Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-16 / 267. szám
1999. november 16., kedd Megyei Körkép 3. oldal Hajléktalanok fineszes trükkje Jutalom a nyomravezetőnek” A bűncselekmények ismeretlen tettesei felderítésének manapság egyre elterjedtebb eszközeként a rendőrség, illetve más szervezetek, esetleg maguk a károsultak jutalmat tűznek ki azoknak, akik információkkal segítik a nyomozást. A jelek arra utalnak, hogy akadnak, akik a csekély bevétel reményében mindezt „magánvállalkozóként” művelik. Közérzetünk Egyenlők és egyenlőbbek? Nagy gondba került Szolnok önkormányzata - és vele együtt maga a város -, hiszen ha minden úgy marad, mint jelen helyzetben, visz- sza kell fizetnie 160 millió forintot (a felszíni vízmű beruházásakor kapott állami támogatás után visszaigényelt áfa összegét) az államnak, ami a kamatterhekkel együtt közel 400 millió forintra rúg. Ezt az áfa-visszaigénylést ugyanis az állami számvevőszéki vizsgálat jogtalannak ítélte, míg az érintettek hangoztatják: nem történt törvénytelenség, éppen hogy a törvény adta lehetőséggel éltek. (Erről szombati számunkban írtunk - a szerk.) Persze nemcsak Szolnokot marasztalta el az ÁSZ-vizsgálat. Több településen is igényeltek vissza áfát a cél- és címzett támogatások után, amelyet lehetővé tett egy joghézag. A települések pedig — hiszen mi az a pénz, ami nem jön jól? — kihasználták a lehetőséget, amelyért egyáltalán nem lehet elítélni őket. Emlékezzünk csak arra például, hány ember élt anno a szövetkezeti jegyek utáni adó-visszaigényléssel, szintén egy joghézag okán, amit utólag aztán törvénytelennek próbáltak feltüntetni az állam részéről. A bíróság azonban jogosnak ítélte a visszaigénylést, így senkinek sem kellett visszafizetnie a pénzt. De visszatérve a települések esetére: később aztán született egy törvény, amely utólag törvénytelennek minősítette az áfavisszaigénylést, így a határozat: fizetni kell. Márpedig ha 400 milliót, akár csak részletekben is ki kell pengetnie Szolnok városának, az igen nagy bajba sodorja a jövő évi költségvetését. A kötelezően előírt önkormányzati feladatokon túl ugyanis aligha jut vagy csak nagyon kevés pénz az olyan, a lakosság közérzetét javító feladatokra, mint út- és járdaépítés, parkrendezés vagy éppen szúnyogirtás. Márpedig ez igencsak kihat(na) a szolnokiak közérzetére. De nem mindegyik településnek kell végül is a jelen állás szerint a pénzt visszafizetnie. Voltak városok, amelyeknek az érdekében eredményesen lobbiztak képviselők, és így lekerültek a visszafizetésre kötelezettek listájáról. Ott most joggal örülhetnek. Mások viszont fennakadtak, köztük Szolnok is. Joggal vetődhet fel tehát a kérdés: miért van az, hogy kettős mércével mérnek? Ha fizetni kell, miért nem fizet mindenki? Ha pedig egyeseknek ezt elengedik, másokkal miért nem teszik meg? Nem csoda, ha a szolnoki polgármester diszkriminációról beszél. Az ellenzék részéről egyébként gyakran elhangzik a vád: a kormány kivételez a kormánypárti vezetésű városokkal. Ezt ugyan már többször is cáfolták, de íme, itt egy újabb példa, Szolnok, ahol pedig fideszes a polgármester. A város vezetésének most szűk három hét áll rendelkezésére a zár- számadási törvény végszavazásáig, hogy valami módon fordítani tudjon a helyzeten, máskülönben fizetnie kell, mint a katonatisztnek. Utána már csak az Alkotmánybíróságban lehet bízni. Jó lenne, ha nem ilyen irányba fejlődnének az események. Most kiderül egyébként az is, hogy Szolnok, amely mégiscsak egy megyeszékhely, az elkövetkező hetekben mennyire tudja érvényesíteni az érdekeit. Baranyi György Kevesebben, magas színvonalon Néhány hónapig úgy látszott, talán megszakad egy régi hagyomány, véget ér a szolnoki néptáncfesztiválok sorozata. Végül azonban elhárultak az akadályok, s e hét végén megrendezik az országos fesztivált Szolnokon, a Szigligeti Színházban. Nem hagyta magát megvesztegetni Miután a tilosban parkoló tehergépkocsi vezetője elismerte, hogy tiltott helyen várakozott járművével, a vele szemben intézkedő rendőr postai csekken befizetendő kétezer forintra bírságolta a vétkezőt november 8-án, Tiszaörs belterületén. Idáig „szokványos” a történet, de a folytatás már nem, hiszen intézkedés közben megszólalt a sofőr: „Adok egy ezrest, és megoldottuk az ügyet!” Az ügy meg is oldódott, de nem úgy, ahogy azt a sofőr gondolta. Potornai Sándor rendőr főtörzsőrmester ugyanis előállította az ajánlatot tévő sofőrt, és a történteket jelentette parancsnokának. Az ügyben a rendőrség intézkedett, és vesztegetés alapos gyanújával átadták az esetet az ügyészségi nyomozó hivatalnak. A megvesztegethetetlen rendőr pedig kapitányi jutalomban részesült, soron kívül zászlóssá léptették elő. - p Törökszentmiklós Ki vállalkozik szemétszállításra? Hamarosan eldől, hogy hogyan oldják meg Törökszentmiklóson a szemétszállítást. Nemcsak a városban, hanem a hozzá tartozó településeken is kötelezővé szeretnék tenni a hulladék elszállítását. Mint arról lapunkban is többször írtunk, a városban — hasonlóan más településekhez, ahol még nem kötelező a szemételszállítás — nagy gondot okoznak az illegális szemétlerakók. Az önkormányzat időről időre felszámolja a lerakókat, ám helyettük, helyükön hamarosan újak születnek. A városban működik a szervezett szemételszállítás (a Városüzemeltetési Centrum végzi), amely elsősorban az intézményeket, illetve a lakótelepi részt érinti. A végleges megoldást az jelentené, ha a szemételszállítást kötelezővé tennék. Ehhez azonban az eddigieknél több gépre, nagyobb kapacitásra van szükség. Év végére eldől, hogy hogyan oldják meg a szervezett szemételszállítást akkor, amikor kötelező lesz a városban. Az biztos, hogy vállalkozási formában szeretnék, vagy önkormányzati alapítású céggel, vagy külső vállalkozóval. A szemételszállítás igénybevételét a város központi belterületén, valamint Óballán, Surjány- ban és Szakállason tervezik kötelezővé tenni. P. É. A Szolnoki Rendőrkapitányság vasárnap délelőtt elfogott egy hajléktalan férfit, akit egy Mercedes tulajdonosa jelentett fel. A történet úgy kezdődött, hogy a férfi a megyeszékhely uszodája előtti parkolóban leállított drága járgány ajtaját kezdte el feszegetni. Azt ugyan pontosan nem lehet tudni, valójában mi lehetett a szándéka, a zárat ugyanis nem törte fel, de a durva piszkálással használhatatlanná tette a szerkezetet. Szinte biztos, hogy nem volt tisztában azzal, hogy milyen kárt okozott ezzel a jármű tulajdonosának: egy ilyen zár cseréje állítólag 100 ezer forintba kerül. A rendőrségi vizsgálat adatai arra utalnak, hogy a zár tönkretétele csak eszköze volt a valódi, igazán trükkös pénzszerzési akciónak. A rongáló ugyanis megvárta, míg a tulaj megérkezett és elszörnyülködött megrongált kocsija láttán, majd segítőkészen — es persze némi nyomravezetői jutalom fejében — felajánlotta a tettes felderítését segitő szolgálatait. Ezúttal azonban hiába. Később a rendőröknek egy előző napi gépkocsirongálásról is beismerő vallomást tett. Az eset nem számít egyedülállónak Szolnokon. Más is élt már át — szerencsére komoly anyagi károk nélküli — esetet valamelyik „szemfüles”, mások javaira odafigyelő hajléktalan férfi jóvoltából, aki néhány százas reményében említést tett az utcán parkoló autóhoz visszatérő tulajdonosnak arról: csakis rajta múlt, hogy nem törték fel a kocsiját. A baj persze nem is a „kicsalt”, egy kiló kenyérre és egy nagy- fröccsre való pénz elvesztéséből adódik, sokkal inkább veszélyesnek tűnik az ezzel járó, sok embert érintő, meglehetősen költséges, ám abszolút felesleges hivatalos eljárás, ami a valójában nem is létező ismeretlen tettes elfogására indul. H. Gy. Mint Kovács Mihály, a Tisza Tánc- együttes Művészeti Egyesület elnöke elmondta, tizenkét együttes jelentkezett a XIX. szolnoki országos néptáncfesztiválra, ami a zenekarokkal együtt 430-440 közreműködőt jelent. Ez a szám kisebb, mint korábban volt, aminek oka a rendezés előtt tornyosuló akadályok miatti késedelemben keresendő. Mire a hivatalos felkérések megérkeztek, jó néhány együttes már programot kötött le a fesztivál körüli időszakra. így nélkülözni kell olyan nagynevű néptáncegyütteseket, mint a Nyírség, a Somogy vagy a Jászság, ám a résztvevők is a magyar néptáncmozgalom élvonalát képviselik, tehát a színvonal várhatóan így is igen magas lesz. A bemutatókat szombaton 15 és 19 óra között tartják, 20 órától pedig táncházon vehetnek részt az érdeklődők. Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra vasárnap 9.30 és 10.30 között kerül sor, 11 és 13 óra között pedig gálaműsort láthat a közönség. Összesen tizenhat díjat osztanak ki. Első-máso- dik-harmadik díjat kapnak a legjobb együttesek, a koreográfusok, a zenei alkotók, a zenekarok és a szólótáncosok, valamint átadják a Szabó Iván szobrász-folkloristáról elnevezett különdíjat is. Szabó Iván 1997-ben, a legutóbbi fesztivál idején halt meg, korábban résztvevőként vagy zsűritagként minden fesztiválon jelen volt. A díjakat megyénkbeli és azon kívül működő támogatók ajánlották föl. A zsűri elnöke a neves koreográfus, Vásárhelyi László lesz. A tervek ’93 óta készen vannak Szennyvízgondok Jászapátin Jászapátin I993-ra elkészítették a település szennyvízcsatorna-hálózatának kivitelezési terveit. A munkát mégsem kezdhették meg, hiszen a Jászkisérrel és Jászszentandrással közös hálózat kivitelezése mintegy 2,8 milliárd forintba kerülne, állami céltámogatás pedig még egyszer sem jutott erre a célra. Török Sándor polgármester elmondta, hogy a pályázataikkal mindig az a „gond”, hogy a település ivóvízbázisa nincs közvetlen veszélyben. (A tízezer lelkes település ivóvizét 900 méter mély kutakból nyerik.) Az is belátható viszont, hogy a lakosságnál és az intézményeknél keletkező szennyvíz szép lassan tönkreteheti nemcsak az ivóvizet, de a talaj minőségét is. A polgármester nem érdi, hogy miért kell mindezt megvárni. A város legégetőbb problémája jelenleg ez. A közművek teljes kiépítettségéhez már csak ez az egy hálózat hiányzik a városban. A város költségvetésének tervezésekor ’93 óta több tíz milliós keretet különítenek el arra az esetre, ha mégis megnyernék a pályázatot. Nem szeretnék, ha olyan helyzet állna elő, hogy egyszer végre elnyerik a támogatást, de a szükséges saját erőt nem tudják biztosítani a beruházáshoz. Megtudtuk, hogy az évek óta folyamatosan „készenlétben tartott”, újra és újra aktualizálásra szoruló tervdokumentáció idáig mintegy öt-hat millió forintot emésztett fel a város kasszájából. bcs Megszűnik a várakozás az ugi hídnál A kiviteli terv aláírásának pillanata. Balra Apáti Endre, a Hídépítő Rt. vezérigazgatója, középen dr. Bede János, a megyei közútkezelő igazgatója, jobbra pedig Bereczky Géza, a Ganz Acélszerkezet Rt. igazgatósági elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) A megyei közútkezelő már régóta szorgalmazta a híd funkciójának szétválasztását; a sok-sok „kilincselés” mostanra eredményt hozott, így az egyébként is zsúfolt 44-es főút ezen kritikus pontján nemsokára külön pályán haladhat a közúti és a vasúti forgalom. A tervek elkészültek, a pályázatot kiírták, és a kivitelezést fővállalkozásban a Hídépítő Rt., valamint a Ganz Acélszerkezet Rt. nyerte el. Az építkezést november 20-án kezdik el, a költségek 4,3 milliárd forintot tesznek ki. A munkálatok során a régi híd pilléreit megtoldva, azon egy új, kerék- párúttal „kibővített” közúti hidat építenek fel, ráadásul a szintbeni vasúti kereszteződés is megszűnik, hiszen egy új közúti aluljárót is megvalósítanak. A kivitelezésről szóló szerződést tegnap írták alá Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht. épületében. Itt azt is megtudtuk, az országban négy ilyen, közös vasútiközúti híd szolgál/szolgált, az egyiket Baján nemrégiben „osztották ketté”, míg a kibővített ugi hidat 2001. október 23-án fogják átadni. ta Területfejlesztés és az Európai Unió Csatlakozás 2003-ban? Magyarország valószínűleg 2002-ben még nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, mivel annak költségvetésében erre nincs fedezet. Az azonban nem zárható ki dokumentumok alapján, hogy 2003. január 1-jével mi is uniós tagok leszünk — hangzott el tegnap egy szolnoki konferencián. A megyei közigazgatási hivatal szakmai képzést szervezett a megyében működő helyi önkormányzatok szakemberei számára Szolnokon. Ennek keretében tegnap Sára János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium európai integrációs osztályvezetője „A közigazgatás és az európai uniós csatlakozás, különös tekintettel a területfejlesztés és a régiók kérdése” címmel tartott előadást. Mint mondta, a területfejlesztés alapvetően az emberek élet- és munkakörülményeiben lévő különbségek felszámolását jelenti. Magyarországon ez mindenképpen vidékcentrikus, hiszen a főváros és a vidék között jelentős eltérés mutatkozik. Az előadó aláhúzta, hogy a területfejlesztés céljai között a munkahelyteremtés nagy hangsúlyt kap, és arra is utalt, hogy az Európai Unió a mai rendszer szerint nem az országokat, hanem a térségeket támogatja az elmaradottság felszámolásában. Sára János rámutatott arra, hogy az integráció tekintetében az EU nincs felkészülve annyira, hogy minden felvetődő kérdésre választ tudjon adni. Ezért nem haladnak talán időnként a jelöltekkel azok kívánsága szerint a csatlakozási tárgyalások. Magyarország lehetséges csatlakozási időpontjáról szólva elhangzott: 2002 előtt nem valószínű a belépés, mert nincs rá az EU részéről költségvetési fedezet. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján azonban nem zárható ki a 2003. január 1-jei csat- lakozás.Az előadó részletesen szólt az uniós támogatási rendszerről, programokról is. Mint hangsúlyozta, esetünkben döntő, hogy ezek igénybevételéhez a hazai intézmény- és jogrendszer kiépültsége milyen fokú és mennyire megfelelő. —bgy— Nagyméretű tehermentesítő kúpokat is készítenek Kunhegyesen a Hydrogép Kft.-nél, melyeket németországi cementsilókba fognak beszerelni. A kettő és hat tonna közötti berendezésekből az idén húszra van megrendelésük. fotó: mészáros
