Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-15 / 266. szám

2. oldal Világtükör / 1999. november 15., hétfő A szerfo belső ellenzék és a külföldi diaszpóra képviselői zá­rónyilatkozatot írtak alá a vasár­napi, szentendrei tanácskozáson, a szerb ortodox egyház múzeu­mában. Ezzel immár hivatalosan is kinyilvánították a Milosevics- rezsim elleni együttműködésü­ket. Az aláírási ceremóniát köve­tően tartott sajtóértekezleten Sándor koronaherceg, a Karadjordjevics-ház trónörököse köszönetét mondott Magyaror­szágnak azért, hogy lehetővé tet­te a tanácskozás megrendezését. A szerbiai ellenzéki pártvezető­ket vasárnap fogadta Martonyi János külügyminiszter is. Bugár Bélát ismét elnökévé vá­lasztotta a Magyar Koalíció Pártja (MKP). A szlovák kormánykoalí­cióhoz tartozó magyar párt II. kongresszusán, Észak-Komárom- ban, vasárnapra virradóra 300 kül­dött titkos szavazással döntött az elnök és a 7 alelnök személyéről. Bili Clinton amerikai elnök el­indult Európába, tíznapos kőr­útjára. Első állomása Törökor­szág lesz, ahol előbb Ankarában tárgyal, majd Isztambulban részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletén. Clinton ellátogat Görögország­ba is, bár ottani tartózkodásá­nak időtartamát - tekintettel a már zajló, illetve még hevesebb­nek várt Amerika-ellenes tünte­tésekre - lerövidítették. Az izraeli-palesztin tárgyalá­sok a végleges béke-megállapo- dásról vasárnap folytatódtak. Iz­raeli közlés szerint a Jeruzsálem­től nyugatra lévő Neve liánban tartott megbeszéléseken a felek­nek sikerült megállapodniuk a tárgyalások menetrendjéről. Nem importálhat áramot a Wienstrom bécsi áramellátó ma­gyar erőműi partnerétől. A Verbundgesellschaft - az osztrák ELMŰ - már korábban megta­gadta az importált áram átvezeté­sét. Most Hannes Famleiter gaz­dasági miniszter is a Verbundgesellschaftnak adott igazat. A hivatalos indoklás sze­rint nem hozható be áram olyan országokból, amelyek még nem liberalizálták saját árampiacukat. Az Egyesült Államok haditen­gerészetének kutatóhajója meg­találta és kiemelte az október 31- én szerencsétlenül járt egyiptomi utasszállító gép második adatrög­zítő berendezését, az úgynevezett fekete dobozt. Az eddigi vizsgála­tok szerint menet közben a gép mindkét hajtóművét leállították. A Kourou űrállomásról (Fran­cia Guayana) felbocsátották azt az Ariane-4LP típusú hordozó- rakétát, amely nem sokkal később Föld körüli pályára állította a GE-4 jelzésű amerikai távközlési műholdat. Moszkva nem tekinti érvényesnek a korábbi békemegállapodásokat A csecsének segítik az oroszokat Gyökeres fordulat történt: a csecsen nép az orosz szövetségi erőkkel együtt szabadítja fel a köztársaságot a banditák és terroris­ták uralnia alól - jelentette ki az orosz nemzetbiztonsági tanács szombati ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin kormányfő. Putyin példaértékűnek nevezte, hogy Gudermesz, a második leg­nagyobb csecsen város - sokak szerint a leendő főváros - átfésü- lése szombaton incidensek nél­kül befejeződött, s a belügyi egy­ségeket, a rendőröket a helyi la­kosság elöljárói segítették. A hetekkel ezelőtt körülzárt városból gyakorlatilag kiszorítot­ták a szakadár fegyvereseket, bár a város már korábban sem volt hajlandó befogadni a vahabita szélsőségeseket. A gudermeszi lakosság vezetői a véráldozatok elkerülésére tárgya­lásokat kezdeményeztek az orosz katonasággal, segítségüket ajánlva a város bevételének bé­kés forgatókönyvéhez. Az utcá­kat két napon keresztül átfésülő csaknem kétezer orosz rendőr alig talált fegyvereket, mindössze néhány lövedéket és vadászpus­kát foglaltak le. A városban szombaton nagygyűlést tartottak a szövetségi erők támogatására, s egyben megkezdték a humani­tárius segélyek kiosztását. Az orosz nemzetbiztonsági ta­nács ülésén megvitatták az isz­tambuli EBESZ-csúcsértekezlet előkészítését, tekintettel arra, hogy azon felvetődhet Csecsenföld kérdése is. Vlagyi­mir Putyin a csecsen problémá­ról külön megbeszélést folytatott Alekszandr Lebegy krasznojarsz- ki kormányzóval is. Lebegy tá­bornok írta alá ugyanis 1996-ban orosz részről - akkor a nemzet- biztonsági tanács titkáraként - a kétéves háborúnak véget vető orosz-csecsen béke-megállapo- dásokat Hászavjürtben, és eze­ket 1997-ben, a moszkvai orosz-csecsen csúcstalálkozón Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök aláírá­sával is megerősítette. Moszkva azonban már nem tekinti érvé­nyesnek az egyezségeket, noha azok változatlanul léteznek. Kucsma és unokája Választások Ukrajnában Vasárnap az urnák elé vonultak az ukrá­nok, hogy megválasszák a függetlenné vált ország nyolcéves történelmének harmadik elnökét. A második fordulóban az október 31-én legtöbb szavazatot kapott két jelölt indult a legfőbb közjogi méltóságért: Leonyid Kucsma jelenlegi államfő, aki két héttel korábban a voksok 36,49 százalékát nyerte el, valamint Petro Szimonenko, az Ukrajnai Kommunista Párt első titkára, aki 22,24 százalékot szerzett. A választási kampány igen éles fordula­taira utalt az a nyilatkozat, amely szerint „az ukrán pénz, a hrivnya és az egész bank- rendszer az utóbbi két hónapban történel­mének egyik legbizonytalanabb korszakát élte át.” Ezt a hét végén Viktor Juscsenko, az ukrán nemzeti bank elnöke jelentette ki. Véleménye szerint a választási kampány idején egyes erők megpróbálták politikai- fotó: feb/reuters lag és gazdaságilag szétzilálni Ukrajnát. Békés célú bomba- és rakétakutatók Az orosz katonai kutatások, elsősorban a nukleáris haditechnika agy­központjai azok az úgynevezett titkos városok voltak, amelyek nem szerepeltek semmiféle térképen, és róluk még tudni sem volt szabad. Ezekben a katonai kutatóváro­sokban a legképzettebb szakem­berek dolgoztak, szinte hçrmeti- kusan elzárva á külvilágtól. A szovjet éra elmúltával ezeken a településeken nemcsak az ellátás színvonala csökkent, hanem jó­szerivel a munkalehetőség is el­fogyott, hiszen Oroszországban elapadtak a haditechnikára for­dítható korábbi hatalmas pén­zek. Bármilyen furcsa, az ameri­kaiak siettek Moszkva segítségé­re: 1998-ban a washingtoni tör­vényhozás jelentős összeget sza­vazott meg arra, hogy megköny- nyítsék az orosz szakemberek számára a „békés átmenetet”. A látszólag önzetlen segítség an­nak megelőzését célozta, hogy az orosz tudósok bomba- és ra­kétaépítési szakértelmüket más, „bizonytalan” irányban (például Észak-Koreában, Iránban, Líbiá­ban) kamatoztassák. A korábban kevés nyilvános­ságot kapott program most azért került a The Washington Post címlapjára, mert a spórolós kongresszus a felére, 7,5 millió dollárra csökkentette ezt a támo­gatást. Nem is elsősorban a köte­lező takarékosság miatt, hanem főleg azért, mert egy meglehetős megütközést keltett tanulmány szerint az Oroszországba átpum­pált pénzek egy részéből olyan kutatókat finanszíroztak, akik katonai terveken dolgoznak. Ezért a jövőben csak ellenőrzés mellett folyósíthatok a pénzek. A csökkentett költségvetésű program most egyetlen, ám so­kak szerint még mindig a legje­lentősebb kutatóbázisra, a Moszkva környéki Szárovra, az „oroszországi Los Alamosra” koncentrál Az itteni orosz kuta­tók „pacifikálásának” legutóbbi sikere, hogy a múlt hónapban már létrejött az a kereskedelmi vállalkozás, amely a világon bár­hol eladható, békés célú csúcs­szoftverek készítésére szako­sodott. Ferenczy Europress A magyarság helyzete a Vajdaságban Orbán Viktor Kopácson Orbán Viktor kétnapos horvát­országi látogatásának záróese­ményeként szombaton részt vett Kopácson a magyar kormány anyagi segítségével újjáépített re­formátus templom felavatásán. Az istentiszteleten Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök hirdetett igét. Orbán Viktor szerint a ma- gyar-horvát stratégiai partner­ség felépítésének akkor van ér­telme, ha az nem függ pártpoliti­kai szempontoktól, hanem a két ország hosszabb távú érdekein alapul. Ezek az érdekek pedig nem aszerint alakulnak, hogy az egyik vagy másik országban ép­pen ki kormányoz. A miniszterelnök kiemelte, hogy ma a Vajdaságban feszül­tebb a helyzet, mint az utóbbi két hónapban bármikor. Megjegyez­te, hogy erről nem hallott a ma­gyar médiában, és nem akar ugyan tanácsokat adni a sajtó­nak, de érdemes lenne felfigyelni­ük arra, hogy a Vajdaságban most fontos, az összmagyarságra kiható jelentőségű dolgok történ­nek. „Mindannyian abban va­gyunk érdekeltek, hogy a nemzet­közi közvélemény figyelmét kellő élességgel irányítsuk rá azokra az eseményekre, amelyek most ott történnek, és kedvezőtlenek a Vajdaságban élő magyarság szá­mára” - hangsúlyozta. Orbán Viktor emlékeztetett ar­ra, hogy Jugoszláviát megkülön­böztető intézkedések sújtják, és a tél nehéz helyzetbe hozhatja az ottani magyarságot. „Minden ma­gyar állampolgárt arra kellene kér­nünk: erejéhez mérten járuljon hozzá ahhoz, hogy átsegíthessük a magyar településeket ezen az időszakon” - jelentette ki a kor­mányfő. A lipcsei per utóélete Kapjanak-e kegyelmet az NDK volt vezetői? Német kormányzati és ellenzéki politikusok vasárnap annak a nézetüknek adtak hangot, hogy kegyelemben kellene részesíteni az egykori keletnémet állampárt három vezetőjét, akiket novem­ber 8-án másodfokon is több évi börtönre ítéltek. A lipcsei szövetségi bíróság múlt hétfőn helybenhagyta a berlini tartományi bíróság 1997 augusz­tusában született döntését, amely Egon Krenzet, Günter Schabowskit és Günther Kleibert bűnösnek mondta ki a belnémet határon ér­vényben volt tűzparancsban és az agyonlőtt menekülők ügyében. Krenzre, az NDK utolsó államfő­jére hat és fél, Schabowski és Kleiber egykori PB-tagokra 3-3 évi szabadságvesztést szabtak ki a lipcsei perben. Hans-Ulrich Klose (SPD), a Bundestag volt alelnöke he­lyénvalónak minősítette az am­nesztia gondolatát. Mint mondta, a tűzparancsot és kö­vetkezményeit jogi értelemben kell feldolgozni, ez pedig az el­sőfokú ítélettel már megtör­tént. Hasonló állásponton van Vera Lengsfeld CDU-képviselő, egykori keletnémet polgárjogi aktivista is, úgy fogalmazott, hogy nem ellenezné, ha a há­rom egykori politikus kegyel­met kapna. Ellenkező esetben könnyen mártírokká válhatnak a nagyszámú PDS-szimpa- tizáns szemében. Rainer Eppehnann (CDU) szintén tá­mogatta az amnesztiát, hozzá­téve ugyanakkor, hogy annak feltétele: a három elítélt ismer­je el bűnösségét. Dollár-euró: döntetlen Az euró, az Európai Unió közös pénze egyelőre még csak papíron, de nem bankjegypapíron van for­galomban: a közös valuta árfolya­mát jegyzik, abban lehet számlát nyitni, átutalni, számolni. Ám az új pénz a valóságban csak 2002-től jelenik meg, ak­kor is csak azokban az államok­ban, amelyek véglegesen elköte­lezik magukat nemzeti valutá­juk feladása és az új bevezetése mellett. Amíg azonban mindez tisztá­zódik, máris folyik a csendes birkózás az euró és a nagy ve- télytárs, az amerikai dollár kö­zött. Lényegében arról van szó, hogy sikerül-e visszaszorítani a dollárt, mint a világ vezető fize­tő- és elszámolási eszközét. A „mérkőzés” első menete a dollár sikerét hozta: az euró árfolyama csökkent, ám a pénzügyi szak­emberek szerint közép- és hosz- szú távon az euró lesz a nyertes. A bizakodást azzal magyaráz­zák, hogy míg a közelmúltig az amerikai gazdaság gyors ütemű korszerűsítése elsősorban az USA-ba vonzotta az európai és a japán tőkét, addig most a fellen­dülő európai gazdaság egyre na­gyobb hatást gyakorol a befekte­tőkre. A szakértők szerint az euró árfolyama a dollárral szemben to­vább fog emelkedni, s 2000 köze­pére várhatóan 1,15 dollár tesz majd ki egy eurót. FEB Az időkülönbség hatása az emberi szervezetre Hogyan kell a belső órát átállítani? Bármennyire hihetetlenül hangzik, mégis igaz: mindenkinek van belső órája. A szervezet alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban, mint a nyári-téli óraátállítás: ilyenkor minden nagyobb meg­rázkódtatás nélkül sikerül átprogramoznunk önmagunkat. De az igazi gondot nem ez a plusz-mínusz egy óra okozza. Sokan kelnek útra, hogy megláto­gassák a tengerentúli ismerősö­ket, rokonokat, s ez meglehetősen megviseli a szervezetet. Hogyan tudjuk megkönnyíteni magunk­nak ezt az átállást? Először is célszerű időben fel­készülni az utazásra. Nemcsak a repülőjegyet és a devizát kell ide­jében megvenni: érdemes minden egyéb ügyet is időben elrendezni, hogy elkerülhető legyen a fej­vesztett kapkodás. További jó tanács: ne foglal­junk olyan repülőre visszautat, amely kora reggel érkezik Európá­ba. Szervezetünknek jobb és könnyebb, ha a távoli kontinens­ről kora este indulunk. Több nagy légitársaság már egy ideje hosz- szan elnyújtható alvófotelokat ál­lított be a repülőgépek kevésbé drága, úgynevezett economic- osztályaira is, hogy ezáltal is ké­nyelmesebbé tegye a megzavart életritmusú utasok dolgát. Az utazás előtti napokban igyunk sok gyümölcslevet. A sár­garépalé sokak szerint kifejezetten segíti az átállást. Napközben is rágcsálhatunk sárgarépát, és min­denképpen igyunk elegendő vizet. Amennyiben megoldható, mérsé­keljük a szénsavas italok és a kávé fogyasztását, valamint kerüljük a cigarettát. Étkezzünk könnyen. A menü sem mindegy: amennyiben nyugati irányba indulunk el, együnk fehérjedús ételeket, halat, tejterméket. Kelet felé menet az orvosok szerint fogyaszthatunk szénhidrátban gazdagabb étele­ket, mint például zöldséget, gyü­mölcsöt és kenyeret. Utazás előtt vásároljunk ma­gunknak egy másik órát is. Ennek segítségével előre tudatosíthatjuk magunkban, mire készülünk. Aki keletre indul, már néhány nappal előtte menjen egy-egy órával ko­rábban ágyba, és keljen reggel ko­rábban. így is szoktathatja szerve­zetét a világ körüli úthoz. Tóth Zsuzsanna Magyarok is mentenek. Vasárnaptól már húsz magyar önkéntes és négy különlegesen kiképzett kutya segíti a mentést a péntek esti törökországi földrengés térségében. A halottak száma több százra tehető, életben maradt áldozatok megtalálására egyre kevesebb a remény. Vasárnapra virradóra újabb erős utórezgés rázta meg a térséget. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents