Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-06 / 284. szám

1999. december 6.. hétfő Hazai Tükör 5. oldal Miniszterek a kormányátalakításról Egyelőre nincs döntés- A kisgazda miniszterek szemé­lyét illetően a kormányban nem lesz változás az idén - állította Torgyán József szombati sajtótá­jékoztatóján. Katona Kálmán pe­dig csupán annyit árult el, hogy őt személy szerint nem érinti a várható kormányátalakítás. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter, a Független Kisgazdapárt elnöke kijelentette: az FKGP a köztársasági elnök személyének jelöléséig, illetve a poszt elfogadásáig még csak nem is gondol kormányzati változta­tásra. Arra a kérdésre, hogy Pepó Pál marad-e a környezetvédelmi tárca élén, a miniszter-pártelnök hangsúlyozta: Pepó Pál kiváló szakértője a környezetvédelmi kérdéseknek, akit nem megmoz­dítani, hanem megerősíteni kell a posztján. Torgyán József közöl­te: az Orbán Viktorra! korábban folytatott konzultációin a minisz­terelnök soha nem vetette fel, hogy a környezetvédelmi tárca élén változtatni szeretne. A kormányátalakításról van információja, de rá személy sze­rint nem vonatkozik és nem is tiszte erről nyilatkozni - adta újságírók tudomására Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szombaton, miután 'visszaérkezett Stock­holmból, ahová azért kísérte el a Helsinkibe tartó Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a gépen nyugodtan beszélgethessenek. Katona Kálmán szerint még nincs döntés arról, hogy mely mi­niszter cseréjére kerül sor. A vál­toztatásokra technikai okok mi­att az idén célszerű sort keríteni. Az országgyűlési bizottságoknak ugyanis meg kell hallgatniuk a je­lölteket - ha vannak ilyenek - tet­te hozzá. Keresztények egymás közt Van-e, lesz-e keresztény Magyar- ország? címmel, önkormányzati képviselők részvételével (MDF, KDNP, MKDSZ, M1ÉP, FKGP) rendeztek keresz­tény-keresztyén találkozót szombaton Budapesten. Mi, keresztény magyarok, Szent István Magyarországa nem va­gyunk másság, mi nem vagyunk szubkultúra; más lehet hozzánk képest más, de mihozzánk ké­pest más - mondta Senyén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára a találkozón. - Ah­hoz, hogy ezekből a gondolatok­ból valóság legyen, meg kell nyer­ni a következő választást - tette hozzá. - Minden, ami ezt a kor­mánykoalíciót gyengíti, és ennek a kormánykoalíciónak árt, életve­szélyes, a tűzzel való játék, mert senkinek ne legyen illúziója: ha az Orbán-kormány bukik, vagy ennek a koalíciónak bármelyik pártja megroppan, nem harma­dik erő jön, hanem a szocik, há­tukon az SZDSZ-szel - hangoz­tatta a helyettes államtitkár. Semjén Zsolt szerint a keresz­tény embereknek a keresztény tanítás szellemében kell átgon­dolniuk, hogy milyen irányba mozdítsák el a világot. Emlékez­tetett az egy év alatt elvégzett munkára: a hitoktatás visszaállí­tására, a történelmi egyházakkal kötött szerződésekre és az ingat­lanrendezés lezárására. Tanácskozás a jövőről A Nemzet és tudomány című ta­nácskozással kezdődött el szom­baton Budapesten a Hazai Mű­hely „Magyarország 2025-ben'’ mottójú rendezvénysorozata. Lezsák Sándor, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsá­gának elnöke megnyitójában ar­ról szólt, hogy a különböző téma­körökben szerveződő eszmecse­rék fő törekvése a magyar közgon­dolkodás megújítása, a tudomány szinte valamennyi ágának bevo­násával. Hangoztatta: 2025 nem olyan távoli jövő, amit ne befolyá­solnának napjaink történései. A vitaindító előadásokra fel­kért akadémikusok közül Király Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai szelekció a tehet­séges gyerekek „elvesztését” je­lentheti. Hangoztatta: a tehetsé­gek más, sokkal jobb anyagiak­kal kecsegtető területek csábítá­sának engedve is elveszhetnek, hacsak - mint mondta - az érin­tett nem akar szegénységi foga­dalmat tenni. Lovas István a piac, a gyártás, a fejlesztés és a kutatás helyes sorrendjének alkalmazá­sát szorgalmazta: a világpiac vál­tozásait, fejlődéseit követni tudó kutatóhelyekre van szükség. Glatz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke han­got adott annak a meggyőződésé­nek, hogy az egységesülő világ­ban a kis nyelvi kultúrákat hor­dozó intézményrendszer soha­sem lesz igazán piacképes. E kul­túrák szociális, erkölcsi, fizikai megmaradásának esélye annak felismerésében áll, hogy a társa­dalom hajlandó-e sokkal többet költeni rájuk. Vöröskereszt: országszerte népkonyhák, teajáratok, melegedők Krízishelyzetben - ünnepnapokon A hajléktalanoknak a legenyhébb és legrövidebb tél is hosszú. Csupán hozzájuk képest szerencsés az, akinek lakása ugyan van, ám nem telik meleg ruhára, élelemre, tüzelőre. Az előbbiek számát a hivatalos becslések 35 ezerre taksálják, az utóbbiak száma ennek bizonyosan többszöröse. A krízishelyzetben élők számára a karácsony és a szilveszter fo­kozott szorongást okoz. Kivált­képp rettegnek az ünnepektől a magányosak. A társadalomtól leszakadt emberek közt ilyenkor gyakoribb az öngyilkosság, az it­tas állapotban bekövetkezett fagy halál. A nehéz időben a bajba jutot­tak állami segítsége mellett az egyházak, a humanitárius egyesü­letek, alapítványok gondoskodá­sa világszerte megsokszorozódik. Egy kormányrendelet értelmé­ben nálunk a 20 ezernél nagyobb lélekszámú településeken az ön- kormányzatoknak kötelességük hajléktalanszállót működtetni. Sok város azonban adós még e létesítménnyel. A kezet nyújtó szervezetek közül a legkiterjedtebb hálózat­tal a Magyar Vöröskereszt ren­delkezik. Légrády Eszter szóvi­vő lapunk érdeklődésére el­mondta: nemcsak a fővárosban, hanem az ország valamennyi térségében felkészülten fogad­ják a rászorulókat. Teljes üzem­ben dolgoznak az utcai gondo­zószolgálatok. Az átmeneti szállásokon, éjjeli menedékhe­lyen és nappali melegedőkben sok helyütt élelmet, ruhaneműt is osztanak. Naponta indítanak teajáratokat. A népkonyhák a fedéllel ren­delkező szegény embereket és hajléktalanokat egyaránt meleg étellel várják. (cs. b. j.) Segélykérő helyek megyénként MEGYE VÁROS CÍM TEL Baranya Pécs Széchenyi tér 18. 72/312-894 Bács-Kiskun Kecskemét Katona József tér 8. 76/321-615 Békés Békéscsaba Bajza u. 15. 66/328-940 Heves Eger Klapka Gy. u. 9. 36/312-807 Jász-N.-Szolnok Szolnok Mária út 38. 56/375-104 Komárom-E. Tatabánya Mártírok útja 81/B 34/310-318 Nógrád Salgótarján Játszó u. 2. 32/311-052 Somogy Kaposvár Szent Imre u. 8. 82/310-739 Tolna Szekszárd Dózsa Gy. út 1. 74/311-238 Budavári mézesnapok Immár harmadik alkalommal rendezték meg a budavári mézesnapok háromnapos programsorozatát - Szent Ambrus milánói püspök, a méhészek védőszentje decem­ber 7-ei névnapja előtt - a Magyar Kultú­ra Alapítvány székházában. Sajermann Géza, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke tegnap a Ferenczy Europress Budapest munkatársának el­mondta: a méz és az adventi várakozás köré kívántak bensőséges, mégis rendkí­vül látványos, a méhészek számára szak­mailag is értékes programot szervezni. Az elnök, aki egyben a rendezvény fő­védnöke, elszomorítónak nevezte, hogy Európa közepén a legősibb édesítőszer­ből mennyire keveset fogyasztanak az em­berek. Svédországban 2,6 kilogramm, míg Magyarországon átlagosan csak 40- 50 dekagramm mézet eszik meg egy em­ber évente. A fűszeres illatú mézeskalács az ünnep elmaradhatatlan kelléke FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Hírek röviden Munkanélküli-ellátás Az SZDSZ elutasítja a munkanélküli-já­radék időtartamának csökkentését, és a kormány által előterjesztett formában nem tudja elfogadni a háziorvosi praxi­sok privatizációját sem - hangzott el az SZDSZ Országos Tanácsának (OT) szombati ülésén. Béki Gabriella OT- elnök kifejtette: a munkanélküli-ellátás nem a kormány ajándéka, hanem a dol­gozók által aktív korukban járadékfize­téssel megvásárolt jog. Több a zöldség A zöldségfélékből tavaly összesen 1,8 millió tonna termett, ez a mennyiség az 1997. évit 16 százalékkal, míg az 1991-95 közötti időszak átlagát 27 száza­lékkal haladta meg. A KSH adatai szerint a zöldségtermelésben az egyéni gazdálko­dók aránya a múlt évivel gyakorlatilag azonos volt, 85 százalékot tett ki. Zöldsé­get tavaly 109 ezer hektárról takarítottak be. Ez a terület 9 ezer hektárral, azaz mintegy 8 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A KDNP kitart Még mindig permanens választási kam­pány folyik és nem történik semmi az or­szág valódi gondjainak megoldása érdeké­ben - mondta Giczy György szombaton. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke sze­rint a keresztény nemzeti oldal meglehető­sen szétszórt. A KDNP viszont mind a mai napig kitart korábban meghirdetett elvei és programja mellett. Megyénként havonta tíz-tizenöt új tag lép be a pártjába. Tévéműsorok fesztiválja Huszonnyolc díjat osztottak ki a szerdán kez­dődött és szombaton véget ért Kamera Hungária ’99 elnevezésű, televíziós műsorok fesztiváljának döntőbe jutott 98 alkotása kö­zött. A zsűri döntése alapján a legjobb tudó­sítás a magyar RTL Klub Akták című műso­rában szerepelt Mártonka című anyag. A Ma­gyar Televízió Rt. öt kategóriában bizonyult a legjobbnak. Három elismerést nyert el a Du­na Televízió. Az alkotói zsűri a legjobb szí­nésznek járó díjat Mádi Szabó Gábornak, a legjobb színésznőit Börcsök Enikőnek, a tele­víziós személyiségit Szilágyi Jánosnak, a ri­porterit Till Attilának ítélte oda. MMegoldás 2000 A 2000. évi dátumváltásból eredő esetle­ges károkért Magyarországon nem hatá­roztak meg felelősségvállalási összegha­tárt (ahogy például az Egyesült Államok­ban). Jogi szakértők szerint ha lesznek ilyen perek, a bírósági gyakorlat fogja ki­alakítani a kártérítés mértékét. Az évszám- kezelésre való felkészülés, vagyis a „mil­lenniumi bomba” hatástalanítása ma este is téma lesz az MTV MMegoldás 2000 cí­mű műsorában. Beszélgetőpartnerünk Vekerdy Tamás pszichológus Megérik a gyerek, mint alma a fán Mitől derűs egy gyerek és mitől válik elégedett felnőtté? Mit kel­lene nyújtaniuk az iskoláknak? Ezekre a kérdésekre másként felel a hagyományos és másként a mintegy 70 éve létező Waldorf szem­léletű nevelés. Ez utóbbi irányzat jeles hazai képviselőjével, Vekerdy Tamás pszichológussal beszélgettünk.- Észrevehető-e jelentős tudás-, viselkedésbeli különbség egy Waldorf szemléletű, illetve egy hagyományos iskolából érkező gyereken?- A Waldorf-nevelést ka­pott gyermek nyitott, érdeklő­dő, igényli a felnőtt kapcsola­tot, kíváncsi mindenre, kér­dez. Nem mondom, hogy a hagyományos iskolákban ne­velődő gyerekekben egyálta­lán nem találni meg ezeket a tulajdonságokat. Van nagyon sok jó iskola és rengeteg jó pedagógus. Azt az egyénre szabott törődést azonban, amelyet egy Waldorf-óvoda és -iskola adhat, nehéz a hagyo­mányos iskolai keretek között biztosítani.- Ön azt mondja, hogy a gyerekeknek elsősorban és leginkább érzelmi biztonsá­got kell adni. A többi - az ér­telmi nevelés, a különféle ké­pességek fejlesztése - másod­lagos kérdés. Ha ez igaz, ak­kor ki kell mondani, hogy a teljesítményelvű, az értelmi és gyakorlati nevelésre épülő iskolarendszer tévúton jár.- Egy felmérés szerint a gyermekek 70 százaléka az is­kolában tanultak döntő részét öt éven belül elfelejti. A vizs­gálat arra is rámutatott, hogy a nevek, évszámok, adatok be- magolására kényszerítő okta­tás, az így szerzett ismeretek és tudás mindössze 20 száza­lékban játszik szerepet abban, hogy majdan, az életbe kilépve miként boldogul valaki. Szá­momra egyértelmű, hogy nem az értelmi, sokkal inkább az érzelmi intelligenciától függ az életben való helytállás ké­pessége. A hagyományos isko­lákban sehol nem tanítják, hogy hogyan lehet kapcsolato­kat kialakitani, barátokat sze­rezni és megtartani, kisebb és nagyobb konfliktusokat felol­dani.- Ezek szerint ez a feladat a családra hárul.- Igen. A szülőknek nem feladatuk, hogy a gyerekkel délutántól estig megpróbál­ják megtanítani mindazt, amit az iskolának délelőtt nem sikerült. A szülőknek nincs más feladata, mint megadni azt az érzelmi me­legséget, szeretetteljes törő­dést, amelyben a gyerek nyu­godtan játszhat, mozoghat, s amelyben biztonságban érzi magát.- Min múlik, hogy egy gyerek ki tudja-e bontakoztatni a ben­ne rejlő értékeket?- Ma az iskolák jelentős része súlyosan neurotizál. Egyre több követelményt támaszt a gyere­kekkel szemben, amelyeknek so­kan nem képesek megfelelni. Az iskolák mániája az, hogy egyre fiatalabb korban, egyre több mindent akarnak megtanítani. Az ilyen gyerek nem derűs, nem érzi magát jól. Én azt mondom, hogy csak abból lehet teljes érté­kű, kreatív felnőtt, aki teljes érté­kű gyermekkort tudhat maga mögött. Ennek legalapvetőbb feltétele pedig az érzelmi bizton­ság. A gyereket hagyni kell gye­reknek lenni, hagyni kell a saját tempója szerint fejlődni, kibon­takozni. A gyerek megérik ma­gától, mint alma a fán. Horváth Magdolna Vekerdy Tamás 1935-ben született. Pszichológus, a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola egyik meg­honosítója. Állandó rádióműsora van és számos könyve, egyéb publi­kációja jelent meg a gyermekfejlö- dés lélektanáról, az iskola és a gyer­mek kapcsolatáról. Jelenleg a nap­pali Waldorf- tanárképzést vezeti. Nős, négy gyermek apja. fotó.- feb

Next

/
Thumbnails
Contents