Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

1999. november 18., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Kétmilliárd forint a téli úttisztításra Lehullott az első hó Vitathatatlanul beköszöntött a tél: tegnap az ország szinte minden pontján hullott egy kis hó. A mete­orológus szerint a következő 4-5 napon marad ez a ködös, boron- gós, latyakos idő, de nem valószí­nű, hogy „befagy” a közlekedés. A megyei közútkezelő társaságok mindenesetre felkészülten várják az igazi, kemény telet is. Aigner Szilárd szerint nem lehet százszázalékos képet adni hetek­re, hónapokra előre, az előrejel­zések csupán néhány napra meg­bízhatóak. Hét végéig marad a tegnapihoz hasonló időjárás. Ez 0 Celsius-fok körüli átlaghőmér­sékletet, gyakori enyhe havazást, havas esőt és ködöt jelent. Aigner úgy véli: a síléceket még korai elő­venni, a hó a hegyekben sem ma­rad meg. Egyelőre nem kell hó­akadályokra számítani, csak egy kicsit csúszósabb utakra. Az országban 30 ezer kilomé­ternyi állami tulajdonú és 100 ezer kilométernyi önkormányza­ti közút kanyarog. A forgalom 70 százaléka az állami közutak­ra összpontosul. Mint azt Tímár József, az Állami Közúti Műsza­ki és Információs Kht. műszaki igazgatója elmondta, 1999-ben útfenntartási és fejlesztési célok­ra 76 milliárd forintot kaptak. Kifejezetten téli munkálatokra úgy 2 milliárd forinttal számol­nak, nem feltételezve, hogy is­mét áradások lesznek. 520 só­szóró autó, 540 tehergépkocsi és 202 hómaró, síkosság­mentesítő jármű áll rendelkezé­sükre. Az önkormányzati uta­kért maguk a helyi önkormány­zatok a felelősek, s arról, hogy mennyi pénzt költenek a téli szezonra, maguk döntenek - mondotta a szakember. (szalóky) Átalakuló szövetkezetek Ami mindenkié, az senkié sem - idézte a minap a régi mondást egy részvénytársasággá frissen átalakult mezőgazdasági terme­lőszövetkezet elnöke. Az idén ed­dig több mint 20 szövetkezet ala­kult át gazdasági társasággá. A MOSZ adatai szerint jelenleg 1700-1800 mezőgazdasági szö­vetkezet létezik Magyarorszá­gon. Ezek közül azonban csak mintegy 1300 működik tényle­gesen. Az idén átalakultakkal együtt az 1990-es évek elejétől összesen száz szövetkezet tagjai döntöttek úgy, hogy a jövőben vagyonukat gazdasági társasági formában kívánják működtetni. Filipsz László, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ)'titkára szeririt ennél1 sokkal több szövetkezet eseté­ben vetődött fel az ötlet, hogy a jövőben gazdasági társaságként működjön. Tapasztalatai sze­rint azonban azok a taggyűlé­sek, amelyek e kérdés eldönté­sét napirendre tűzték, túlnyo­mórészt mégis az átalakulás el­len határoztak. A MOSZ titkára úgy látja, hogy a szövetkezetek vezetői gyakran azért szeretnék a társa­sági forma megváltoztatását, mert megítélésük szerint gazda­sági társaságként - általában a részvénytársasági formát vá­lasztják - könnyebb a döntések meghozatala. A szövetkezetek egy tag-egy szavazat elvével szemben a részvénytársaságok­ban mindenki a tulajdoni há­nyadával arányos szavazattal rendelkezik'. Nehéz az örökbefogadás A gyermekvédelmi törvény életbe lépése óta sem lett könnyebb az állami intézményekben gondo­zott csecsemők örökbefogadása. Jelenleg is nagyon sokan várnak arra, hogy felneveljék a család­juk által magukra hagyott gyer­mekeket, a szülői jog azonban a szakemberek szerint olykor a gyermek jogánál is erősebb. „Valóban kevés a pénz, de nem kizárólag a gyermekotthonok la­kóinak gondozása kerül sokba, hanem az egész korosztály szá­mára több anyagi forrást kelle­ne megnyitni” - hangsúlyozta egy budapesti konferencián Kalló Éva, a csecsemőket és kis­gyermekeket befogadó ottho­nok szövetségének titkára. A szakemberek arról számoltak be, hogy a két évvel ezelőtt be­vezetett törvény óta nemhogy javult volna a gyermekotthonok helyzete, de sok esetben a ko­rábbi színvonalat sem tudják tartani. Előfordul, hogy egy ne­velőnek egyszerre tíz gyermek­kel is foglalkoznia kell az ideá­lisnak mondható nyolc helyett. Az elmúlt években megnőtt a hivatásos nevelőszülők száma, ők azonban nem mindig vannak felkészülve egy idegen gyermek nevelésére. Olykor meggondol­ják magukat, és rövid időn belül visszaadják az otthonnak a gyermeket, akinek ez komoly tö­rést okoz a fejlődésében. A csa­ládban való elhelyezés nyújthat­ja a legnagyobb biztonságot a gyermek számára, ezt azonban csak komoly mérlegelés után le­het megtenni - vélekedtek a konferencia résztvevői. Ápolni kell a jó kapcsolatokat. Orbán Viktor miniszterelnök évente kötetlen beszélgetésre invitálja a történelmi egyházak vezetőit. Tegnap a Parlamentben folytatott eszmecserén részt vettek a katolikus, az evangélikus és a református egyház főpapjai, valamint a zsidó hitközségek szövetségének elöljárói. fotó: feb/diósi imre A korrupt rendőrt kiveti a testület Sem a korrupciós ügyek, sem más bűncselekmények nem kerülik el a rendőrség, vagy a határőrség dolgozóit. Pintér Sándor belügy­miniszter tegnap aláírta a rendvédelmi szervek belső korrupciójá­nak visszaszorítására készült programot. A jövőben valamennyi rendőr köteles leleplezni megveszte­gethető társát - hangzik töb­bek között a belügyi tárca veze­tőjének rendelkezése. A kor­mány korrupcióellenes prog­ramjával összhangban a bel­ügyminiszter a rendőrségnél és a határőrségnél dolgozók kö­zül szeretné mielőbb kiszűrni a bűncselekményre kapható kol­légákat. Aki a jövőben rendőrnek, határőrnek jelentkezik, az ed­digieknél szigorúbb vizsgálat­ra számítson. Múltját, kapcso­latait, esetleges mellékállását tüzetes ellenőrzésnek vetik majd alá. A tervek szerint a felvételi vizsga kiterjedne a le­endő rendőr lélektani megfi­gyelésére is. Ennek során ki kell derülnie annak, hogy a je­lentkező alkalmas-e erre a ne­héz hivatásra. A rendőr ugyan­is a munkája során gyakran van kitéve kísértésnek, miköz­ben fizetése - enyhén szólva - nem a legmagasabb. Az elképzelések szerint másod­állást is csak abban az esetben engedélyezhet a felettes, ha a kiszemelt munkahely min­den szempontból „tisztának” minősül. • Az idén valamelyest emel­kedett a rendőrök által elkö­vetett jogsértések száma. (Lásd grafikonunkat.) A 2280 felderített bűncselekmény kö­zül 14 volt korrupció. Az állo­mány tagjai által elkövetett bűncselekmény a klasszikus vesztegetésen túl a hivatali visszaélésben és a befolyással való üzérkedésben is megnyil­vánulhat. Ezekhez a cselek­ményekhez más jogsértés, pél­dául okirat-hamisítás vagy jo­gosulatlan adatkezelés is tár­sulhat. A határőrségnél az idén feltárt 820 jogsértés kö­zül 15 volt vesztegetés. A közterületen szolgáló rendőrök korrupciója elleni fel­lépés első fázisaként fél éven belül 86 rendőrrel növelik a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának létszámát. A tit­kosszolgálati eszközöket és módszereket is alkalmazó szer­vezet fejlesztése mellett az ORFK Mobil Ellenőrző Szol­gálata is erősítésre számíthat. A belügyminiszter rendelkezé­se értelmében ingyenes zöld­számon várják bárkinek a beje­lentését, aki rendőri korrupció­ról szerez tudomást. H. M. A közkonyhákon a jövőben a mosogatóknak is vizsgázniuk kell Szigorodnak a közétkeztetés szabályai Várhatóan még az idén új rendelettel szigorítják a közétkeztetés szabályait. Becslések szerint jelenleg Magyarországon naponta kétmillióan étkeznek valamilyen közkonyhán. A szakemberek az ellátás minőségének és a higiénés helyzetnek a javulását várják a szigorításoktól. Dr. Horváth Mária országos tiszti főorvos a Ferenczy Europressnek elmondta, hogy az egészségügyi, a gazdasági, valamint a földművelődési és vidékfejlesztési tárca közösen dolgozta ki azt a rendeletterve­zetet, amely a vendéglátás és a közétkeztetés terén jelentős változásokat hoz. A szigorítás lényege az lesz, hogy szakképe­sítéshez kötik a konyhák veze­tését, az éttermekben dolgozó személyzet számára pedig úgy­nevezett „minimumvizsgát” ír­nak elő. A rendelet hatályba lé­pése után az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat ellenőrzései során a szüksé­ges tanfolyam elvégzéséről sió- ló vizsgaigazolást kérhetnek a felszolgálóktól, a mosogatóktól és a takarítóktól is. Dr. Rigó János professzortól, a Közétkeztetők és Élelmezés­vezetők Országos Szövetségé­nek elnökétől megtudtuk, hogy évente mintegy 300-an szerez­nek tanfolyami szakképesítést. Egyre több az olyan konyha, amelynek élén főiskolai vég­zettségű dietetikus, táplálko­zástudományi szakember áll. A neves tudós szerint idegrend­szeri és egyéb szervi problémá­kat okozhat a rendszertelen, kapkodó étkezés. Ez a veszély főként az iskolásokat és a kö­zépkorú, dolgozó embereket fe­nyegeti. A legtöbb munkahe­lyen nincs megoldva, hogy az alkalmazottak elérhető áron, kultúrált körülmények között meleg ebédet kapjanak. Egyre inkább kiderül, hogy a közét­keztetés nem a múlt rendszer­ből visszamaradt csökevény, hanem hosszú távon sem nél­külözhető társadalmi, gazdasá­gi szükségszerűség. A közkonyhák üzemeltetői­nek fel kell készülniük arra is, hogy európai uniós csatlakozá­sunk feltétele lesz a tisztasági minőségbiztosítás bevezetése. Ennek költsége - a jelenlegi árakon - egy kisebb óvodai konyha esetében 300 ezer fo­rint, mig egy nagyobb kórházi konyhánál 1 millió forint felett jár. Még kérdéses, hogy ezt a fenntartók miből fogják kigaz­dálkodni, hiszen a közétkezte­tési normák adagonként 100-300 forint körüliek. A konyhák többsége olyan lerom­lott állapotban van, hogy a tisz­tasági rendszabályok betartása igazi bűvészmutatvány. A leg­tragikusabb helyzetben a kór­házi konyhák vannak. Az or­szág 167 fekvőbeteg-intézmé­nyének kétharmada a leg- elavultabb berendezésekkel működik. Németh Zsuzsa Hírek röviden Egyjegyű infláció Idén az átlagos infláció feltételezhetően 10 száza­lék alatt marad, a gazdasági növekedés pedig 1999- ben eléri a 4 százalékot - közölte Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán. Az MNB monetáris politikai irányelvei szerint az infláció 2000-ben tartósan egy számjegyűvé válik. Önkormányzati ösztöndíj Kísérleti jelleggel tehetséggondozó, illetve a hal­mozottan hátrányos helyzetű gyerekek támogatá­sát célzó programot indít az Oktatási Miniszté­rium. Pokorni Zoltán miniszter tegnap beszámolt arról is, hogy jövőre azok az önkormányzatok, amelyek a középiskola után továbbtanuló diáko­kat ösztöndijban részesítik, a minisztériumtól a juttatással megegyező összeget kapnak. Gátavatás A kormány teljesítette azt az ígéretét, miszerint a tavaly novemberi árhullám levonulása után azonnal hozzálát a gátak megerősítéséhez - hangoztatta Katona Kálmán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán, ahol felavatta a felső-tiszai gátrend­szer megemelt és szélesített töltésszakaszát. A víz­ügyi miniszter elmondta: a kormány az idén össze­sen 2,4 milliárd forintot fordított a Felső-Tisza leg­kritikusabb szakaszának megerősítésére. Megállapodás Együttműködési megállapodást kötött a Minisz­terelnöki Hivatal (MÉH) és a Magyar Gépjármű- ipari Szövetség Budapesten, melynek célja az ipar­ág európai uniós csatlakozásának segítése és a be­szállítói ipar fejlesztése. A megállapodás szerint folyamatos lesz a kapcsolattartás a gépjárműgyár­tók és a kormányzati stratégiai központ között. Miniszteri szemle Az új stratégiai koncepció célja, hogy a Magyar Honvédségben a XXI. századhoz méltó életkörül­ményeket teremtsünk - hangsúlyozta Szabó János szerdán. A honvédelmi miniszter az Alföldi Ki­képző Központban megszemlélte a bevonulást, beszélgetett az újoncokkal és a szülőkkel. A mi­niszter megállapította, hogy fegyelmezett, színvo­nalas munka folyik Kalocsán. Harmincéves a Kaláka együttes. Generációk nőttek föl a Gryllus-fivérek, Radványi Balázs és Bencze Gábor zenéjén. Felvételünkön: a tegnapi próba, amelyen a csapat - egykori tagjaival kiegészülve - a jubileumi koncertre készül. A nagy eseményre a Zeneakadémia nagytermében kedd este kerül sor. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents