Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. november 9., kedd Hazai Tükör 5. oldal Erkölcsi bizonyítvány - osztályzatokkal Ujjlenyomatban!* készül Beszámoló a kisebbségekről A cigányság helyzete sok szempontból speciális A kormánynak kétévente be kell számolnia a parlament előtt a ki­sebbségek helyzetéről. Az 1997 februárjától 1999 februárjáig ter­jedő időszak bemutatását Hende Csaba, az Igazságügyi Miniszté­rium államtitkára terjesztette elő a Házban. A beszámoló rámutat, hogy az 1990. évi népszámlálás alkalmá­val 232 751 fő vállalta nemzeti, etnikai kisebbségi hovatartozá­sát, közülük több mint 140 ez­ren cigányok voltak. Igen nagy azonban az eltérés a becsült és a bevallott adatok között. A ki­sebbségi szervezetek saját becs­léseit összeadva körülbelül 850 ezer-1 millió cigány, német, szlo­vák, horvát, román, lengyel, ru­szin, szerb, szlovén, bolgár, gö­rög, örmény és ukrán nemzetisé­gű honfitársunk van. A legnagyobb létszámú ki­sebbség, a cigányság helyzete sok tekintetben speciális. Gond­jaik elsősorban nem nyelvi, kul­turális jellegűek - meghatáro­zóbbak a szociális, foglalkozta­tási, szakképzési, oktatási prob­lémák. Az államtitkár expozéjában kiemelte, hogy bevált a kisebbsé­gi önkormányzati rendszer, 1998-ban 65 százalékkal több ilyen önkormányzat alakult, mint négy évvel korábban. A leg­lényegesebb hiányosságnak azt jelölte meg, hogy még mindig nem sikerült megoldani a kisebb­ségek parlamenti képviseletét. A hozzászólók elfogadható­nak tartották a beszámolót, bár a valóságot sötétebbnek látják. A legtöbben rámutattak, hogy e népcsoport társadalmi felemel­kedése mindannyiunk érdeke. Napirend előtt szó volt a mi­niszterelnök egy kijelentéséről miszerint válsághelyzetben, NA- TO-felkérés esetén, Magyaror­szág megfontolná atomfegyver telepítését. Martonyi János kül­ügyminiszter kijelentette: az or­szág érdekeinek alapos megfon­tolása után célszerű lenne leven­ni a témát a belpolitikai csaták napirendjéről. S. Á. Településenként Szent István utca? Könnyen lehet, hogy január elsejétől ugrásszerűen megszaporodik az államalapító királyunk nevét viselő utcák, terek, közin­tézmények száma. A Dunavarsányi Nemzeti Fórumtól származó ötletre, illetve az önkormányzatoknak elküldött felhívásra állítólag máris sok pozitív visszajelzés érkezett. A konzervatív pártokhoz húzó dunavarsányi fórum szeretné el­érni, hogy a magyar állam fenn­állásának ezredik évfordulója al­kalmából az ország minden tele­pülésén legalább egy közterület vagy intézmény viselje Szent Ist­ván nevét. Felhívásukkal a „mu­lasztásban lévő” falvakat kíván­ják megcélozni, így saját házuk táján is szétnéztek már. A felhívást kézhez kapó ti­zenkilenc megyei önkormány­zattól sok pozitív válasz érke­zett. Főleg polgármesterek és helyi képviselők jelezték telefo­non, hogy egy-egy utcát, teret, iskolát szívesen neveznének el első Árpád-házi királyunkról. A Belügyminisztériumból szárma­zó információnk szerint a kép­viselő-testületek szabadon dönthetnek a módosításokról, még akkor is, ha az átkereszte­lés költségei zömmel az érintett területen élőket, illetve az ott céget működtetőket terheli. (Elég a bélyegző- és névtábla cserére gondolunk.) Mint azt Kóbor Józseftől, a Központi Adatfeldolgozó, Nyil­vántartó és Választási Hivatal helyettes vezetőjétől megtud­tuk, a közterületek névváltozta­tásáról a helyi jegyzők minden esetben