Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-29 / 303. szám
1999. december 29., szerda Roma Körkép 7. oldal Hírhozó „Kárelhárításért és újjáépítésért” — olvasható azon az aranyplaketten, amit a közelmúltban vehettek át azok, akik a legtöbbet tettek a tavaszi árvíz utáni helyreállításban. A kitüntettek között volt Kökény Kálmán, a szolnoki Jogvédő Iroda munkatársa is, aki az országos Kárelhárítási és Újjáépítési Koordinációs Bizottság tagjaként szervezte a mentést, illetve részt vett a károk felmérésében. * * * A cigányság bibliája — állították a cigányság élethelyzetének javítására elfogadott középtávú kormányzati cselekvési programról a megyei roma önkormányzatok vezetőinek kunhegyesi fórumán. A kisebbségi képviselők, polgár- mesterek, jegyzők, iskolaigazgatók két napon át tanácskoztak az együttműködés lehetőségeiről. A konferencián megvitatták a nemzetiségi törvény módosításának szempontjait is. Többen szorgalmazták, hogy a kisebbségi testületek elnökei a települési önkormányzatok munkájában ne csak tanácskozási, hanem szavazati joggal vehessenek részt. •kick Jászapátin működik a megye leghatékonyabb kisebbségi önkormányzata — állította a testület munkáját értékelve a város polgármestere. Török András úgy látja, hogy a képviselők tisztában vannak jogaikkal, és azokon nem is akarnak túllépni. A kisebbségi önkormányzatot vezető Farkas András személyében pedig garanciát lát arra, hogy a testület olyan munkát végez, amely nemcsak a cigányok, de a többség megelégedésére is szolgál. Eltáncolt ezredforduló Alaposan megtáncoltatták a díszvendégeket a közép-európai romanapok szolnoki záró rendezvényén A szebbnél szebb cigány lányok invitálására legénye- sen ropta a táncot Kopasz Árpád megyei rendőrfőkapitány és Sza- lay Ferenc polgármester is. A szervezők — a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat vezetői — mindezt örömmel nyugtázhatták, hiszen az együtt éneklést, zenélést, szórakozást tűzték ki célul. A cigány kultúrát kívánták mindenki karácsonyfája alá helyezni, így téve emlékezetessé az 1900-as évek utolsó napjait. Az ország kilenc megyéjét bejáró, Kultúránk a közös hazában címmel november 27-én útjára indított programsorozat azonban más szempontból is különlegességnek számitott. Együtt lépett közönség elé oláh, beás és magyar cigány. Először láthatták az érdeklődők egy színpadon a folklórt, a cigányzenét és a modern zenét játszó együtteseket, hallhatták roma költők műveit megszólalni tehetséges cigány fiatalok előadásában. így nem véletlen, hogy Szolnokon is együtt ingerelte táncra fiatalt és időset a Száztagú Cigányzenekar, a ra- pet játszó Fekete Vonat, a roma népzenét tovább éltető tiszabői Palacsinto Glaszo és a jászapáti Cini Jag. Karácsony, ajándékba Az anyagiakban szűkösködő családokban gyakran ünnepi ebédre sem telik, nemhogy meglepetésre a karácsonyfa alá. így van ez a Roma Esély Középiskola, Szakiskola és Kollégiumba járó diákok többségénél is. Az intézmény tanárai ezért igyekeznek évről évre az utolsó tanítási napot igazi karácsonnyá varázsolni. Idén megújult az iskola, de a hagyományokkal nem szakítottak. A karácsonyfa alatt most is szép számmal sorakoztak az ajándékok, melyek többsége még az intézmény igazgatójának is meglepetés volt. Csilléi Béla sem gondolta, milyen sokan vannak, akik szívükön viselik az iskola sorsát. A Lungo Drom, a Kisebbségi Jogvédő Iroda mellett ugyanis vállalkozók is áldoztak a rendezvényre. így nemcsak édesség, gyümölcs került a csomagokba, de a legrászorultab- baknak ruhát, cipőt is hozott a Jézuska. Az ünnep persze úgy igazi, ha mindenki kap valamit. Erről a diákok sem feledkeztek el. A gyerekek — a sokszor még a szülőket is helyettesítő — tanáraikat műsorral és saját készítésű emléklappal lepték meg. Negyven év a cigányokért Előbb a munka, aztán a szórakozás — mondogatták a nagyszülők Farkas Andrásnak. A kisebbségi vezető alaposan meg is tanulta a leckét, hiszen annak ellenére, hogy jóval túl van a nyugdíjkorhatáron, alig tudja számba venni társadalmi megbízatásait. Ezért is — no meg az elmúlt négy évtized munkájáért — vehette át a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Közéleti Díját. Kijutott bőven a munka az 1934-ben Jászapátiban született Farkas Andrásnak. A háború utáni szűkös esztendőkben a 14-15 éves fiú úgy érezte, elég volt, hogy mások nyakán él, és beállt segédmunkásnak. Később dolgozott a rendőrségen és mindeközben zenélt. Kellett is a pénz, hogy eltartsa öt gyermekét. Saját gondjai mellett felvállalta mások bajait is. A cigányok érdekeit 1960 óta képviseli. Kezdetben „csak” a jászapáti tanács munkájából vette ki a részét. A rendszerváltás után megyei és országos szervezetekben is szerepet vállalt. Ma már számba venni is nehéz, hányféle közfeladatot lát el: tagja az Országos Cigány Önkormányzatnak, a megyei közgyűlés kisebbségi és etnikai bizottságának, a Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, városi képviselő, a CÉSZ-nek pedig egyszerre megyei elnöke és országos ügyvezetője. Hasonlóan hosszú a négy évtizednyi munka eredményeinek listája. Nem kis érdeme volt abban, hogy Jászapátiban, a cigánytelepen lett út, villany, és a házak is rendben épültek. Amire mégis a legbüszkébb, az az összefogás, amit cigány politikusként meg tudott teremteni. Farkas Andrást ugyanis gyakran hívják döntőbírónak, ha ellentét támad egy-egy kisebbségi önkormányzaton belül, vagy épp a település és a cigányság választott vezetői között. Néha már betegséggel is hadakozik, és gyermekei, unokái is gyakran mondogatják, ideje lenne egy kicsit megpihenni, ő mégis inkább képzésekre jár, és újabb feladatok után néz. Mint mondja, nyughatatlan természet, így nem tudna otthon ülni. Számára az a pihenés, ha barátaival a cigányság jövőjéről beszélgethet. Volt egyszer egy Freinet-műhely Szépen szóló Palacsinta Tiszabő az egyetlen hely a világon, ahol nem sütötték, hanem írták a palacsintát. Imrei István és egyosztálynyi cigány gyerek négy éven át dolgozott együtt — merthogy több volt ez, mint tanár-tanítvány kapcsolat — az iskola Freinet-műhelyében. A közös munkálkodás eredménye volt az osztályújság, a Palacsinta, melynek legérdekesebb írásai a napokban kötetben is megjelentek. A Freinet-pedagógia lényege, hogy a gyermekek játékos munka közben sajátítják el az ismereteket. A módszer fő jellegzetesséjge az iskolaújság. A Palacsinta mégsem nevezhető hagyományos sulilapnak. Mága Edit, Túró Zoli és a többiek nem csak azt vetették papírra, amit az iskolában szokás, hanem amit igazán gondolnak. Leírták, lerajzolták, mit álmodtak az este, mi történt velük, vagy csak azt, ami éppen eszükbe jutott. A mondatok egy kicsit furcsán kerekednek, a szavak néha szokatlanok, de arrafelé így beszélnek a cigányok. Vannak hibák az írásban, de legyenek, senki ne mondja, hogy nem ők írták. A Palacsinta meséi, történetei 1992—1996 között, az általános iskola felső tagozatának négy éve alatt születtek. Mégis némely írás mögött nem gyermek, hanem sokat tapasztalt, látott ember gondolatai sejlenek fel, egy olyan világból, ahol mindenki szörnyen szegény, és az esztendők folyamán csak még szegényebb. Ahol a gyerekek hamar megtudják, mit jelent cigánynak lenni, ahol az ünnepek csak az álmokban fényesek. Amikor karácsony volt, Zolinak beszóltam, hogy' gyere Rózánk. Zoli boldogan jött. Apám vett egy kocsit, ott volt a kara oL,?a <*»■ *» SJ tem a kocsiba es mentünk Bu dara a nénémhez. Amikor odaértünk, ünnepeltek, es mi be szóltunk a mulatóba. Nagyon elhúzódott az óra, es amikor ránéztünk az órara, mar akkor félnégy volt. És Zoli vezet tea kocsit, 340-nel csavart házáig vagy' a cigit csavarta. Ezután el mentünk Roj^a a diszkóba A csövesek, akik ott voltak, vere kedtek. Sokat diszkoztunk. Azután már én vezettem a kocsit és karácsony napján kék voit a szemünk. (Bura, Ferenc)’’ A felzárkózás ára Meg kell szüntetni az oktatásban és a munkaerőpiacon tapasztalható diszkriminációt. Mindaddig ugyanis elképzelhetetlen a cigányság integrációja, amíg akad település, ahol 90 százalékos a munkanélküliség a romák között — hangzott el a hazai cigányság helyzetéről rendezett nemzetközi konferencián. Az Európai Unió éppen ezért támogatja ötmillió euróval a magyarországi romaprogramokat — jelentette be Michael Lake, az Európai Unió magyarországi delegációjának vezetője. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára mindehhez hozzátette, hogy a kormányzat is igyekszik támogatni a cigányság helyzetének javítását. Erre a célra a jövő évi költségvetésben valamennyi tárca önálló összegeket különített el. Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke elismeréssel szólt a romák helyzetének javítását szolgáló kormányzati törekvésekről, azt azonban nem helyeselte, hogy a minisztériumok határozzák meg a cigányság támogatására szánt összegeket. Farkas Flórián úgy vélte, a jövőben nevesített formában, a költségvetésben kellene rögzíteni a középtávú fejlesztési program finanszírozását. Szorgalmazta, hogy a különböző csatornákon Magyar- országra érkező pénz elosztásába a cigányság legitim szervezetei is beleszólhassanak. Ünnep és számvetés Újs Csak egy Karácsonyi ajándék várta az idős, segítségre szoruló cigányokat az újszászi romanapon. A vendégeknek az igazi meglepetést mégsem a csomagokban rejlő finomságok, hanem az általános iskolás gyerekek műsora jelentette. Romák és nem romák együtt énekelték: „Kiskarácsony, nagykarácsony...” Nem is akárhogyan — cigányul! Újszászon a kisebbségi önkormányzat már tavaly karácsonykor is meglepte az időseket és a gyerekeket — mondta el érdeklődésünkre a Lungo Drom városi vezetője. De Rónavölgyi Sándor szerint az sem szokatlan, hogy az általános iskola cigány és nem cigány tanulói közösen adnak műsort, együtt lépnek fel, akár még roma rendezvényeken is. A kisebbségi önkormányzat egyébként is szoros kapcsolatot alakított ki az óvodával és az iskolával. Ennek is köszönhetően csökkent a cigány tanulók hiányMérlegre tett évtized „A rendszerváltás még nem ért véget” Beszélgetés Farkas Flóriánnal, az OCÖ elnökével Az év vége közeledtével szinte mindenki számot vet az eltelt tizenkét hónap munkájáról, sikerekről, kudarcokról. Különösen így van ez most, amikor az 1900-as éveknek mondunk búcsút. Ráadásul most lesz épp egy évtizede, hogy hazánkban elkezdődött a rendszerváltozás. Ennek apropóján kértük Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökét, a Lungo Drom vezetőjét, tegye mérlegre a mögöttünk lévő évtizedet. — December 31-én nemcsak egy év, de egy korszak zárul le, hiszen éppen tíz esztendővel ezelőtt indultak el azok a társadalmi változások, melyek az Európai Unió kapujába vezették hazánkat. A magyarországi cigányság szempontjából milyennek látja ezt, az ország szempontjából sorsfordító évtizedet? — A magyarországi cigányság sikeres évtizedet tudhat maga mögött Az elmúl tíz évben sikerült megteremtenie politikai képviseletét. A történelem folyamán most először sikerült saját kezébe vennie sorsának formálását. Mindezt úgy érte el, hogy Európában is egyedülálló módon saját erejéből építette ki kulturális autonómiáját. Ennek is köszönhetően a hazai cigányság politikai tényezővé vált, amit ma már elvitatni, elvenni tőle nem lehet. — Ma már közhelynek tünk, de igaz, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság volt. Tud-e valamit tenni az Országos Cigány Önkormányzat, hogy a cigányság életesélyei javuljanak? — Valóban a legfontosabb feladat a magyarországi cigányság élethelyzetének javítása. A rendszerváltás azonban még nem ért véget. Nem is fejeződhet be mindaddig, míg a társadalom gyökeréig el nem ér, amíg a cigányság számára érezhető javulást nem hoz. Ehhez azonban kell a teljes körű autonómia. A kormányzatnak is tudomásul kell vennie, hogy az állam nem vonulhat ki a cigányügyből, de azt államosítani sem szabad. A lehető legtöbb feladatot át kell adni a cigányság demokratikusan választott szerveFarkas Flórián: „Európához csak európai módon lehet csatlakozni” zeteinek, a kisebbségi önkormányzatoknak. Európához ugyanis csak európai módon szabad és lehet csatlakozni. A magyarországi cigányság pedig csak akkor tud felzárkózni a többségi társadalomhoz, ha szociális, gazdasági és kulturális jogokat is biztosítani fognak számára. Ezzel kialakulna egy olyan politikai modell, amit a közép-európai cigányok elé példaként lehetne helyezni. — Az esztendő vége nemcsak a számvetés, de az ajándékozás ideje is. Mit helyezne a cigányok karácsonyfája alá? — Minden cigánynak és nem cigánynak, gazdagnak és szegénynek ugyanazt helyezném a karácsonyfája alá. Szeretetet és békességet. Úgy hiszem, mindannyiunk számára ezek a legértékesebbek. Éppen ezért szeretetet és békeséget kívánok mindenkinek a 200Ô. esztendőre is. Iskolacentrumok romáknak A roma származású fiatalok oktatásáról, felzárkóztatásáról írt alá együttműködési megállapodást Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke. A megállapodás értelmében 2000-ben két középfokú, kollégiumi háttérrel rendelkező iskolacentrum építése kezdődik. A beruházás a tervek szerint a 2002 decemberéig befejeződik, költségeit PHARE-támoga- tásból fedezik majd. Az oktatási központok helyszíneit az OCÖ-vel egyeztetve jelölik ki. Az elképzelések között szerepel Budapest VIII. kerülete, Mátészalka, Szolnok és Debrecen. Az újszászi romanapon a gyerekek cigányul is énekelték: „Kiskarácsony, nagykarácsony... ” fotó: mészáros János zása. A rászoruló gyerekek pedig ingyen kaphatták meg a tankönyveket. Támogatták cigány gyerekek iskolai kirándulását, sőt a tanévzárón 42 roma lányt és fiút jutalmaztak könyvvel. A kisebbségi önkormányzat hagyományőrző zenekart, cigány sportkört hozott létre. Az Oktatási Minisztérium támogatásával pedig kétnyelvű könyveket vásároltak a könyvtárnak. Minisztériumi segítséggel szervezték meg a felnőttoktatást. A megyei munkaügyi központ pályázatán nyert támogatás pedig lehetővé tette, hogy a hosszabb ideje állástalan cigányok közhasznú munkát vállaljanak, így keresethez jussanak. Rónavölgyi Sándor úgy látja, az újszászi eredmények bizonyítják, a kisebbségi önkormányzatok ha akarnak, tudnak tenni, cselekedni a cigányok sorsának javításáért.
