Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-08 / 286. szám

1999. december 8., szerda Megyei Körkép 3. oldal Az ország karácsonyfáját díszítették Megyénk két kis települése, Mes­terszállás és Tomajmonostora ál­talános iskolás diákjai által készí­tett díszek is ott ragyognak majd az ország karácsonyfáján. A gye­rekeknek azonban ennél is na­gyobb örömet okoz, hogy decem­ber 19-én ott lehetnek a parla­menti kiskarácsonyon. A szerencsének nem kis része volt abban, hogy megyénkből ép­pen e két iskola diákjai kaptak meghívót a parlamentbe. Az Or­szággyűlés irodája ugyanis min­den kistelepülés általános iskolá­jába eljuttatta felhívását, mely­ben karácsonyfadíszek készítésé­re kérte a gyerekeket. A versen­gésbe benevezőknek papírfüzért kellett készíteniük A láncnak pont annyi szemből kellett áll­nia, ahány gyerek az azt készítő osztályba jár. Mesterszálláson két osztály vágott bele a nagy vállalkozás­ba. A gyönyörű láncokat készí­tők közül Fortuna végül is a nyolcadik osztályosokat válasz­totta. Tomajmonostorán még több fü­zér készült. Nem akadt ugyanis olyan iskolás, aki ne készített vol­na egy szemet a papírlánchoz. A falu iskolájában minden osztály munkához látott abban bízva, hogy ott lehet a parlamenti kiska­rácsonyon. A sok díszt óriási do­bozban adták postára, köztük a másodikosokét is, akik végül meg­hívást nyertek az Országházba. Az iskolában éppen nyílt nap volt, amikor hírét vették a siker­nek, így a gyerekekkel a szülők is együtt örülhettek. A diákok ingyen utazhatnak a fővárosba, minden költséget az Országgyűlés áll. A tomajmonos- toraiak azonban nem mennek üres kézzel. Magukkal viszik azt a hungarocellből készült óriási hópelyhet, melyet méretei miatt nem tudtak a papírfüzérrel együtt elküldeni. Remélik, hogy annak is jut hely az ország kará­csonyfáján. T. J. A fejlődés záloga az úthálózat (Folytatás az 1. oldalról) Szinyei Béla megyei főépítész a rendezési terv konkrét tartalmi részeiről szólt, külön is részletez­ve az úthálózat problémakörét. Mint mondta, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése olyan ellá­tatlan területeket hagy a megyé­ben, mint a Tisza-tó térsége, Me­zőtúr—'Túrkeve térsége, Jászbe­rény körzete és a kunmadarasi repülőtér. Hangsúlyozta: ameny- nyiben a megye számára nem lesz kedvező a gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztése, az visszavet­heti a további fejlesztéseket. A témához kapcsolódóan Dan- kó István, Jászladány polgármes­tere korreferátumában kifejtette: meg kell teremteni a megyében a belső összetartást, a mobilitás le­hetőségét. A megye két meghatá­rozó kistérsége, a Jászság és a Nagykunság között ugyanis nincs társadalmi, gazdasági, szel­lemi kapcsolat, nem állnak köz­vetlen összeköttetésben egymás­sal, ezért szükség lenne egy Jász­ság-Nagykunság összekötő má­sodrendű főút megépítésére. A polgármester mindezt tanul­mányban is rögzitette. Eszerint a jászsági 32-es főutat össze kelle­ne kapcsolni a nagykunsági 34-es főúttal, méghozzá Jászalsószent- györgy és Kunhegyes között. Ez persze mindenképp együtt jár egy Tisza-híd építésével is, még­pedig Tiszabő és Kőtelek között, ahol összeszűkül a tiszai ártér. Az új út érintené Jászladányt és Besenyszögöt, majd Kőtelek és Tiszabő után Kunhegyesnél érné el a 34-es főutat. A polgármester szerint az ügy érdekében szükség volna egy lobbicsoport létreho­zására, és nem csak megyei, régi­ós, országos alapokból, hanem az Európai Unió forrásait igény­be véve is szerezhetnének pénzt a kezdeményezéshez. bgy—bcs Á ■ \Í^9Z­&»«*** V:->: •: Az elképzelések szerint Jászalsószentgyörgy és Kunhegyes között húzódna az új út Előadások Szolnokon az AIDS világnapján A legjobb ellenszer a hűség Alig néhány éve még korunk pes­tiseként emlegették az AIDS-t, olyan betegségként, amelyből nincs kiút. Mára szerencsére megváltozott a kép. A HIV-pozi- tív betegek évekig, jó esetben év­tizedekig élhetik megszokott éle­tüket, hiszen gyógyszeres keze­léssel állapotuk szinten tartható. Az AIDS világnapja alkalmából tartottak tegnap két előadást az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat megyei intéze­tében. Dr. Vass Ádám, az Orszá­gos Tiszti Főorvosi Hivatal fő­osztályvezető főorvosa a hazai HIV-AIDS helyzetről és az ebből adódó feladatokról beszélt. Mint elmondta, hazánkban 1985-ben kezdték el a védekező, felvilágo- sitó munkát, s 1986-ban regiszt­rálták az első megbetegedést. Je­lenleg 331 AIDS-beteget kezel­nek (köztük kilencet megyénk­ben), ezzel Magyarország az enyhén fertőzött országok közé tartozik. Elsősorban a homosze­xuális és biszexuális beállítottsá­gúak tartoznak a rizikócsoport­ba, csupán negyven heteroszexu­ális beteget regisztráltak. A szex­ipar kibontakozásával — a na­gyobb városokat szinte körbeve­szi a prostituáltak gyűrűje —, il­letve azzal, hogy a kábítószer-for­galom célországa lettünk, egyre nagyobb az AIDS terjedésének a veszélye. Ráadásul a turizmus is „segíti” a HIV-vírus terjedését, nagy a felelősségünk tehát. A megelőzésben természetesen óri­ási szerepet kap a tájékoztatás. Azzal, hogy ma már egyre többet tudunk a vírusról, tudjuk, miként fertőz, milyen tünetei vannak, a A fertőzöttek száma (országos adat) védekezésre is több lehetősé­günk van. A legbiztosabb ellen­szer azonban továbbra is a hű­ség. Ha biztosak vagyunk benne, hogy partnerünk nem HlV-fertő- zött, s mi magunk hűek vagyunk hozzá, nyugodtak lehetünk. A felelősségről, a megelőzés le­hetőségeiről szólt Szabó Zsu­zsanna, a budapesti Szent Lász­ló Kórház pszichológusának elő­adása. Az alig tíz esztendeje még reménytelen kórnak számító be­tegség kezelését már megoldot­ták, bár ellenszert mostanáig nem találtak. A legfontosabb te­hát továbbra is a megelőzés. El­sősorban a szülői felelősséget hangsúlyozta, hiszen a kalandvá­gyó fiatalokat főként a biztos családi háttér tarthatja vissza azoktól a helyzetektől, melyek a fertőzés veszélyét is magukban hordozzák. Igaz, mostanában úgy tűnik, a fiatalok felkészülteb­bek, tisztában vannak vele, mi­lyen következményekkel járhat akár egy pillanatnyi meggondo­latlanság is. Az ő felelősségteljes viselkedésükkel pedig a mostani­nál is jobban visszaszorítható ez a szörnyű betegség. szilvási Egyetértés a díjak emelésében Ülést tartott tegnap Szolnokon a közgyűlés városfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottsága. Sok egyéb téma mellett tárgyaltak a szolgáltatások díjainak emelésé­ről is. A közüzemi víz- és csatorna­szolgáltatási díj hatósági árának megállapításáról szóló előter­jesztés szerint az ivóvíz ára köb­méterenként 149,2, a szennyvíz- kezelésé pedig 91,8 forint lesz, ha a közgyűlés jóváhagyja a ja­vaslatot. Dr. Kaposvári Kázmér elnök-vezérigazgató az emelést szerénynek nevezte. Az új díj az ivóvíz esetében az országos átlag körül van, a szennyvíznél az át­lagnak csupán 68 százaléka. A távhő- és melegvíz-szolgálta­tás díjai a következőképpen ala­kulnak: egy köbméter meleg víz szolgáltatásának alapdíját 35,2 forintban, egy köbméter fűtésé­nek alapdíját pedig évi 207,6 fo­rintban kívánják megállapítani. Ez 9,4, illetve 8,6 százalékos emelést jelent. A bizottság tagjai csupán né­hány kérdést tettek föl e napi­rendi pontokkal kapcsolatban az érdekelt vállalatok jelen lévő vezetőinek, érdemi vita nem alakult ki. A képviselők egyhan­gúlag megszavazták, hogy az előterjesztéseket a december 16-i ülésen tárgyalja meg a köz­gyűlés. Változó ingatlanbevallas Az adótörvények nemrég megje­lent módosításig olyan rendelke­zés volt érvényben, mely szerint az ingatlanok értékesítését — akár származott abból jövedelem, akár nem — be kell vallani, s emiatt igen sokan érdeklődtek a megyei adóhatóságnál. Ám a törvénymó- dositás változtatott az előíráson, méghozzá visszamenőleg — tájé­koztatta lapunkat Nagyné Papp Zsuzsanna, a megyei adóhivatal osztályvezetője. Elmondta, hogy az 1999-ben eladott ingatlant csak abban az esetben kell szerepeltet­ni a 2000-ben beadandó személyi- jövedelemadó-bevallásokban, ha az értékesítésből jövedelme is származott a magánszemélynek. A számítási módszer szerint — mely kissé bonyolult - az 1984 előtt szerzett ingatlan idei eladá­sából már nem származik jövede­lem — tudtuk meg. Az osztályvezető felhívta arra is a figyelmet, hogy a földhivatal nem teljesíti a vásárlásból szárma­zó tulajdonjog-bejegyzést, ha hi­ányzik az ügyfelek adóazonosító jele. ein Víz alatt 26 ezer hektár A hóolvadás és a hét végi esőzés tovább növelte az elöntött terület nagyságát a Közép-Tisza vidé­kén. A Kötivízig a kisújszállási, a karcagi, a cibakházi szakaszon első fokú, a mezőtúri szakaszon másodfokú belvízvédelmi ké­szültséget tart. Víz alatt áll 9450 hektár vetés, 9850 szántó, és 5800 hektár rét-legelő. Fegyelmezett egyenruhások (Folytatás az 1. oldalról) Előfordul még a többnyire szintén az ittassághoz köthető garázdaság is, van nyomoznivaló azonban a hivatali bűncselekményekkel - hi­vatali visszaéléssel, kényszervalla­tással, hivatalos eljárásban való bántalmazással - kapcsolatosan is. Ha pedig visszaélésről van szó, rendszerint az derül ki, hogy nem az anyagi előny érdekében, hanem az ismeretség, a szimpátia az, ami miatt eltekint az egyenruhás bizo­nyos jogkövetkezményekkel járó intézkedéstől Dr. Vajda Jenő úgy látja, az, hogy megyénk viszonylag mentes a rendőri korrupciótól, részben a nyomozó hivatal, egyál­talán az igazságszolgáltatás mun­kájának, valamint a rendőri veze­tők következetes fellépésének kö­szönhető. Megyénkben nagyobb arányban végződnek vádemeléssel az ügyek, mint az országban álta­lában. H. Gy. Februártól fizetik a gyedet (Folytatás az 1. oldalról) Bár januártól „él” a gyed, az első ilyen kifizetést először - mivel a gyed azon pénzbeli ellátások sorá­ba tartozik, amelyeket utólag fizet ki a biztositó, a tárgyhónapot kö­vető 10-éig - februárban vehetik kézbe a családok. Januárban így tehát még a decemberi gyest fize­tik. A jelenlegi szabályok ismereté­ben fontos tudni, hogy a gyedet mindenképpen igényelni kell, az nem jár automatikusan azok szá­mára sem, akik jelenleg gyest kap­nak. Nyilatkozni kell tehát arról, hogy az igénylő lemondja a gyest, és kéri a gyermekgondozási díj megállapítását. Mivel februárban érkezik meg az első gyermekgon­dozási díj, ezért még január első felében is be lehet nyújtani az eh­hez szükséges kérelmeket. Az osz­tályvezető asszony bízik abban, hogy még karácsony előtt megkap­ják a szükséges nyomtatványokat. A kérelmek elbírálásában egyéb­ként az egészségbiztosító - az ígé­retek szerint - gyorsan fog intéz­kedni. A gyed egyébként a gyer­mek kétéves koráig jár majd, s azok is igényelhetik, akiknek gyer­meke rövidesen betölti a második életévét. Az osztályvezető mind­azonáltal hangsúlyozta, hogy a végleges szabályokat a megszüle­tendő végrehajtási rendelet tartal­mazza majd bgy Aase-díjat kapott Czakó Jenő Gobbi Hilda a legjobb epizodis- ták számára alapította 1986- ban az Aase-díjat. A kuratórium egyik választottja idén Czakó Je­nő, a Szolnoki Szigligeti szín­ház művésze volt, ő kapta az el­ismerést. Czakó Jenő negyvennyolc évvel ezelőtt került a szolnoki szín­házhoz, korábban azonban már többször kacérkodott ezzel a vi­lággal. A harmincas évek végén Jászalsószentgyörgyön, ahol felnőtt, a kúriabiró hallotta, ahogy János vitéz dalát énekli, s rögtön felajánlotta, hogy be- protezsálja az Operaházba pró­baéneklésre. Édesapja először nagyon tiltakozott a terv ellen, majd mégis beleegyezett. Mire azonban sor került volna a nagy próbatételre, meghalt a család­fő, így a fiára hárult a gazdaság, a család fenntartása. Aztán 1944-ben tehetségkutató ver­senyt hirdettek a fővárosban. A számtalan jelentkező között ugyan úgy érezte, nincs sok esé­lye, mégis belevágott. Nem hiá­ba, hiszen már az elődöntőn fel­állva tapsoltak neki az ellenfe­lek hozzátartozói is. A döntőt a Vigadóban rendezték, s ő koc­káztatott: mikrofon nélkül éne­kelt. A végeredményt már nem tudta megvárni, hazautazott. Néhány napon belül bevonult katonának, s Erdélyben kapta meg a levelet, melyben felesége arról értesítette, hogy ő lett az első. A díjjal járó szerződés he­lyett azonban hadifogság várt rá, csak 1948-ban térhetett ha­za. Szentgyörgyön ismét csak a gazdasággal foglalkozott, illetve az ottani csoport­ban játszott, melyet patronált a szolnoki színház. Dr. Herédi Gyula, az akkori di­rektor fedezte fel, s hívta Szolnokra. így lett 1951. augusztus 1-től Czakó Jenő a Szigligeti Színház tagja. Ez idő alatt sok változás történt, ő azonban mindvé­gig kitartott. Több­ször hívták ugyan Budapestre, de elsősorban a családja miatt mindig úgy döntött, hogy ma­rad. A mostani díj igencsak meg­lepte, hiszen korábban olyan művészek kapták meg, mint Csomós Mari, Hacser Józsa, Gá­ti Oszkár. Visszatekintve a tava­lyi évadra, úgy gondolja, a Rátó- ti legényanyában nyújtott alakí­tását ismerték el ezzel. Az öreg Béla szerepét ő maga is nagyon szerette, hiszen szinte minden mondatát tapssal honorálta a közönség. Mint ahogy remélhe­tőleg az ezután következőket is. szs Civil támogatás nélkül nincs kistérségi program A lakosság és a civil szerveződé­sek szerepét nem szabad lebecsül­ni a kistérségi programok kialakí­tása során, ez az európai uniós pénzforrások elnyerésének is egyik alapvető feltétele — hang­zott el tegnap azon a tanácskozá­son, melyet a Közösségfejlesztők Egyesülete rendezett Szolnokon. A tízesztendős szervezet Phare támogatással létrejött fóruma a civilek településfejlesztésen belü­li lehetőségeiről, a közösségfej­lesztés jelenéről és jövőjéről adott széles körű tájékoztatást. Több előadás is az emberköz­pontú település- és közösségfej­lesztés feltételeit taglalta. A tiszazugi kistérség fejleszté­si terveinek elkészítéséről, ezen belül az önkormányzatok és a ci­vil szervezetek együttműködésé­nek gyakorlatáról Takács László beszélt. A kistérségi menedzser elmondta, a nyolc évvel ezelőtt alakult Tiszazugi Települések Szövetsége az utóbbi két évben mintegy 150 millió forintra pá­lyázott — többségében sikerrel. E pályázatok tapasztalatai azt mu­tatták, hogy nem szabad figyel­men kívül hagyni a civil szerve­ződések és a lakosság vélemé­nyét, álláspontját egy-egy térségi program előkészítésekor. Mindezt csak megerősítették a tiszazugi Sapard program előké- szítési munkálatai, amelyek so­rán kiderült, az EU előcsatlako­zási pénzalapjaihoz csak „civil oldalról” is megalapozott pályá­zatokon keresztül vezet az út.- bugány -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents