Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-28 / 251. szám

6. oldal Roma Körkép 1999. október 28., csütörtök Farkas Flórián a cigány önkormányzatok egy évéről Sorsközösség a többségi társadalommal Minden idők legeredményesebb cigánypolitikai megbeszélésének nevezte az Országos Cigány Önkormány­zat (OCÖ) elnöke, a Lungo Drom vezetője a kormányfővel való találkozóját. Farkas Flóriánt hamarosan újból fogadja Orbán Viktor miniszterelnök, amikor is minden bizonnyal szó esik a roma kisebbségi önkor­mányzatok elmúlt egy évéről, és a cigányság helyzetét javító középtávú cselekvési program jövőjéről. A ta­lálkozót megelőzően mindezekről kérdeztük Farkas Flóriánt. — Egy esztendő telt el a cigány ki­sebbségi önkormányzatok megvá­lasztása óta. Miben látja a legfőbb különbséget az elmúlt és a mosta­ni önkormányzati ciklus között? — A magyarországi cigányság politikai egységét a kisebbségi ön- kormányzatok előző négy eszten­deje teremtette meg. A szinte csa­ládi alapon létrejött civil szerve­zeteket felváltották a helyi és az országos önkormányzatok. Bár az előző ciklusban számtalan tá­madás érte az országos vezetést, a legtöbbet, amit tehetett, elérte, vagyis megmaradt a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat. Elha­nyagolható azon helyi cigány ki­sebbségi önkormányzatok száma is, melyek az elmúlt négy évben megszűntek. így erkölcsi köteles­ségemnek tartottam, hogy azok, akik az előző ciklust végigdolgoz­ták, tapasztalataikat most újra hasznosíthassák, továbbvigyék a megkezdett munkát. — Milyen célt tűzött ki maga elé megalakulásakor az új Országos Cigány Önkormányzat? — A legutóbbi kisebbségi önkor­mányzati választások óta eltelt egy esztendő, az elmúlt négy év igazolása, folytatása. így nem is lehetett más célunk, mint az ön­kormányzatiság, a cigány politi­kai mikroszervezetek továbbfej­lesztése. Éppen ezért a Lungo Drom választási koalíció célként tűzte ki a településeken működő cigány önkormányzatok számá­nak gyarapítását. Ez annyira sike­rült, hogy az összes kisebbség kö­zül egyedül a cigányok tudták megduplázni helyi önkormányza­taik számát. — Mit tart az elmúlt esztendő leg­fontosabb lépéseinek?- Első intézkedéseink az intéz­ményesülést szolgálták. így töb­bek között a Lungo Drom válasz­tási szövetség programjában is megjelölt Országos Cigány Infor­mációs és Művelődési Központ létrehozása. Eddig ugyanis a ci­gány származású művészeknek nem volt egy olyan bázisuk, ahol kamatoztathatták, átadhatták volna tudásukat. Az OCÖ ennek az intézménynek a létrehozását azért is különösen fontosnak tar­totta, mert egy kisebbség kultúrá­jának átörökítése az adott kisebb­ség megmaradását is jelenti. A ci­gánypolitika történetében most először gondoskodunk arról, hogy legyenek nagyjaink. E cél ér­dekében az információs központ harminc kabinetjében olyan jeles művészek dolgoznak, mint Bangó Margit nótaénekes, Lakatos Menyhért író, Choli-Daróczi József költő, Jónás Judit színművész, a száztagú cigányzenekar tagjai. Nagyon fontosnak tartottuk a Ro­ma Esély Szakiskola szellemisé­gének továbbvitelét. Ez az intéz­mény ugyanis bebizonyította, hogy az az oktatáspolitikai kon­cepció, amit a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat képviselt, tovább vihető, ezért úgy döntöttünk, hogy érettségit adó iskolává kell fejleszteni. En­nek, valamint a pedagógusok munkájának, a nyitottságnak kö­szönhetően háromszorosára nőtt a tanulók száma. Kezd kialakulni a cigány közép­réteg, mely politikai vezetője le­het ennek a nyolcszázezres ki­sebbségnek. Ezt segítheti az új kormánnyal megalkotott közép­távú cselekvési programot, amely a cigányság helyzetének javításá­ra konkrét feladatokat, ugyanak­kor prioritásokat jelöl meg több területen, így az oktatásban, a foglalkoztatásban. Ez a program élvezi a magyarországi cigányság támogatását is, hiszen a helyi ki­sebbségi önkormányzatok véle­ménye is beépült a javaslatokba. A miniszterelnökkel való találko­zómon abban is megegyeztünk, hogy a program alapján éves ak­ciótervet készítünk, amelyben meghatározzuk, hogy egyes fel­adatok végrehajtásához mennyi költségvetési támogatásra van szükség.- A középtávú cselekvési prog­ram végrehajtása azonban úgy hír­lik, mélyponton van. — Én, ellentétben minden kár- örvendővel, optimista vagyok. Hiszem, hogy a kormány felis­meri a program megvalósításá­nak szükségességét. A cigányság maga részéről mindent megtett, hogy a programban rögzítettek megvalósulhassanak. Ha a kor­mányzat részéről erre mégsem lenne megfelelő akarat, akkor nő Megéhezett tudás? Egy pedagógiai program megvalósítása ott kezdődik, hogy a gyermek fel tudjon szállni az iskolába vivő buszra — állította három évvel ez­előtt Csilléi Béla igazgató, a Roma Esély iskola megnyitásakor. Ám hi­ába jut el az iskolába a tanuló, ha ott nem tud figyelni az éhségtől. Néhány évtizede még a tanév eleji szülői értekezleteken elso­rolták, mit kér (vagy vár el?) az iskola. Nem csupán a köpeny, a tornafelszerelés színére hívták fel az anyukák, apukák figyel­mét, de arra is, hogy a tízórait ne csak papír-, hanem ruhaszal­vétába is csomagolják be. Azóta a köpeny mellett a tízórai szünet is eltűnt az oktatási intézmé­nyekből. Sőt az iskolában a pe­dagógusoknak arra is fel kellett készülniük, hogy gyerekek az éhségtől szédülnek ki a pádból. — Valóban nagy gondot jelent, hogy a gyerekek egy része nem étkezik rendszeresen — erősíti meg a Tiszabu/ai Általános Is­kola igazgatója. Az önkormány­zat a nehéz körülmények között élőkön igyekszik segíteni, hi­szen nemcsak a tanszerek meg­vásárlását, de az étkezést is tá­mogatja. A gyermekek az iskolá­ban ebédet és uzsonnát is kap­nak. Csakhogy jó néhány szülő, még a csökkentett díjakat sem fizeti meg, így most azt fontol­gatják, hogy a gyermekvédelmi támogatás egy részét természet­ben, azaz ebédben adnák ki az iskolásoknak. Mindemögött talán az az álta­lános vélekedés húzódik meg, hogy a szülők egy része a külön­böző támogatásokat nem a gyer­mekeire költi. Ezért is került a családi pótlékot felváltó iskoláz­tatási támogatásról szóló jogsza­bályba, hogy a hatóság számlát is kérhet a szülőtől, bizonyítan­dó, hogy a költségvetési forinto­kat valóban a gyerekre költőt­A másság kollégiuma Aki volt kollégista, az tudja, ritka az a diákszálló, ahonnan az em­ber fia ne kívánkozna el moziba, vagy csak egyszerűen ki a szabad­ba. Szolnokon akad egy, ahonnan még hazamenni sem akarnak a tanulók. Bár már délután négy óra is el­múlt, mégis csend honol a Roma Esély Szakiskola és Gimnázium kollégiumában, pedig a diákszál­ló csaknem minden lakója „ott­hon van”. Tanulnak. Erre is, mint oly sok másra, megállapodás kö­telezi őket. A diákok ugyanis szeptemberben, amikor beköl­töztek, szerződést kötöttek az in­tézménnyel. A diákok a házirend kialakítá­sába beleszólhattak. Sőt még most is hetente megbeszélik a ne­velők és a kollégisták, min és ho­gyan kellene változtatni. A taná­rok minden ésszerű javaslatra fo­gékonyak, egyedül a délután há­rom órától hatig tartó szilencium a szent és sérthetetlen. A kollégi­um ugyanis több akar lenni egy­szerű diákszállónál. Ezért vállal­ta fel a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Ez nem egyszerű feladat, hiszen 15 éves szakmát tanuló fruska éppúgy akad a diá­kok között, mint huszonegy éves érettségire készülő fiatalember. Éppen ezért hetente három nap, a szilencium idején szaktanárok vesziktit a „hatalmat”, és pót ma­gyar-, matematika- és más órák­kal segítenek a legfontosabb tan­tárgyak alaposabb elsajátításá­ban. A fiúk és a lányok azonban nem csak azért érezhetik otthon magukat, mert beleszólhatnak a szabályok alakításába, hanem mert a kollégium is részben az ő az elszegényedés, amely szítja a békétlenséget. Azt gondolom, ez esetben a válasz egyértelmű. — Ón szerint lesz elég pénz jövő­re a program megvalósítására? — Hamarosan ismét találkozom a miniszterelnökkel. Mivel az elő­ző megbeszélésünkön Orbán Vik­tor arról biztosított, hogy támo­gatja elképzeléseinket, így mind­addig hiszem, hogy lesz pénz a programban leírtak valóra váltá­sára, amíg a kormányfő ennek az ellenkezőjét ki nem jelenti. A po­litikusoknak azonban azt is mér­legelniük kell, hogy a hazánkban élő nyolcszázezer cigány hosszú távon eltartottja vagy építője lesz a polgári Magyarországnak. A ci­gányság sorsközösséget kíván vál­lalni a többségi társadalommal. A magyarországi cigányság azon­ban még soha ennyit nem nélkü­lözött, soha ilyen elszegényedés nem volt, mint az utóbbi eszten­dőkben, de ilyen lehetősége sem volt, hogy sorsának a formálását kezébe vegye. Ehhez azonban eszközre, társadalmi konszenzus­ra és kölcsönös politikai felelős­ségtudatra van szükség. ték. Csilléi Béla viszont állítja, számos szülő valóban a gyereké­re költi a támogatásokat, segé­lyeket, mégsem jut az étkezésre. — Ha egy bejáró diák megve­szik a buszbérletet, már nincs pénze ennivalóra — fejtegeti a szolnoki Roma Esély Szakisko­la és Gimnázium igazgatója. Csilléi Béla mindezzel naponta szembesül, hiszen tanulóik fele nem a megyeszékhelyen lakik, akik közül csak negyvennek tud­nak kollégiumot biztosítani. Ebédet viszont mindenkinek. Bár alapítványi iskolaként az önkormányzattól az étkezéshez sem kapnak támogatást, és erre pályázati pénz sincs, mégis az ebéd árának felét magára vállal­ja az iskola. Hogy miből állják a számlát, az a tanév elején még az igazgatónak is gyakran rej­tély. Kiemelten közhasznú ala­pítványként szerencsére mindig akad támogató, akinek forintja­it erre is fordíthatják. Hírhozó / Törökszentmiklóson a városi bibliotékában a könyvtári na­pok keretében Farkas Kálmán várta író-olvasó találkozóra az érdeklődőket. A cigány szár­mazású író, aki évekig a me­gyeszékhelyhez közeli város­ban élt, itt mutatta be új könyvét, a Csisznyikói csere­peket. *** A magyar roma válogatott menedzserét, Mézei Istvánt kérték fel az európai cigány válogatott összeállítására. A tervek szerint a „szupercsa­pat” az Egyesült Államokban megrendezendő cigány labda­rúgó Világkupán lépne pályá­ra. A nem mindennapi erő­próba megrendezését egy a Romániában élő cigány politi­kus kezdeményezte. A köz hasznára? közhasznú munka — januártól ez lesz egyetlen megélhetési forrá­sa több ezer állástalannak. A kormány tervei szerint ugyanis meg­szűnne a jövedelempótló támogatás, és a munkanélküli-járadékot is mindössze kilenc hónapig kapnák az állásukat elvesztők. A kabinet szándéka tagadhatatlanul nemes. Hiszen a munkanél­küliek önbecsülése javulhat, ha nem alamizsnából, segélyből kény­szerülnek élni. De azok a társadalmi feszültségek is enyhülhetnek, melyek alapját az a vélekedés képezte, hogy a segélyért sorban ál­lók ingyenélők, és az állástalanok jelentős része nem is akar mun­kát találni. De mi lesz azokkal, akiknek nem jut közhasznú munka? A tele­pülések többsége ugyanis — még ha az anyagi fedezetet az állam biztosítja is hozzá — nem tud mindenkinek munkát adni. (Tisza- bőn például már most is várakozólistát voltak kénytelenek felállí­tani a közhasznú munkára jelentkezőknek.) Mindezzel ismét a kevésbé iskolázottak kerülhetnek hátrányba, akik amúgy is kicsi eséllyel indulnak munkaerő-piaci versenyben. Néhányukat ugyan — az eddigiekhez hasonlóan — tudják alkalmazni a közterületek szépítésénél, ám annyi elhanyagolt park, kitisztításra váró csator­na nincs, mint ahány szakképzetlen munkanélküli. Ők az önkor­mányzatok szociális osztályain állnak majd sorba segélyért. Mind­ez újabb társadalmi feszültséget szülhet, a cigányellenességet. A semmiféle képesítéssel nem rendelkező állástalanok többsége ugyanis roma'. így csak remélni lehet, hogy ami bejön a réven, az nem megy m a vámon. / Teleki József A képviselet ára Egvmilliárd forint — egy felmérés szerint ennyi hiányzik a jövő évi költ­ségvetésben a cigányság életkörülményeit javító középtávú intézkedé­si csomag végrehajtásához. Ugyanakkor elkészült az Európai Unió or­szágjelentése, melyben elismeréssel szólnak a romák helyzetének javí­tására tett intézkedésekről, de hiányolják a kisebbségek parlamenti képviseletét. Orbán Viktor miniszterelnök kéré­sére megvizsgálták, mekkora ösz- szegre lenne szükség a jövő évi költségvetésben a cigányságot érintő középtávú intézkedési cso­magban rögzítettek megvalósítá­sához — tudtuk meg az igazság­ügyi tárca politikai államtitkárá­tól. Hende Csaba elmondta, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal 2,9 milliárd forintot javasolt az intézkedési csomag jövő évi fel­adatainak végrehajtására. így kö­rülbelül egymilliárd forint hiány­zik a program megvalósításához a tárcák költségvetési fejezeteiből. Az államtitkár a költségvetés kap­csán arról tájékoztatott: az érintet­tek bevonásával zajlott egyeztetés eredményeként konszenzus szüle­tett a kisebbségi önkormányzatok előirányzatának átcsoportosításá­ról. Eszerint bizonyos összeget el­vennének a helyi kisebbségi ön- kormányzatoktól az országos ki­sebbségi önkormányzatok javára. A parlamenti képviseletet illetően az államtitkár jelezte: átmeneti megoldásban gondolkodnak, amelynek lényege, hogy ebben a kormányzati ciklusban a kisebbsé­geknek az őket érintő kérdések­ben indítványtételi és felszólalási joga lenne, teljes körű szavazati jo­ga azonban nem. Az ombudsman szerint viszont a kisebbségek par­lamenti képviseletének megterem­tésére irányuló politikai akarat ki­sebb, mint valaha. Kaltenbach Je­nő, a nemzeti és etnikai kisebbsé­gi jogok országgyűlési biztosa sze­rint az nem jelent megoldást, ha a kisebbségi képviselők csak tanács­kozási jogot kapnának. Az om­budsman úgy látja, a kisebbségek­nél el kellene törölni a parlament­be jutáshoz szükséges 5 százalé­kos küszöböt. A Magyarországon hivatalosan elismert 13 kisebbség ezáltal országos listán összesen 5- 6 képviselőt juttathatna az Or­szággyűlésbe. Az országgyűlési biztos utalt arra, hogy az Európai Unió hazánk csatlakozási előké­születeiről készített jelentése már tavaly kifogásolta a kisebbségek parlamenti képviseletének megol­datlanságát, valamint a cigányság helyzetét. Kaltenbach Jenő ugyan nem hiszi, hogy ezen áll vagy bu­kik a csatlakozás, de ez okként - ha nincs hajlandóság - bármikor előrángatható Az MTI hírei szerint az Európai Bizottság kedvezően értékelte ha­zánk felkészülését az uniós tagság­ra. A több mint százoldalas jelen­tés méltatja a legutóbbi helyható­sági választásokat és a kisebbségi önkormányzatok létrejöttét. A problémás területek kezelésében elismeri a cigányság helyzetének javítására kidolgozott középtávú akcióprogramot, de e téren továb­bi erőfeszítésekre buzdítja a kor­mányt. Roma ünnep Jászladányban kezük munkáját dicséri. Minden­nek a kollégium és az iskola veze­tői örülnek, hiszen a négy megyé­ből összesereglett tanulók több­sége olyan környezetből érkezett, hogy számukra nem pótolni, ha­nem megteremteni kell a csalá­dot. Ezt, a családias légkör kiala­kítását szolgálja a minden máso­dik hétvégén megrendezett kollé­giumi nap. Ekkor a diákok szó szerint és átvitt értelemben is megeszik saját főztjüket. A közös programok mellett ugyanis saját maguknak készítik az ebédet. A kollégisták akkor sem panasz­kodnak a reggelire és a vacsorá­ra, ha nem ők készítik. így a jó tündértől nagyobb porció helyett inkább azt kívánnák, hogy a vá­ros széléről költözzön az iskolá­hoz közelebb a kollégium. Úgy legalább egy órával később lenne reggelente az ébresztő. Jászladányban a cigány kisebb­ségi önkormányzat egész napos sport- és kulturális rendezvé­nyekkel ünnepelte meg a telepü­lés fennállásának 600. évforduló­ját. A reggeli zenés ébresztő után benépesültek a sportpályák. Fu­tó- és akadályversenyek, ritmi­kus sportgimnasztika-bemutató, iskolások foci- és kézilabda-baj­noksága várta az érdeklődőket. Délután a jászkiséri Csete Ba­lázs honismereti szakkör jóvoltá­ból népművészeti játszóházban múlathatták az időt a gyerekek, míg a felnőttek hagyományőrző együttesek műsorának tapsolhat­tak. FOTÓ: BARTALOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents