Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

1999. november 9., kedd Megyei Körkép 3. oldal Nagy szerepe lesz a kínálatban a hal- és vadételeknek Baselbe mennek a szakácsok November 19—24-e között Baselban tartják a Salon Culinaire Mondi- alt, a nemzetközi gasztronómiai, szállodaipari szakkiállítást. A kiállí­táson Szolnokról több versenyző is részt kíván venni. _________________Közérzetünk________________ S zemünk fénye biztonsága Az autósok hovatovább már meg sem lepődnek az olyan intézkedéseken, amelyek újabb terheket rónak a nyakukba. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindenért kell temérdek pénzt kiadniuk, hogy élvezhessék a négykerekű adta szabadságot és „luxust”. Ennek tükrében nem véletlen, hogy az átlagautós újabb teherként értelmezi a tervezett KRESZ-módosítás azon elemét, amely január elsejétől 12 éves korig kötelezővé tenné a biztonsági gyermekülés használatát. Azzal a szándékkal mindenképpen egyetértek, hogy szemünk fénye biztonsága a legfontosabb, és bizony nagyon sok felelőtlen autós szállítja csemetéjét úgy, hogy mellőzi a legelemibb biztonsági követelményeket. A tervezettel kapcsolatban van azonban néhány idegesítő körülmény. Kezdjük talán a legegyszerűbbel. Állítólag a környezeti hatások, a vitamindús táplálkozás következményeként a mai 11-12 évesek már majdnem akkorák, mint szüleik, így nemhogy a babaülésnek, de az úgynevezett ülésmagasítónak sincs semmi értelme. Sőt, adott esetben veszélyes lehet, ha a langaléta tinédzser túl magasan ül hátul, és a feje kikerül a fejtámla „hatóköréből”. Már ha persze van fejtámla hátul, mert ennek kötelezővé tételéről még nem halottam. (Az más téma, hogy sokféle autóra utólag sem lehet ilyet felszerelni, sőt olyan új típusok is vannak, ahol a hátsó fejtámla lényegében csak dísz, funkciójáról jobb nem is beszélni.) Ami a csöppségeket illeti, számukra valóban létfontosságú a megfelelő, bevizsgált gyerekülés. Ütközési tesztek sora bizonyítja, hogy még viszonylag alacsony sebességű ütközéskor sem képes a szülő ölében megtartani a kicsit. Ám a jó minőségű, valóban biztonságot garantáló babaülések rosszabb esetben majdnem annyiba kerülnek, mint egy koros szocialista autó, amilyen ugye, még mindig a magyar átlagautó. Szintén elgondolkodtató az is, hogy a hazai autópark egy számottevő része alkalmatlan arra, hogy a jelen kor kívánalmainak megfelelően lehessen rögzíteni benne a gyermekülést, és fut néhány százezer olyan járgány az országban, amelyben még hátsó biztonsági öv sincs. A harmadik aggályom a tervezettel kapcsolatban egészen prózai. A vizsgálatok szerint a magyar autósok mintegy fele úgynevezett hétvégi vezető, azaz ritkán használja négykerekű kedvencét, nyilvánvalóan anyagi okok miatt. Nagyon sokan vannak, akik csupán ezer forintért tankolnak, akiknek gyakran normális gumira sem telik. így feltételezhető, hogy jelentős számú autótulajdonos a jövőben sem fog — mert nem tud — áldozni tízezreket egy használható gyerekülésre, hiába lesz kötelező. Inkább vállalják a kockázatot. Minden tekintetben... L. Z. Védtelen jegyzők? „Szolnoki” Népszava Néhány napja egy szolnoki szék­helyű cég adja ki a Népszavát. Az egykoron a Vico-birodalom- hoz tartozó országos napilapot novembertől az NSZ 1999 Rt. jegyzi, mely Budapesten csak te­lephellyel rendelkezik. A lapot kiadó részvénytársa­ságot október 21-én alapítot­ták húszmillió forintos jegy­zet tőkével. Lapinformációk szerint a cég részvényeit bir­tokló lichtensteini Setara Ala­pítványt Fenyő Jánosnak, a Vico egykori tulajdonosának örökösei működtetik. H. Bíró László, a Népszava főszer­kesztője — aki egyelőre az új kiadó igazgatója is — érdeklő­désünkre elmondta, nem gaz­dasági, adózási megfontolá­sokból nevezték meg Szolno­kot a kiadó székhelyének. Csupán formai okok vezérel­ték a tulajdonosokat. Szolno­kon ugyanis sokkal gyorsab­ban bejegyezték az rt.-t, mint a fővárosban, ahol nagy a cég­bíróság elmaradása. A főszer­kesztő úgy véli, az adásvétel szempontjából nem volt mindegy, hogy egy hivatalo­san is működő, vagy egy be­jegyzés alatt álló cég adja ki a lapot. Azt azonban nem tarja elképzelhetetlennek, hogy né­hány hónap múlva a kiadó székhelyét papíron is a fővá­rosba „költöztetik”. T. J. Több ezer... (Folytatás az 1. oldalról) Ám minősítéstől függetlenül is értéktelenebb az a sertés — a hús­ipar számára -, mely 120—130 ki­lónál nehezebb. Ezért sem szíve­sen vesznek át 150—220 kilo­gramm közötti disznót a feldol­gozók, mely egyébként is száraz­áruként — tehát például szalámi­ként — kerül a kereskedelembe. A megyei FVM-hivatalnál kérdé­sünkre ugyanakkor elmondták, hogy ma már nem érkezik jelzés a termelőktől amiatt, hogy a fel­vásárlók különböző indokokkal vonnának le a 193 forintos kilo­grammonkénti átvételi árból. A túlsúlyos sertésfronton me­gyénkben nem termelődött újra a 17 ezer darabos mennyiség, ami többek között — a szeptember elejei szállítás mellett — annak tudható be, hogy már érezhető a magánvágások megindulása. Et­től függetlenül vezető helyet fog­lalunk el a túlsúlyos sertések me­gyei rangsorában a mintegy 12 ezer darab eladatlan 150 kilónál nehezebb disznóval. A megyei FVM-hivatalnál azonban bíznak abban, hogy a VHT által beindí­tott újabb piaci beavatkozás a jö­vő héten már konkrét felvásárlá­sokat jelent megyénkből is. Einvág (További adatok a 4. oldalon) A Tisza Szálló csapatát Bakó Jó­zsef és Garzsik Péter szakács al­kotják. Mint a csapat vezetője, Falusi János, a Tisza Gasztro Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta, a verseny előtt az or­szág neves szállodáiban, étter­meiben tréningeznek a szaká­csok. Tavaly ugyanerről a ver­senyről Luxemburgból Bakó Jó­zsef ezüstéremmel tért haza, idén is bíznak a jó helyezésben. Kategóriájukban ünnepi dísztá­lat, ötfogásos menüt, melegen el­Dr. Tóth Andrásáé igazgató elöljá­róban arra emlékeztetett, hogy a hajdani Áchim Úti Általános Is­kola helyén 1989-ben azzal a cél­lal hozta létre a szakközépiskolát az önkormányzat, hogy a demog­ráfiai hullám következményein enyhítsen. Azóta azonban folyamatosan csökkent a gyermeklétszám, így a város többi iskolájával együtt a ruhaipari számára is egyetlen le­hetőség maradt: „piacképes” tu­dást kellett diákjainak biztosita- nia, hogy bebizonyítsa létjogo­sultságát. A tantestület munkájának eredményét mi sem mutatja job­ban, mint hogy az elmúlt három évben — oktatott szakmacsoport­jaik jelentős változtatása mellett — dobogós helyen álltak a me­képzelt, de hidegen tálalt ételt kell készíteniük. Az elkészített ételek nyersanyagai az Alföld jel­legzetességei, mint például har­csa, fogas, őz, fácán. Honti Péter szakács a Hozam Klubot képviseli a kiállításon. Többek között szárnyas dísztál­lal készül a versenyre. Menüjé­ben szerepel például tiszai hal­eszencia kapros halkapszulával, töltött galambcomb gyümölcs­körettel, bárányborda erdei gom­bákkal. gyei, illetve városi szakközépis­kolák továbbtanulási versenyé­ben. Ráadásul, míg a megye kö­zépiskoláinak diáklétszáma az utóbbi évtizedben akár felére is visszaesett, addig a ruhaipari szakközépben jelenleg is 720 fi­atal tanul, és jövőre egy bizton­ságtechnikai szakkal is bővül a suli képzési palettája. E tíz küzdelmes, de sikeres év méltó megünneplésére szervez­ték azt a kéthetes, mindenki szá­mára nyilvános programsoroza­tot, amely tegnap vette kezdetét ,az intézményben. A rendezvé­nyek közt pedig olyan látványos események is szerepelnek, mint a már megnyílt szakmai kiállítá­sok, fodrász-, élelmiszeripari avagy megyei divatbemutató. — bugány — Kiutazásához még szponzoro­kat keres, csakúgy, mint a Galé­ria étterem, ahonnan Bihari Im­re főszakács vesz részt a verse­nyen. Zoboki Zoltán és Törjék Attila egyéni versenyzőként indulnak a Nestlé Hungária Kft. színeiben. Törjék Attila halételekkel készül a versenyre, Zoboki Zoltán nyolcféle húsból készít hideg- konyhai díszmunkát. Az ötfogá­sos ínyencmenüben jelentős sze­repe lesz a zöldségeknek, gyü­mölcsöknek. A szolnoki verseny­zők az ételek készítésénél nagy szerepet tulajdonítanak a lát­ványnak is. Hagyományt őriztek Tiszafüreden pár éve hagyomány, hogy a Városi Művelődési Köz­pont megrendezi a környékükön még fellelhető és űzött népi kis­mesterségek napját. Hétfőn, miután Sági Veronika kultúrház-igazgató köszöntötte a megjelenteket és bemutatta az al­kotókat, dr. Füvessy Anikó múze­umigazgató nyitotta meg a na­pot. A muzeológus kiemelte, a hasonló jellegű hagyományőrzés legfőbb értéke talán az lehet, hogy a tipikusan füredit, a tipiku­san tájjellegűt népszerűsíti, úgy a még fellelhető szakmákon, mint az ahhoz felhasznált anyagokon keresztül. A gyerekek érdeklődé­sében nem volt hiány, hiszen so­kan tekintették meg az alkotók — Vas né Sári Katalin csipkeverő, Nagyné Török Zsóka, Szűcs Judit és Andrea fazekasok, Fazekas Ár­pád szövő, a foltvarróklub tagjai és a Bajcsy úti óvoda kollektívá­ja, Ádám Sándorné kosárfonó — munkáiból összeállított kiállí­tást, hogy aztán együtt dolgoz­hassanak a mesterekkel. (Folytatás az 1. oldalról) Egyrészt állami törvényeket haj­tanak végre, másrészt az önkor­mányzat törvényességi felügye­letét látják el, a helyi érdekeket jelenítik meg. Ennek megfelelő­en jogállásuknak kettősnek kelle­ne lenni. Marek elképzelései sze­rint a jegyzőt kinevezni, de me­neszteni sem lenne joga a képvi­selő-testületeknek a közigazgatá­si hivatalok egyetértése nélkül. A jogszabálytervezet azzal is a jegy­zőket erősítené, hogy a Francia- országban bevált prefektusokhoz hasonló jogokkal ruházná fel őket és a közigazgatási hivatalo­kat. így például az önkormány­zat túlköltekezésénél beavatkoz­hatnának a település gazdálkodá­sába. De rájuk ruháznák a köz- társasági biztosi feladatokat is. így, ha egy önkormányzat műkö­désképtelenség miatt feloszlatná magát, az új választásokig még a polgármesteri feladatokat is el­láthatnák a jegyzők. Marek György elképzelései - melyek a jegyzők országos ta­nácskozásán is támogatásra ta­láltak — nem ismeretlenek a szaktárcánál. A törvénytervezet már 1996-ban a Belügyminiszté­rium illetékes államtitkárának asztalára került, sőt a közigazga­tás átalakításának kormánybizto­sa is megkapta. A tavalyi válasz­tások után Marek György a par­lamenti képviselővé lett karcagi polgármesternek is megküldte a tervezetet. Hogy mi lett a sorsa javaslatának, azt nem tudja, de örömmel fedezte fel tervezeté­nek egyik passzusát az önkor­mányzati törvény módosító in­dítványai között. így, ha a parla­ment is úgy akarja, akkor a köz- igazgatási hivatalok szava dönt majd a jegyzők kinevezéséről és menesztéséről. Marek György most már abban bízik, hogy nyugdíjazásáig a többi elképze­lés is törvénnyé lesz. No persze, addig még van tíz év. Teleki Jubileumi programok a ruhaipariban Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepli a szolnoki Ruhaipari Szak­közép- és Szakiskola. A jubileum alkalmából kéthetes programsorozat­nak ad otthont az intézmény. Erről és az elmúlt évek munkájáról tar­tottak tegnap sajtótájékoztatót az iskolában. A millenniumra készülnek A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat ve­zetője, dr. Horváth Attila tegnap sajtótájékoztatón számolt be a millen­niumi előkészületekről, különös tekintettel a „Kultúrával a Nyugat ka­pujában” című rendezvénysorozatra. A millennium tiszteletére Győr- Moson-Sopron megye meghir­dette a „Kultúrával a Nyugat ka­pujában” című országos rendez­vénysorozatot, amelyhez me­gyénk is csatlakozott a „Jászkun világ művészeti szemle 2000” programmal. A fölmenő rend­szerben megtartandó művészeti szemle összesen négy szinten zajlik. A helyi forduló 2000 janu­ár-februárjában, a középdöntők április-májusban, a megyei dön­tők várhatóan augusztus 18-án lesznek. A győri országos döntőt 2001. augusztus 20-án tartják. Közben az egyes művészeti ágak legjobbjai több bemutatót is tar­tanak. Á szervezés, lebonyolítás a megyében a művelődési és ifjú­sági szolgálat feladata. Akik részt akarnak venni a bemutató­kon, egy hétig még elküldhetik jelentkezésüket. Dr. Horváth ez­után a jövő évi megyei millenni­umi programok előkészítéséről elmondta, már sok településről beküldték az ünnepségek terve­zetét, ezekből kitűnik, hogy a leg­több helyen egy-két napos ün­nepségsorozatra készülnek, fő­leg május és augusztus hónap­ban. Általános az az elképzelés, hogy a településekről elszárma­zottakat bevonják az események­be. Megyénk negyvenkét helysé­géből hetvennyolc pályázat érke­zett a millenniumi kormánybiz­tosi hivatalba. A rendezvények sorozata megyénkben a magyar kultúra napján kezdődik 2000 ja­nuárjában. „Ne beszéljünk el egymás mellett” November 5-én és 6-án tartották meg Budapesten a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének V. kongresszusát, amelyen részt vett Veresné Balogh Éva, a PDSZ megyei ügyvivője. Arra kértük, be­széljen a kongresszuson tapasztal­takról, a PDSZ programjáról. — A kongresszus egyik fő gondo­lata volt a pedagógus szakszerve­zetek közötti partnerség. A mód­szereink eltérőek, de a közös ér­dekek képviseletére össze kellene fognunk. A másik kérdés, hogy az Európai Unióhoz történő csatla­kozás különös élességgel veti föl a szakképzésben a modern követel­mények érvényesítését. Ez a tan­anyag korszerűsége mellett jelen­ti a vizsgák és a pedagóguskép­zést, elsősorban szakirányú to­vábbképzést. Továbbképzés van ugyan, de nem eléggé rendszeres. —Az érdekvédelem közvetlenebb, anyagibb jellegű formáiról is bizo­nyára esett szó.- Óriási lemaradás van a bérek­ben, amely ha tovább növekszik, a munka elvégzését veszélyezteti. Különösen lemaradt az iskolák nem pedagógus alkalmazottainak bére. Sajnos a megismert kor­mányálláspont e területen nem sok jóval biztat.- Pokorni Zoltán miniszter szin­te minden nyilvános szereplése al­kalmával elmondja, hogy az okta­tásügy jövőre a korábbiaknál jóval több anyagi eszközhöz jut.- Ez igaz, de a lemaradás olyan nagy, hogy a megemelt összeg sem javítja számottevően a körül­ményeket.- A PDSZ milyen eszközöket tart alkalmasnak céljai elérésé­hez?- Elsősorban a tárgyalást. Tár­gyalást a szakszervezetekkel, hogy együttesen lépjünk föl, és tárgyalást a kormánnyal. Megért­jük, hogy az ország nehéz helyzet­ben van, de erről is nyíltan, őszin­tén kellene beszélni. Ne beszél­jünk el egymás mellett, párbe­szédre volna szükség a szakszer­vezetek között, és a szakszerveze­tek meg a kormány között is. A kormány azt sem veszi jó néven, ha nyilvánvaló visszásságokra fi­gyelmeztetik. — Mit tesznek, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre? — Egy adott cél elérésére min­dig a megfelelő eszközt kell alkal­mazni, a fokozatosság elvének megfelelően. Szó volt sztrájkbi­zottság alakításáról, tiltakozás, tüntetés szervezéséről is, de erre csak akkor kerülhet sor, ha más eszközök nem vezettek ered­ményre. Másik fontos elv, hogy a gondokat azon a szinten kell meg­oldani, ahol keletkeztek. A kor­mánynak van olyan törekvése, hogy a vitás kérdéseket alsóbb szintre helyezze át, azokat is, amelyeket az ő szintjén kellene megoldani.- Kérem, említsen egy olyan ok­tatásügyi kérdést, amelyet itt hely­ben, Szolnokon lehetne és kellene megoldani.- Az oktatási rendszer szolno­ki átszervezése után például fon­tos volna, ha az illetékesek kidol­goznának egy hosszabb távú el­képzelést arról, hogyan képzelik el a következő évek iskolarend­szerét, terveznek-e újabb átszer­vezést, a tanulólétszám további csökkenésére milyen intézkedé­sekkel kívánnak válaszolni. Ez segítene eloszlatni bizonyos ag­godalmakat, kiszámíthatóbbá tenné a jövőt. B. A. \ i Gyorsan népszerűvé vált a helybéliek között a kunszentmártoni önkormányzati konyha, melyben naponta akár 1200 adag ételt tudnak készítem a város intézményeinek és a környékbéli településeknek, cégeknek. fotó: csabai i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents