Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

8. oldal Megyei Tükör 1999. november 5., péntek Az adatgyűjtés a bibliográfus szenvedélye Bálintné Hegyesi Júlia, és Ízelítőkéin bihliográfusi munkásságának néhány eredménye fotó: es. i. Jövendő korok történetírói szá­mára a bibliográfus nélkülözhe­tetlen munkát végez. Ő az a meg­szállott kutató, aki összegyűjti, rendszerezi az adatokat, hogy pél­dául az irodalom-, a művészet­vagy a tudománytörténész, az életrajzíró már készen kapja, hogy hová kell fordulnia, ha témá­járól további információkat akar szerezni. A bibliográfus ritkán osztozik a tudós dicsőségében. Munkáját az olvasók nem nagyon ismerik, igazi értékét a felhaszná­ló tudósok, kutatók látják. Szol­nokon dolgozik néhány jó bibliog­ráfus, közöttük Bálintné Hegyesi Júlia, akit ennek a munkának a szépségéről, értelméről kérdez­tünk. Szétterítjük az asztalon a tucat­nál több önálló kiadványt. Az el­sők már megsárgult, olcsó papí­ron, stencilgépen sokszorosítva készültek. A színes nyomtatók korában már kevesen tudják, mi volt a stencilgép, de nem vesztet­tek sokat. Idővel a könyvek mi­nősége egyre jobb lett, Bálintné Hegyesi Júlia munkássága mellé­kesen a szolnoki nyomdaviszo­nyok változását is reprezentálja. — Karcagon kezdtem a pályá­mat — emlékezik a kezdetekre — ott dolgoztam 1955-től ’59-ig. Onnan a szolnoki Verseghy gim­náziumba kerültem, ahol iskolai könyvtáros, magyartanár, szak- felügyelő voltam, és kisgyerekes anya is. A gimnázium után a szakszervezeti könyvtár követke­zett, majd 1970-től a megyei Ver­seghy könyvtár. 1984-ben volt egy műtétem, nem sokkal ezután el kellett jönnöm a könyvtárból, pedig szívesen maradtam volna, hasznos munkát tudtam volna végezni. De hát ezek régi dolgok, nem panaszkodni akarok. A bibliográfusi munkát a Ver­seghy könyvtárban kezdte. — Nem elégített ki a szimpla könyvtárosi munka, bár a bibli­ográfiák nagy részét már nyugdí­jasként, otthon készítettem. Azt hiszem, a művészetek iránti sze- retetemet apámtól, Hegyesi Já­nostól örököltem, aki maga is költő volt. Az első kiadvánnyal, a Szol­nok Helyismereti Bibliográfia két kötetével 1979-ig jutottak el. — Jó volna, ha folytatná valaki. Egyáltalán, jó volna, ha tovább építenének az elkezdett alapok­ra. Ez olyan munka, amit szinte folyamatosan csinálni kell, hi­szen az élet nem áll meg. A Jászkunság bibliográfiáját Püski Anikóval készítette, elkezd­te a Múzeumi Levelek feldolgo­zását, amit azután Kaposvári Gyöngyi folytatott. Érdeklődése ezután a képzőművészet felé for­dult, bár közben jelentek meg más témájú munkái is. — Ez akkor Szolnokon újdon­ság volt. Chiovini Ferenccel kezd­tem, azután folytattam mások­kal. A Fényes Adolf ^-bibliográfiá­ra vagyok a legbüszkébb, olyan időszakban készült, amikor nem sürgetett a határidő, kedvemre dolgozhattam rajta. — Van valami sajátossága a kép­zőművészekről készülő bibliográfi­áknak? — Minden alkotó egyéniség, másképpen kell a munkásságá­hoz közeledni, akár festő, akár író vagy tudós. Egyes képzőmű­vészeknél például igyekeztem ki­deríteni, hogy a munkáik hol ta­lálhatók. Eltérnek abból a szem­pontból is, hogy egyesek maguk is aprólékosan gyűjtik a róluk szóló dokumentumokat, és van, akit ez nem érdekel. A bibliográ­fusok persze azokat szeretik, akik szinte a kész dokumentáci­ót leteszik az asztalra. — Egyre szebbek, mutatósabbak a bibliográfiák. Mintha már nem csupán munkaeszköznek tekinte­nék őket. — A nyomdatechnika is javult, de van más oka is. Egyre inkább igény, hogy a bibliográfia ne csak adathalmaz legyen, emberileg is hozza közelebb az olvasóhoz azt, akiről szól. így azután gyak­ran kiegészül fotókkal, kritikák­kal és egyéb írásokkal. Bényi László bibliográfiájában például olvasható egy hozzá írt vers is. Amikor arról kérdeztem, hogy melyek a közelebbi tervei, ismét csak zömmel képzőművészek nevei hangzottak el. — A munka sohasem fogy el. Ki kellene egészíteni a Gecse-bib- liográfiát, de legjobban Pólya Ti­bor bibliográfiáját szeretném el­készíteni, ezt még adósságnak érzem. Egy része már megvan, csak még finomítani kellene. Saj­nos utánpótlás nem nagyon van. A fiatal könyvtárosok nem érzik ezt a tevékenységet igazán gazda­ságosnak, azt mondják, sok munkával és kevés elismeréssel jár. Ebben van is igazság, nem minden szerző említi meg a bib­liográfust, akinek a munkáját föl­használja, és ez néha nekem is rosszul esik. Ennek ellenére csi­náljuk, mert tudjuk, hogy hasz­not hajtunk vele. A többes szám nem indokolat­lan, hiszen Bálintné Hegyesi Jú­lia azért nincs egyedül. Rékasy Il­dikó Verseghy-bibliográfiája, Ka­posvári Gyöngyi, Pató Mária és mások munkái ezt mutatják. Bistey András Akár megtakarítás az előfizetőké! ég soha nem választhatott ilyen széles lapkínálatból ennyire kedvező feltételekkel! Most Magyarország népszerű magazinjaira fizethet elő emelkedő kedvezményekkel. akciónkban már egy lap megrendelésénél is 13 % kedvezményben részesül, de ha Ön több kiadványt választ, a kedvezmény mértéke rohamosan nő! Öt vagy annál több lap előfizetése esetén, - ez ekkora választék mellett könnyű feladat - akár az előfizetési díj egyharmadát is megtakaríthatja! Ilyen lehetőség egyszer van egy évezredben. MOST LAPOZZON 2000-REi Az ÖN előfizetési kedvezményei: 1 kiadvány esetén 2 kiadvány esetén 13% 15% 3 kiadvány esetén 4 kiadvány esetén 5 vagy több kiadvány esetén 19% 25% 33% Küldje vissza az előfizetői kupont 1999. november 25-ig vagy hívja a '-ös zöld számot október 25-től november 25-ig munkanapokon 8 és 17 óra között. Az 1999. november 25-ig visszaküldött megrendelés(ek) és a december 10-ig kiadónkba érkezett előfizetési díj(ak) esetében 2000. január hónaptól kézbesítjük a megrendelt lapokat, ha az akció időtartama alatt legalább egy lapra nincs előfizetésük. ELŐFIZETŐI KUPON-L lOSN, új előfizetőként megrendelem az alábbi lapo(ka)t 1 2 3 4 5 A megrendelő r neve: L Nyomtatott betűkkel kérjük kitöltenil iJimiaimillüi Irányítószám: □ □□□ *13%-15%-19%-25%-33% Tvr-hét □ y 262 F j 1 968 Ft 1 923 Ft 1 832 Ft 1 697 Ft 1 516 Ft Kiskegyed □ \ 316 fi 2 015 Ft 1 969 Ft 1 876 Ft 1 737 Ft 1 552 Ft Gyöngy □ Al 40 /t 992 Ft 969 Ft 923 Ft 855 Ft 764 Ft Lakáskultúra □ 1 S74/R 1 456 Ft 1 423 Ft 1 356 Ft 1 256 Ft 1 122 Ft Kiskegyed Konyhája □ iWfi 773 Ft 755 Ft 719 Ft 666 Ft 595 Ft Csók és Könny □ 7W Ft 673 Ft 658 Ft 627 Ft 581 Ft 519 Ft Ügyes □ 1 0OT Ft 877 Ft 857 Ft 816 Ft 756 Ft 675 Ft Tvr Újság □ srauFt 861 Ft 842 Ft 802 Ft 743 Ft 663 Ft Party □ 1 htoVi 1 540 Ft 1 505 Ft 1 434 Ft 1 328 Ft 1 186 Ft Recepttár □ /594 \t 517 Ft 505 Ft 481 Ft 446 Ft 398 Ft Júlia, Romana, Szívhang □ t 868 f\ 2 495 Ft 2 438 Ft 2 323 Ft 2 151 Ft 1 922 Ft Bianca, Tiffany □ A 434 Ft\ 1 248 Ft 1 219 Ft 1 162 Ft 1 076 Ft 961 Ft Az 1999. november 25-jg visszaküldött megrendelés(ek) és a december 10.jg kiadónkba érkezett előfizetési díj(ak) esetében 2000. január hónaptól kézbesítjük a megrendelt lapo(ka)t, ha az akció időtartama alatt legalább egy lapra nincs előfizetésük. A feltüntetett előfizetési díjak belföldi kézbesítés esetére érvényesek. Tájékoztatjuk olvasóinkot, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejlvénypályózalokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználósával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, Axel Springer-Magyarország Kft, Harlequin Mogyororszóg Kft, Petőfi Lop és Könyvkiadó Kft, Népújság Kft, Hungoropress Sajtóterjesztő Kft) előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívjuk figyelmüket. Tájékoztatjuk továbbá olvasóinkat .hogy esetleges kérelmükre töröljük adataikat nyilvántartásunkból. Település: L Út, utca, tér: L Házszám, emelet, ajtó: □□□ □□□ □□ Telefonszám: □□□□□□□□□□a Küldje vissza az előfizetői kupont felbélyegzett borítékban 1999. november 25-ig az alábbi címre: Axel Springer - Budapest Kiadói Kft. Terjesztés 1525 Budapest, Pf.110. Megrendelések, észrevételek: Axel Springer • Budapest Kiadói Kit. 1122 Budapest, Városmajor u. ll.Tel.: 488-5700 Adószám: 10237580-2-41 Főzni nem tudott —mégis elvette Bajzdth András földművescsaládba született 1926 októberében Jászal- sószentgyörgyön, hiszen harminc holdon gazdálkodtak. Szerette a föl­det, szerette a munkát, de hát a téeszesítéskor megszabadították őket az efféle gondoktól, úgyhogy mehetett állást keresni. Talált is az épí­tőiparban, és ügyes kezű lévén átképezték ácsnak, kőművesnek. Nem ivott, de azt elárulhatom róla, akadt egy gyengéje: világéletében — fia­tal korában és most is — nagyon szerette és szereti a hasát. Mindgz csak azért érdemel emlí­tést, mert a későbbiekben, a pár- választásnál is terítékre került az ifjú ember ezen tulajdonsága. Élt ugyanezen településen egy szép kislány: bizonyos Tóth Katalin. Néhány esztendővel fiatalabb volt nála, és az hölgy tizenöt és fél éves lehetett, amikor elkez­dett udvarolni neki. Megfontolt férfi lévén, ez az állapot eltartott vagy négy és fél évig, amikor ha­tározott. Elébe állt szíve válasz­tottjának, és imigyen szólt: — Hallod-e, Kata! Elveszlek! — Elvehetsz, de főzni nem tu­dok. És ugye te szereted a hasad. Kis szünet következett, majd a legény folytatta: — Nem baj, csak szalonna le­gyen. Meg majd megtanulsz... Szóval ennek az a lényege, hogy amikor 1949-ben kimond­ták a holtomiglant-holtodiglant, az ifjú asszony konyhatudomá­nya alagsorban pislákolt. Azóta eltelt ötven esztendő, és köszö­nik, megvannak, jól kijönnek egymással. Hogyne jönnének ki, hiszen Katából mára nemcsak Kata néni lett, hanem a szakács­tudományban is jeleskedik. Re­mekül süt, főz, mindkettőjük örömére. Mert azt még elfelejtet­tem mondani, hogy kettecskén élték, élik életüket, gyerekük nem született. Jobban mondva hármasban, mert gondozzák Ka­ta néni édesapját is. Ügy voltak vele, valahogyan meg kellene ünnepelni ezt az öt­ven együtt töltött évet. Sátrat ve­rettek az udvarra, és rokonok, jó ismerősök, barátok közül meg­hívtak a jeles, hét végi esemény­re vagy százötven embert. Kata néni rájuk parancsolt, senki ne hozzon semmit, ez az ő ünne­pük. Jöttek is helyből, Abonyból, Tiszaföldvárról, a fővárosból, hi­szen a rendezvényt három birka, egy hízó, temérdek tyúk bánta. Akinek porzott a torka, pálinká­val, borral, sörrel, üdítővel olt­hatta szomját. A kitartóbbja reg­gel hatkor kerekedett útra. Azóta rendbe tették a portát, folytatódnak a dolgos köznapok. Hobbijuk a munka, a jószág, a te­hén, a hízó, malac, az aprólék. Van földjük is, Bandi bácsi sze­rint már nem ő, a gép műveli, csi­nálja. Hogy miképpen telt el a két jász embernek a fél évszáza­da? Temérdek munkával. Sajnos azóta az egészségük is hűtlenke- dik, az orvos hetente rájuk néz. Amikor beszélgettünk egymás­sal, Bandi bácsi megsúgta: — Ha fiatal lennék, újra elven­ném, mert nem tévedtem. Rá­adásul a kedvencemet, a bable­vest füstölt csülökkel istenien fő­zi. Mert a hasam most is szere­tem. Kató néni ennyit fűz hozzá: — Jó ember az uram, családsze­rető. Ezért aztán olyan gyorsan elsuhant ez az ötven év, mint egy fohász... D. Szabó Miklós Vellteiné Pócz Ilona alcvarelljeiből nyílt kiállí­tás Szolnokon, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakkö­zépiskola aulájában. A tárlatot Zsolnai László művészettör­ténész nyitotta meg. fotó: mészáros

Next

/
Thumbnails
Contents