Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-21 / 297. szám

4. oldal Körkép 1999. december 21., kedd A Kodály Kórus karácsonyi koncertje Jótékony műsor Aranyvasárnapi nótagálát rendezett vasárnap a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban a Magyarnóta és Dal Alapít­vány. A műsorban fellépett a Máté Otília, Tárnái Kiss László, Far­kas Rozika és Kolostyák Gyula nótaénekesek, kísért Horváth Gyula és cigányzenekara. A gá­lát azon nemes szándékkal is rendezték, hogy adományt gyűjtenek a református temp­lom tetőszerkezetének a felújí­tására. Az erre a célra elhelyezett dobozban a kuratórium tagjai az összesítés után 7010 forin­tot találtak, melyet átadnak Nagy Kálmán esperesnek. Az összeg ugyan csekély, és csak néhány cserép árát fedezi, de még így is köszönet illeti az adományozókat.-de­Az év emberei Advent utolsó vasárnapján a Moi Szolnoki Kodály Kórus is meghívta a város lakosságát karácsonyi kon­certjére a megyeháza dísztermébe. Az egyórás program kellemes szó­rakozást jelentett a telt háznyi ze­nekedvelő közönségnek. Akik nem voltak ott, ők is részesei lehet­nek majd az ünnepek alatt az él­ménynek, hiszen a Szolnok Televí­zió felvételt készített az esemény­ről. Elsőként Händel Messiás ora­tóriumának bevezetőjét hallhattuk a Szolnoki Filharmonikus Zene­kar tagjainak előadásában. Ezt kö­vetően Esterházy Pál Harmonia Caelestis zenefüzéréből tételeket adtak elő — a zenekar és a Kodály Kórus, valamint a szólisták: Zámbó Szilvia szoprán és Ráczné Terenyei Márta. Corelli g-moll, ka­rácsonyi concerto grossója követ­kezett, végül pedig újra Händel da­rabja, az Ünnepi zsoltár csendült fel. Meglepetésül pedig a Menny­ből az angyal kezdetű közismert karácsonyi énekkel a közönséget is bevonva zárult a hangverseny. Az együtteseket Zámbó István Liszt-díjas karnagy vezette. Ő mar­káns személyisége kóruséletünk­nek, ez az este is méltó volt hozzá. A Kodály Kórus hangképzése kí­vánnivalót hagy maga után, s eb­ből eredően kisebb hibák is előfor­dultak a programban. A műsor is tradicionális volt, abban az érte­lemben is, hogy évek óta nagyjából ezek a darabok hangzanak el a ka­rácsonyi hangversenyükön r- bár a kórusirodalom bővelkedik a Puer natus..., a Hódié Christusnatus est címsorú misékben, művekben. Mint mindig, most is sikert aratott, hogy Zámbó karnagy a közönséget is megénekeltette. A népes hallgatóság mindvégig vastapsokkal köszönte meg az elő­adásokat, s talán nincs jobban eső siker az előadóknak, mint amikor nemcsak a bevonulás, hanem a ki­vonulás alatt is tapsolnak nekik — mint ezen az estén is történt. Jó lesz újra látni és hallani majd ezeket a zenéket a Szolnok Televí­zió karácsonyi műsorában! Denke Gergely A Főnix Városi Televízió és a Re­gionális Fejlesztési Egyesület még novemberben hirdette meg azt a szavazást, mely során a lakosság öt kategóriában voksolhatott a ti­szafüredi év emberére. A meghir­detett akciót nem várt érdeklődés kísérte, hiszen csaknem ötszáz ér­vényes szavazócédulát kellett ösz- szesíteniük a szervezőknek, ami után tegnap a Nemzeti étterem­ben tartották meg az eredmény- hirdető gálát. A lakossági vélemé­nyek alapján a következők lettek az 1999-es esztendő „emberei” Ti­szafüreden: az év rendőre: Halas László; rendőr zászlós; az év peda­gógusa: Oláh Vince; az év vállalko­zója: Ábrahám Tamás; az év köz­életi személyisége: Margaret Knapper; az év sportolója: Szöve- tes Veronika. -p­Post aBank mjük ügyfeleinknek, hogy ebben a: megajándékoztak bizalmukkal. A jövő évezredben is azon awgőzünk, hogy elvárásaiknak megfelelő szjtvonafon szolgáljuk ki Önöket. A Postabank minden munkatársa ne' Jaékés karácsonyt és boldog új évet kívánunk! Szolnoki változások Jövőre átalakul a Kossuth tér A szolnoki közgyűlés december 16-i ülésén döntött a Kossuth Jér lát­ványtervéről. Dr. Bischof Zsoltot, a városfejlesztési főosztály vezető­jét arra kértük, hogy ismertesse az elfogadott látványterv lényegét és a tér felújításának további menetét. — Tavaly, az év végén gondoltuk át újra, hogy föl kellene eleveníteni a korábbi törekvéseket, amelyek arra irányultak, hogy a Kossuth térből Szolnok városához méltó tér ala­kuljon ki. Mint tudjuk, elkészült Pogány Gábor Benő szobrászmű­vésznek a térre alkotott kompozíci­ója, amelyet be is mutattak a mú­zeumban. A polgármester és az önkormányzat is egyre inkább úgy gondolta, hogy föl kellene gyorsíta­ni ezeket a folyamatokat. A tér funkciójának meghatározása volt a legfontosabb. — Mit jelent ez közelebbről? — Az a cél, hogy mindenképpen egy kisebb forgalmú tér alakuljon ki. A mostani kétszer kétsávos út helyett kétszer egysávos maradjon. Még nem lehet tudni, hogy ez csak célforgalom lesz-e vagy átmenő forgalom is lehetséges sebesség- korlátozással. A másik eldöntendő kérdés az volt, hogy úgynevezett rendezvénytér legyen-e, ahol na­gyobb tömeget mozgató esemé­nyek is zajlanak, esetleg szabadté­ri színpaddal, vagy inkább hagyo­mányos funkciókat töltsön be. Mi­vel a tér területe körülbelül egy hektár, tehát elég nagy, alkalmas mindkét funkció betöltésére. Ren­dezvényeket, ünnepségeket is lehet itt tartani, de teraszoknak, pihenő­padoknak, árnyékot adó fáknak is van hely. Ezután következett a lát­ványtervek elkészíttetése. Erre öt mérnöki irodát kértünk föl. Meg­adtuk a legfontosabb igényeket, pa­ramétereket, de egyébként nagy szabadságot kaptak a tervezéshez. Három látványtervi ajánlat érke­zett, illetve négy variáció, mert az Axis Kft. két alternatívát is kidol­gozott. Fontosnak tartom elmon­dani, hogy minden terv magas színvonalú volt, ebben a bizottsá­gok is egyetértettek. Ugyanakkor természetes, hogy a tervek között lényeges különbségek is vannak, hiszen a tervezők fantáziája eltérő­en működött. — Ismertetné nagy vonalakban, hogy milyen igényeket fogalmaztak meg a látványtervekkel kapcsolat­ban? — Lényeges kérdés volt, hogy a forgalom csillapítása mellett a par­kolást is úgy kell megoldani, hogy ez a térnek ne legyen lényegi funk­ciója. Legyen lehetőség a parkolás­ra, de valahová a perifériára szorít­va. Ugyanakkor meg kell maradnia a Tisza Antal és a Sólyom utca közlekedési kapcsolatainak. Ez lé­nyeges közlekedési átszervezést igényel. Ha a Kossuth téren a for­galom kétszer egy sávra szűkül, a járműveket át kell terelni az Ady Endre útra, illetve a Szántó körút­ra. Elkészültek a Szabadság téri és a Várkonyi téri csomópont és a Po­zsonyi út—Szántó körút kereszte­ződésének tervei. Ezek közül két csomópont építését jövőre nagy valószinűséggel el tudjuk kezdeni, és a Pólya Tibor út szélesítése is rö­videsen megkezdődik. A Szabad­ság téri csomópontnál körforga­lomban gondolkodunk, a Várkonyi téren ugyanúgy, a Pozsonyi-Szán­tó kereszteződésnél lámpa lenne, mert ott körforgalomra nincs hely. — Mi volt a benyújtott látványterv­javaslatok további útja? — A látványterveket két bizottság és a közgyűlés megtárgyalta, majd az a döntés született, hogy az em­lített kft. egyik tervét tekintjük bá­zistervnek, de elemeket emelünk át a másik két tervből. Ennek a gyakorlati megoldására még nem született döntés. — Mi a bázisterv lényege? Ez ak­kor is érdekes lehet, ha tudjuk, hogy az elképzelés a továbbiak során még némileg változhat. — Mint említettem, a térnek kü­lönböző funkciókat kell hordoz­nia, például olyan rendezvények tartására kell alkalmasnak lennie, amilyen a Tisza-parti nyár volt eb­ben az évben. Szabadtéri színpa­dot lehessen fölállítani, legyen hely, ahol a nézők leülhetnek. Ezt a tér nyugati, az állomás felőli ol­dalára helyezte a tervező. A tér kö­zépső részén lesz valamiféle műal­kotás, amelynek kialakításában lé­nyeges elem lesz a víz. A tér keleti része parkos, fásított terület lesz. A tér északi oldalán, ahol a múzeum és a könyvtár is van, szeretnénk, ha további teraszok, kávézók nyíl­nának. Fontos, hogy a tér elsősorban a gyalogosoké legyen, és kerékpár­forgalmat is biztosítunk rajta. Szervesen illeszkedik a gyalogos­zónához, amely a Kossuth térről indul, átmegy a Hubay Ferenc ut­cán, majd folytatódik a Centrum oldalán egészen a Pelikán Szálló­ig. Az ottani városközpont rende­zése még hátra van. A Kossuth térhez kellene kapcsolódnia a Ti- sza-partra levezető másik gyalo­goszónának. ATisza-parti sétány­nyal együtt így egy nagy gyalogos­övezet alakulna ki. Lényeges te­hát, hogy a Kossuth teret nem ön­magában kell alakítani, hanem szerves kapcsolatában a város többi részével. — A teret sokféle, építészetileg nem mindig összeillő épületek öve­zik. — Igen, a teret övező házakról, a térfalakról kellene még beszélni. Három szép épület van a téren, a városháza, a múzeum és a könyv­tár, de a többi épülettel is számo­lunk kell. A terv ezekre a házakra is kitér, homlokzatuk felújítása együtt járhatna a homlokzatok harmonikusabbá tételével. — Jövőre mennyi készül el a ter­vekből? — Szeretnénk, ha a munka jövő­re elkezdődne, sőt egy része be is fejeződne. A műalkotás, a homlok­zatok átalakítása azonban valószí­nűleg a következő két-három évre marad. — Ha ilyen ütemben folynak az előkészületek, és a tervek viszonylag rövid határidőket szabnak, bizonyá­ra megvannak a munkákhoz szük­séges anyagiak. — A következő években a va­gyonhasznosításból származó be­vételeket már ilyen célokra tudjuk fordítani. Csak példaként emlí­tem a Szandai rét egy részének ér­tékesítését, amelyről az újságban is volt szó és amely jelentős bevé­telt hoz. ba Pontatlan munka Nemrégiben a megyei közigazgatási hivatal levelet intézett a túrkevei önkormányzathoz, elsősorban pontatlanságból adódó törvénysértés orvoslását és rendelettörlést kérve. Az egyik ominózus kifogás az volt, hogy májusban a testületi ülésről szóló jegyzőkönyvet kés­ve küldte meg a hivatal, az erre vonatkozó felelősségét a minapi képviselő-testületi ülés elé került előterjesztésben a jegyző elis­merte. Ugyanezen ülés egyik ren­deletére nem került rá sem a hi­vatal vezetőjének, sem pedig a polgármesternek az aláírása, ezt később pótolták. Súlyosabb hiba­ként értékelte a megyei felügyelet azt, hogy a város olyan rendele­tet hozott, miszerint egyik kft- jének kamatmentes kölcsönt nyújt, ugyanis a jelenleg érvény­ben lévő törvények szerint ezt nem tehette volna meg. Ennek értelmében a városatyák a kifo­gásolt rendelkezést hatályon kí­vül helyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents