Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-27 / 277. szám
1999. november 27., szombat Megyei Körkép 3. oldal Idegenforgalmi adó Mezőtúron Leépíteni már nem lehet Az első háromnegyed éves költségvetési mérleg időarányos képet mutat Mezőtúron, ám az év végéig várhatóan romlik annak egyensúlya — hangzott el többek között a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, ahol megtárgyalták a 2000. év büdzséjének koncepcióját is. Ennek legfőbb jellemzője, hogy minimális lesz jövőre a fejlesztésre fordítható összeg. Először az első kilenc hónap költségvetésének teljesítéséről szóló beszámoló került a képviselők elé. Ebből kitűnt, bár most időarányosnak tűnik a bevételi és a kiadási oldal állapota, ám az év végére előre jelezhető állapot már nem ilyen kedvező. Több bevétel is várhatóan kimarad, hiszen például a Titász-részvénye- ket sem sikerült értékesiteni, annak tartósan alacsony árfolyama miatt. Az már az év elején látszott, hogy az intézmények nem tudnak kijönni a számukra biztosított összegből. A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy náluk mintegy 22 millió forint hiánnyal kell számolni, amit tovább növel majd csaknem ötmillió forintos normatíva-visszafizetési kötelezettség. A jövő évről szólva elhangzott, hogy a tervezetben sok a bizonytalansági tényező, hiszen teljes mértékben még nem ismertek a kormányzati szándékok. Az biztos, hogy nagyon kevés jut majd fejlesztésre, felújításra. Új elemként már a koncepcióba is beillesztettek egy összeget, amit pályázati önerőként lehet majd felhasználni. A több mint 85 millió forintos tervezett hiány mellett a legfőbb cél a város és intézményei működőképességének megőrzése. Bár az önkormányzat korábban hozott egy határozatot, hogy az intézményeknél ötszázalékos létszámleépítést kell végrehajtani, a vizsgálatok bebizonyították, hogy ez majdnem lehetetlen. Ugyanis több helyen már most is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért ezt az intézkedést visszavonták. Új adónemet vezetnek be jövő januárjától, az idegenforgalmi adót. A javaslat indoklásában elhangzott, erre azért is szükség van, mivel volt olyan pályázat, amelyen azért nem nyerhetett a város, mivel az a közteher eddig nem volt Mezőtúron. Mértéke személyenként és vendégéjszakánként 100, illetve üdülésre szolgáló ingatlanok esetében 1000-2000 forint között lesz, az épület alapterületétől függően. gg „Mackó” az útszélen (Folytatás az 1. oldalról) Arra a kérdésre, hogy a páncél- szekrény tartalmához — kevesebb mint 200 ezer forinthoz — milyen eszközök segítségével tudtak hozzájutni, úgy tűnik, szintén sikerült a választ megtalálni. A kunszenti kapitányságra ugyanis egy betörésről érkezett bejelentés, amelyet épp a kérdéses időpontban, csütörtök éjjel követtek el ismeretlen tettesek Cserkeszőlőn. Nem valószínű, hogy csak a véletlen műve az, hogy a feltört műhelyből olyan szerszámok tűntek el, amelyek alkalmasak lehetnek például egy széf kinyitására is. A tettesek felkutatására a Szarvasi Rendőrkapitányság indított eljárást. H. Gy. Eremeső szakácsoknak (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki Törjék Attila aranyérmet szerzett, és bemutatója napján „A nap legjobbja” címet is elnyerte. Zoboki Zoltán (mindketten a Nestlé Hungária színeiben indultak) bronzéremmel tért haza a versenyről. A Tisza Szálló versenyzője, Bakó József is bronzérmet szerzett munkájával. Bihari Imre a Galéria étteremből szintén bronzérmes lett, Honti Péter, a Hozam Klub versenyzője pedig diplomát kapott. A szolnoki versenyzők elsősorban megyénk és az Alföld jellegzetes nyersanyagait — harcsa, fogas, őz, fácán, bárány — használták fel a tálak, a menüsorok elkészítésekor. A verseny előtt az ország neves szállodáiban, éttermeiben tréningeztek. A nemzetközi Az aranyérmes Törjék Attila FOTÓ: M J megmérettetésen a munkák megítélésénél elsősorban a látványnak, a színvilágnak, az ötletességnek volt jelentősége. Hagyományos Katalin-napját rendezte meg tegnap a szolnoki Varga Katalin Gimnázium az Olajbányász-sportcsarnokban. A Katalinok köszöntése után diák-tanár focimeccs következett, majd elmés, játékos vetélkedó'k után este diszkóval zárult a rendezvény. fotó: cs. i. / Otthonkeresőben Arokszállás Jászárokszállás nyolc és fél ezer lakosából majd minden negyedik hatvan év felett élő idős ember. A múlt évi önkormányzati választások alkalmával számos képviselőjelölt programjában szerepelt, hogy megpróbálja elősegíteni egy városi szociális otthon létrehozását. Gergely Zoltán polgármester elmondta, jelenleg vizsgálják az országban működő bentlakásos otthonok működését, működtetését. Bár az otthon létrehozásának szükségszerűségét nem kérdőjelezi meg senki, a város pénzügyi keretei nem teszik lehetővé, hogy tisztán önkormányzati finanszírozású otthont hozzanak létre. Nemrégiben megjelent egy vállalkozás a városban azzal az ötlettel, hogy létrehozna egy ilyen bentlakásos intézményt Árokszálláson. Az önkormányzatnak át kellett volna adnia az általános iskola egyik — Lehel úti — épületét, melynek fejében a befektető egyrészt vállalta volna, hogy egy régebbi iskolaépületet felújít. Ide költözhettek volna korábbi épületükből a tanárok és nebulóik. Másrészt a Lehel úti épületet átalakították volna egy szociális otthon követelményeinek megfelelően. A terv kivitelezhetőnek tűnt, csakhogy kiderült, a vállalkozásnak nincs akkora tőkéje, hogy mindezt végre is tudná hajtani. Az árokszállásiak figyelik a jászdózsai „Erdős” Otthon létrejöttét, megalakulásának hogyanját is — tette hozzá a polgármester -, hogy példájukból merítve városukban is létrejöhessen az új intézmény. Egyelőre azonban csak a lehetőségek fölmérésénél tartanak. bcs Női egészség—családi egészség Talán sokakat meglep, hogy már az egészségnek is „neme” van. Pedig teljesen logikus, ha figyelembe vesszük a férfiak és a nők közötti hormonális, biológiai és pszichés különbségeket, illetve eltérő pozícióikat a társadalmi szereprendszerben. A női egészség egyben a család egészségét is jelenti — hangsúlyozza a SOTE Magatartás-tudományi Intézet „Jobb egészséget a nőknek” elnevezésű nemzeti egészségmegőrző programja, mely a 14-24 éves nők egészségmegtartásának pozitív irányban történő változtatását tűzi ki célul. A magatartás-tudományi intézet alapítványi támogatásokkal indította el programját, az országban egyelőre három településen: budapesti, szombathelyi és szolnoki iskolákban. Az első szakasznál, az úgynevezett modellprogramnál tartanak, mely a tanév végével zárul. Szolnokon három oktatási intézmény vállalta a program bevezetésével járó pluszmunkát. A Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola, a Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Dr. Csoboth Csilla orvos, a program vezetője elmondta, Szolnokra egyrészt azért esett a választásuk, mert a „diákanyag” rendkívül heterogén, ami a kutatás szempontjából kedvező, másrészt a megelőző, felmérések alkalmával nagyon szívesen fogadták a kutatócsoport tagjait a városban. Az egészségmegőrző program keretében kiemelten foglalkoznak a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a depresszió, a dohányzás, a táplálkozási és étkezési kultúra, a szorongás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás kérdéseivel. Csoboth doktornő többször is hangsúlyozta, az embert egésznek tekintik, a fizikum és a pszichikum szerves egységének, s erre - mintegy rendező elvre — épül a program valamennyi eleme. Abban is különbözik az a modell az előzőektől, hogy nem egyértelműen tilt (ne dohányozz, ne igyál stb.), hanem azokat a készségeket igyekszik a diákokban kifejleszteni, melyek birtokában nemet tudnak mondani a káros serkentőszerekre. A témakörök összeállításában természetesen előzetesen kikérték a diákok véleményét, a megvalósításba pedig ugyancsak aktívan bevonták őket a pedagógusok és a védőnők mellett. Ugyanakkor tág mozgásteret hagytak az egyes oktatási intézményeknek, hogy saját arculatukhoz formálhassák a modellt. Az első negyedév után megállapítható, hogy Szolnokon kedvező a program fogadtatása. Ami természetesen nem egyszeri, hanem egy folyamat elindítója. A jövőben az ország legtöbb iskolájába szeretnének eljutni vele, beleértve a felsőoktatási intézményeket is. J. Zs. Pénzre várnak Közel tízmillió forint támogatást kapott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a szolnoki Alcsi-Holt-Tiszáért Alapítvány. A pénz égetően fontos, hiszen jelentős vízkárt kell(ene) elhárítani belőle. Amint azt Kovács Gyuláné dr.-\.ó\, az alapítvány kuratóriumának elnökétől megtudtuk, a testület a csütörtöki ülésén arról határozott, hogy a pontosan 9,6 milliós FVM-támogatást az evezőspálya elejénél történt 100-120 méteres, kezdeti stádiumban levő partszakadás elhárítására fordítják. Csakhogy a pénz ehhez igen kevés, mert a munka pályáztatásánál kiderült, legkevesebb 18,5 millió forintért vállalja egy cég a helyreállítást. Ráadásul a támogatás csak akkor támogatás, ha a közhasznú testület is hozzátesz hatmillió forintos önerőt. Ez a legnagyobb feladat számukra, de az önkormányzat nem azért hozta létre az alapítványt 1994-ben, hogy ne segítsen rajta. Most is hajlandó négymillió forintot adni —jelentette be Fodor György alpolgármester. Azonban még ez is kevés a munkákhoz, ezért az alapítvány további segítséget vár a vízügytől, a Holt-Tisza állami kezelőjétől. Kovács Gyuláné dr. lapunknak azt mondta, a vízügy hétfőn ad végleges választ, hogy megadja-e a támogatást. ta Hitelcsapdában A finanszírozás csapdái címmel tartott tegnap előadást Závecz Ferenc, a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem pénzügyi tanszékének tanára a Klub Szolnok összejövetelén. A hallgatóságnak konkrét példák felhasználásával mutatta be a ma előforduló olyan gondokat, melyek mind a vállalkozások, mind a hitelezők szempontjából tipikusnak tekinthetők. Elsőként egy olyan vállalkozásról szólt, melynek pénzügyi mozgásainak négyötöde nem mutatkozott a könyvelésben, így mikor a céget a tulajdonos értékesíteni akarta, a számítások a vállalkozás értékét mindössze alig 240 ezer forintban határozták meg. Pedig a tulajdonos úgy gondolta, cége 50 milliót is ér. Az előadó megjegyezte, hogy az említett vállalkozás a textiliparban tevékenykedett, ahol jellemzően előfordul a bevételek és a költségek egy részének is az eltitkolása. Egy másik kereskedő évről évre duplázta bevételét, de ördögi körbe lépett, miután a már meglévő hiteleit újabb hitelekkel próbálta betömni. Ennél az előremenekülő, állandóan beruházó cégnél jobb adóst nem lehet találni, azonban bármilyen változatú modellezést is végeztek, az eredmény - egy-két év eltéréssel - mindig a csődöt mutatta. E. Z. Az alpolgármester a körgyűrűre szavazna Jászberény fejlődése idén is töretlen volt, ezzel együtt az önkormányzati testület hozott helytelen döntéseket pénzek felhasználásáról. Ha a városatyák pontosabb és teljesebb információ birtokában vannak, több esetben talán másként határoztak volna — így foglalhatók össze azok a gondolatok, melyeket Tamás Zoltán, Jászberény alpolgármestere tett közzé csütörtök este tartott lakossági fórumán. Mint az alpolgármester mondta, látványos fejlesztés a városban az Erzsébet Kórház új szárnyának építése és a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztése, melyhez a cél- és címzett támogatásokon túl az önkormányzat jelentős mértékben hozzájárult. Mégis számos olyan fejlesztést is megszavaztak, melyre nem volt szükség. Ilyennek nevezte a városháza nagytermének 25 millióba kerülő felújítását, ami nem érte el célját. Másról szólva Tamás Zoltán elmondta: az önkormányzati testület úgy döntött 22 millió forint felhasználásáról, hogy azt megelőzően félreinformálták a képviselőket. Ekkora összeget szavaztak meg ugyanis a városi Zagyvagát jobb parti védművének megerősítésére, de felvetődött, hogy a folyó másik partján is működik egy vállalkozás, és tanyák is vannak, melyeket szintén meg kellene védeni. Tamás Zoltán kiemelte, a polgármester úgy tájékoztatta a képviselőket, hogy a vállalkozásnak nem adták meg a végleges működési engedélyt, így a bal parti szakaszt nem kell megerősíteni. Az alpolgármester rámutatott, ez félretájékoztatásnak bizonyult. Ennek tükrében a városnak újabb milliókatkell fordítani a megerősítésre. Az egyre több vitát kiváltó hűtőgépgyári tehermentesítő útról szólva kiemelte: miután az Elect- rolux-Lehel Hűtőgépgyár Kft. vezetése többször közzétette a sajtóban, hogy nincs közvetlen szüksége a tehermentesítő útra, javarészt okafogyottá vált a több száz millióba kerülő tehermentesítő út megépítése. Mint mondta, a város közlekedési helyzetében igazi megoldást a Jászberényt megkerülő körgyűrű jelentené. Ennek megépítése — közel ötmilliárd forintba kerülne — azonban túlmutat a város lehetőségein, kormányzati, regionális, megyei szinten kell megoldani. Tamás Zoltán szerint a megye nem hagyná magára Jászberényt a kérdés megoldásában, de ehhez a polgármesternek és az országgyűlési képviselőknek másként kellene hozzáállniuk a megye vezetéséhez, közgyűléséhez — fogalmazott. Tamás Zoltán úgy vélte, a Pont Egyesület által rendelt forgalomszámlálás szintén arról tanúskodik, hogy a tehermentesítő utat a városba Hatvan felől naponta érkező 350-400 kamion alig öt-hét százaléka venné igénybe. Végül hozzátette: — A polgármester hibát követ el, ha a város kasszájába közel négyszázmillió forintot befizető hűtőgépgyár ellenében akar végrehajtani valamit. Ez már nem a város érdeke — hangsúlyozta az alpolgármester. B. Cs. Az újszászi Kastély Otthon művészeti műhelyének kiállítása nyűt tegnap a szolnoki Paál István Stúdiószínházban. A tárlat anyaga december 3-ig tekinthető meg. FOTÓ: CS. I.
