Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06 / 259. szám

1999. november 6., szombat Megyei Körkép 3. oldal Mikor fog a bel- és külterületünk hasonlítani Ausztriáéhoz? Büntettek már gazos földért A falugazdászok már megyeszerte megkezdték annak a felhívásnak a pla­kátolását, melyet a megyei FVM-hivatal adott ki a „termőterületek gyom­mentes állapotának” megőrzésére. Ennek betartását jogszabály írja elő, s mint megtudtuk, a földhivatal alkalmazta már a földvédelmi bírság szankcióját azokkal szemben, akik a felhívásnak sem tettek eleget. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) el­rendelte a falugazdász-hálózat be­vonásával a földügyi, valamint a növény-egészségügyi és talajvé­delmi hatóság részére a törvényi előírások betartásának ellenőrzé­sét. Ennek első lépéseként — melyről lapunk is beszámolt — in­tézkedési tervet írt alá három me­gyei hivatal, majd a napokban a falugazdászok már a települése­ken plakátolják ki a megyei FVM- hivatal felhívását, melyben kérik a kül- és belterületi földtulajdono­sokat, földhasználókat, hogy fo­lyamatosan gondoskodjanak a földek és környezetük kultúrálla- potban tartásáról, a fertőzési gó­cok felszámolásáról. A szakemberek szerint az el­múlt időszak időjárása kedvező feltételeket teremtett a növényi és állati kártevők elszaporodásának, így a műveléssel nem érintett és el­hanyagolt földek fertőzési gócok­ká váltak. A gondozatlan kertek, gyümölcsösök, út menti árkok, parlagok veszélyeztetik a művelt területeket, a jól gazdálkodók ele­mi gazdasági és kereskedelmi ér­dekeit, és ezzel közvetlen vagy közvetett kárt okoznak. Törvé­nyek írják elő azt a kötelezettsé­get, melyet a föld tulajdonosa, il­letve használója köteles megtenni a termőföldek védelme, a talajvé­delmi előírások betartása érdeké­ben. Ennek keretében a terület fer­tőző- és gyommentes állapotának fenntartásáról kell gondoskodni­uk. A hasznosítási, illetve művelé­si kötelezettség elmulasztása ese­tén a hatóságok bírságot szabhat­nak ki, mely bírság a határozatban közölt határidők be nem tartása esetén egy éven belül többször is kiszabható. A megyei földhivatal alkalmazza is a földvédelmi bírsá­got — mely aranykoronánként ezer forintig terjedhet — azokban az esetekben, ha a felhívásuknak a tu­lajdonos vagy a földhasználója nem tesz eleget. E. Z. A Szolnoki Filharmonikus Zenekar tegnap este tartotta a Népszerű zenekari estek című programsorozat nyitóhangversenyét a Városi Művelődési és Zenei Központban, Szolnokon. A műsort Beethoven műveiből állították össze, az együttest Báli József karmester vezényelte. fotó: bartalos „Nyíltan” a traumatológiáról Harmadik alkalommal rendezte meg tegnap a jászberényi Erzsé­bet Kórház Tudományos Bizott­sága, baleseti sebészeti osztálya, a Jászság Baleseti Sérültjeiért Alapítvány a Déryné Művelődési Központtal közösen traumatoló­giai nyűt napját, melyen a kör­nyék baleseti sebészeti osztályai, illetve a vendéglátó herényi bal­eseti sebészet orvos szakemberei beszámoltak eredményeikről, végzett munkájukról egy tudomá­nyos tanácskozás keretében. Dr. Bános György, a jászberényi traumatológiai osztály főorvosa érdeklődésünkre elmondta, a rendezvénnyel részben a nagyvi­lág, illetve a Jászság, részben pe­dig a szakma felé nyitnak. — Kórházunk nem fiatal, de — bármilyen is az itt lakók vélemé­nye — szakmailag egy nagyon jó intézményben dolgozhatunk. A modem kor elvárásainak megfe­lelő színvonalú baleseti sebésze­tet sikerült létrehoznia az intéz­mény vezetésének három évvel ezelőtt, mikor önálló osztállyá szerveztük a baleseti sebészetet — mondta. A baleseti sebészet létrejötte­kor még saját kollégáik, a házior­vosok, a szakorvosok sem tudták igazán, hogy a traumatológiai osztály megkezdte tevékenysé­gét. Akkor gondolták azt, hogy az évente megrendezett egészség- ügyi hét rendezvénysorához kap­csolódhatnának szakmai nap megszervezésével. Először még „csak” az volt a cél, hogy a köz­tudatba bekerüljön: Berényben működik a baleseti sebészet. Most már tudományos tevékeny­ségük eredményeivel országszer­te, sőt nemzetközi szinten is megmutatják magukat az itt dol­gozó sebészek. bcs Egyenetlen javulás... (Folytatás az 1. oldalról) A közgyűlés a kamarák helyzeté­vel és a Hetényi kórházzal ösz- szefüggö előterjesztés során mu­tatott még az átlagosnál nagyobb aktivitást. A kórházzal kapcsolatban Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke kitért a Hetényi kórház és a MÁV-kórház esetleges összevo­násával kapcsolatos vélemények­re is. Emlékeztetett rá, hogy ez a gon­dolat nem új, 1992—93-ban me­rült föl először. Megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy a Tüdőkórház hosszabb távon ha­laszthatatlan rekonstrukciója milliárdos nagyságrendű összeg­be kerülne, tehát más megoldás­ra van szükség. Végezetül elítélő­en szólt a kérdésről az országos sajtóban megjelent, hisztérikus­nak nevezett reagálásokról. B. A. Egyházi ingatlanok cseréje Volt egyházi ingatlanok tulajdo­ni helyzetéről döntöttek Török- szentmiklóson. Két ingatlan cseréjével rendez­ték Törökszentmiklóson a volt egyházi ingatlanok meglehető­sen bonyolultnak tűnő tulajdo­ni és használati helyzetét. A re­formátus egyház használatában lévő Batthyány utca 76. szám alatti ingatlant a katolikus egy­ház visszaigényelte. Még 1992­ben úgy döntöttek, hogy a tulaj­doni és használati viszonyokat a két egyház egymás közötti megállapodással rendezi. Az épület az önkormányzat tulaj­donát képezte. Ugyanakkor a református egyház visszaigény­lései között egy Úttörő úti ingat­lan szerepelt, amelyet a Petőfi Sándor iskola használ, és ön- kormányzati tulajdonban van. Ez utóbbi épület helyzetével kapcsolatos kérdéseket a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma segítségével sikerült tisztázni. Miután a katolikus egyház már nem kéri vissza a Batthyány úti épületet, lehetővé vált a helyzet rendezése cseré­vel. A Batthyányi úti épület tu­lajdonjogát az önkormányzat átruházta a Debreceni Tiszán­túli Egyházkerületre, a reformá­tus egyház pedig lemondott a valamikori tulajdonáról, az Út­törő úti épületről. — pé — A kétpóiak kételkednek hulladékügyben (Folytatás az 1. oldalról) Németh Lajos elmondta: amiről most szó van, nem veszélyeshul­ladék-, hanem települési kommu- nálishulladék-lerakó. Hosszas vizsgálatok eredményeképp ta­lálták alkalmasnak a falu határá­ban lévő területet a létesítmény létrehozására. A megvalósítás feltételezi egy új út megépítését a megyeszékhely felé, ami a köz­ség bekapcsolását jelentheti a megye vérkeringésébe. Elhang­zott, az objektumban 16 hektá­ros lenne a szeméttároló depó- nia. Ebbe 1 millió 300 ezer köb­méternyi hulladék rakható le, ami azt jelenti, hogy az érintett térség ilyen irányú gondja húsz évre megoldható. Németh rész­letesen bemutatta azon biztonsá­gi eljárásokat, melyek a környe­zet megóvását szolgálják. Földi József elmondta, az előzetes vizsgálódások szerint minden környezeti elem terhelésszintje alatta marad majd a határérté­keknek. Boldog István polgármester a debreceni hulladéklerakónál tett látogatásról számolt be. Cáfolta azon híreszteléseket, hogy a be­ruházás után eladhatatlanná vál­nának a kétpói földek. A hajdú­sági példa nem ezt igazolta. A polgárok nagy többsége a megépítés ellen szólt. Volt olyan, aki azt firtatta, milyen arányú be­leegyezés kell a lakosok részéről az építkezés megkezdéséhez. Többen azt kérdezték, miért vál­tott színt a polgármester. Évek­kel ezelőtt a kengyeli veszélyes­hulladék-égetőt ellenzők között volt, most pedig teljes mellszé­lességgel áll ki a falu mellé tele­pítendő szeméttelep mellett. Más különböző betegségektől féltette gyermekeit, unokáit, amelyek kialakulásában a komp­lexum közrejátszhat. Egy idő után személyeskedő vi­tává fajult a rendezvény, egy la­kos többször a képviselő-testüle­tet ócsárolta, illetve a szakértői megállapítások valóságtartalmát folyamatosan kétségbe vonta. Egy hölgy úgy vélte, a polgármes­ternek először meg kellett volna kérdeznie választóit, csak azután nyilatkoznia. Úgy vélte, Kétpónak dönteni kell a kérdésben, de nem a kiste­lepülés feladata az, hogy a nagy­városok szemétgondját megold­ja. Boldog István viszszautasitot- ta a vádat, miszerint a polgárok feje felett akartak volna dönteni. Ha ez lett volna a szándékuk, a falugyűlést sem hívják össze — hangsúlyozta. Garancsi Gondban a hagymatermesztők A jászalsószentgyörgyi Ludányi Gábor és családja 150 mázsányi hagymájá­nak nagy részét már értékesítette az elmúlt két hónap során. Azt azonban megvallotta, nagyon sokat kellett ezért portékájukat kínálva a főút mentén ácsorogniuk fotó: es. i. Jászalsószentgyörgy a hagyma- termesztés egyik megyei fellegvá­ra. Az ott élők tudják, öt eszten­dőből csupán egy hoz igazán jó eredményt, és egy-kettő elfogad­hatót. Pillanatnyilag úgy tűnik, az idei szezon még az elfogadha­tóság mércéjét sem üti meg. Mind minőség, mind mennyiség szempontjából gyenge közepes lett az idei hagymatermés, holott az időjárási feltételek ideálisak voltak — tudtuk meg Nagy Sán­dor jegyzőtől. A minőségi prob­lémák jelentős részét minden va­lószínűség szerint a vetőmag okozta: a termelők szerint rész­ben másfajta hagymát kaptak, mint amit kértek. Ilyen ügyekkel azóta már bírósághoz is fordul­tak. A faluban sokan vannak, akik állítják, a nem megfelelő ve­tőmag 100-120 millió forinttal rövidítette meg a gazdálkodókat. A gondokat csak tetézi, hogy még a megtermett mennyiséget is igen nehézkesen lehet értékesí­teni. A konzervgyárak csak tisz­títva veszik át a hagymát, így ez az út nehezen járható. Egyéb­ként pedig meglehetősen nyo­mottak az árak, örül, aki kilón­ként 25-30 forintért túlad a ter­mésén. A többség azonban nem ennyi­re „szerencsés”. A napokban ugyan javult valamicskét a keres­let, külföldre — főleg keleti piac­ra — is vittek néhány kamionnyi hagymát, de 20 forintnál többet nem nagyon adtak érte — tájé­koztatott Tóth János polgármes­ter. Ez az ár viszont még a költ­ségeket sem fedezi. —bugány— Fény nélkül veszélyes Megyénkben januártól októberig 477 személyi sérüléssel járó közle­kedési baleset történt, melyből 89 alkalommal kerékpáros volt a vét­kes. A biciklis balesetek oka csak másodsorban a figyelmetlenség, a vezető ok a kivilágítatlanság. A téli időszámítás szerint koráb­ban sötétedik, az időjárás azon­ban még alkalmas a kerékpáros közlekedésre. A munkából haza- kerekezőknek fokozottabban kell tehát figyelni járművük kivi­lágítására. Bana Béta, a megyei rendőr-fő­kapitányság baleset-megelőzési csoportjának vezetője szerint a kerékpárosok háromszor annyi balesetet okoznak, mint a gyalo­gosok. Ráadásul a járművezetők közül ők a legvédtelenebbek, ese­tükben a balesetek szinte mindig súlyos sérüléssel járnak. Tapasz­talatok szerint a kisvárosokban és nagyközségekben, különösen a régi gyártmányú kerékpárokról hiányoznak a legalapvetőbb biz­tonsági berendezések, így az első és hátsó világítás, valamint a két, egymástól függetlenül működő fék. Az újonnan vásárolt kerék­párok felszereltsége jobb, bal­eset-megelőzési szempontból azonban mindenképpen haté­kony lenne, ha biciklivételkor a leendő tulajdonosnak rögtön meg kellene vennie a biztonsági tartozékokat is. November 18-án és 19-én a rendőrség ismét foko­zottabban ellenőrzi a közlekedő­ket, így többek között azt is, rendben van-e a kerékpárok vilá­gítása. A szolnoki „Gördögök” kerékpáros és egyéb gördülők sportegyesülete Holló utcai szék­helyén a biztonsági tartozékok­kal kapcsolatosan hasznos taná­csokkal látja el a kerékpár-tulaj­donosokat, sőt a lámpák felsze­relésében térítésmentesen segí­tenek az egyesületi tagok. —vh— Az SZDSZ a jövő évi költségvetésről Visszatér a tanácsrendszer? Az államosítás költségvetése a jövő évi — állította Kis Zoltán, az SZDSZ jászberényi országgyűlési képviselője. Ezt erősítette meg Fo­dor György, a megyeszékhely alpolgármestere is, aki szerint az önkor­mányzatok önállósága csorbul azzal, hogy a településeknek kevesebb lesz a szabadon elkölthető pénzük. Bár a önkormányzatokat már többször tájékoztatták a jövő évi költségvetésről, ám a települések vezetői még mindig nem tudhat­ják pontosan, mire kell számítani­uk — jelentette ki az SZDSZ me­gyei elnöke. Czuczi Mihály — aki Kunszentmárton polgármestere is — úgy látja, a kis települések, köz­tük a 10-12 ezres városok gondjai szaporodni fognak. Az állam mind több feladatot hárít át a hely­hatóságokra, így például a munka- nélküliek ellátásának ügyét, de azt nem tudni, hogy mindehhez mennyi pénzt kapnak. Fodor György elismerte, hogy a normatív támogatások növeked­ni fognak, ám a települések az ideinél jóval kisebb összeg fel­használásáról dönthetnek szaba­don. A szolnoki alpolgármester szerint nemcsak a személyi jöve­delemadó eleve a településen maradó része csökken, hanem a helyiadó-bevételek jelentős ré­szét is elviszik az olyan alulfinan­szírozott állami feladatok, mint például az oktatás. Mindezzel a települések önállósága csorbul, pont az, ami leginkább megkü­lönbözteti az önkormányzatokat a tanácsoktól. Kis Zoltán azonban nemcsak ezért taija az államosítás költség- vetésének a jövő évi büdzsét. A kormányzat ugyanis a területfej­lesztési pénzek elosztását is ki­vette a megyék és a régiók kezé­ből. T. J. Konferencia a főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) Az alelnök hangsúlyozta: nem­csak a tagjelölt országoknak, de az EU-nak is fel kell készülnie a csatlakozásra. Magyarország kis területű és lakosságú ország, melynek jó mezőgazdasági adott­ságai és komoly hagyományai vannak. Nem mindegy tehát, hogy a hazai mezőgazdaság ho­gyan éli meg a csatlakozást. A tag­jelölt országok közül Magyaror­szág felkészülése a legbiztatóbb, ezt jelzi, hogy a csatlakozás terve­zett idejét 2002-re tűztük ki a töb­bi jelölt 2003-as határidejével szemben. Nagy kérdés azonban, hogy az Európai Unió a további­akban miként differenciál a jelöl­tek között. Az eredetileg 12 tagú közösség 1995-ben 15-re növelte, a következő bővítéssel pedig 20 fölé növelhetné tagjainak számát. Ez azonban felborítaná a politi­kai döntéshozatal rendjét, ezért fontos, hogy a jelenlegi tagok 2000 decemberéig megállapodja­nak az intézményi reformokban. Amennyiben a reformok meghiú­sulnak, úgy nincs realitása a 2002. január 1-ei csatlakozásnak - hangsúlyozta az előadó. vh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents