Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-02 / 255. szám
1999. november 2., kedd Megyei Körkép 3. oldal Nem sok munka van már a határban, hiszen az őszi betakarítást és talaj-előkészítést követően lassan mindenhol elvetették a kenyémekvalót is. Bizony elkelne egy kis csapadék, mert száraz, rögös a föld. Felvételünk Túrkeve határában örökítette meg a hagyományos vetőgéppel dolgozó gazdát. fotó: mészáros Továbbra is a helyi horgászoké marad a Liget-tó Halászati jogot szerezne Mezőtúr Mezőtúr város önkormányzata már korábban döntött arról, hogy meg kívánja szerezni a halászati jogot a város határában található holtágak felett, hogy azt azután haszonbérbe adja. Az elképzelés a múlt heti testületi ülésen konkrét formát öltött. Az 1997-es döntés értelmében a polgármester tájékozódott arról, hogy a Halásztelek-Túrtő-Har- csás, Hármas-Körös holtágak és két összekötő csatorna hasznosítási jogát hogyan lehetne átvenni. Egy földművelésügyi minisztériumi állásfoglalás szerint a város tulajdonában lévő vízterületek kezelési joga a testület döntésének megfelelően módosítható. Előzetesen a Körös Halászati Szövetkezet (KHSZ) úgy nyilatkozott a kérdésben, hogy több mint 14 millió forintos kártérítés ellenében hajlandó kivonulni a területről. A város pénzügyi helyzete azonban ezt nem teszi lehetővé. A KHSZ-szel történt egyeztetés után a képviselők megszavazták, hogy a város január elsejétől visszaveszi a kezelési jogokat, ám öt évre haszonbérbe adja a holtágakat a szövetkezetnek. Az öt év alatt Mezőtúr vállalja, hogy évente másfél millió forint értékben telepítést végez. így 2005. január elseje után már saját hatáskörben írhat ki pályázatot a hasznosításra. A testület döntött a Liget-tó (a volt bányató) hasznosításában is. Annak halászati joga 1996 óta a mezőtúri Sporthorgász Egyesületé volt, ám azzal az építkezések miatt nem tudott élni. A képviselők döntése értelmében a sporthorgászok joga a 2000. év végével lejárna, majd miután azt a város átveszi, a tavat haszonbérbe (térítésmentesen) átadja az eddigi kezelőnek. Ezzel 2009-ig a pecások kezelésében lenne a víz. gg A megoldás talán a részvénytársaság lesz Földtulajdonosok válság előtt Mindenféle jogszabály, támogatási rendszer arra kényszeríti a szövetkezetét, hogy átalakuljon. Megoldásként kínálkozik, hogy részvénytársasági formában folytassák a tevékenységüket, maximum tíz tulajdonossal. Az átalakulás legalább kétmillió forintba kerül. Mint Czinege Dezső elnök elmondta, igazi bajban a mintegy háromszáz kisebb-nagyobb földtulajdonos van, akiknek elfogyott a tőkéjük. A helyzetet súlyosbítja, hogy az idén a vízkárok miatt nem Jött be” a búza, a napraforgó, a zöldbab, így sokaknak nincs tartalék tőkéjük. A szövetkezet hitel- felvétellel kíván segíteni a tagoknak. A mintegy hatmillió körüli kölcsön arra való, hogy a búzát el tudják vetni. Mivel a kamatmentes búzavetőmaghoz a szövetkezet nem juthat hozzá, így azt a gazdák egyénileg igénylik. Az átalakulásról még nem döntöttek, jelenleg csak latolgatják. Erről a jövő év első negyedévében születik döntés, amikor a következő esztendő támogatási rendszere már látható. Az idei támogatási rendszer mintegy közel hétmillió forintot „vett ki” a szövetkezet zsebéből. A nyereségük így a tavalyi húszmillióval szemben mintegy tízmillió forint lesz. Ennek hatvan százaléka az állattenyésztésből származik, negyven pedig a szolgáltatási, kereskedelmi tevékenységből. A növénytermesztésben — mint az elnök mondta — nem lehet eredményről beszélni. P. É. Ez az év a földtulajdonosokat fogja megrázni, akiknek elfogyott a tőkéjük — fogalmazott Czinege Dezső, az örményesi Új Elet Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. Mint mondta, a szövetkezet az átalakulást választja a jövő útjának. Czinege Dezső elnök fotó: b. n. Arany érdemérem az ügyvezetőnek Nyíregyházán tartották meg a múlt héten a takarékszövetkezetek országos megemlékezését, amelyen megyénkből egyedüliként Szőke Sándorné, a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetője vehette át az Országos Takarékszövetkezeti Érdemérem arany fokozatát. Szőke Sándorné 1983-ban Tiszaszőlő- sön, kirendeltségvezetőként kezdte a szövetkezeti munkát. Innen 1988-ban került át a füredi központba, ahol előbb osztályvezető lett, majd 1997-től ügyvezetőként dolgozik. A kitüntetett elmondta, nagy meglepetés volt számára, hogy őt terjesztették fel erre a rangos szakmai elismerésre. Úgy gondolja, hogy kitüntetéséhez feltétlenül hozzájárult az, hogy kiváló kollektívában dolgozhatott. —p— Ráncba szedett dohányosok (Folytatás az 1. oldalról) Üzemeikben technológiai okok miatt eddig is csak kijelölt helyeken lehetett dohányozni, itt tehát mi sem változott. A többi épületben az évek során kialakult, hogy a dohányosok csak a folyosón gyújtanak rá, így ez esetben sem kellett mást tenniük, mint ezt a szokást „jogerőre” emelni. A szabályok értelmében egyébként az új kötelezettségeket megszegők 30-100 ezer forintos bírsággal sújthatok. A dohányzóhelyek kialakítását és azt, hogy alkalmasak-e a célra, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a tűzvédelmi hatóság a jövőben rendszeresen ellenőrzi. Az eddig használt helyek többsége nem felel meg az előírásoknak, így például folyosókon sem szabad cigarettázni a törvény betűi szerint... — bugány— Munkaerőhiány a Videotonnál (Folytatás az 1. oldalról) Mindeddig nagyon szép a kép, de az kevésbé szívderítő, hogy az embereket ötven kilométeres körzetből kell szállítaniuk, mert helyben már „kimerült a keret”. Pontosabban nem is tudja mire vélni a helyzetet az igazgató, mert szerinte a városban még bőven volna alkalmazható munkaerő. A fizetés teljesítménybéres, így aki többet dolgozik, többet vihet haza, ráadásul a szombati műszakkal száz százalék pótlék is jár. Már most biztos, hogy jövőre az első félév végére 1200-1300 embert szeretnének munkával ellátni. Remélik, hogy mindezt meg is tudják valósítani: legalábbis rajtuk nem múlik... ta Közérzetünk Az ésszerű tilalom A dohányzásról mindig írók jutnak az eszembe. Máraira gondolok, aki Füveskönyvében azt írta a nikotinról, hogy az újkori élet legnagyobb ajándéka és legnagyobb csapása. Ha őt olvasom, sorai hömpölyögnek bennem, s elválaszthatatlanul társítom hozzá a fanyar füstöt. Akárcsak Adyhoz, Kosztolányihoz vagy Pilinszky hez, a gondolkodókhoz. Megértek mindenkit, aki egy jó beszélgetés közben nem nélkülözi a dohányzás nyújtotta örömöket, vagy aki ebéd után, feketéhez szív el egy-egy illatos szálat, szertartásként. De ha arra gondolok, hogyan gyűjtik össze a félig szívott csikkeket a szolnoki piacon kódorgó, tíz év körüli gyerekek, akkor örülök, hogy tegnap életbe lépett a nemdohányzókat védő törvény, mely a dohánytermékek árusítását és fogyasztását is szabályozza. Akad, aki úgy véli, ez a törvény csak arra jó, hogy kiélezze az ellentétet a dohányosok és a nemdohányzók tábora között. A magam részéről toleranciára biztatnék mindenkit. Ez a törvény nem szünteti meg a dohányzást, csak keretek közé szorítja. Ésszerű szabályzat, amit ha betartunk, növelhetjük a gyakran emlegetett prevenciós programok hatékonyságát. Különösen szívhez szólóak a törvény azon paragrafusai, melyek alapján a 18 éven aluliak a dohányzásra kijelölt helyen sem szívhatják a staubot, s természetesen nem vásárolhatják meg a tüdőmérgező paklikat. Marad az utca, a lakás és a garázs, no meg a zárjegy nélküli dobozok. Mert abban viszont nem hiszek, hogy a kiskorú fogyasztók ne találnának kiskapukat. Sajnálom őket, mivel többségüknél nem átmeneti jelenségről van szó, aminek egy egyszerű tiltás gátat szab, vagy ami elmúlik a kíváncsisággal együtt. Tizennyolc éves kor alatt különösen a szakmunkásokat és szakközépiskolásokat köti össze ez a szenvedély, míg a bűvös határon túl az egyetemisták és főiskolások, a leendő értelmiség is csatlakozik a nikotin rabjainak táborához. Egyesek megtanulnak autót szerelni, mások embereket gyógyítanak majd, közben nem tanítja meg nekik senki, hogy a szabadság ott kezdődik, ha nem válunk önmagunk, pontosabban a vágyaink rabjává. Személyes példák híján a felnövők nem tanulnak meg helyesen választani és dönteni. Persze kire nézhetnének fel, ha szüleik, tanáraik dohognak egy szükséges intézkedés bevezetésén. Mert vitathatatlanul szükséges, amíg óraközi szünetekben és órák helyett szép számban dohányoznak... Varga Hajnalka Kisújiak a városukról A polgármesteri hivatal megbízásából Kisújszálláson az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Csoportja 522 családot kérdezett meg szokásaikról, a település jövőjéről. Időközben elkészült a tanulmány. Mint a válaszokból kiderült, a város lakosságának 33 százaléka 18-35, 42 százaléka 36-59 éves. A férfiak főleg mezőgazdaságból és ipari munkából élnek, a megkérdezettek egyharmada nyolc általánossal, egytizedük felsőfokú végzettséggel rendelkezik, közel azonos a szakmunkások és az érettségizettek aránya. A családok havi átlagjövedelme 40-62 ezer forint. A szegénység, a munkanélküliség, a gyermekek iskoláztatásának gondjai mellett a roma kisebbség és a nem roma többség együttélésének, kapcsolatának problémáit egységesen jelentős városi gondnak minősítették a kérdezettek. Az infrastrukturális problémák közül az ivóvíz minőségét, a csatornahálózat fejletlenségét, az utak, járdák rossz állapotát és a szórakozási lehetőségek hiányát emelték ki a családok. A város gazdálkodási nehézségeinek megoldására hitelfelvételt javasolnak, a helyi adók növelését azonban egyértelműen elutasítják a kisújiak. Legfontosabb feladatnak a munkahelyteremtést tartják, de a csapadékvíz elvezetésének a megoldása, a szennyvízhálózat fejlesztése, az út- és járdaépítés, az egészség- ügyi szolgáltatások bővítése és a közhasznú foglalkoztatás is fő helyen szerepel. Az államalapítás jövő évi megünneplésére felkínált lehetőségek közül leginkább az Erzsébet-liget felújítását, a Nagyerdő védetté nyilvánítását, a fásítást, a tudományos és művészeti rendezvényeket választották. A város jövőjének megítéléséről a kérdezettek csaknem fele úgy vélekedett, hogy a település helyzete nem fog változni, 15 százalék voksolt arra, hogy a helyzet javulni fog. Ez arra hívja fel a figyelmet — írják a tanulmány készítői —, hogy a város megyében és az alakuló régióban betöltött szerepét erősíteni szükséges. de Akadozó kapcsolat Akadozik Mezőtúr erdélyi testvérvárosi kapcsolata. Míg a polgárok együttműködése jónak mondható, az önkormányzatok párbeszédére ez a megállapítás nem érvényes. A városnak több éve aláírt együttműködési szerződése van Sepsiköröspatakkal, ám ez az utóbbi időben gyakorlatilag semmit nem ér. Nemrég városi küldöttség járt a testvértelepülésen, azzal a céllal, hogy az ott élőkkel és az önkormányzat képviselőivel találkozzon. A tervek csak részben teljesültek, ugyanis a polgár- mester ismét nem lépett kapcsolatba a vendégekkel. Az is kiderült, hogy a túriak gyermekek üdülésére szóló nyári meghívója elakadt az ottani városházán, az érintettek az invitálásról nem tudtak, pedig több gyermek tölthetett volna el élményekben gazdag napokat Mezőtúron. — gg— Újabb kegyeleti kőtár Túrke vén Emlékeztető elődeinkre A Túrkevéért Alapítvány egy korszakot lezártnak tekinthet működésében, ugyanis a hét végén felavatták Túrkeve harmadik kegyeleti sír- kertjét a Vasúti temetőben. A halottak napja előtt, de már annak jegyében vasárnap adták át az emlékhelyet. Tucatnyi, már elfeledett, gazdátlan síremléket állítottak fel a temető bejáratának közelében, hogy az elhunytak emlékét megőrizzék. A Himnusz és Simon István Himnusz az értelemhez című verse után a létrehozó szervezet kuratóriumának elnöke, dr. Szabó Zoltán köszöntötte a megjelenteket. Úgy vélte, joggal merül fel a kérdés mindenkiben, vajon elég-e évente csak egyszer felidézni elhunyt felmenőink emlékét. Elmondta, mérföldkőnek számít a kőtárátadás az alapítvány életében, hiszen immáron a város összes temetőjében van egy hely, ahol mindenki emlékezhet hozzátartozóira. Beszterczey András református lelkész imát mondott, s megáldotta a kegyeleti helyet. — Legyen ez a kőtár örök emlékeztető, nemcsak eleinkre, hanem azok hitére is — mondotta Ondovai Tibor római katolikus főesperes, aki megszentelte az enyészettől megmentett síremlékeket. A Szózat közös eléneklé- se után a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés virágait, koszorúit, majd gyertyát gyújtottak az eltávozottak emlékére. gg Évszázados síremlékek a kőtárban FOTÓ: FORGÁCS ÉVA Berényi fásítás Az elmúlt évek sikeres kezdeményezésének tapasztalatain felbuzdulva Jászberényben ismét megrendezik a közterületi fásítási akciót. A Berény-com Kft. Jászberény önkormányzatával közösen ösz- szesen mintegy hétszázezer forint értékű facsemete, illetve cserje osztását kezdi meg a héten. Molnár Tamás, a Berény- com vezetője elmondta, szerda délutántól hat-, nyolcféle fából, cserjéből — korlátozott számban — válogathatnak azok, akik felkeresik a társaság jákóhalmi úti telephelyét. A rendelkezésre álló fákkal nem kell mást tenni, mint a közterületre kiültetni. A társaság alkalmazottai később ellenőrzik, hogy ez valóban megtör- tént-e. Molnár Tamás hozzátette, hogy általában arra a fára jobban vigyáznak az emberek, melyet maguk ültettek. bcs