értesítik a nyilván­tartót, s ott az érintett csalá­dok lakcímét automatikusan át­írják. Takács Mariann VISSZASZAMLALAS Elzárva a külvilágtól - próbaképpen Pénzintézeteink, valamint a Malév és a légi forgalom irányításáért felelős LRI is felkészült az évszámváltásra - jelentették be az el­múlt napokban. A szakemberek szerint védelmi rendszereik állják a próbatételeket. Ugyanakkor mindkét szakma számol azzal a lehe­tőséggel is, hogy esetleg közbejön valami nem várt probléma. Jövő év márciusában lép hatály­ba a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítvány­ról szóló új törvény. A változá­sokról kérdeztük Balajcza Tibornét, a Belügyminisztérium főosztályvezetőjét.- A bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak nemcsak pontosnak, naprakésznek kell lenniük, hanem könnyen, gyor­san hozzáférhetőnek is. A bűn­üldözés és az igazságszolgálta­tás munkájának megkönnyítése érdekében az új törvény ötféle bűnügyi nyilvántartást vezet be.- Eddig milyen nyilvántartás állt a hatóságok rendelkezésére?- A büntetések nyilvántartása volt érvényben. Ezt természete­sen megtartja a törvény. Beveze­ti azonban a büntetési eljárás alatt állók - vagyis a gyanúsítot­tak és a vádlottak -, valamint a kényszerintézkedés alatt állók - azaz az előzetes letartóztatottak- külön nyilvántartását is. A ne­gyedik az ujj- és tenyérlenyoma­tok, az ötödik a DNS-nyilván- tartás. Végül a hatósági erkölcsi bizonyítvány azért került be eb­be a törvénybe, mert annak ada­tait a bűnelkövetők nyilvántar­tása alapján állítják majd ki.- Mennyi ideig őrzik meg a nyilvántartás adatait?- A tettesek nyilvántartási A nyugati emigrációban élő ma­gyar állampolgárok akár a mér­leg nyelvét is képezhetik, ameny- nyiben szavazati jogot kapnak, és azzal élnek is. Az alkotmá­nyossági aggályok mellett legin­kább a szavazás technikai kivite­lezése okozhat gondot. Kanadai útján a miniszterelnök szót emelt a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jo­gáért. A választójogi törvény módosítása már az Antall-kor- mány idején is foglalkoztatta a politikusokat, ám hamar elfelej­tődött. Feltehetően azért, mert könnyű megígérni, de nagyon nehéz megvalósítani - vélekedik Takács Albert alkotmányjogász. Az Államigazgatási Főiskola ta­nára szerint a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jo­gának gyakorlati megvalósitása hazánk uniós csatlakozása után válik égetővé. Akkor, amikor ha­zánk polgárai tömegesen vállal­nak majd külföldön munkát. De akár előbb, akár később szánja el magát a politika e kérdés ren­dezésére, mindenképpen ko­ideje a bűnügytől függ. A legsú­lyosabb elítéltek, a szándékos bűncselekmények elkövetőinek adatait a büntetés letöltése után még húsz évig tárolják. A gon­datlan bűncselekmények miatt elítélteket szabadulásuk után még öt évig, a fiatalkorúakat, ha addig letelik a büntetésük, leg­feljebb 30 éves korukig, míg a kényszerintézkedés alatt állókat csak a kényszerintézkedés meg­szűnéséig kell nyilvántartani.- Aki a nyilvántartásban szere­pel, nem is kaphat erkölcsi bizo­nyítványt?- Erkölcsi bizonyítvány több­nyire munkahely megszerzéséhez kell. Ezért a kiadását nem tagad­juk meg, de ha valaki szerepel a bűnügyi nyilvántartás valamelyik kategóriájában, azt a bizonyít­ványban feltüntetik. így a munká­ra jelentkezőről tiszta képet kap leendő munkaadója. Ha valaki gondatlanságból elkövetett autó­baleset miatt ült, szabadulása után még lehet jó könyvelő.- Meddig érvényes az erkölcsi bizonyítvány?- A törvény előírása szerint há­rom hónapig, ha sajátos esetben azt valamilyen rendelkezés más­képpen elő nem írja. Vannak olyan munkahelyek, ahol nagy elővigyázatosságra kell törekedni, ott akár két hét is lehet a lejárat ideje. (koós) moly technikai aggályokkal kell szembenézni - mondja Takács Albert. Attól ugyanis, hogy valaki ma­gyar állampolgár, még nem bi­zonyos, hogy van szavazati joga. Itthon a választói névjegyzék­ben sorolják fel mindazokat, akik választhatók, és választók. Nyilvántartják ugyanis azokat a személyeket, akik valamilyen okból időlegesen akadályozva vannak e joguk gyakorlásában. Például nem szavazhatnak az el­mebetegek, a börtönbüntetésü­ket töltők, vagy a jogerős bírósá­gi végzéssel e joguktól megfosz­tottak. Az imént felsorolt kizáró okokat a külföldön élőkkel kap­csolatosan is nyilván kellene tar­tani valakinek. Ezen túl kérdés az is, miként és hol adhatnák le szavazatukat a külföldön élők. Ausztriában például ismert a le­vélszavazás. Az alkotmányjo­gász szerint ebben az esetben garanciális szabályokat kell kidolgozni, amelyek kizárják a levelekkel való visszaélés lehe­tőségét. (horváth) Pulai Miklós, a Magyar Bankszö­vetség főtitkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a munkáltatók legkésőbb december 27-ig juttas­sák el átutalási igényeiket a ban­kokhoz, mert csak így jelenik meg a pénz december 29-ig dol­gozóik számláján. A pénzintéze­teknél ugyanis december 30-tól január 3-ig szünnapok lesznek. Egyébiránt minden év végi zá­ráskor több bankszünnap szo­kott lenni, tehát ez nem különle­ges esemény. Az automaták ter­mészetesen ezeken a napokon is működnek majd. Egyes bankfi­ókok, főleg, amelyek üzletházak­ban működnek, vélhetően szin­tén nyitva tartanak. A telefonos ügyintézés is a normál menet­rend szerint történik. A bankoknál hármas védelmi rendszert fejlesztettek ki a „nem várt események” kezelésére. Va­gyis: a számlaegyenlegeket papí­ron is vezetik, így legrosszabb esetben lekérhetőek a pillanat­nyi adatok. Nemzetközileg egyébként nagyon jó minősítést kaptak a magyar pénzintézetek felkészülésüket illetően. A Malév és az LRI is túl van a munka nehezén - jelentette be Orbán József, az LRI 2000. év projectigazgatója. A Ferihegyi repülőteret egyébként úgy is vizsgálták, hogy lekapcsolták a külső energiaforrásokról, elzár­ták a külvilágtól. Az eredmény meglehetősen biztató, hiszen sa­ját üzemanyag-állomásuk 6 napi működést biztosít, míg akkumu­látorról 210 percig működhet­nek zavartalanul. Ez szintén ki­emelkedő teljesítmény. A Maiév­járatok jelentős részét törölték a kritikus időszakban, illetve ko­rábbra tették. Szalóky Eszter Az államelnök is aggódik. A közélet hangnemének foko­zódó eldurvulása a köztársasá­gi elnököt is aggasztja - derül ki abból a levélből, amelyet Göncz Árpád intézett a Civil Fórum hétfőn Budapesten ülé­sező szervezeteihez. Az elnök ezzel arra a levélre reagált, amellyel a Civil Fórum koráb­ban hozzá, valamint a kor­mányhoz, a parlamenti pártok­hoz, a médiumokhoz és a ma­gyar közélet szereplőihez for­dult. A Civil Fórum a szélsősé­ges hangoktól való elhatároló­dásra hívta fel a figyelmet. Létminimumon. A közszol­gálat nyugdíjasainak csaknem kétharmada a létminimum ha­tárán él, napi megélhetési gon­dokkal küszködik - hangsú­lyozta Szabó Endre, a Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának (SZÉF) elnöke a szövetségnek az idősek nem­zetközi éve alkalmából rende­zett ünnepségén, hétfőn. El­mondta: a kormány által a köz­szférában javasolt 8,25 száza­lékos bruttó béremelés, illetve a nyugdíjak 8 százalékos eme­lése nem garantálja a reálpozí­ciók 2-2,5 százalékos javulását. Frakciófegyelem. Az év hát­ralévő részében kötelező lesz a kisgazda képviselők számára a jelenlét a plenáris üléseken, a kivételes esetektől eltekintve - jelentette be hétfőn Bánk Atti­la, az FKGP-frakcióvezetője, a költségvetés elfogadásá­hoz szükséges kormánytöbb­ség „törékeny és kicsi” voltára utalva. EU-támogatás. Az Európai Unió a PHARE-programból jö­vőre társadalmi, gazdasági ko­héziós célokat is támogat, évente 30 millió euró értékben - közölte Lünk Tamás, a föld­művelésügyi tárca Területfej­lesztési PHARE-programirá- nyító Iroda igazgatóhelyettese hétfőn Budapesten. Az új, ko­héziós program keretében vál­lalkozásfejlesztésre, ipari szer- kezet-átalakitásra, infrastruktu­rális jellegű beruházásokra, va­lamint képzésekre a vállalatok közvetlenül is támogatást sze­rezhetnek. Elhunyt Lőkös Zoltán. Éle­tének 75. évében, súlyos beteg­ség után tegnap Budapesten meghalt a magyar újságírás je­les személyisége. Lőkös Zol­tán szegedi hírlapíróként in­dult, majd több országos napi­lapnak volt alapítója, főszer­kesztője. 1963-ban Rózsa Fe- renc-dijjal, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kis- keresztjével tüntették ki. Szavazás levélben A keleti országrészben a nép­szerűségi lista első három helyét változatlanul Göncz Ár­pád, Kovács László és Demszky Gábor foglalja el. A kormány legnépszerűbb tagjai Martonyi János külügyminiszter és Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, akik a lista 4. illetve 5. helyén állnak. Orbán Viktor miniszterel­nök a hetedik, Járai Zsigmond pénzügyminiszter a nyolcadik. Ebben a térségben Chikán At­tila gazdasági miniszter 5 pont­tal szerzett többet, mint a múlt hónapban, s ezzel két hellyel lé­pett előbbre a népszerűségi lis­tán. Szabó János honvédelmi mi­niszter, Bánk Attila (FKGP) és Szájer József (Fidesz) frakció- vezető 3-3 hellyel javította he­lyezését. A hónap „vesztese” Pintér Sándor belügyminiszter, aki a lis­ta utolsó előtti helyére szorult. Minisztertársa, Stumpf István, valamint Boross Péter miniszter- elnöki tanácsadó is 4-4 hellyel kényszerült visszalépni a keleti országrész népszerűségi listáján. Újabb 4 pontos vesztességgel a lista utolsó helyét Csurka István, a M1ÉP elnöke foglalja el. Politikusok népszerűségi listája A Szonda Ipsos októberi felmérése Göncz Kovács Demszky Dávid Martonyi Horn Orbán Járai Kuncze Magyar Szabó Szili Chikán Bánk Áder Balsai Szájer Kiss Kövér Stumpf Deutsch Boross Torgyán Pintér Csurka Árpád László Gábor Ibolya János Gyula Viktor Zsigmond Gábor Bálint János Katalin Attila Attila János István József Péter László István Tamás Péter József Sándor István 1 • © népszerűség (%) népszerűség (%) ismertség (%) ismertség (%) s a keleti országosan a keleti országosan országrészben országrészben 8 a Az adatfelvétel ideje: 1999. október 9-19. Módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 503 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele a kor­csoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized-pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents