dolgoztak a vasútnál. Tavaly minden százból három vasutast elbocsátottak. A MÁV összesen 70 milliárd forintot költött bérekre és bér jellegű kiadásokra. Vonattal 154 millióan összesen 8,723 milliárd kilométert utaztak. A vasutasok 48 millió tonna árut juttattak el rendeltetési helyére. Károk Sztrájk idején a vasút a károk megelőzését tartja a legfontosabbnak - válaszolta a lehetséges nemzetközi kártérítési perekről tudakozódó kérdésünkre Szabó András forgalmi igazgató. A vasúttársaságoknak 24-72 JÁR KÁRTÉRÍTÉS órával a sztrájk megkezdése előtt értesítenie kell a többi társaságot, hogy sem utast, sem teherárut nem tudnak fogadni. Innentől kezdve a partnerek nem vehetnek fel új szállítmányt. Ha egy nemzetközi fuvar bennragad Magyarországon, naponta és kocsinként 60-80 eurót (1500-2000 forint) kell a MÁV- nak fizetnie az idegen vagon használatáért. Ha a vonatok nem járnak, a már megváltott jegyeket teljes árban visszaváltják. Nem jár viszont kártérítés azért, ha valaki (például bejáró vagy diák) néhány napi sztrájk alatt annyit kényszerül távolságibuszjegyre költeni, amennyiből egyébként a havi vasúti bérletét megvette. Az, hogy valójában mennyit kell majd a 4 napos sztrájk után fizetniük, bírósági perek során dől el. Csík Rita
