Új Néplap Vasárnap Reggel, 1999. január-december (2. évfolyam, 1-51. szám)

1999-04-04 / 14. szám

VASÁRNAP REGGEL Megint tavasz Március 29. hétfő: Szolnokon megnyílt a IV. Jászkun Bau kiállítás. • A megelőző évhez képes tavaly ismét nőtt a vállalkozások száma a me­gyében. • Még nem múlt el a belvíz okozta járványveszély a Jászság­ban. • Gyermekszínjátszó tábor nyílt a megyeszékhelyen. Március 30. kedd: Bár a Tisza fokozatosan apad, továbbra is naponta mintegyszázmillióforintotemésztfelazár-ésbelvízvédekezés. • Ame- gye kórházai saját forrásból biztosították a béremelések fedezetét. • Új, nagy teljesítményű számítógépeket helyeztek üzembe a megyei adóhatóságnál. A mini felejthe Hosszabbodnak a szoknyák, nőiesed­nek a blúzok a következő divatszezon­ban. Folytatja uralmát az egyrészes fúr dőruha, igaz, kendővel „megbolondít­va”. A fehérneműk pedig többé nem fe­hérek, hanem színesednek. Az évszakváltások előtt az úgynevezett bu­dapesti divatnapokon ismerkedik meg a szakma azzal, hogy mi is kerül a boltokba néhány hét múlva. A tavaszi-nyári kínálat­ról Fedőmé Takács Mária, megyénk egyik áruházának igazgatója számolt be lapunk­nak, aki mindig részt vesz a budapesti divat­napokon. — A bemutatón az derült ki, hogy a kö­vetkező hónapokban a finom esésű, termé­szetes alapanyagok uralkodnak. Előtérbe kerülnek a kötött, hurkolt, bolyhos termé­kek, a meleg, puha, lágy anyagok. A ruhák vonalvezetése a teljes kényelmet szolgálja, és emellett csinos is. Jelentős szerepet töltenek be a nyers szí­nek, az ezüst, a szürke, a pasztell-, a metál- színek és az úgynevezett aligrózsaszín. Ez nem jelenti persze azt, hogy a klasszikus pi­ros-fekete már ósdinak számítana. — Azt mondják, hogy a mini ismét háttér­be szoml. — Ez a bemutató nemcsak az idei tavasz és nyár, hanem az ezredvég divatját is su­gallta. Előtte Párizsban volt egy nemzetközi bemutató is. Mindket­tőn észrevehető volt, hogy a szoknyák hosz- szabbodnak, akár bo­káig is érnek. — Úgy hírlik, hogy a kosz­tüm viszont nem megy ki a divatból. — Változatlanul óriási di­vat. Viszont nőiesednek, dí szítik őket, gyakran hordják toppal, pántozással, paszpól­lal. Az idei tavasz és a nyár divatját is meghatározzák a díszítések, a hímzett, csip­kés, áttört blúzok szezonja következik. — Milyen cipőket hordunk majd? — A robusztus cipőket fel­váltják a nőies, könnyed láb­belik, amelyeknek az orra kere kedik, és a bőr mellett megjelennek az egyéb (például szatén) anyagok is. — A bikini egyeduralma is megtört. — Változatlanul nagy az úszók és az egy­részes fürdőruhák divatja. Megjelentek vi­szont a fürdőruhával harmonizáló kendők, amelyeket a csípőn viselnek. a fehérneműk, újdonságnak számítanak a vad- és halbőrt utánzó mintájúak. A tavaszi, nyári szezonon tovább tekint­ve: az ezredforduló divatjáról elmondhat­juk, hogy a visszafogott elegancia jellemző rá, mindamellett, hogy a szélsőséges, extra­vagáns stílusnak is helye van. P. É. Harci gépek múzeumi békességben Évek óta nagy érdeklődésre tart számot a Magyarországon egyedülálló kiállítási anyagot felvonultató Magyar Repü­léstörténeti Múzeum, amelyet nagy gonddal Igyekeztek ki­alakítani, illetve folyamatosan továbbfejleszteni a működ­tető alapítvány tagjai. A szolnoki katonai reptér tő- szomszédságában kialakított szabadtéri múzeum 27 gépet sorakoztat fel, köztük a MiG- család számos vadász- és elfo­gó vadászrepülőgépét, a MiG— 15-östől a MiG—21-esig. Aztán ott van még a kecses vonalú Delfin, az L—30-as iskolagép, az Aero futárgép, de kiegészíti a sort a nemrégiben beszerzett AN—26-os szállító repülőgép is. Természetesen megtalálha­tók a helikopteres repüléstörté­net főbb állomásait reprezentá­ló géptípusok is. A múzeumban egyébként helyet kaptak a személyszállító repülőgépek is, így például lát­hatók a TU—134-es és a hatal­mas IL—18-as volt Malév-gépek is. Ez utóbbival kapcsolatosan nagy tervei vannak az alapít­ványnak. A közeljövőben sze­retnék azt úgy berendezni, hogy alkalmas legyen a vi­deóvetítésen túl kiállítások be­mutatására, sőt még egy repü­lésszimulátorral is fel kívánják szerelni. Az alapítvány kuratóriumá­nak titkára, Estók Sándor köz­gazdász alezredes szemében úgy tűnik, nincs különbség gép és gép között, számára valamennyi bemutatott repü­lőalkalmatosság valóságos kincset jelent. Ettől függetle­nül katonaként is különleges­nek tartja a múzeum legna­gyobb büszkeségei között számon tartott, a svájciaktól kapott Hunter vadászgépet és az F—104-es vadászgépet, amelyet nemrégiben állíthat­tak ki a török légierő jóvoltá­ból. Ez az amerikai gyártmá­nyú gép ugyanis épp a Szov­jetunióban készült egykori nagy, hidegháborús vetély- társ, a MiG—21-es társaságá­ban gazdagíja a múzeumi kí­nálatot, szemmel láthatóan a legnagyobb békességben. A múzeum április 1-jén nyi­totta meg kapuját az érdeklő­dők előtt. H. Gy. Jelezzen bárhogy a naptári időszámítás, so­kan a húsvétot tartják igazán a tavasz kezde­tének. A fogalmak, jelképek ugyanis - feltá­madás, kikelet, kivirágzás - nagyon közel áll­nak egymáshoz. Ráadásul (még ha a hús vét zimankós is) utána már csak a jó időt várjuk. Minden tavasz egyforma és mégis más. A virágok nyílása, a napsütötte utcán sétáló emberek látványa évről évre visszatérő tör­ténések. Mégis, minden tavaszban próbál­juk megtalálni az egyéni ízét, színét, han­gulatát. Ilyen ez a mostani is. Eddig is láttuk, hogy a rügyek kipattannak, hogy egyre több a nap­fényes óra, de igazán ilyenkor, húsvét ünne­pén van egy kis időnk, hogy jobban körbe­nézzünk: tényleg elérkezett a tavasz. Ami azért egy kicsit más, mint az eddigiek voltak. Árvíz, mindent elborító hótakaró, újabb árvíz — ez az elmúlt tél rövid „lel­tára”. Korábban nem ismert küzdelmek és félelmek után kö­szöntött ránk ez a ta­vasz. Ujjonganánk — ahogy illik —, de össze­dőlt házak, adománygyűjtés, bevetetlen föl­dek képe kísért, és nem feledkezhetünk meg a koszovói bombázásokról sem. Az ember persze optimista. Hiszi, hogy az otthonok újra felépülnek, hogy a gazdákat megsegítik, és hogy a háború sem terjed ki. Most hát nemcsak a jó idő kezdetét, az új termés megalapozását, a gondtalan kirándu­lások időszakát várjuk ettől a tavasztól, ha­nem azt is, hogy sikerre segítse a küzdelme­ket, és elűzze a félelmeinket. Paulina Éva A Tiszán most levonuló árhul­lám még a 150 évenként előfor­duló „nagy vizet” is felülmúlta, legalábbis a valószínűségszámí­tások alapján. A Kötivízig számí­tásai szerint az úgynevezett „mértékadó árvízszint” Szolnok­nál 958 centiméteres magasságot jelent, aminek az előfordulási esélye egy százalék, tehát százévenként egyszer lehet ek­kora árvíz. A mostani ár 974 cen­timéteren tetőzött, így 16 centi­méterrel meg is haladta az emlí­tett értéket. Legutóbb 1970-ben volt nagy árvíz, akkor 909 centiméterrel te­tőzött a Tisza a megyeszékhe­lyen. A jelenlegi árvíz nemcsak magasságában, hanem szinte minden egyéb jellemzőjében túl­szárnyalta az említett értéket. 1970-ben a vízszint 48 éves re­kordot döntött meg 15 centimé­terrel, a mostani az előző rekor­dot 29 év után „gyűrte le” 65 cen­timéterrel. Ahogy a vízügyesek fogalmaztak: a „nagy víz míto­sza” egy emberöltő alatt semmi­vé lett. A jelenlegi árhullám kivétel­nek számít abban is, hogy a 650 centiméteres magasságból 14 nap alatt — igen gyorsan — emel­kedett 3,24 métert a tetőzési szintig. Ha tovább hasonlítjuk az 1970-es árvízhez, számos adat igen jól jellemzi a különbséget. 29 évvel ezelőtt mindössze 29 ki­Milyen mély a Tisza? lométer nyúlgátat kellett építeni a települések védelme érdeké­ben, most azonban 42 kilométer hosszan kellett ugyanezt elvé­gezni. Ezúttal több mint egymil­lió homokzsákot építettek be a védvonalakon, szemben az 1970- es 367 ezerrel. Miközben 1970-ben több mint kilencezer ember dolgozott a gá­takon, az idén a csúcslétszám alig érte el az akkori felét, tehát 4500-at. Szintén érdekes a közel 30 év alatt bekövetkezett technikai fej­lődés. Leginkább a hírközlési le­hetőségek összehasonlíthatatla­nok, hiszen akkoriban még fu­társzolgálatra is szükség volt, most azonban a mobiltelefonok igen jól működő hírhálózatot kí­náltak. E. Z. Március 31. szerda: Folytatódik az ár- és belvíz sújtotta településeken a fertőtlenítés, ugyanakkortovábbra is érkeznek segélyszállítmányok a térségbe. • Megkezdődik az iskolák átszervezése Tiszafüreden. Április 1. csütörtök: A megyei bíróság elsőfokon 15-15 év fegyházbün­tetést szabott ki a tavalyi szolnoki postás-rablógyilkosság két vádlott­jára. • Tekintettel a sok pangó vízre, szúnyoginvázió várható, ha az idő­járás kedvez a csípő rovarok szaporodásához. • Tájgazdálkodási mér­nökképzést indítana a mezőtúri főiskola. Április 2. péntek: Megszűnt a rendkívüli árvízvédelmi készültség a Tisza középső szakaszán és mellékfolyóin. • Tizennégy új autóbusszal gya­rapodott a Jászkun Volán Rt. járműállománya. • Megkezdődtek a vá­rosnapi rendezvények Jászberényben. Április 3. szombat: Katonai hagyományőrző parádé és konferencia Jászberényben, illetveJászjákóhalmánatavaszi hadjárat rendezvényei keretében. A Tiszafüred és Csongrád közötti szaka­szon igen változatos képet mutat a Tisza mélysége. A legkisebb víz alkalmával mért adatok szerint vannak olyan gázlós szakaszok, ahol derékig sem ért a víz, a folyón itt át lehetett lábalni. Ám volt olyan hely is, ahol akkor 18 méteres mélységet mértek. A megyeszékhelyen a vízmércénél (a volt hajóállomásnál) a nulla vízállásnál 5 méter mély a Tisza, tehát a tetőzéskor kö­zel 15 méteres vízmagassággal hömpöly- gött a folyó. Nulla vízszint: Az 1842. évi kis víz rögzített szintje a Tisza teljes szakaszán. Legkisebb vízszint (LKV): -277 cm 1992.09.03. Legnagyobb vízszint (LNV): 974 cm 1999.03.22. (Szolnoki vízmérce) Települések tengerszint feletti magassága: Tiszafüred: 83 méter Szolnok: 79 méter Csongrád: 76 méter Ez azt jelenti, hogy a Kötivízighez tartozó közel 200 kilométer­nyi tiszai folyószakaszon a szintkülönbség alig 7 méter. 1999..április 4. Közelről Március 28. vasárnap: Óriási érdeklődés kísérte az első alkolmmal megrendezett szol­noki gyermekfesztivált. A va­sárnapi zárónap csúcspontja a gálaműsor volt. • Megyénk kiállítói sikerrel szerepeltek a budapesti Utazás ‘99 kiállítá­son. • Kisebb árhullám lassít­ja a Tisza apadásának ütemét. Harmadik oldat » t

Next

/
Thumbnails
Contents