Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-06 / 259. szám
1999. november 6., szombat Körkép 5. oldal NÉZŐPONT Jegyzők és viták Hálátlan foglalkozás a jegyzőké. Ha jól csinálnak valamit, akkor aligha foglalkozik velük bárki, viszont ha rosszat tesznek, akkor mint az önkormányzati törvényesség fő őreit, pellengérre állítják őket. Szolnok, Kunszentmárton, Cibakháza: három település, ahol a szakításig jutott az önkormányzat és a jegyző. Szolnokon regényt lehetne írni az állásából felfüggesztett, majd bíróságilag visszahelyezett és ismét felfüggesztett jegyzőről. Kisebbfajta krimi zajlott nemrégiben Cibakházán is, ahol a jegyző, miután fegyelmivel elküldte a képviselő-testület, még egy Molotov-koktélt is kapott „búcsúzóul” ismeretlen(ek)től. A legújabb üggyel Kunszentmárton „büszkélkedhet”, ahol szintén a jegyző lett munkanélküli nemrégiben. Mindegyik esetben zajlik vagy éppen elkezdődött a munkaügyi per, s eközben kárt szenvednek az érintett települések, valamint maga a jegyzői hivatás. A települést akarva-akaratlanul egybemossák a kirobbant botrányokkal, évekig húzódnak a perek, majd ha a munkaügyi bíróság a jegyzőnek ad igazat, akkor nem kevés pénze bánja azt az érintett önkormányzatnak. A jegyzők meg „mindenféle emberek” lesznek, csak éppen tisztességes köztisztviselők nem. Jogvégzett emberként pedig akit meglegyintett a törvénytelenség szele, aligha dolgozhat szakmájában. Több településen tapasztaltam magam is, hogy ha új polgármester nyert a választáson, akkor rögtön kijelentette, nem akar együtt dolgozni elődje jegyzőjével. Holott ő nem egy bizalmas titkárnő, nem egy politikai bútordarab, hanem a törvényesség vigyázója az önkormányzatnál, s a paragrafusok ugyebár pártsemlegesek. A jegyző és a polgármester ettől persze magánemberként még nem kell hogy kedvelje egymást, ám ahogy az üzletben nincs barátság, úgy egy község, város irányításában sincs helye ellenszenvnek. Különösen egy kicsiny község szenvedheti meg a két vezető párharcát, hiszen megbéníthatja a rossz viszony a sokszor szakemberhiánytól szenvedő önkormányzatokat. Arról nem is beszélve, hogy a fejlődést és az előrelépést lelassítja, rosz- szabb esetben megállítja a viszálykodás. Persze ha a jegyző hibázik, akkor félre kell állnia, kérdés, önként vagy elbocsátással történik mindez. Egy biztos: kulcsemberek a jegyzők, lehet őket szeretni is meg nem is, de nélkülük nincs önkormányzatiság. Tisztelet a nagyszámú kivételnek, de ezt bizony néhány polgármesternek és önkormányzati képviselőnek sem ártana megtanulnia. Kunszentmártonban történt a legutóbbi „balhé”. Itt az önkormányzat és a jegyző alig-alig hallatta hangját. Lehet ez szerencsés és szerencsétlen, egy bizonyos, ott nincs szó egetverő veszekedésről, tisztességesen és csendben intézte nézeteltérését a képviselő- testület és a jegyző. Annak ellenére, hogy a bíróság fog végső határozatot hozni, hogy még rendőrségi vizsgálat is indult az ügyben, egyelőre kulturáltan viselkedik mindkét fél a másikkal szemben, ameddig nincs megfellebbezhetetlen ítélet, nem vádaskodnak, nem szedik le a keresztvizet senkiről. íme, itt a példa: lehet ezt így is, európai módon intézni. . ró Motorral disszidált, repülőn tért haza Morvái István papucsokat készít, ugyanakkor egyáltalán nem papucsférj. Feleségével 1970-ben meglehetősen romantikus, sőt hihetetlen körülmények között disszidáltak, finomabban fogalmazva nekivágtak a nagyvilágnak. Hogy miért? Szó sincs itt politikai üldözésről, neta- lántán üldöztetésről, mindössze az akkor 25 éves, messze földön híres szűcs és szőrmekikészítő dinasztia tagja, a tiszaörsi fiatalember szét szeretett volna nézni a világnak azon a részén is, amelyet kapitalizmusnak hívtak. És bizony oda akkortájt összehasonlíthatatlanul nehezebben lehetett eljutni, mint mondjuk Lengyelországba vagy Csehszlovákiába, szóval a szocialista államokba. Mindez úgy történt, hogy feleségével együtt útlévelet kaptak Jugoszláviába. Érlelődött bennük a