Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. december 1., szerda Mozaik 9. oldal Iskolalétszam: huszonnyolc Szép, mutatós a vezsenyi iskola. A Tisza menti településen csak alsó tagozatosok tanulnak az intéz­ményben, szám szerint huszon­nyolcán. Ismereteiket négy peda­gógus pallérozza: három hölgy, és tessék megkapaszkodni, egy taní­tó úr. Mert hát a férfmevelők las­san már a felső tagozatban is rit­kaságszámba mennek, hát még az alsóban. Az osztályokat úgy szervezték, hogy a harmadikosok-negyedike- sek együtt tanulnak; összesen ti­zenhatan vannak. Német az ide­gen nyelv, a tanár Tószegről jár át. Minden osztály foglalkozik számítástechnikával. Azt, hogy ki a legerősebb a harmadikosok-ne- gyedikesek között, nem lehetett eldönteni, mert a kérdésre egy­szerre több fiúkéz a magasba len­dült. Sőt, akit lehurrogtak, kije­lentette, szünetben kiáll a legerő­sebb ellen, eldönteni ezt a fiú­szemmel nézve végtelenül fontos kérdést. Az viszont tény, hogy a legjobb tanuló Péter Dávid, meg a legjobb sportoló is. Szintén remekül ta­A vezsenyi harmadikosok, negyedikesek összesen tizenhatan vannak FOTÓ: MÉSZÁROS nul a kis Szabó, de mivel a száját órai beszélgetésekre is használja, a magatartása csak négyes. Hogy mit gyűjtenek ezek a fiúk, lányok, íme a korántsem teljes lista: szal­vétákat, bélyegeket, kazettákat, rossz elemeket, plakátokat, újsá­gokat. A jövőt illetően széles a skála. Ha minden igaz, lesz kö­zöttük ügyvéd, állatorvos, vízi mentő, tanár, kerékpárversenyző, fodrász, énekes, autóvezető, fo­cista, rendőr. Természetesen min­denki volt már szerelmes, akad, aki kétszer is, sőt helyben is „tet­ten értünk” egy lángoló szívű if­jút. Meg is mutatta az „úr”, me­lyik kislányt kedveli nagyon, csak az a baj, a hölgy tiltakozott: ő vi­szont nem szereti az érintettet. Hiába, bonyolult dolog ez a sze­relem. Már az elemi iskola har­madik, negyedik osztályában is. Hát még később... D. Sz. M. Pannon GSM előfizetés + Ericsson TiOs bruttó 19 500 Ft / Pannon GSM előfizetés + Nokia 6110 bruttó 37 000 Ft aao i iscic Pannon GSM előfizetés + Pannon GSM előfizetés + Panasonic GD50 bruttó 21 500 Ft Pannon GSM előfizetés most 2000 darab bruttó 20 forintos SMS-sel! A bemutatott készülékeken kívül íuiliink mur Itriitn i2 lMM furmint c teittfiiiitnv/ intim előfizetőinkre egvaran vonatkozik, laiilatiiiii tiecsntltui iö IMIIM, mima- u, tart, és uj előfizetőknek kétéves előfizető szerződé, aluirus: esetei «rvunv«, : > üillii 2000. január 1. es decenihei 3 közút hasznaiban, lel SIM-kártyával használhatók. A részleteket es tovaiin kesziilékajuniutunikn megismerhet turnt«t uep-'isiiletniinoi (Pécs, Ferencesek utcája ó.i vag\ az Ónhoz legközelebb hivatalié viszonteladónknál. Az árak az áfát tartalmazzák. Pannon Cf.SiVi nonstop ügyfélszolgálat: 06 2(1 92i 0200 v v v .pamiougsn.Im PANNON gsm Kettős születésnap A Mezőtúri Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság születésnaposo­kat köszöntött a minap. Egy jelenleg is aktív kollégájuk az 55., míg egy már nyugállományba vonult a 75. életévét töltötte be. A bensőséges ünnepségen, me­lyen Pályi Lajos nyugállományú al­ezredest a 75., Török Imre őrna­gyot az 55. születésnapján köszön­tötték, megjelent Hoffman Imre ezredes, megyei parancsnok és dr. Bagdán Piroska polgármester is. Először Hock Ernő alezredes, túri parancsnok köszöntötte az idős ünnepeltet, s adta át volt munka­helye ajándékát. Hoffman Imre ki­emelte annak jelentőségét, hogy az ünnepelt korosztálya tette le azokat az alapokat, melyekre a ma lánglovagjai építkezhetnek, s a polgárok biztonságát garantálhat­ják. A megyei parancsnokság ré­széről a nevezetes nap alkalmából egy névre szóló emlékplakettet adott át. A háromnegyed évszáza­dot ünneplő volt parancsnok meg­hatóban mondott köszönetét a méltató szavakért. Mint mondta, büszke arra, hogy a becsülete ilyen értelemben is megmaradt, s még emlékeznek rá és munkájára. Török Imre őrnagy ezután ve­hette át a megyei vezetőtől azt a rőzsekést, melyet az országos pa­rancsnok adományozott 55. szüle­tésnapjára, hatásos tűzmegelőző munkájáért. Az átadó reményét fejezte ki, hogy az őrnagy annak ellenére, hogy nyugállományba vonulhatna, továbbra is az állo­mány kötelékében marad. A bajnok állta a vacsorát A Kunhegyesi Postagalamb Sportegyesület nem akármilyen civil szerve­ződés, hiszen ha hinni lehet az elsárgult iratoknak, még Jeskó Sándor alapította 1934-ben. Az egyesület ma is él, és már harminc éve, hogy Szirmai József vezeti. A rendkívül aktív, mozgékony kis közösség Ti- szagyendáról, Tiszaburáról és Kunhegyesről tizenhat tagot számlál, akik általában háromszáz galambot röptetnek, versenyeztetnek. Termé­szetesen a szezonban, ami május elejétől szeptember végéig tart. Akadnak itt remek galambászok, csodaszámba menő tollasok. A legrövidebb repült távolság két­száz kilométer, de eljutnak Mag- deburgba is, ami légvonalban nyolcszáznegyven kilométer. Az igazi, remekül versenyző posta­galamb, ha reggel elengedik Magdeburgból, aznap meg is ér­kezik Kunhegyesre. Nehogy azt gondolja valaki, ezek a „verseny­zők” kinézetre is egyformák, így tudásra is azonosak. Koránt sincs így, mint mindenhol az életben, a csodaszép szárnyasok között is akadnak okosak és bu­ták. Az utóbbi soha nem érkezik haza, örökre eltűnik. Ugyanak­kor az is igaz, és így mondják a szakemberek, hogy a jó verseny­ző galamb is végül valahol útköz­ben pusztul el. Mert temérdek si­keres repülése után az évek száll­nak, és nem osztja be az erejét. És ugye, ami ment fiatalon, nem biztos, hogy megy idősebb kor­ban. Mostanság Kunhegyesen a legértékesebb postagalamb Fábi­án Jánosé, de még 250 ezer forin­tért sem adná el. A minap tartották a díjkiosz­tót, miután az egyesület tagjai idén 17 versenyen indultak. Az önkormányzat is segítette őket, így 8 kupa és 66 oklevél talált gazdára. Az ez évi bajnok Juhász Mihály és csapata. Második ifjú Faragó András és csapata, a har­madik Fábián János és csapata. A fiatal galambok versenyét idő­sebb Faragó András tollasai nyer­ték: András már valamivel túl van a fiatalságán, nem úgy a ver­senyzői... Régi hagyomány, hogy a vacso­ra azon részét, amit rágni kell, a bajnok állja. Juhász Mihálynak adódott egy 90 kilós kosa, ame­lyik többször is lapunk nem ki­mondottan pehelysúlyú terjesz­tőjének rontott. Mivel a gazdáját sem kímélte, kondérban végezte, a mintegy negyven vendég végte­len örömére. D. Sz. M. Herhály Imre, a körzet országgyűlési képviselője átadja az első helyezett Ju­hász Mihálynak (balra) a serleget és az oklevelet Az egykori tanító tisztelete Megható ünnepség színhelye volt múlt csütörtökön Tiszaszentimre és a községhez tartozó kis falucska, Újszentgyörgy: születésének 75. és ha­lálának 15. évfordulóján a település utolsó iskolaigazgatójára, Lőrincz Andrásra emlékezett a hálás utókor, előbb az önkormányzat dísztermé­ben, majd az 1979-ben bezárt falusi iskola — ma óvoda — épületénél. Az ünnepelt utolsó munkahelye, a tomaj monostorai iskola falánál előbb af régi diákok, kollégák, ba­rátok, helybéli polgárok és az „egyszerű” tisztelők felavatták Lőrincz András emléktábláját. Az intézmény létéért, fennmara­dásáért a legakaratosabb hittel, ragaszkodással tudott küzdeni Újszentgyörgy legendás hírű ta­nító bácsija. Erre a példamutató és valóban tanítani való lokálpat­riotizmusra emlékezett Beleznay Sándor, Tiszaszentimre polgár- mestere, aki kiemelte az ünne­pelt azon elhivatottságát, mely­nek idejébe mindig belefért a ge­nerációk tanításán, (felnevelé­sén túl az is, hogy Lőrincz And­rás révén víz, villany, járdák és út is jusson ki a kis faluba, s az is, hogy legyen telefon és posta is. — Bandi bácsi lelkében soha­sem gyógyult be az a seb, amelyet először iskolája körzetesítése, majd annak végleges bezárása okozott — mondta a polgármes­ter, aki után az igazgató-tanító fe­lesége köszönte meg megható- dottan az újszentgyörgyiek ra­gaszkodását, az önkormányzat segítségét. Kovács Béla nyugal­mazott tanyai iskolaigazgató ké­rését teljesítve hajtottak fejet a küzdelmes életutat bejárt lokál- patrióta emléke előtt. —percze—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents