Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-20 / 296. szám

A falinaptárral megjelent szombati lapszámunk megkapható az újságárusoknál! 9 // Több mint kétmilliárd gépekre Idén megyénk mezőgazdasági ter­melői 525 millió forint állami tá­mogatás mellett mintegy 2,1 mil- liárdot fordítottak gépvásárlásra, illetve lízingszerződésekre. Ta­vasszal főként erőgépekre, kom­bájnokra áldoztak a gazdálko­dók, ősszel pedig kisebb, kiegé­szítő masinákat szereztek be. A megyei FVM-hivatal összegzé­se szerint ez év december 15-éig 430 géptámogatási igényt re­gisztráltak. A gazdálkodók ösz- szesen 2,1 milliárd forintot fordí­tottak gépvásárlásra, 525 millió forint állami támogatás mellett. Május 5-éig 285 kérelem érke­zett, 1,7 milliárd forint beruházá­si értékben, a szeptemberben megjelent módosító rendelet alapján pedig 145 igényt jeleztek, 400 millió forint összértékben. A termelők jellemzően tavasszal ál­doztak többet a technikára. A be­ruházók legnagyobb része mikro- vállalkozás volt, amelyek elsősor­ban kisebb értékű gépekre költöt­tek. A megyében egy gazdaság ki­vételével kiemelt gépberuházás nem történt ebben az évben. L. Z. Területfejlesztési tanács Újjáalakult és kisebb lett Szombaton újból megalakult a megyei területfejlesztési tanács, miután mindezt a módosított te­rületfejlesztési törvény előírta. A tanács a korábbinál kisebb, miu­tán a tizenöt helyett immár csak nyolc, szavazattal rendelkező tagból tevődik össze. Kikerültek a tanácsból többek között a gaz­dasági kamarák, a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői is, bár állandó meghívottként to­vábbra is részt vehetnek majd az üléseken. A tanács elfogadta az alapsza­bályát, a munkaszervezetről vég­leges döntés azonban csak janu­árban lesz. Ekkor határoznak majd arról is, hogy a közhasznú társaságot mikor alapítják meg. A tagok előterjesztést hallgattak meg a Tisza-tavi térségi fejleszté­si tanács megalakításáról, illetve az erről szóló kezdeményezésről, melyet támogattak. ein A cigány kultúra, Hagyományok megismertetésének szándéka vezérelte a kö­zép-európai romanap szervezőit, a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat vezető­it. Ennek jegyében lépett tegnap az országos rendezvénysorozat zárásaként a szolnoki közön­ség elé a Városi Művelődési és Zenei Központban a Száztagú Cigányzenekar, a Fekete Vonat és megyénk tehetséges roma fiataljai. A cigánylányoknak még a díszvendégeket — köztük Sza- lay Ferenc polgármestert, Vörös Miklós városi rendőrkapitányt, Kopasz Árpád megyei rend­őrfőkapitányt (balról jobbra) — is sikerült megtáncoltatniuk. - fotó: mészáros János Értékelték a védekezési és helyreállítási munkálatokat „Véget ért egy harc” Újabb szakmai sikereket ért el a két karcagi feltaláló, Fejes Lász­ló és Györfi István Er-Cor szívrit­muskijelző és -figyelő készüléke. Mint arról tavasszal beszámol­tunk, az Er-Cor Genfben, a talál­mányok 27. Európa-bajnokságán aranyérmes volt, most pedig a brüsszeli Eureka ’99 nemzetközi találmánykiállitáson és a nürn­bergi IENA ’99 nemzetközi ta­lálmánykiállításon szerepelt si­keresen. A két ezüstérmet pénte­ken, Budapesten vették át a kar­cagi feltalálók. A Metesz-szék- házban megtartott ünnepségen prof. dr. Szántay Csaba és dr. Ben­dzsel Miklós államtitkár adta át az elismerést. Mint Fejes Lászlótól megtud­tuk, az Er-Cor a nemzetközi sike­rek mellett újabb szakmai sikert is aratott, hiszen november 25- én az országos állatorvosi konfe­rencián döntés született arról, hogy a kisállatok műtétjénél ha­marosan használni fogják ezt a szívritmuskijelző és -figyelő ké­szüléket. Az Omker Rt. által for­galmazott terméket Ukrajnában is regisztráltatták, s következő nagy megmérettetése májusban, a Génius 2000 II. feltalálóolim­pia, nemzetközi találmányi vásá­ron lesz Budapesten. — de— Megyénk a múlt ősz óta összesen 1,86 milliárd forint állami pénzt köl­tött el a természet csapásai ellen való védekezésre és kárelhárításra. Bár a helyreállítás már szinte gyakorlatilag befejeződött, 12 települé­sünk még 61,5 millió póttámogatást kap. Véget ért egy harc — jellemezte az egy éve tartó természeti csapások elleni védekezést Btiisi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke a szom­baton tartott értekezleten, ahol tájékoztatta a jelenlévőket az egy év alatt elvégzett munkákról. A természeti csapások szinte a me­gye valamennyi települését érték, 67 szenvedett károkat, s 56 tele­pülésen újjáépítési munkálatokat is kellett végezni. A védekezés és a kárelhárítás, az újjáépítés során megyénk összesen 1,86 milliárd forintot használt fel, melyet álla­mi támogatásként kaptak meg az önkormányzatok, ám ehhez még további adományok, illetve ön­kormányzati saját erő is adódott. Örömhír is érte a megjelent pol­gármesterek egy részét, miután megyénk a pótigényekre további 61,5 millió forintot kap. Ezt az összeget a magán- és a önkor­mányzati ingatlanokban esett károk elhárítására, illetve újjáépí­tésre használhatja majd fel tizen­két település. (Folytatás a 3. oldalon) Ünneplőbe öltözött a jászárokszállási templom Megújult az Isten háza Advent negyedik vasárnapján igencsak fényesen ragyogott a jászárok­szállásiak adventi koszorúin gyújtott negyedik gyertya. A Megváltó születésének ünnepére készülve nemcsak szívüket, lelkűket, de a vá­ros templomát is ünneplőbe tudták öltöztetni. A megújult templomot dr. Seregély István egri érsek áldotta meg és szentelte fel tegnap. Szövetkezeti egyesülési szándék Jó egy évvel ezelőtt a jászárok­szállási egyházközségben úgy ha­tároztak, hogy a 2000. évre meg­újítják Árokszállás templomát. Megmozdult a hívők közössége, az önkormányzat, a civil szerve­zetek, gyűltek az adományok, megkezdődött a munka. Meg­újulhatott a templombelső egé­sze, restaurálták az oltárt, a fres­kókat, a szekkókat. A lelkesedés magával ragadta az Árokszállás­ról elszármazottakat is. (Folytatás a 3. oldalon) Sokáig csak pletykaszinten terjedt a hír Mezőtúron arról, hogy a he­lyi áfész beolvad egy nagyobb társaságba. Pénteken bizonyossá vált, hogy a tagság csaknem teljes egyetértésével a túriak a tiszaföldvári szövetkezeten belül működnek azután, hogy a hivatalos procedúrák lezajlanak. Hetek óta tartottak a mezőtúri, csaknem ezerhatszáz tagot számláló fogyasztási szövetkezet részközgyűlései. A körzetekben összesen mintegy ezer, szavazás­ra jogosult tag vagy képviselője jelent meg. Pénteken került sor az utolsó ilyen összejövetelre. Ezen, csakúgy, mint a többi gyű­lésén, a megjelentek csaknem teljes egyetértésben szavaztak úgy, hogy támogatják az egyesü­lési szándékot. Takács István elnök lapunknak elmondta, mindössze nyolc el- lenvoks és egy tartózkodás volt, ami több mint 99 százalékos tá­mogatást jelent. A kötelező hiva­talos eljárások után várhatóan a jövő év nyarán kerülhet sor a cégbírósági bejegyzésre, ami után nevében a túri áfész meg­szűnik. Az elnöktől megtudtuk, sokáig fontolgatták azt, hogy feladják-e az önállóságot. De a piaci körül­mények változásai, az új disz­kontok belépése rákényszerítette őket erre a lépésre. (Folytatás a 3, oldalon) A templomot az egri érsek áldotta meg és szentelte fel FOTÓ: S. J. Visszanyert régi cím Újra a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatóbázisa lesz a megyei Hetényi Géza kórház. A két intézmény között korábban már létezett ez az együttműködés, ám a Hetényi néhány évre elvesztette ezt a cí­met, de mostanra sikerült újra az oktatókórházak közé kerülni. Milyen előnyökkel jár az egye­temmel való együttműködésnek ez a formája? — kérdeztük a kórház főigazgató főorvosát. Dr. Baksai István véleménye sze­rint az, hogy a Hetényi kórház ismét az egyetem oktatóbázisa lesz, szakmai rangot jelent. Ez­zel az egyetem régiójába tartozó valamennyi megyei egészség- ügyi intézmény oktatókórház lett, ám ez nincs így minden me­gyei kórház esetében az ország- ban.A Hetényi régi pozícióját szerezte ezzel vissza, hiszen évekkel ezelőtt már volt az egye­tem oktatókórháza. Az újból visszaszerzett cím révén nyáron vagy szakmai gyakorlatok ide­jén a Hetényibe is jöhetnek az orvostanhallgatók. Ennek az az előnye, hogy megismerik az itte­ni munkát, és ha megtetszik az intézmény, végzés után visszajö­hetnek dolgozni. Ez a pozíció tudományos kutatómunkában való együttműködést is jelent az egyetemmel. Mivel a megyei kórházakban elsődleges feladat a betegellá­tás, az egyetemek szívesen von­ják be ezeknek az intézmények­nek az osztályait a különböző vizsgálatokba. Az együttműkö­dés elősegíti, hogy a megyei kór­ház szakorvosai képzettebbek legyenek. P. É. Figyelmeztető sztrájk a vasútnál Csendélet a síneken: ma 12 óráig alig jár egy-két vonat FOTÓ: M. J. Lapunk megjelenésekor már tart az a figyelmeztető sztrájk, amelyet a reprezentatív vasutas­szakszervezetek mára hirdettek meg hajnali 3 órától déli 12 órá­ig, mivel a MÁV Rt. nem tett új bérajánlatot a vasárnap megtar­tott bértárgyaláson. A sztrájk előtti egyeztető bér- tárgyaláson Kukely Márton, a MÁV Rt. vezérigazgatója kö­zölte: a MÁV Rt. nincs abban a helyzetben, hogy 8,5 száza­lék feletti bérfejlesztési ajánla­táról elmozdulhasson. A szak- szervezetek vezetői ezzel szemben hangoztatták, hogy ez a mérték reálbérveszteséget jelent a vasutasoknak. A sztrájk ideje alatt alig indul­nak vonatok, a közlekedő sze­relvényekről éppen ezért a vas­úti információknál érdemes érdeklődni. (További részletek az 5. oldalon) (MTI) Arany- után ezüstérem az Er-Cornak Feltalálói-szakmai siker

Next

/
Thumbnails
Contents