Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-22 / 298. szám

1999. december 22., szerda VÁROSHÁZI TÜKÖR - SZOLNOK 7. oldal Amit érdemes tudni a segélyezésről &.) Betegséggel, gyógyszerköltség­gel összefüggő támogatási for­mák: Ápolási díj a tartósan gondo­zásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzá­tartozó részére biztosított anyagi támogatás. Ápolási díjra jogo­sult — a jegyes kivételével — a hozzátartozó, ha önmaga ellátá­sára képtelen állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fo­gyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. Továbbá ápolási díj állapítható meg annak a hoz­zátartozónak, aki 18. életévét be­töltött tartósan beteg személy gondozását végzi. Az elbíráláshoz csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szak- véleményét, hogy az ápolt önma­ga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. Méltányossági közgyógyellá­tásra jogosult több személy együttélése esetén az, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj- minimum 125 százalékát (19 188 forintot), egyedülálló kérel­mező vagy két személy együttélé­se esetén, akinek havi jövedelmé­ből — ami nem lehet több a min­denkori havi öregségi nyugdíjmi­nimum kétszeresénél (30 700 fo­rint) - levonva a gyógyszerkölt­séget, a megélhetésre a minden­kori öregségi nyugdíjminimum 150 százalékánál (23 025 forint­nál) alacsonyabb összeg marad. A havi gyógyszerköltségnek a mindenkori öregségi nyugdíjmi­nimum 10 százalékát (1535 fo­rintot) meg kell haladnia. Méltá­nyosság gyakorlására nincs lehe­tőség, az értékhatárok betartását helyi rendelet szabályozza. Rendszeres szociális segély ál­lapítható meg annak a személy­nek, aki 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképessé­gét 67 százalékban elvesztette, il­letve vakok személyi járadéká­ban részesül, feltéve, hogy havi jövedelme valamint a családjá­ban az egy főre jutó havi jövede­lem nem haladja meg az öregsé­gi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát (1999- ben a 12 280 forintot). A továbbiakban az önkor­mányzati támogatási formák kö­zül az eddig fel nem sorolt egyéb támogatásokat és az államigaz­gatási feladatokat és támogatási formákat ismertetjük. Átmeneti segélyben részesíthe­tő az a gyermeket nem nevelő család, illetve egyedül élő sze­mély, aki a létfenntartást veszé­lyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan lét- fenntartási gondokkal küzd. A támogatás akkor nyújtható, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg több személy együttélése esetén a mindenkori öregségi nyugdíj- minimumot, jelenleg 15 350 fo­rintot, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíjminimum 25 százalékkal növelt összegét, ami jelenleg 19 188 forint. Aki két rendszeres önkor­mányzati támogatásban része­sül, átmeneti segélyben nem ré­szesülhet. Temetési segélyben részesül­het, aki meghalt személy elte­mettetéséről gondoskodik, és a család egy főre jutó havi jövedel­me nem éri el a mindenkori öreg­ségi nyugdíjminimum két és fél­szeresét, jelenleg 38 375 forin­tot. A támogatás mértéke — mely 1999-ben 5400 forinttól 27 000 forintig terjed — a családban az egy főre jutó jövedelemtől függ. Időskorúak járadéka állapítha­tó meg annak a 62. életévét, ille­tőleg a reá vonatkozó nyugdíj- korhatárt betöltött személynek, akinek havi jövedelme, valamint saját és vele együtt lakó házastár­sa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jöve­delme nem haladja meg az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összegének 80 százalékát, 1999-ben a 12 280 forintot, egye­dülálló esetén 95 százalékát (14 583 forintot). Lakásfenntartási és fűtési tá­mogatásra jogosult a kérelmező (család), ha a havi nettó jövedel­mének 35 százalékát eléri a la­kásfenntartás költsége, és az egy főre jutó havi jövedelem nem ha­ladja meg egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíjmini­mum mindenkori összegének kétszeresét: két vagy több sze­mély együttélése esetén az öreg­ségi nyugdíjminimum minden­kori összegének 150 százalékát. Fűtési támogatásra jogosult a kérelmező (család), akkor ha a lakása fűtési költségének havi összege eléri a háztartás havi nettó jövedelmének 20 százalé­kát, és megfelel a lakásfenntartá­si támogatásnál szabályozott jö­vedelmi feltételeknek. A fűtéstámogatás a fűtési sze­zonra (október 15-től április 15- ig) igényelhető. A fűtési támoga­tás mellett lakásfenntartási tá­mogatás nem adható. Államigazgatási feladatok és támogatási formák: Sorkatonai családi segélyben kell részesíteni a sorkatona mun­kaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkato­na a bevonulást megelőzően sa­ját keresetéből, jövedelméből tartotta el. Eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával kö­zös háztartásban élő munkakép­telen hozzátartozót, valamint a munkaviszonyban álló munka­képes hozzátartozót, akinek a keresete, illetőleg összes jövedel­me a mindenkori öregségi nyug­díjminimum összegét nem ha­ladja meg. Az ellátást a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat jegyzője állapítja meg, és a Nyug- díjfolyósitó Igazgatóság folyósít­ja. Családfenntartói igazolás ki­adása: családfenntartói igazolás adható ki annak a hadköteles­nek, akinek családfenntartási kö­telezettség miatt a behívását el kell halasztania azért, mert a ve­le közös háztartásban élő beteg állandó ápolásra vagy gondozás­ra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, házas­társát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltar­tásra kötelezhető más hozzátar­tozója nincs. A családfenntartói igazolást a jegyző adja ki. Vakok személyi járadékában ré­szesíthető az a vak személy, aki­re a területileg illetékes szakfőor­vos javaslatot tesz. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei: Közlekedés támogatásban ré­szesülhet az a súlyos mozgáskor­látozott, aki mozgásszervi okból tömegközlekedési eszközt nem képes igénybe venni, de nem ágy­hoz kötött állandó fekvő beteg. A jogosultság megállapításához alkalmazott pontozásos rend­szer szerint, az orvosi szakvéle­ményben a kérelmező járóképte­lensége, fizikai terhelhetősége és a tömegközlekedési eszközök használatának képessége alapján 7-8-9 pontot elérő személynek adható a közlekedési támogatás. A közlekedési kedvezmények közé tartozik még a gépjármű- szerzési és a gépjármű-átalakítá­si támogatás, valamint a parkolá­si engedély. A közlekedési ked­vezmények egyikében sem része­sülhet — kivéve a parkolási enge­délyt — az a súlyosan mozgáskor­látozott személy, akinek a csa­ládjában az előző évi egy főre ju­tó havi átlagos nettó jövedelem az igényes évének január 01. nap­ján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és fél­szeresét meghaladja. Ez az ösz- szeg 1999-ben 38 375 forint volt. Cukorbetegek támogatása: rendszeres inzulin- vagy perorá­lis antidiabetikus kezelésben ré­szesülők közül támogatásra jo­gosult az, aki a 70. életévét betöl­tötte, illetve az esedékesség évé­ben betölti vagy I—II. csoportba tartozó rokkant- vagy nyugellátá­sa, illetve szociális segélyezése évenkénti rendszeres emelése szempontjából a kiemelten ke­zelt csoportba tartozik. (Akik nyugdíjasok, azoknak a nyugdíj- folyósító szervhez kell benyújta­niuk a gyógyszeres kezelésről szóló igazolást.) A gyógyszeres kezelésről szóló igazolást a házi­orvos adja ki. Hadigondozáshoz tartozó ügyek: — rendszeres hadigondozási já­radék, — egyösszegű térítés, — ápolási pótlék, — temetési hozzájárulás. A felsorolt támogatási formák­kal, valamint a hadigondozással kapcsolatban bővebb informáci­ókért a Szolnok Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatal Hu­mán Közszolgáltatások Főosztá­lya Segélyezési Osztályához le­het fordulni ügyfélfogadási idő­ben. (Vége) Új önkormányzati újság Az önkormányzat Szolnok címmel saját lapot indit, amelyet egyelőre havonta kaphatnak meg a szolnoki­ak. A mutatványszám még decemberben megjelenik. Ä lap tájékoztatni kívánja a szolnokiakat a város életé­ről, a tervekről, az önkor­mányzati ülésekről, a pol­gármesteri hivatal munkájá­ról, portrékat közöl képvise­lőkről és olyan személyek­ről, akik a városnak dicsősé­get szereztek. Az olvasói ro­vatban a szolnokiak is el­mondhatják véleményüket. Az újságot várhatóan in­gyen kapják meg saját pos­taládájukba a város polgá­rai. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat A gyermekek védelmében Városunkban 1999. december 1- jén megkezdte működését a Contact Mentálhigiénés Konzul­tációs Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata a Szol­nok, Fiumei utca 2. szám alatti telephellyel. A családsegítő és gyermekjólé­ti szolgálat ellátási területe a vá­roson belül a Pletykafalu—Par­toskápolna és a Széchenyi város­rész. Az ellátási területen 3490 lakos (632 kiskorú), illetve 18 931 lakos (5198 kiskorú) él, mely létszám utca szerinti besorolását - a 148/1999. /IX. 16./ sz. köz­gyűlési határozat figyelembevéte­lével — az ellátási szerződés is tartalmazza. Ezen szerződés a polgármesteri hivatal hirdetőtáb­láján megtekinthető. A Kapocs-Háló Alapítvány Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata-Szolnok, Aranyi Sán­dor utca 5. szám alatti telephel­lyel szintén december hónapban kezdi meg működését. Ellátási területe Szandaszőlős és a Déli ipartelep, mely területeken 9161 lakos (2063 kiskorú), illetve 5027 lakos (977 kiskorú gyer­mek) él. A Kapocs-Háló Alapítvány Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata az Újvárosi Általá­nos Iskola és Szakképző Isko­la hátsó épületében és a Szan- daszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Művelődési Házában kereshe­tő fel. Érdemi munka csak jövőre kezdődik Javul a karácsonyi falu „tetszési indexe” Hosszú évek óta hagyomány már, hogy ilyenkor, a szeretet ünnepét megelőzően karácsonyi vásárt rendeznek Szolnokon. Nem csupán a városban élők, de a megye más településeinek ajándékozni készülő lakói is fel­keresik ez idő tájt a karácsonyi falut. Idén azonban az előző évektől eltérően látványában megújult börze fogadta az ide látogatókat. Lapunk kereskedő­ket és vásárlókat is megkérde­zett a változás fogadtatásáról. A vásárlók, nézelődők közül Far­kas Anita Tiszaroffon él, először látogatott el a szolnoki karácso­nyi vásárba: — Bár nincsen összehasonlítási alapom az előző esztendők ha­sonló rendezvényeihez képest, nekem tetszik a karácsonyi falu. Egyszerűen azért, mert nagyobb és érdekesebb, mint egy hagyo­mányos kirakodóvásár. Kovács Géza Tiszaföldvárról szintén először látta a vásárt: — Jómagam elégedett vagyok vele. Elég nagy a választék és esz­tétikus a kivitelezése, a berende­zése is. Egyszóval határozottan pozitív az összkép. Salánki Róbert helybeli, számá­ra nem újdonság a karácsonyi fa­lu, így volt viszonyítási alapja is: — Jó az egységes szín és maga a kezdeményezés, hogy a város megpróbált egyedi képet vará­zsolni ebből a kavalkádból. Véle­ményem szerint az idei vásár ha­tározottan tetszetősebb az előző esztendőkben rendezetteknél, ám hangulatosnak azért még ez sem igazán mondható. Bányai Lászlóné nyugdíjas vál­lalkozó, karácsonyfadíszeket árul a „faluban”, és úgy véli, szá­mára elsősorban a piros színű sá­tor okozott gondot:- Kívülről biztosan kellemes benyomást kelt, ám az én színes karácsonyfadíszeimet teljesen „uniformisba” öltöztette. Mind­egyiken piros tónusban csillan meg az világítás, és ezzel sokat veszítenek látványukból. Simon Erika ezzel szemben csupán a forgalommal elégedet­len: — Kevés az emberek pénze, csak az olcsóbb árukat keresik. Amióta létezik karácsonyi falu Szolnokon, én mindig itt árul­tam, és egyre kevesebb a bevé­tel. A szervezéssel és az új sát­rakkal viszont maradéktalanul elégedett vagyok, igazán színvo­nalasak. Fenyvesi Károly vállalkozó, ru­hákkal kereskedik, és a változta­tás további finomítását szorgal­mazza:- Az alapgondolat helyes, a vá­sár egységes mivoltával elégedett vagyok. A sátrak színe viszont nem tetszik, és zavaró is, így ez még némi finomításra szorul. Huszonnyolcféle színű ruhát áru­lok, és ezek mindegyike más tó­nust mutatott az építmény alatt, mint a valóságban. Ráadásul az első napon még a szemem, fejem is megfájdult a szokatlan és káp­ráztató fényviszonyoktól. így a tető belső felére magam varrat­tam fehér vászonborítást, mert a meglévőn a piros szín erősen át­szűrődött. Bugány János A szolnoki közgyűlés ez év február 26-án döntött a Szolnok Jövőjéért Közalapítvány létrehozásáról. Az alapítvány kuratóriumának elnökét, Ferenc Gábort arról kérdeztük, hogy az eltelt időben mit végzett az ala­pítvány, és milyennek látja a jövő kilátásait. —Az alapítvány tevékeny­ségi köre rendkívül széles. Magába foglal szociális, kulturális, műemlékvé­delmi, természet- és kör­nyezetvédelmi, valamint sporttevékenységet, gyer­mek- és ifjúságvédelmet, de a társadalmi szempontból hát­rányos helyzetű csoportok segíté­sét is. Tevékenysége kiterjedhet re­habilitációs foglalkoztatásra, a közrendvédelem segítésére és bizo­nyos infrastrukturális fejlesztések támogatására. Hogyan láttak munkához?- Eddig két kuratóriumi ülés volt. Az elsőn az volt a fő kérdés, hogy a meghatározott célokat milyen módon valósítsa meg az alapítvány. A jelenlévők egy ré­sze azt mondta, hogy egy vállal­kozó közalapítványban gondol­kodott, a másik része pedig óva­tosabb, célja egyelőre a pénz­gyűjtés, esetleg a pénz bizonyos részének elosztása, a többinek meg a felhalmozása. Ennek a két variációnak egyaránt van előnye meg hátránya.- A kétféle nézet közül melyik jutott érvényre?- Az eltelt időszak néhány kér­désre választ adott. Az egyik az volt, hogy egyelőre kisebb az ér­deklődés, vagyis kevesebb pénz folyt be, mint amennyit tervez­tünk. Ez most körülbelül nyolc­millió forint. A város és a megye mintegy ötven nagyvállalatát ke­restem meg szóban és írásban, hogy tájékoztassam őket az ala­pítvány céljairól, de az érdeklő­dés kicsi volt. Ilyenformán a má­sodik kuratóriumi ülésen úgy ítéltük meg, hogy az óvatosabb koncepció a reális, illetve min­denképpen meg kell várni a kö­vetkező évet. így megtudhatjuk, hogy lesz-e elmozdulás, amikor a vállalatok már tudnak rólunk az év elején, mielőtt még elkötelez­nék magukat másfelé. — A célokról sikerült-e megegyezésre jutni? — A célokat illetően szintén megoszlanak a vélemények, hogy mara­dandó, nagyobb léptékű célokra költsünk-e, mint például egy park helyre­állítása, egy épület rendbehozata­la, egy drága orvosi műszer meg­vétele, vagy esetleg több projekt­re szétosszuk a rendelkezésre ál­ló eszközöket. Ennek a kérdés­nek az eldöntése attól függ, hogy mennyi pénz fog befolyni. A pesszimisták azt mondják, hogy nem várható nagyságrendekkel nagyobb összeg, többen hangsú­lyozzák, hogy a vállalatok egy ré­sze, már amelyiknek van egyálta­lán ilyen kerete, azt nem akarja névtelenül beletenni egy nagy ka­lapba, hogy utána, még ha nemes célokra is, de szétosszák. Inkább kifejezetten a vállalat nevéhez kö­tik az adományozást. — Említette, hogy eddig mintegy nyolcmillió forintjött össze. Meny­nyire számítanak a jövő évben? Hiszen most nem teljes évről volt szó. — Nagyobb összegre számí­tunk. Nem is az a legfigyelemre­méltóbb, hogy összesen nyolc­millió forint jött be, hanem az, hogy ez összesen hat vállalattól származik, úgy, hogy közülük egy vállalta a 75 százalékot, te­hát a többi részéről kisebb volt az érdeklődés. Éves szinten több­nek kellene összejönni, hogy az alapítvány eredményeket tudjon fölmutatni. Természetesen ez az összeg is elegendő ahhoz, hogy egy-egy kulturális, sport-, műem­lékvédelmi elképzelést támogas­son, mint ahogy tettük ezt a Ti- sza-parti nyár rendezvénysoroza­tával, de ahhoz nem, hogy mara­dandót alkossunk. — Viszont elég lehet ahhoz, hogy saját erőként ez az összeg pályá­zatban szerepeljen. — Igen, de ha a saját erőnek mondjuk 30 százaléknak kell lenni, akkor csak 24 millióra pá­lyázhatunk. Pályázathoz viszont saját szervezet kialakítása szük­séges, amely figyelemmel kísér­né, elkészítené a pályázatokat, és persze folyamatosan csapolná, mint költség, az alapítvány pén­zét. Amikor dönt a kuratórium, ezzel is számolni kell. — Készítettek-e terveket arra, hogy különböző összegek befolyá­sa esetén mit végeznének el? — Mint említettem, egyelőre csak az a két irányzat bontako­zott ki, hogy több kisebb projekt­re adna pénzt az alapítvány, vagy néhány nagyobb kezdeménye­zést támogatna. Az alapító önkormányzattal fogunk egyeztetni, hogy az anya­giak ismeretében mit jelöl meg. Ehhez próbálunk majd igazodni. Sok megkeresés érkezett hoz­zánk, a sport, a kultúra, az egész­ségügy területéről, ezek külön- külön mind jogosak, nemes cél­nak ítélhetők, de rendkívül szét­apróznák a rendelkezésünkre ál­ló összeget. A kuratórium több­ségének az a véleménye, hogy ez a szétaprózás a mindennapok­ban megtörténik, a vállalatok na­ponta kapnak ilyen kérelmeket dologi vagy pénzbeli támogatás­ra, és valójában csak ennek len­ne a folytatása, ha mi is elapróz­nánk a befolyt összeget. — Várhatóan mikor történik meg az egyeztetés az önkormány­zattal? — Két hete volt a kuratórium második ülése, utána a polgár- mester urat tájékoztattam szó­ban és írásban az eddigi tevé­kenységről. Egyúttal továbbítot­tam a kuratórium kérdését, hogy jelen pillanatban a hivatal mit tartana a legfontosabbnak. Úgy gondolom, hogy január második felében sikerül összeülni, és a jö­vő évi célokat konkretizálni. Ma­ga a kétezres év is kínál lehetősé­geket, de a beérkezett kérelmek, javaslatok miatt sincs ötlethiá­nyunk, inkább a kiválasztás lesz nehéz. B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents