Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-07 / 234. szám

2. oldal Világtükör 1999. október 7., csütörtök Megzavarták az aradi megemlékezést Tegnap az aradi katolikus nagytemplomban ökumenikus isten­tiszteleten emlékeztek meg a vértanúk 150 évvel ezelőtti kivégzésé­ről. A szertartáson részt vett Dávid Ibolya igazságügyi, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Jelen volt Lévai Anikó, a magyar miniszterelnök felesége is. Orbán Viktor még kedden este az aradi szakszervezeti műve­lődési házban megtekintette Varga Gábor Tábornokok című drámáját. Az előadás után a miniszterelnök tiszteletére az aradi városházán fogadást ad­tak, majd felkereste a minorita rendházat, amelynek udvarán már átmeneti helyükre kerül­tek a Szabadság-emlékműnek mostanáig az aradi vár katonai raktárában elzárt szobrai. Elmaradt az alapkőletétel A szerdai ökumenikus istentisz­teletet a romániai történelmi magyar egyházak vezetői mutat­ták be. Az eredetileg tervezett program az utolsó pillanatok­ban erősen leszűkült. A szélső­séges Nagy-Románia Párt hívei megpróbálták megzavarni a nagytemplomban tartott isten­tiszteletet. A templommal szemben mintegy száz ember gyűlt össze: román zászlókat lo­bogtattak, a román himnuszt énekelték, pártjukat éltették és magyarellenes jelszavakat skan­dáltak. A rendőrség kordonnal akadályozta meg, hogy a tiltako­zók átjussanak az utca túlsó ol­dalára, ahol a mise folyt. Az en­gedély nélküli demonstráció órákon át tartott - a magyarok távozását követelve. Szerdán hivatalosan bejelen­tették, hogy elmarad az Ara­don tervezett magyar-román barátsági emlékpark alapkövé­nek letétele, nem kerül sor a közös faültetésre sem. Az is­tentisztelet után délután négy­kor azonban az aradi vesztő­hely közelében lévő obeliszk- nél megtartották a központi megemlékezést. Román nacio­nalisták maroknyi csoportja itt is hangoskodással, folyamatos kiabálással, fütyüléssel próbál­ta megzavarni az ünnepséget. A vesztőhely közelében Markó Béla, az RMDSZ szö’vet- ségi elnöke, Dávid Ibolya ma­gyar igazságügy-miniszter és Gheorghe Neamtiu Arad megyei prefektus mondott beszédet. A román nacionalista tüntetők minden beszédet hangos pfujo­lással, kiabálással fogadtak. A helyi román hatóságok semmit1 nem tettek azért, hogy az enge­dély nélküli tüntetést távol tart­sák az ünnepség színhelyétől. „Saját koaliciós partnereink vétke is az, hogy Aradon ilyen hangulat alakulhatott ki” - je­lentette ki Markó Béla. A ro­mániai magyar politikus emlé­keztetett arra, hogy az október 6-ai megemlékezések az elmúlt években csendben, minden rendzavarás nélkül zajlottak. „Az ünnepet megelőző napok­ban intenzív magyarellenes kampány folyt. Az uszítás ter­mészetesen a Romániában még meglévő nacionalista erők müve, de a hangulat kialakulá­sához az is hozzájárult, hogy a koalíciós partnerek a naciona­lista támadás láttán meghátrál­tak” - mondta Markó. Belpolitikai üzenet Az RMDSZ elnöke szerint el kell fogadni, hogy a román mi­niszterelnök betegségére hivat­kozva lemondta aradi útját. Az viszont már egyértelmű politi­kai döntés volt, hogy a kormány képviseletével megbízott Valeriu Stoica igazságügy-miniszter az utolsó pillanatban bejelentette távolmaradását. Ezeknek a lé­péseknek nem Magyarország el­leni, hanem belpolitikai üzenete van. Ugyanakkor a koalíció meghátrálása éppen a naciona­lista ellenzéknek használ. A román kormányt Gheorghe Neamtiu megyei prefektus képviselte a megem­lékezéseken, aki nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: ez a meg­tiszteltetés teljesen váratlanul, az utolsó pillanatban érte őt. Neamtiu szerint a nacionalista hangulat felkorbácsolásához az vezetett, hogy a román kor­mány határozatot hozott az aradi Szabadság-emlékmű szobrainak kiadásáról. Mester­séges hangulatkeltés folyt vá­lasztási célok miatt, azt azon­ban mindenkinek tudnia kell, hogy a szoborcsoport kiadása a két ország közti alapszerző­désnek megfelelően történt. A prefektus szerint optimizmusra ad viszont okot az, hogy ha kis lépésnyi is, de mégis haladás történt. Úgy vélte, hogy a vá­rosnak vissza kellene kapnia a hadseregtől az aradi várat, és ott kellene létrehozni az emlék­parkot, amely helyet adhatna a Szabadság-emlékműnek is. Megemlékezések itthon Idehaza országszerte az aradi vértanúkra emlékeztek. Buda­pesten, a Fiumei úti sírkertben az első magyar miniszterelnök síremlékénél Göncz Árpád ál­lamfő arról beszélt, hogy Batthyány Lajos a magyar sza­badságküzdelmek jelképe. A Batthyány-örökmécsesnél ko­szorút helyeztek el a köztársa­sági elnök, a kormány és az Or­szággyűlés nevében. A külügyi szóvivő szerint fon­tos lépés volt a román kormány részéről, hogy eldöntötte: az ara­di Szabadság-szobrot fel lehet ál­lítani a Minorita Rend ottani ko­lostorában Horváth Gábor hang­súlyozta: ha most nem is történt meg az aradi emlékpark ünnepé­lyes alapkőletétele, a történelem majd ezt is megoldja. Putyin nem zárja ki az újabb terrorakciókat Nem lehet teljesen kizárni annak lehetőségét, hogy újabb terror- cselekményeket követhetnek el a sztavropoli területen, Dagesztán- ban vagy más orosz körzetekben - jelentette ki az orosz kormányfő. Orosz katonák ellenőrzik a menekülő csecseneket fotó: feb/reuters yiagyimir Putyin szerint az Észak-Kaukázusban hosszú évek anarchiája során felhalmo­zódott problémákat nem lehet gyorsan rendezni. Csecsenföld- re utalva kijelentette: ha most nem visszük végig az ügyet, ak­kor holnap már sokkal súlyosab­bak lesznek a következmények. A szövetségi erők tovább szé­lesítették a csecsen területen, a Tyerek folyó bal partján létreho­zott ütközőövezetet. A katonák változatlanul tartózkodnak at­tól, hogy behatoljanak a cse- csenföldi falvakba, de a települé­sek határaiban védelmi álláso­kat építenek ki. A botlihi irány­ban az orosz tüzérség lövette a szélsőséges fegyveresek feltétele­zett állásait, míg ingus területről önjáró lövegek ágyúztáka határ­tól húsz kilométerre lévő Bamut települést. Az orosz légierő még nem tudott nyomára bukkanni azoknak a pilótáknak, akik gé­pét vasárnap, illetve hétfőn lőt­ték le Groznij közelében. Dagesztán területén musz­lint fegyveresek két rendőr­posztot is tűz alá vettek, s egy rendőrt megsebesítettek. Mahacskalai vélemények sze­rint a fegyveresek még augusz­tusban hatoltak be a körzetbe, de a határzár miatt nem tud­nak visszatérni csecsen bázi­saikra. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter szerint a terveknek megfelelően halad a Csecsen- föld körüli ütközőövezet létre­hozása, s a szövetségi erők ké­szek átkelni a Tyereken is. Az orosz marsall szerint a katonák több ponton már kijutottak a fo­lyó bal partjára, másutt pedig hamarosan elérik azt. A minisz­ter elismerte, hogy a csecsen fegyveresek nagy ellenállást fej­tenek ki az orosz csapatok előre­nyomulásának lassítására. Majbrek Vacsagajev, Cse- csenföld moszkvai képviselője megerősítette, hogy a csecsen erők immár hadban állnak Oroszországgal, s Aszlan Masz- hadov elnök rendelete értelmé­ben nemcsak védekezésre, ha­nem ellencsapásokra is vállal­kozni fognak. Vacsagajev beje­lentette, hogy egy orosz páncé­los telibe talált egy csecsen pol­gárokat szállító autóbuszt a Tyerek folyó közelében, s 45 ember vesztette életét. A sebe­sülteket menteni igyekvőket, il­letve a csecsen tévé egyik ope­ratőrét is mesterlövészek vették tűz alá, sokakat megsebesítve. Ruszlan Ausev ingus elnök szerdán ismét tárgyalásokat szor­galmazott Groznij és Moszkva képviselői között, elvetve a cse- csenföldi probléma erőszakos megoldását. A politikus szerint a terrorizmussal ugyan valóban fel kell venni a harcot, de ehhez szö­vetségesként kell megnyerni a csecsen népet. Reális esélyt a jelölteknek Előadást tartott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyete­men a lengyel államfő. Reális esélyt kell teremteni az egyesülő Európában való részvé­telre, hiszen ez a bebocsátásra várók számára komoly, változta­tásokat serkentő tényező - jelen­tette ki Aleksander Kwasniewski. Fejtegetésében a lengyel köztár­sasági elnök fölhívta a figyelmet, hogy az EU-hoz csatlakozni kí­vánó országok állampolgárainak tisztában kell lenniük azzal, mit jelent az uniós tagság. Megelégedésének adott han­got Kwasniewski a „visegrádi csoport” (Csehország, Lengyel- ország, Szlovákia és Magyaror­szág) megélénkült együttműkö­dését értékelve. Kiemelte: Bu­dapest és Varsó politikájának közös vonásai a jövőben is meg­követelik az együttműködést és a baráti kapcsolatot. Kérdésekre válaszolva a ven­dég közölte: minél hamarabb végre kell hajtani Lengyelország­ban az agrárágazat modernizá­cióját, mert e nélkül nehezen el­képzelhető az EU-tagság. Az Eu­rópai Uniónak olyan közös ag­rárpiacot kell kialakítania, amely kedvező feltételeket te­remt a tagjelölt országok farme­rei számára is. A kétnapos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó lengyel államfő felkereste az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormány­zatot, és a testület székházával szomszédos múzeumban idősza­ki kiállítást nyitott meg. A Barát­ság a veszedelemben című tárlat az 1939 és 1945 közötti idősza­kot, a lengyel menekültek ma­gyarországi életét eleveníti fel. London harmadszor ad főtitkárt Búcsú Solanától Főtitkári stafétaváltás történt tegnap a NATO-ban: a spanyol Javier Solana átadta tisztségét a brit George Robertsonnak. Az Egyesült Államok legszoro­sabb szövetségesének számító Nagy-Britannia harmadszor ad főtitkárt a már kelet-közép-euró- pai országhármassal kibővített szövetségnek. A NATO főtitkára a nemzetközi politikában nagy gyakorlattal, tapasztalattal és el­ismertséggel rendelkező állam­férfi, aki a szövetség valamely tagországának állampolgára. Gondozza és felelősen irányítja a szövetségen belül a véleménycse­rét és a döntéshozatali folyama­tot, jószolgálati közvetítést láthat el, ha a tagállamok között nézet- eltérés támad. Nyilatkozatok, ál­lásfoglalások, cikkek sorával lé­nyegében a NATO legfőbb szóvi­vőjének funkcióját is betölti, de hivatalosan önálló döntési jogkö­re politikai kérdésekben nincs. À NATO-tól szerdán búcsúzó Solana azt tartja hivatali ideje legnagyobb eredményének, hogy „a szövetségnek immár van külpolitikája”. A NATO kapcsolatokat teremtett Orosz­országgal, Ukrajnával, a Földkö­zi-tenger déli partja mentén fek­vő államokkal, s az Euro-atlanti Együttműködési Tanács taglét­száma immár 44-re nőtt. Az em­lítettekből Solana külön kiemel­te az Oroszországgal való vi­szonyt, amelynek intézményesí­tését igen nagy eredménynek ne­vezte. A főtitkár szerint a kap­csolatok javulnak, egy idő múl­va ismét elérik a koszovói be­avatkozás előtti szintet. Jelentés a vallásszabadságról Washington először adott ki olyan országjelentést, amely ki­zárólag a vallásszabadság érvé­nyesülésével foglalkozik. Az amerikai külügyminiszté­rium a vallásszabadság meg­sértéséről készített országje­lentésében Kínát és további hat olyan országot nevezett meg, amely esetében megfon­tolandónak tartja, hogy bünte­tőintézkedéseket vezessen be ellene. Ezek közül az Egyesült Államoknak csak Kínával van rendszeres diplomáciai kap­csolata. A pekingi kormány - áll a je­lentésben - nem tűri meg a hiva­talosan be nem jegyzett vallások gyakorlását, zaklatják, őrizetbe veszik, börtönbe vetik, „átnevelő munkatáborba viszik” híveiket. Afganisztánban a tálib hatalom üldözi, irtja a síita muzulmáno­kat. A burmai (Mianmari Állam- szövetség) hatóságok rendszere­sen letartóztatják és bebörtönzik az emberi és a politikai jogokat hirdető buddhista szerzeteseket. Iránban a politika szintjére emel­ték a baháizmus megsemmisíté­sét. Az iraki hatóságok tömege­sen gyilkolják a síita muzulmá­nokat, indokolatlanul hosszú ideig őrizetben tartják, vagy gyorsított eljárással egyenesen kivégzik őket. Amerikai véle­mény szerint Szerbiában is vallá­si alapon kínozta, gyilkolta, ül­dözte a hatalom a koszovói albá­nokat. Szudánban megfenyege­tik, zaklatják, gyilkolják, rend­szeresen őrizetben tartják, bör­tönbe vetik vagy erőszakkal térí­tik mindazokat a keresztényeket, muzulmánokat, a törzsi vallások híveit, akik nem hajlandók ma­gukévá tenni az iszlám hivatalos értelmezését. Hírek röviden Biztatás Ankarának Határozatot fogadott el az Európai Parlament, amelyben elismeri Törökország jogát, hogy csatla­kozását kérje az Európai Unióhoz. A strasbourg-i testület szerint a török tagjelöltség fontos hozzájá­rulás lenne az európai békéhez és biztonsághoz. A parlament mindamellett azt kéri Ankarától, hogy ne végezzék ki a kurd munkáspárti vezetőt, Abdullah Öcalant. Nem várunk változást Hazánk az ausztriai választások után nem számít változásokra Magyarország EU- csatlakozása és a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok terén - je­lentette ki a Külügyminisztérium szóvivője. Hor­váth Gábor hozzáfűzte: nyugati szomszédunk hosszú évekre visszatekintve kiállt az Európai Unió bővítése mellett. Négyszázalékos növekedés A magyar gazdaság az idén legalább négy száza­lékkal, jövőre pedig még gyorsabb ütemben nö­vekszik - közölte a Nomura japán gazdaságkuta­tó intézet. A jelentés szerzője szerint a magyar bruttó hazai termék 2000-ben 4,5-4,7 százalékkal növekszik. Tűzpárbaj Kelet-Timoron Az ausztrál béketeremtő erők katonái szerdán tü­zet nyitottak függetlenségellenes kelet-timori mili- cistákra, és kettőt megöltek közülük. Az összecsa­pásban két ausztrál katona is megsebesült. Az összetűzést az váltotta ki, hogy a milicisták rátá­madtak az ausztrál béketeremtők autókonvojára. Megerőszakolta a szépségkirálynőt Bűnösnek mondta ki nemi erőszak vádjában a tel-avivi kerületi bíróság Slomo Nur izraeli-egyip­tomi kettős állampolgárt, aki tavaly októberben Milánóban megerőszakolta a két hónappal ké­sőbb világszépévé választott Linor Abargil 19 éves izraeli lányt. Nur a tárgyaláson végig ártat­lannak vallotta magát, és azt állította, hogy Abargil erőszakolta meg őt. A 44 éves férfi meg­kérdőjelezte az izraeli bíróság elfogulatlanságát. Tüntető állatok. Két tehén és egy borjú is elkísérte a strasboúrg-i parlament elé vonuló farmereket, akik a takarmány minőségének hatékonyabb ellenőrzését követelték az Unió országaiban, ahol több­ször is adódtak ezzel kapcsolatos kifogások. fotó: feb/reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents