Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-24 / 274. szám

1999. november 24., szerda Hazai Tükör 5. oldal Státusjog: a kormány ellenzi Csapody indítványát Megváltoztak a szándékok? A kormány azt szeretné, ha Csapody Miklós (MDF) vissza­vonná önálló képviselői indítvá­nyát, amelyben a honatya azt ja­vasolja az Országgyűlésnek, hogy kérje fel a kormányt a stá­tusjog szabályainak kidolgozásá­ra. Donáth László (MSZP) sze­rint nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány politikai szándékai megváltoztak a magyar-magyar csúcs óta.- Arra nem is merek gondolni, hogy a kormány a Magyar Ál­landó Értekezleten tett szándék- nyilatkozatát megbánta volna, és nem akarná teljesíteni az ott vállalt kötelezettséget - nyilat­kozta lapunknak Csapody Mik­lós parlamenti képviselő. Az MDF-es politikus az Országgyű­lés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülése után nyilatkozott, ahol a testüle­ti tagok támogatták a külföldön élő magyarok jogállásáról szóló törvény meghozatalát felvető in­dítványát, de a kormány képvi­selője ellenezte azt. Csapody Miklós szerint - aki meglepő­dött a kormányzat elutasító vá­laszán - a Fideszt az bánthatja, hogy egy MDF-es képviselőnek jutott eszébe a határainkon túl élő magyar nemzetiségű polgá­roknak juttatandó különleges jogi státus kidolgozása. Az MDF-es politikusnak nem áll szándékában visszavonni in­dítványát, mert mint kifejtette, nem lát garanciát a kormány el­tökéltségére. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képvise­lője az emberi jogi bizottság előtt nem kívánta részletekbe menően kifejteni, hogy a kor­mány miért nem támogatja Csapody lépését, a hozzá inté­zett kérdésekre adott szűkszavú válaszokból azonban úgy érző­dött, a kormány idő- és egyéb korlátok nélkül óhajtja kidol­gozni a magyar nemzethez tar­tozók különleges státusát bizto­sító törvényt. H. M. Református reformok A Magyarországi Református Egyház soron következő zsinati ülésén a belső működést szabá­lyozó törvények megújítása, ki­egészítése kerül napirendre. A csütörtökön kezdődő kétna­pos zsinati ülésen megvitatják az egyházi törvénykezésről szó­ló javaslatot, amely a belső bíró­sági intézkedéseknek adna egy­séges alapot - tudtuk meg Merétey Sándor zsinati taná­csostól. Egyházi bíróság tárgyal­ja például azokat a fegyelmi ügyeket, amelyek a lelkészi munka hiányosságai, vagy vala­mely szolgálat elmulasztása nyomán kerülnek e fórum elé. Terítékre kerül még az egyhá­zi szeretetszolgálatról szóló tör­vény, amely ezen tevékenység alapjául szolgál. Megtudtuk: a reformátusok a hagyományos presbitériumi rendszerhez ha­sonló, a jelenleginél kevésbé központosított egyházat kíván­nak létrehozni. A lelkészképesí­tés terén az azonos képzési for­mák vizsga- és tanrendjét kíván­ják egységesíteni, hogy ennek következtében főiskoláik és egyetemeik közt nagyobb le­gyen az „átjárhatóság”. Megvitatják ezenkívül az in­gatlanügyek rendezéséről szóló beszámolót is. A budakeszi lel­kipásztor ezzel kapcsolatban ki­jelentette: örülnek, hogy jövőre 1 milliárd forinttal több jut az egyházaknak; mint az idén; Szalóky Eszter Drogkóstoló diákok A ’90-es évek második felében nőtt a magyarországi középisko­lások vonzalma a szenvedély­szerek iránt. Magyarország mostanra a tiltott drogok hasz­nálatában is az európai közép­mezőnybe került, ahová eddig csak a dohányzás, az alkohol és a legális drogok fogyasztása alapján tartozott. Ezt állapította meg az a kuta­tás, amelyet a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem Viselkedéskutató Intézete vég­zett első- és másodéves középis­kolások körében. A felmérés szerint ezeknek a kisdiákoknak 28,8 százaléka fogyasztott már életében legalább egyszer vala­milyen visszaélésre alkalmas szert, 17,3 százalékuk biztosan droghasználati céllal. A valamilyen drogot kipróbá­lok aránya az évtized közepétől az évtized végéig csaknem meg­duplázódott. Napjainkra jel­lemzővé vált, hogy a „kíván­csiak” többféle droggal ismer­kednek. Terjed a marihuána és a nyugtatok használata, sokan a gyógyszereket alkohollal fo­gyasztják, és nem csökkent je­lentősen a szipuzás sem. Meg­ugrott az extasyt, az LSD-t és az amfetaminokat kedvelők aránya, és ma már kimutatható az ópiátszármazékok - a hero­in, a kokain és a crack - iránti érdeklődés is a 14-16 évesek soraiban. Jönnek a régiók, maradnak a megyék Nem vesztik el önállóságukat a megyék azzal, hogy - európai uniós elvárásra - hét régióra tagolódik az ország. Mint megtud­tuk, a régiók élén álló fejlesztési tanácsok dolga elsősorban az uniós pénzek célszerű elosztása lesz. A parlament 1997-ben hagyta jóvá a mintegy 150 oldalas te­rületfejlesztési koncepciót, benne az általában három me­gyét egybefogó körzetek kiala­kításának szükségességét - mondta érdeklődésünkre Orrnosi Viktor, az Országos Te­rületfejlesztési Központ fő­igazgató-helyettese. A körzet­határokról a megyék bevonásá­val folytatott vita mára eldőlt, ám- hogy mely városokat ne­vezzék ki egy-egy régió köz­pontjává, arról a hét Regioná­lis Fejlesztési Tanács, illetve vi­tás esetekben maga a kormány határoz majd. Az észak-magyarországi régi­óhoz Nógrád, Heves és Bor­sod, az észak-alföldihez Jász- Nagykun, Hajdú és Szabolcs- Szatmár megye tartozik majd Miskolc, illetve Debrecen köz­ponttal. A dél-alföldi körzet szegedi központtal Csongrá- dot, Békést és Bács-Kiskunt, a közép-magyarországi Budapes­tet és Pest megyét foglalná ma­gába fővárosi központtal, míg a közép-dunántúli körzethez Veszprém, Komárom és Fejér megyét sorolnák. A központ Tatabányán lenne. A dél-du­nántúli régió Tolnát, Somogyot és Baranyát vonná egybe, köz­pontja Pécs lehetne, a nyugat­dunántúli pedig Zala, Győr­Moson-Sopron és Vas megye területfejlesztési ügyeit kezel­né, várhatóan zalaegerszegi központtal. Orrnosi Viktor elmondta: a Regionális Fejlesztési Taná­csok tagjai az érintett megyék közgyűléseinek elnökeiből, a megyei jogú városok polgár- mestereiből, kilenc minisztéri­um egy-egy képviselőjéből, il­letve megyénként egy-egy kis­térségi képviselőből kerülnek ki. Elnöküket, alelnöküket ma­guk választják. Minden testü­let mögött egy-egy Fejlesztési Ügynökség áll majd. Orrnosi hangsúlyozta: a ré- giójc, illetve a fejlesztési taná­csok közigazgatási feladatokat nem látnak el, így nem veszé­lyeztetik a megyék önállósá­gát. Takács Mariann Földben pihen a jövő évi kenyérnek való Zsebszerződések a gyomok között? A gyonnnentesítési program keretében eddig mintegy 300 ezer hektár gazos területet mértek fel, ennek egyharmadán, 100 ezer hektáron a gazdák már elvégezték a gyomtalanítást - számolt be lapunknak Tamás Károly, az agrártárca közigazgatási államtit­kára. A program végrehajtása során gondot okoz, hogy sok esetben nem ismert az elhanyagolt földek gazdája, használója. Az államtitkár szerint a tulajdono­sok felkutatása során nem ki­zárt, hogy „a gyomok között” zsebszerződésekre bukkannak majd. A betakarítási és vetési mun­kákról szólva elmondta: a kuko­ricatermesztőknek az idén nem lehet okuk a panaszra, mivel hektáronként átlagosan 6,3 ton­na jó minőségű tengerit arathat­tak. A tárolókba eddig beszállí­tott termés mennyisége megha­ladja a 6,5 millió tonnát. Cukor­répából 2,75 milüó tonnát taka­rítottak be a gazdálkodók. A hektáronkénti hozamok 42,9 tonna körül várhatók. A napra­forgó-termesztőknek veszteség­gel kell számolniuk: a természeti csapások miatt a hozamok hek­táronként 600 és 3000 kilo­gramm között mozognak, ton­nánként 45-46 ezer forintért lehet értékesíteni a terményt. Az agrártárca szakemberei­nek határszemléje szerint a téli­esre fordult időjárás beköszönté- ig befejeződött az őszi káposzta- repce, a rozs és a triticale vetése. Őszi árpából 154,7 ezer hektá­ron került földbe a mag. Őszi bú­zából a tervezett vetésterület 94 százalékán, 1 milüó 14 ezer hek­táron sikerült elvetni a jövő évi kenyérnek valót. Az ország déli térségéből Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből mezeipocok-, illetve hörcsögká­rokat jeleztek a minisztérium il­letékeseinek a gazdák, (újvári) November 3Ö-án leköszönhet az újjáépítési bizottság * Uj otthonban a vízkárosultak A tavaszi, nyári ár- és belvízkárok valamennyi megyénket érintet­ték. A védekezés, a helyreállítás és az újjáépítés összehangolására létrehozott tárcaközi bizottság tegnap tartotta utolsó ülését. Bakondi György, a testület el­nöke a számvetést követő saj­tótájékoztatón bejelentette: csapatuk november 30-án fel­oszlik, minthogy teljesítette a kormányprogramban megsza­bott kötelezettségét. A helyre- állítási munkálatokról decem­ber 2-án fotódokumentum-kiál- lítás nyílik Budapesten, a Du­na Palotában. A rendkívüli időjárás 1700 településünkön okozott káro­kat. A több százezer embert érintő természeti csapás követ­keztében mintegy 100 milliárd forint összegű anyagi veszteség keletkezett. Az állami, az ön- kormányzati, a civil szerveze­tek és a társadalom példás ösz- szefogásának köszönhetően a telet immár csaknem minden­ki a saját otthonában töltheti. A hajléktalanná vált 4400 ál­lampolgár közül 150-en nem költöztek haza. Ez utóbbiak ja­varészt olyan idős emberek, akik inkább szociális otthoni elhelyezést kértek. A többiek tavaszig rokonaiknál laknak, és csak azután építkeznek. Mindent egybevetve 21 milli­árd forintot fordított a kor­mányzat a helyreállításra. A mezőgazdasági károk kompen­zációjára 3,2 milliárd forintot utaltak át a gazdáknak. Az álla­mi utak, hidak és vízművek rendbehozatala 5,7 milliárdot emésztett fel. Az önkormányza­ti utakban, hidakban esett károk felét, azaz 3 milüárdot vállalta a büdzsé. A költségve­tés térítette meg az önkormány­zatoknak a védekezésre fordí­tott 1,7 milliárd forintot. A kor­mány állta a szociális, az okta­tási és közigazgatási intézmé­nyek renoválásának 2,8 milliár­dos kiadását is. A magánházak­ban élők gondját 4,7 milliárd forinttal enyhítették, (cs. b. j.) Eredmény nélkül. A szakszer­vezetek szerint eredménytelenül zárult a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) keddi ülése, ame­lyen a bérkövetelésekről és a kol­lektív szerződés módositásáról tárgyaltak a MÁV képviselőivel. A szakszervezeti követelések ke­zelhetetlenül sokfélék és figyel­men kívül hagyják a lehetősége­ket - közölte a MÁV Rt. kedden a VÉT ülését követően. A Vas­utasok Szakszervezete (VSZ) 22,9 százalékos, a mozdonyveze­tők pedig 18,9 százalékos átlag­kereset-növekedést követelnek. Sikertelen párbeszéd. Az MSZP kivételével a parlamenti pártok távolmaradtak a Civil Fó­rum kedden Budapesten megren­dezett találkozójától. A Civil Fó­rumnak, Magyarország legna­gyobb nem kormányzati társadal­mi koordinációjának a vezetője, Hanti Vilmos elmondta: az első alkalommal megrendezett és ha­gyományteremtő havi fórum cél­ja, hogy elősegítse a társadalmi szervezetek és a parlamenti pár­tok közötti párbeszédet. Kisgazda igen. A Független Kisgazdapárt tisztában van koa­líciós helyzetéből fakadó kötele­zettségeivel, és akkor is megsza­vazza a jövő évi költségvetést, ha csak részben szerepelnek benne a kért pluszforrások - nyilatkozta kedden Csúcs Lász­ló frakcióvezető-helyettes, a gaz­dasági munkacsoport vezetője. Csökkenés. Magyarországon 4600-ról 3200-ra csökkent az ön- gyilkosságok száma évente, de ez az adat is magasnak számít - kö­zölte Rihmer Zoltán, az Ország- gyűlés egészségügyi és szociális bizottsága ellenőrzési albizottsá­gának keddi budapesti ülésén. Lelkipásztori szolgálat. A ci­gányok részére nyújtott lelki­pásztori szolgálat további erősí­téséről kezdődött kedden kétna­pos konferencia a katolikus egy­ház; szervezésében papok, peda­gógusok, szociális munkások részvételével. Lankó József, a pécsi egyházmegye cigányfelelő­se elmondta: az egyház számára a cigánykérdés egyfajta kihívást jelent, a felebaráti szeretet pa­rancsát követve szerte az ország­ban több plébánia is foglalkozik a cigány fiatalok szociális gond­jainak enyhítésével. Csökkenő támogatás? Az Or­szággyűlés idegenforgalmi bizott­sága keddi ülésén általános felhá­borodást keltett, hogy a PM képvi­selője támogatta azt a módosító indítványt, amely a jelenlegi 2,5 milliárd forintról 1,5 milliárd fo­rintra csökkentené a kibocsátható üdülési csekkek összértékének fel­ső határát. Mind a kormányzati, mind az ellenzéki honatyák eluta­sították az érvelést, hogy az adó­mentesen kiadható üdülési csek­kek olyan adókiesést okoznak, amelyet így kell kompenzálni. Lezárult a pályázat A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma 78 magyar- országi és 11 határon túli mű­vész köztéri képző- és iparmű­vészeti alkotását találta támo­gatásra méltónak a millen­nium alkalmából kiírt pályá­zatra jelentkezők közül - kö­zölte tegnap az NKÖM politi­kai államtitkára. Várhegyi Atti­la elmondta: a 100 millió fo­rintos keretösszegre összesen 134 hazai, zömében önkor­mányzati, továbbá 36 határon túli pályázat érkezett. A legna­gyobb elnyerhető összeg 5 millió forint, a legkisebb 100 ezer forint volt. A támo­gatás mértéke nem haladhatja meg a mű elkészítési költsége­inek 50 százalékát. Hasonló pályázatot a múlt század végi millenniumra írt ki az akkori kormányzat. A múlt századi millenniumi szobrok már renoválásra szorulnak Nehéz leleplezni a feketén tévézőket Egy médiakutató cég felmérése szerint Magyarországon 3,6 millió háztartásban üzemeltetnek tévékészüléket. Mindössze 200 ezer olyan családról szereztek tudomást, akiknek otthonából hiányzik ko­runk eme legelterjedtebb vívmánya. A vállalkozásoknál és közintéz­ményekben működő készülékek számáról felmérések nem készültek, ugyanakkor a Magyar Posta adatai szerint mindössze 2,7 millióra te­hető a legális tévéüzemeltetők tábora. A televízió üzemben tartási díja jelenleg 640 forint havonta. Be­szedése a Magyar Posta felada­ta, míg a feketén tévézők lelep­lezését a települési önkormány­zatokra bízták. Az ellenőrzések­nek az szab gátat, hogy a telepü­lési önkormányzatok helyi adókkal foglalkozó munkatársa­it senki sem köteles az otthoná­ba beengedni, így sok önkor­mányzat meg sem próbálkozik a lehetetlennel. Az adatvédelmi biztos ez ügyben már többször is kifejtette véleményét. Szerin­te a magánlakás sérthetetlensé­géhez fűződő jog aránytalan és alkotmányellenes korlátozását jelentené, ha kötelező volna beengedni az önkormányzati el­lenőröket. Miután ezt a díjat 1998-tól adójelleggel kell fizetnünk, az APÈH feladatává tették, hogy nyilatkoztassa meg az adózó polgárokat: üzemeltetnek-e tele­víziót. Adataik szerint 1998-ban 2,1 millióan válaszoltak igennel. Szarka Imrétől, a Magyar Pos­ta illetékes osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy jelenleg 1,95 millióan fizetik az országban a tv-üzembentartási díjat. Ebből 10 ezer a vállalkozások, illetve a közintézmények száma. Fizeté­si mentességet 720 ezren kap­tak. A tévéüzemeltetési díjakból az idén 15 milliárd forintos be­vétel származott, amely a köz- szolgálati televíziózás és rádió­zás anyagi bázisa. A Magyar Posta elszámolóközpontja meg­kapta az adóhatóságtól a beval­lásokban szereplő adatokat, de a nevek és címek „összefuttatá- sa” a posta sajátos kódrendsze­rével igen nehézkesen megy, sok ugyanis a hibás név és lakó­hely. Szarka Imre szerint a tava­lyi jogszabályi szigorítások nyo­mán - a reményekkel ellentét­ben - nem jelentkeztek tömege­sen a televízió-üzembentartók, hogy eleget tehessenek fizetési kötelezettségüknek. (németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents