Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-05 / 258. szám
8. oldal Megyei Tükör 1999. november 5., péntek Az adatgyűjtés a bibliográfus szenvedélye Bálintné Hegyesi Júlia, és Ízelítőkéin bihliográfusi munkásságának néhány eredménye fotó: es. i. Jövendő korok történetírói számára a bibliográfus nélkülözhetetlen munkát végez. Ő az a megszállott kutató, aki összegyűjti, rendszerezi az adatokat, hogy például az irodalom-, a művészetvagy a tudománytörténész, az életrajzíró már készen kapja, hogy hová kell fordulnia, ha témájáról további információkat akar szerezni. A bibliográfus ritkán osztozik a tudós dicsőségében. Munkáját az olvasók nem nagyon ismerik, igazi értékét a felhasználó tudósok, kutatók látják. Szolnokon dolgozik néhány jó bibliográfus, közöttük Bálintné Hegyesi Júlia, akit ennek a munkának a szépségéről, értelméről kérdeztünk. Szétterítjük az asztalon a tucatnál több önálló kiadványt. Az elsők már megsárgult, olcsó papíron, stencilgépen sokszorosítva készültek. A színes nyomtatók korában már kevesen tudják, mi volt a stencilgép, de nem vesztettek sokat. Idővel a könyvek minősége egyre jobb lett, Bálintné Hegyesi Júlia munkássága mellékesen a szolnoki nyomdaviszonyok változását is reprezentálja. — Karcagon kezdtem a pályámat — emlékezik a kezdetekre — ott dolgoztam 1955-től ’59-ig. Onnan a szolnoki Verseghy gimnáziumba kerültem, ahol iskolai könyvtáros, magyartanár, szak- felügyelő voltam, és kisgyerekes anya is. A gimnázium után a szakszervezeti könyvtár következett, majd 1970-től a megyei Verseghy könyvtár. 1984-ben volt egy műtétem, nem sokkal ezután el kellett jönnöm a könyvtárból, pedig szívesen maradtam volna, hasznos munkát tudtam volna végezni. De hát ezek régi dolgok, nem panaszkodni akarok. A bibliográfusi munkát a Verseghy könyvtárban kezdte. — Nem elégített ki a szimpla könyvtárosi munka, bár a bibliográfiák nagy részét már nyugdíjasként, otthon készítettem. Azt hiszem, a művészetek iránti sze- retetemet apámtól, Hegyesi Jánostól örököltem, aki maga is költő volt. Az első kiadvánnyal, a Szolnok Helyismereti Bibliográfia két kötetével 1979-ig jutottak el. — Jó volna, ha folytatná valaki. Egyáltalán, jó volna, ha tovább építenének az elkezdett alapokra. Ez olyan munka, amit szinte folyamatosan csinálni kell, hiszen az élet nem áll meg. A Jászkunság bibliográfiáját Püski Anikóval készítette, elkezdte a Múzeumi Levelek feldolgozását, amit azután Kaposvári Gyöngyi folytatott. Érdeklődése ezután a képzőművészet felé fordult, bár közben jelentek meg más témájú munkái is. — Ez akkor Szolnokon újdonság volt. Chiovini Ferenccel kezdtem, azután folytattam másokkal. A Fényes Adolf ^-bibliográfiára vagyok a legbüszkébb, olyan időszakban készült, amikor nem sürgetett a határidő, kedvemre dolgozhattam rajta. — Van valami sajátossága a képzőművészekről készülő bibliográfiáknak? — Minden alkotó egyéniség, másképpen kell a munkásságához közeledni, akár festő, akár író vagy tudós. Egyes képzőművészeknél például igyekeztem kideríteni, hogy a munkáik hol találhatók. Eltérnek abból a szempontból is, hogy egyesek maguk is aprólékosan gyűjtik a róluk szóló dokumentumokat, és van, akit ez nem érdekel. A bibliográfusok persze azokat szeretik, akik szinte a kész dokumentációt leteszik az asztalra. — Egyre szebbek, mutatósabbak a bibliográfiák. Mintha már nem csupán munkaeszköznek tekintenék őket. — A nyomdatechnika is javult, de van más oka is. Egyre inkább igény, hogy a bibliográfia ne csak adathalmaz legyen, emberileg is hozza közelebb az olvasóhoz azt, akiről szól. így azután gyakran kiegészül fotókkal, kritikákkal és egyéb írásokkal. Bényi László bibliográfiájában például olvasható egy hozzá írt vers is. Amikor arról kérdeztem, hogy melyek a közelebbi tervei, ismét csak zömmel képzőművészek nevei hangzottak el. — A munka sohasem fogy el. Ki kellene egészíteni a Gecse-bib- liográfiát, de legjobban Pólya Tibor bibliográfiáját szeretném elkészíteni, ezt még adósságnak érzem. Egy része már megvan, csak még finomítani kellene. Sajnos utánpótlás nem nagyon van. A fiatal könyvtárosok nem érzik ezt a tevékenységet igazán gazdaságosnak, azt mondják, sok munkával és kevés elismeréssel jár. Ebben van is igazság, nem minden szerző említi meg a bibliográfust, akinek a munkáját fölhasználja, és ez néha nekem is rosszul esik. Ennek ellenére csináljuk, mert tudjuk, hogy hasznot hajtunk vele. A többes szám nem indokolatlan, hiszen Bálintné Hegyesi Júlia azért nincs egyedül. Rékasy Ildikó Verseghy-bibliográfiája, Kaposvári Gyöngyi, Pató Mária és mások munkái ezt mutatják. Bistey András Akár megtakarítás az előfizetőké! ég soha nem választhatott ilyen széles lapkínálatból ennyire kedvező feltételekkel! Most Magyarország népszerű magazinjaira fizethet elő emelkedő kedvezményekkel. akciónkban már egy lap megrendelésénél is 13 % kedvezményben részesül, de ha Ön több kiadványt választ, a kedvezmény mértéke rohamosan nő! Öt vagy annál több lap előfizetése esetén, - ez ekkora választék mellett könnyű feladat - akár az előfizetési díj egyharmadát is megtakaríthatja! Ilyen lehetőség egyszer van egy évezredben. MOST LAPOZZON 2000-REi Az ÖN előfizetési kedvezményei: 1 kiadvány esetén 2 kiadvány esetén 13% 15% 3 kiadvány esetén 4 kiadvány esetén 5 vagy több kiadvány esetén 19% 25% 33% Küldje vissza az előfizetői kupont 1999. november 25-ig vagy hívja a '-ös zöld számot október 25-től november 25-ig munkanapokon 8 és 17 óra között. Az 1999. november 25-ig visszaküldött megrendelés(ek) és a december 10-ig kiadónkba érkezett előfizetési díj(ak) esetében 2000. január hónaptól kézbesítjük a megrendelt lapokat, ha az akció időtartama alatt legalább egy lapra nincs előfizetésük. ELŐFIZETŐI KUPON-L lOSN, új előfizetőként megrendelem az alábbi lapo(ka)t 1 2 3 4 5 A megrendelő r neve: L Nyomtatott betűkkel kérjük kitöltenil iJimiaimillüi Irányítószám: □ □□□ *13%-15%-19%-25%-33% Tvr-hét □ y 262 F j 1 968 Ft 1 923 Ft 1 832 Ft 1 697 Ft 1 516 Ft Kiskegyed □ \ 316 fi 2 015 Ft 1 969 Ft 1 876 Ft 1 737 Ft 1 552 Ft Gyöngy □ Al 40 /t 992 Ft 969 Ft 923 Ft 855 Ft 764 Ft Lakáskultúra □ 1 S74/R 1 456 Ft 1 423 Ft 1 356 Ft 1 256 Ft 1 122 Ft Kiskegyed Konyhája □ iWfi 773 Ft 755 Ft 719 Ft 666 Ft 595 Ft Csók és Könny □ 7W Ft 673 Ft 658 Ft 627 Ft 581 Ft 519 Ft Ügyes □ 1 0OT Ft 877 Ft 857 Ft 816 Ft 756 Ft 675 Ft Tvr Újság □ srauFt 861 Ft 842 Ft 802 Ft 743 Ft 663 Ft Party □ 1 htoVi 1 540 Ft 1 505 Ft 1 434 Ft 1 328 Ft 1 186 Ft Recepttár □ /594 \t 517 Ft 505 Ft 481 Ft 446 Ft 398 Ft Júlia, Romana, Szívhang □ t 868 f\ 2 495 Ft 2 438 Ft 2 323 Ft 2 151 Ft 1 922 Ft Bianca, Tiffany □ A 434 Ft\ 1 248 Ft 1 219 Ft 1 162 Ft 1 076 Ft 961 Ft Az 1999. november 25-jg visszaküldött megrendelés(ek) és a december 10.jg kiadónkba érkezett előfizetési díj(ak) esetében 2000. január hónaptól kézbesítjük a megrendelt lapo(ka)t, ha az akció időtartama alatt legalább egy lapra nincs előfizetésük. A feltüntetett előfizetési díjak belföldi kézbesítés esetére érvényesek. Tájékoztatjuk olvasóinkot, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejlvénypályózalokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználósával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, Axel Springer-Magyarország Kft, Harlequin Mogyororszóg Kft, Petőfi Lop és Könyvkiadó Kft, Népújság Kft, Hungoropress Sajtóterjesztő Kft) előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívjuk figyelmüket. Tájékoztatjuk továbbá olvasóinkat .hogy esetleges kérelmükre töröljük adataikat nyilvántartásunkból. Település: L Út, utca, tér: L Házszám, emelet, ajtó: □□□ □□□ □□ Telefonszám: □□□□□□□□□□a Küldje vissza az előfizetői kupont felbélyegzett borítékban 1999. november 25-ig az alábbi címre: Axel Springer - Budapest Kiadói Kft. Terjesztés 1525 Budapest, Pf.110. Megrendelések, észrevételek: Axel Springer • Budapest Kiadói Kit. 1122 Budapest, Városmajor u. ll.Tel.: 488-5700 Adószám: 10237580-2-41 Főzni nem tudott —mégis elvette Bajzdth András földművescsaládba született 1926 októberében Jászal- sószentgyörgyön, hiszen harminc holdon gazdálkodtak. Szerette a földet, szerette a munkát, de hát a téeszesítéskor megszabadították őket az efféle gondoktól, úgyhogy mehetett állást keresni. Talált is az építőiparban, és ügyes kezű lévén átképezték ácsnak, kőművesnek. Nem ivott, de azt elárulhatom róla, akadt egy gyengéje: világéletében — fiatal korában és most is — nagyon szerette és szereti a hasát. Mindgz csak azért érdemel említést, mert a későbbiekben, a pár- választásnál is terítékre került az ifjú ember ezen tulajdonsága. Élt ugyanezen településen egy szép kislány: bizonyos Tóth Katalin. Néhány esztendővel fiatalabb volt nála, és az hölgy tizenöt és fél éves lehetett, amikor elkezdett udvarolni neki. Megfontolt férfi lévén, ez az állapot eltartott vagy négy és fél évig, amikor határozott. Elébe állt szíve választottjának, és imigyen szólt: — Hallod-e, Kata! Elveszlek! — Elvehetsz, de főzni nem tudok. És ugye te szereted a hasad. Kis szünet következett, majd a legény folytatta: — Nem baj, csak szalonna legyen. Meg majd megtanulsz... Szóval ennek az a lényege, hogy amikor 1949-ben kimondták a holtomiglant-holtodiglant, az ifjú asszony konyhatudománya alagsorban pislákolt. Azóta eltelt ötven esztendő, és köszönik, megvannak, jól kijönnek egymással. Hogyne jönnének ki, hiszen Katából mára nemcsak Kata néni lett, hanem a szakácstudományban is jeleskedik. Remekül süt, főz, mindkettőjük örömére. Mert azt még elfelejtettem mondani, hogy kettecskén élték, élik életüket, gyerekük nem született. Jobban mondva hármasban, mert gondozzák Kata néni édesapját is. Ügy voltak vele, valahogyan meg kellene ünnepelni ezt az ötven együtt töltött évet. Sátrat verettek az udvarra, és rokonok, jó ismerősök, barátok közül meghívtak a jeles, hét végi eseményre vagy százötven embert. Kata néni rájuk parancsolt, senki ne hozzon semmit, ez az ő ünnepük. Jöttek is helyből, Abonyból, Tiszaföldvárról, a fővárosból, hiszen a rendezvényt három birka, egy hízó, temérdek tyúk bánta. Akinek porzott a torka, pálinkával, borral, sörrel, üdítővel olthatta szomját. A kitartóbbja reggel hatkor kerekedett útra. Azóta rendbe tették a portát, folytatódnak a dolgos köznapok. Hobbijuk a munka, a jószág, a tehén, a hízó, malac, az aprólék. Van földjük is, Bandi bácsi szerint már nem ő, a gép műveli, csinálja. Hogy miképpen telt el a két jász embernek a fél évszázada? Temérdek munkával. Sajnos azóta az egészségük is hűtlenke- dik, az orvos hetente rájuk néz. Amikor beszélgettünk egymással, Bandi bácsi megsúgta: — Ha fiatal lennék, újra elvenném, mert nem tévedtem. Ráadásul a kedvencemet, a bablevest füstölt csülökkel istenien főzi. Mert a hasam most is szeretem. Kató néni ennyit fűz hozzá: — Jó ember az uram, családszerető. Ezért aztán olyan gyorsan elsuhant ez az ötven év, mint egy fohász... D. Szabó Miklós Vellteiné Pócz Ilona alcvarelljeiből nyílt kiállítás Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola aulájában. A tárlatot Zsolnai László művészettörténész nyitotta meg. fotó: mészáros