gondolat, megbízható Jawa nagymotorjuk segítségével jó lenne innen továbbmenni, mondjuk Itáliába. A jugó-olasz határon nézték a forgalmat, és kipattant az isteni szikra. — Anya! — szólt a párjához. — Ülj fel mögém, erősen kapaszkodj, mert nekirohanunk a határnak! így is történt. A kis jelképes sorompót kikerülve, borzasztó gyorsan átértek, és mire a jugoszláv oldalon észbe kaptak, már olasz területen robogtak. Persze ezt a derék taljánok sem hagyták annyiban, egy Alfa Rómeóval utánuk eredtek, és a harmadik településen utolérték őket. Mit mondjak? Olyannyira nem fogadták kitörő lelkesedéssel akciójukat, hogy három napra kivonták az ismeretlen fiatal magyar párt a forgalomból. Magyarul: bezárták őket, mert bizonyosak voltak, szökött bűnözők, netalántán körözött, keresett maffiózók lehetnek. Hetvenkét óra alatt az útleveleik segítségével tisztázódott a helyzet, és már másképpen néztek rájuk. István eladta a Jawát 30 dollárért, nekik is volt kevés efféle pénzük, és vett egy taxit. Ez az életmód nem tartott sokáig, hiszen Kanadába iparkodtak. Kis is jutottak, és Torontótól északra, egy Uxbridge nevű városban leltek otthonra. Három hónapig az örsi férfi volt szobafestő és mázoló, de vagy 12 évig a burkoló szakmában sem akármilyen jártasságra tett szert. De hát az ő eredeti hivatása a szőrmekikészítés, amitől nem lehetett eltántorítani. Szó se róla, nem alakult odakinn mindig zökkenőmentesen az élete, hiszen volt olyan hónap, hogy egymillió dollárt bukott, ami nemcsak itt, de ott sem kis pénz. Közben azért haza is látogathatott, egyre sűrűbben. Természetesen mellőzve a megbízható Jawát, már repülővel érkezett. Mivel a szive mindig visszahúzPopzene az orgonáért Ismert popzenészek döntöttek úgy, hogy fellépésükkel hozzájárulnak a martfűi Szent Tamástemplom orgonájának építéséhez. Szandi, Viki, a Smile Girls, Szikora Róbert, valamint Pataki Attila lesz ott november 12-én a ti- szaföldvári sportcsarnokban. Mint ismert, Tamási József plébános minden lehetséges fórumot igyekszik megtalálni, hogy támoBioolajozott mezőgazdaság Környezetvédelmi szempontból kedvező hatású a növényi üzemanyag Töltse tele biodízellel! — szólhatunk oda jövőre a benzinkutasnak. Mindez csak nekünk hangzik szokatlanul. Németországban már tavaly kilencszáz töltőállomáson lehetett repcéből előállított dízelolajat tankolni. Az Országgyűlés határozata nyomán — mely szerint nem terheli jövedéki adó a bioüzemanyagot — talán hazánkban is polgárjogot nyer ez az új energiaforrás. Bár a szakemberek úgy látják, sokan túlzott reményeket fűznek a repcedízelhez. Bár a biodízel az utóbbi napokban került a közfigyelem középpontjába, a repcéből készült üzemanyag előállításával és alkalmazásával már egy évtizede foglalkoznak a kutatók. Az 1990- es évek elején a Ceglédi Állami Tangazdaságban már ki is próbálták a repce-metilésztert. A kísérlet azonban kérészéletű volt. A traktorok ugyan működtek a biodízellel, ám akkor kétszer annyiba került a növényi üzemanyag, mint a gázolaj. A parlament azonban október 20-án módosította a jövedéki- adó-törvényt. Képviselői javaslatra adómentessé tették a növé- nyiolaj-hajtóanyagokat. így a biodízel literenként (ha a jövedéki adóra eső áfát is számoljuk) 110 forinttal lesz olcsóbb az ásványi olajból előállított üzemanyagnál. Legalábbis a kutaknál ennyivel kell kevesebbet fizetni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gödöllői műszaki intézetének munkatársa szerint a termelőknek még így is többe kerül a biodízel, mint a hagyományos üzemanyag. Gock- ler Lajos érdeklődésünkre elmondta, hogy azok a gazdák, akik szerződtek a felvásárlóval, negyvenkilencezer forintért veszik át a repce tonnáját. Akik viszont nem állapodtak meg előre egy felvásárlóval, harmincezer forint körüli összeget kapnak a termésért. Ez utóbbi, alacsonyabb áron számolva egy liter repce-metilészter előállítási ára 86 forint 20 fillér. Csakhogy a nagy termelők a gázolaj után is teljes egészében visszaigényelhetik az általános forgalmi adót, sőt a jövedéki adó egy részét (49,2 forintot), így pedig csaknem egy forinttal olcsóbban, 85 forint 50 fillérért juthatnak hozzá a hagyományos üzemanyaghoz. A biodízelt házilagosan is elő lehet állítani, mint azt hazai kísérletek is bizonyították. A kipréselt növényi olaj önmagában alkalmatlan dízelmotor üzemeltetésére. Ezért a kutatók víz és közepes nyomású levegő segítségével kivonták a fölösleges összetevőket. A megmaradt, nagy sűrűségű olajat pedig petróleummal hígították. Az így készített üzemanyag azonban cseppet sem olcsóbb, mint a nagyüzemben előállított. Ráadásul az otthoni „biodízelgyárhoz” körülbelül félmillió forintos beruházásra is szükség van. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Főiskolai Karának docense mindehhez hozzáteszi, hogy a biodízelből — azonos teljesítmény mellett — 10-12 százalékkal többet fogyaszt a motor, mint gázolajból. Farkas Ferenc szerint — aki már esztendők óta kísérletezik a biodízellel — viszont környezetkímélőbb a repce-metilészter. Az MTZ—80-as traktor kipufogógázának elemzése során kiderült, hogy a biodízellel hajtott motorból fele annyi korom, 40- 60 százalékkal kevesebb szén- monoxid, valamint káros szén- hidrogén kerül a levegőbe. Kilencven százalékkal alacsonyabb volt a rákkeltő aromásvegyületek kibocsátása is. Igaz, hogy nitro- gén-dioxidból 10-12 százalékkal, az egészségre káros aldehidből pedig harminc százalékkal több szabadult fel a biodízel elégetésével. A repcedízel ugyan kevésbé koptatja a motor, de szétmarja a gumialkatrészeket és a papírszűrőket. . Repcetávlatok A repce vetésterülete idén jelentősen megnőtt. Míg öt-hat esztendővel ezelőtt csupán hu- szon-egynéhányezer hektáron termelték ezt az olajos növényt, de tavaly is csupán ötvenezer hektáron került a ßldbe, addig idén 180-200 ezer hektárról takarították be a biodízel alapanyagául szolgáló növényt. Egyes szakértők úgy látták, a jövőben akár meg is duplázódhat a vetésterület. Az európai uniós csatlakozás után ugyanis hazánknak egymillió hektáron búza helyett más növényt kell termesztenie. E terület egy részén — körülbelül harmadán — a repce válthatná fel a kenyérgabonát. Ráadásul ehhez az unió hektáronként 50- 60 ezer forintos támogatást is adna. Külföldi példa Nyugat-Európa biodízel-felhasználásban is alaposan előttünk jár. A szomszédos Ausztriában 200 ezer farmer üzemelteti erőgépeit növényiolaj-hajtóanyaggal. Németországban pedig a dízelolaj-szükséglet öt százalékát fedezi a repce-metilészter. A növényi olajokat azonban nemcsak üzemanyagként alkalmazzák. Jó! beváltak motoros fűrészek kenőanyagaként, vagy hidraulikus olajként emelőberendezéseknél, kaszálógépeknél, hóekéknél. így néznek ki a házicipök. A gépnél Morvái István, eredetileg kanadai, majd tiszaörsi vállalkozó FOTÓ: M. J. ta Tiszaörsre, úgy határozott, csinál itthon egy érdekes műhelyt. Valami olyasmit, ahol csoda szép, csoda kényelmes gyógypa- pucsokat gyártanak, bébimérettől akár 42-esig. Sőt ha megrendelik, még nagyobb számút is. Hozott gépeket, és kötött egy szerződést az örsi önkormányzattal, miszerint érdekes kis vállalkozását a községháza épületébe költözteti. Ez meg is történt. A házicipők igazi biotermékek, a beteg lábakra remekül simulnak, és a birkabőr jellegzetes szagának se híre, se hamva. Morvái úr most végzi a piackutatást, hiszen ahhoz, hogy olajozottan menjen minden, nemcsak termelni, értékesíteni is kell. Úgy tűnik, lesznek vásárlók: kell a termék belföldre, sőt Németországba meg Belgiumba is. Ő pedig stílszerűen az MSZMP hajdani irodájából irányítja, szervezi, tervezi az egészet. Azon nevet, szűk harminc éve nem kimondottan kedves maszekként hagyta itt az országot, a megyét és a községet, ám vállalkozóként térhetett haza. Sőt, a két felnőtt gyerekkel büszkélkedő édesapa meg a párja azt tervezi, ez a költözés végleges lesz Tiszaörsre. Természetesen csak akkor és azután, ha sínre kerül ez az egész kezdeményezés. D. Szabó Miklós gatókat szerezzen az orgonaépítéshez, amelynek költségei húszmillió forint fölé kúsznak. Ezúttal nem is akárkit sikerült maga mellé állítani: Szikora Róbert segített összehozni egy jótékonysági koncertet. A bevétel teljes egészében a templomé lesz, mivel a költségeket földvári, martfűi, valamint környékbéli vállalkozók és cégek összeadták. PE A Betánia klub, étkező, népfőiskola... Több mint nyolc éve, pontosan 1991. október 15-én nyílt meg Szolnokon a Betánia Félfalat... és itt az újságíró gondban van, hogy minek nevezze ezt a létesítményt. Hogy a lényeghez közelebb jussunk, megkérdeztem Jaczkó György görög katolikus parochust, aki annak idején megalapította. — A Széchenyi városrészben sok nyugdíjas házaspár él — kezdte Jaczkó György. — Addig nincs is baj, amíg két nyugdíjból gazdálkodhatnak, ám ha az egyikük meghal, az itteni magas rezsi miatt a lakás fenntartása szinte megoldhatatlan feladattá válik. Mire mindent kifizetnek, étkezésre alig marad valami. Ugyanakkor a segélyezésből kimaradnak, hiszen van nyugdíjuk. Ez a réteg nagyrészt kiesett a szociális hálóból. A Betániát azért alapítottuk meg a Czakó Elemér úton, néhány alagsori helyiségben, hogy fél áron adjunk nekik lehetőséget a normális táplálkozásra, legalább napi egy meleg ebéd erejéig.-A Betánia azonban időveljóval több lett, mint egyszerű étkező. — Valóban, az étkező mellett klub, közösségi ház is lett, ahol nemcsak ebédelni lehet, de beszélgetni is, sőt népfőiskolái programot is szerveztünk, bár ez most ritkábban van, mint korábban. A beszélgetés, a klubszerű időtöltés majdnem olyan fontos, mint az ebéd, hiszen itt társaságra találnak, néhány órára oldódik az elszigeteltségük. — Mekkora az érdeklődés a Betánia iránt? — Évente 3000-3500 ebédet osztunk ki, ez napi 10-20 ebédet jelent. Nyáron azonban tartunk egy kis szünetet, és a nagyobb ünnepeken is szünetel az ebédkiadás, olyankor ugyanis a legtöbb család tagjai összejönnek, és gondoskodnak az ebédről, még ha meg is terheli a költségvetést. — A Betánia tehát olyan lett, amilyennek 1991-ben elképzelte? — Olyan helyet akartunk biztosítani a zömmel idős embereknek, ahol nem csupán szociális segítségben részesülnek, de közösségre is találhatnak. És ez megvalósult. B. A. „Meglepetés” emlékplakett A biodízel elterjedésének a legnagyobb akadálya mégis az alapanyag lehet. Számítások szerint egy hektárnyi repcéből — kétton- nás átlagterméssel számolva — hatszáz liternyi biodízel állítható elő. Az 1500 hektáron gazdálkodó és egy tehenészetet is fenntartó Nagykörűi Haladás Mezőgazda- sági Rt.-nél azonban évente körülbelül 160 ezer liter üzemanyag fogy. így csupán saját szükségleteik fedezésére területük közel negyedén, 270 hektáron kellene repcét termeszteniük. Teleki József Bordás Mária Magdolna, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat gazdaságvezetője kapott meghívást a Magyar Népművelők Egyesületének XVI. veszprémi vándorgyűlésére október 27-29- re. A meghívó még nem volt meglepetés; de az feltétlenül igen, hogy a megyei művelődésben tizenkét éve tevékenykedő pénzügyi szakembert Tóth Csaba országos egyesületi elnök az egyik legmagasabb szakmai elismerésnek számító emlékplakettel tüntette ki. A kitüntetett érdeklődésünkre elmondta, hogy számára minden túlzás nélkül élete egyik legnagyobb meglepetésének számított, amikor a díj átvételéhez szólították. Egyrészt azért, mert valóban nem gondolt arra, hogy az eredményes népművelői munkát segítő pénzügyi tevékenysége ily módon is a kitüntetők látókörébe kerül, másrészt azért, mert ezen díjat évente csupán hárman kapták meg az országban. Bordás Mária Magdolna egyébként úgy véli, hogy ezen emlékplaketthez hozzájárulhatott talán az is, hogy feladatát soha nem tekintette nyolcórás hivatali munkának. Ha tehette, szabadidejében mindig is igyekezett támogatni a civil szerveződések munkáját. Mindezeken túl feltétlenül úgy érzi, hogy magas szakmai elismerése a megyei művelődési szolgálat munkáját is minősíti. Percze
