Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-29 / 278. szám
8. oldal MEGYEI TÜKÖR 1999. november 29., hétfő Közel a megalakuláshoz A Baloldali Ifjúsági Társulás jogutódja lett, de azt mondják, az elődjétől sok mindenben különbözik. Október elsején létrejött a Fiatal Baloldal nevű szervezet, amelynek most alakulnak a vidéki csoportjai. Megyénkben a szervezést a karcagi Vadai Ágnes fogja össze, aki egyetemista Budapesten, sőt két egyetemre jár. — A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok doktori programjára járok, az ELTE jogi karán pedig másodéves vagyok. — Milyen okok miatt dönt ma úgy egy fiatal lány, hogy tevékeny szerepet vállal baloldali szervezetben? — Számomra ez nem volt nehéz döntés, mindig is baloldali érzelmű voltam. A baloldali ifjúsági szervezetekhez szakmai okok miatt kerültem közel, köz- gazdasági végzettségem miatt kérték a véleményemet a globalizációról. De magam is kerestem a kapcsolatot. — Vannak ilyen irányba mutató családi hagyományai? — Az értékrendben, a gondolkodásmódban igen, bár a szüleim nem politizálnak. A döntést autonóm módon magam hoztam meg. A szüleim támogatnak, hátországot biztosítanak ehhez, de úgy veszem észre, féltenek is egy kicsit. — Milyen funkciót tölt be a Fiatal Baloldalban? — Az országos elnökség tagja vagyok. — Hallottam olyan véleményt, hogy szervezetük, bár a BIT jogutódja, különbözni is akar attól.- Igen, ez egy újfajta ifjúsági politikai szervezet, amelyhez egyének és szervezetek egyaránt csatlakozhatnak. Nyitottak vagyunk minden ifjúsági szervezet előtt, amely az értékrendje alapján hajlandó az együttműködésre. Most például Kézfogás egy új évezredért címmel antifasiszta mozgalmat szervezünk, amely egy hónapig tart programokat. — Úgy tudom, ön a megyei szervezés irányítója. Vannak már helyi eredményeik?- Nemrég kellett volna megalakulnia az első helyi szervezetnek Törökszentmiklóson, de a havazás közbeszólt. A szervezetek kiépítése azonban változatlanul folyik, leghamarabb Törökszentmiklóson várható a létrejötte, de alakulóban vannak Kunszentmártonban, Jász- apátin, Szolnokon és természetesen Karcagon is. Decemberben, vagy legkésőbb a jövő év elején pedig megalakítjuk a megyei csúcsszervet is. B. A. Jó mulatság lesz A szolnoki Paál István Stúdió- színház egyik előadását is meghívták az országos stúdió- és alternatív színházi találkozóra, amely december 1. és 12. között zajlik. A Mi sem vagyunk rosz- szabb fajták színpadra álmodóinak egy másik, a fővárosi Bárka színházban látható előadását is bemutatják Gödöllőn. A szervezők az ország kis színházait, kamaraszínpadjait járva döntötték el, melyik az a tíz, általuk legjobbnak tartott előadás, mely meghívást kap Gödöllőre. A kiválasztottak közé került a szolnoki Paál István Stúdiószínház előadása is. A találkozón zsűri elé kerülő Slavomir Mrozek Mulatság cimú drámájának groteszk táncszínházi átdolgozását néhány hónappal ezelőtt láthatta először a közönség. Bozsik Yvette Táncszínházának vezető táncosai által bemutatott darabot Sárkány Sándor rendezte, az előadás dramaturgja Bérezés László volt. Ők ketten azonban megtalálhatók a találkozóra szintén meghívást kapott Bárka Színházi előadás alkotói között. Ráadásul a józsefvárosiak szintén Mrozek Mulatságát vitték színpadra, méghozzá Bérezés László rendezésében. Sárkány Sándor pedig az előadás díszletit tervezte. Főszerepét a Szigligeti Színház egy régi művésze, Mucsi Zoltán játszsza. T. J. A tények bennünket igazolnak * * I • fi «! I M 1 ! I « » • 111 n '$■; : V M Magyarország Hétfőtől szombatig vezető televíziója Emlékezetes megyeházi koncert A Liszt Ferenc Kamarazenekar a megyeházán. Az együttes és vezetője, Rolla János egyébként éppen a koncert napján vehette át a Széchényi Ferenc Emlékérmei Kovács Tibortól, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától FOTÓ: M. J A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjével folytatódott a III. őszi szolnoki művészeti hetek sorozata a múlt héten. A megyeháza pompás akusztikájú dísztermében a Rolla János vezette együttes egy igen ritkán hallható, szinte ismeretlen és egy komolyzenei sláger műből állította össze a programját. Goldmark Károly a XIX. századi magyar zene külföldön is nagyra tartott képviselője, Liszt Ferenc mellett a legismertebb szerzője. Különösen a Sába királynője című operája aratott világraszóló sikert. Most az első érett művének tartott alkotását, az 1860-ban született B-dúr vonósnégyesét (op. 8.) hallhattuk a kamarazenekarral. Nagy igényű, jelentős alkotás, a középeurópai romantika dallamos, könnyed hangvételű stílusában. Az ihletett alkotás és a mesterségbeli tudás párosulását a záró- tétel fergeteges fúgája bizonyította. A Liszt Ferenc Kamarazenekar előadása erőtől duzzadó, de érzékeny és hajlékony volt - mint ahogy évek hosszú sora óta megszokhattuk. Goldmark műve valóban érdemes arra, hogy ne csak a kottatárakban porosodjon, hanem élettel megtelve a koncertek műsorát gazdagítsa. A szünet után Antonio Vivaldi Négy évszak című hegedűverseny-sorozata következett, melynek szólistája Tibor Kovac, a Bécsi Filharmonikus Zenekar szólamvezetője volt. Az 1725 körül megjelent remekművet már máskor is hallhatta a zenekartól a közönség, de mint a legnagyobb közönségkedvenc darab, most is telt házat vonzott, köztük sok fiatalt is. Ezen az estén egy nagyon romantikus felfogású Négy évszakot hallhattunk, s az összhang sem mindig volt meg a zenekar és a szólista előadásmódja között. A hallgatóságnak nagyon tetszett a darab most is, Tibor Kovac gyönyörű hangú Scarampella hegedűje kiválóan érvényesült. Nekem ez a játékstílus kevésbé tetszik, a barokk zene ennyire végletes előadása nem válik a mű előnyére. Ráadásként Schubert Rémkirály című művének hegedűátiratát játszotta Tibor Kovac. Az őt bemutató néhány soros ismertető minden dicséretét igazolta ez a pár perc, mert szinte hihetetlen dolgokat „művelt” hangszerén. Ezzel a darabbal biztosan versenyt lehet nyerni, mert virtuozitása szinte emberfeletti nehézséggel párosul. Ezeket játszi könnyedséggel oldotta meg. Alig volt olyan pillanat, hogy csak egy húron játszott, miközben a karaktereket megformálta, a belső szólamokat összefüggően megmutatta, a legmagasabb húron az egyébként is igen nehéz üveghangon játszott — a többin pedig nem azon kellett. S még sorolhatnám, mi minden nehézség dacára szinte Ördög- hegedűsként varázsolt előttünk Tibor Kovac. Emlékezetes koncert volt. Denke Gergely Kétszáznyolcvan év a gyerekekért Az intézmény fennállásának 280. évfordulójára készül a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola, amely nyolc éve ismét egyházi iskolaként működik. A 715 diákot oktató iskolában tizenegy évvel ezelőtt bevezették a tehetségfejlesztő programot. Először csak a 7-8. osztályban valósították meg, majd az 5. osztályban is. A program lényege, hogy a diákok képességeit, tehetségét fejleszteni tudják, egyénre szabottan, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv oktatására. A program elismertségét bizonyítja, hogy az iskola tagja az Európai Tehetségfejlesztő Társaságnak, és gyakorlóiskolája a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemnek. Azonban nem csak a tehetségek felfedezése és fejlesztése fontos, hanem az is, hogy felzárkóztassák azokat a gyerekeket, akik hátrányos helyzetűek. Ezeknek a tanulóknak a jelentős része cigány származású. A hátrányok behozása sokszor ott kezdődik, hogy a tanuláshoz szükséges könyveket, eszközöket biztosítani kell. Ez évente mintegy félmillió forintos kiadást jelent. Arra azonban már nincs pénze az intézménynek, hogy a hátrányos helyzetű diákoknak biztosítsák a napközis ellátást is, és a szülők sem tudják kifizetni az étkezési térítési díjat. A 280. évfordulóra az iskola több épületét korszerűsítették az egyházközség támogatásával, illetve pályázatokon nyert 6 és fél millió forinttal. —pé— Aki nem szeret tétlenkedni Épp három zsák kukoricát tolt kiskocsiján Kenderesen hazafelé Balogh Géza, amikor megszólítottuk. Kisunokája, Barbara először csak tisztes távolból, a kukoricazsákok tetejéről figyelt bennünket, majd néhány perc múlva már szóba is állt velünk. — Én Budapesten lakom, csak most a kenderesi pa- páéknál vagyok, mert anya most a három hónapos öcsémmel van otthon. Itt már sok barátom van, és az is jó, hogy a kertbe ki lehet menni, meg papának is segíthetek — mondja egy szuszra a cserfes kislány. Balogh Géza már nyugdíjas, korábban a szövetkezetben dolgozott. Felesége a községi könyvtárban takarítóként dolgozik. Miután kettőjük jövedelme csupán harmincezer forint, s mire kifizetik a víz-, villany-, gázszámlát, alig marad valami, így állattartással próbálják kiegészíteni a családi kasszát. Most is. tizenhét sertés van az ólakban, csak azt nem tudja a gazda, hogyan fogja értékesíteni őket, hiszen a túlsúlyos jószágok nem kellenek senkinek, és hát hiába a garantált ár, ha nem viszik az állatokat. Bár a takarmány egy részét a szövetkezettől kapott háztáji biztositja, a többit azonban ő is veszi, így a földjén nem sok haszon van. A ház körüli kiskertben a családnak megterem a zöldség-gyümölcs, így ezen is tudnak egy kicsit spórolni. Baloghék gyermekei Balogh Géza és unokája, Barbara fotó: b. l. Budapesten és Békésszentandráson laknak, így nem sűrűn találkoznak az unokáikkal, úgyhogy a nagyapa most nagyon boldog, hogy itt van náluk Barbara. de Hozza magával ezt a hirdetést bankfiókunkba, és 1,01% kamatkedvezménnyel igényelhet ABN AMRO Személyi kölcsönt! Ajánlatunk 1999. december 22-éig érvényes. A Bank a kölcsönt a hitelelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutatóról a Bankvonalon (06 40 444 444) és a fiókjainkban érdeklődhet. 27,99% ABNAMRQ Bank Napról napra többet nyújt