Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-27 / 250. szám

1999. október 27., szerda Megyei Körkép 3. oldal Tűzoltók informatikai napja A megyei tűzoltó-parancsnokság idén is megrendezte a már hagyomá­nyosnak számító informatikai napokat a szolnoki Tiszaligeti Turiszti­kai Központban. A kétnapos konferencián olyan kérdések kerülnek szóba, mint például az ügyeletek összevoná­sa, a majdani 112-es egységes se­gélyhívó számmal kapcsolatos feladatok. Hoffmann Imre ezredes, me­gyei tűzoltóparancsnok elmond­ta, az intézményük által kezde­ményezett, évről évre megrende­zett szakmai konferenciának már gyakorlati eredményei is vannak. Megkezdődött a tűzoltó­ságok munkáját segítő szoftve­rek fejlesztése, sőt olyan ügyeleti programok is születtek, amelye­ket országszerte több helyen is —/---------------------------------------­Retorziókérték r (Folytatás az I. oldalról) A 11 százalékos visszamenőleges keresetnövekedés helyett azon­ban a dolgozóknak be kellett ér­niük a cég vezetése által felaján­lott szeptemberi 5,2 százalékos béremeléssel. Bauer István, a gyár érdekképviseleti vezetője ér­deklődésünkre elmondta, hogy a munkabeszüntetésben résztvevő alkalmazottak egy részének fize­tési borítéka ennyivel sem vasta­godott, ők csupán 2,2 százalékos béremelést kaptak. A TVM szakszervezeti titkára szerint azonban - akit a figyel­meztető sztrájk után állásidőre küldtek - nem ez az egyetlen re­torzió, mely az egy hónappal ez­előtti munkabeszüntetés részt­vevőit érte. Elmondta: a cég ve­zetése felrúgta a választott tiszt­ségviselők munkaidő-kedvezmé­nyének felhasználásáról kötött megállapodást is. A TVM vezérigazgatója cáfol­ta a szakszervezet állításait. De­ák Gábor érdeklődésünkre kifej­tette, hogy a munkabeszüntetés­hez csatlakozók között van, aki alkalmaznak már. Megindult a bevetésirányítási rendszerek ki­dolgozása és az „intelligens” tűz­jelző központok telepítése is. El­kezdődött a 105-ös segélyhívó központok korszerűsítése is. A jövő is tartogat éppen elég kihívást a tűzoltók számára. Me­rőben üj feladatot jelent majd az egységes, 112-es segélyhívó foga­dásának megoldása, de előbb a 2000. évfordulóval kapcsolatos, esetleges számítástechnikai problémákkal kell megbirkózni­uk. Mint megtudtuk, e tekintet­ben nem érheti meglepetés a me­gyei tűzoltóságot. -hgy­asztrájkolókat? tíz százaléknál is nagyobb bér­emelést kapott. A 103 sztrájkoló fizikai dolgozó átlagban is 5,33 százalékos fizetésemelést köny­velhetett el. Az irodisták között valóban voltak, akiknek a kerese­tek arányosítása miatt most ki­sebb mértékben nőtt a fizetésük. A munkaidő-kedvezmény módo­sítását pedig a jogszabályváltozá­sok teszik szükségessé. Bauer István szerint a dolgo­zók egy része mégis fél. Az ér­dekképviseleti vezető állítása szerint a sztrájk után úgy változ­tatták meg a cég átszervezésének tervét, hogy néhány szakszerve­zeti funkcionárius munkahelye is megszűnik. A vezérigazgató szerint azonban a szakszerveze­ti titkár csupán saját helyzetét ve­títi ki a vállalatra. A átszervezés­ről ugyanis még a sztrájk előtt, augusztusban döntés született. A gyári érdekképviselet most arra vár, lesz-e eredménye az ÁPV Rt. szakértői és a Vegyipa­ri Dolgozók Szakszervezetének irányítói között kezdeményezett tárgyalásoknak. Teleki Szolnok testvérvárosából, a finnországi Riihimáki- ből a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola vendégeként egy finn középiskolai kórus tartózko­dik a megyeszékhelyen. Tegnap délelőtt a Tiszaparti Gimná­zium és Humán Szakközépiskola nemzetközi minősítésű kó­rusával együtt adtak hangversenyt a Tiszapartiban. Képünk a vendégeket örökítette meg. fotó: mészáros Készülnek a vízelvezető árkok Törökszentmiklóson Novemberre mindenki otthonra lel * Már csak néhány vízkárosult család vár otthon­ra Törökszentmiklóson. A több mint kétszáz in­gatlant érintő károk nagy részét helyrehozták. November végéig minden károsult családot el tudnak helyezni úgy, hogy fedél legyen télre a feje fölött — tudtuk meg Bakk Zoltán polgár- mestertől. Jelenleg még néhány család önkor­mányzati lakásba történő elhelyezése folyik, ugyanis nem mindenki tudott saját maga gon­doskodni háza megjavításáról, vagy másik ház vásárlásáról a kárenyhítések mellett sem. Akik saját erőből, illetve családi segítséggel nem tudtak fedelet teremteni a fejük fölé, azok ön- kormányzati lakásba költözhetnek. Több csa­lád már jelezte azt a szándékát, hogy később meg kívánja vásárolni az önkormányzati la­kást. A városban nemcsak a víz okozta károk helyreállítása történik. Még a tél beállta előtt ' elkészül a település három legveszélyeztetet­tebb részén a vizelvezető rendszer. A megkez­dett beruházások értéke több mint 90 millió forint, és két helyen a vasút alatti átvezetés is szükséges. A beruházást november végére ter­vezik befejezni. Betoncsöveket raknak le a vízelvezető árokba a Bottyán ut­cában. Hazánk a legfelkészültebb jelölt (Folytatás az I. oldalról) Szájer József kitért arra is, hogy hazánk lényegében elveszítette keleti gazdasági kapcsolatait, és a mérleg a Nyugat-Európával folytatott kereskedelem felé bil­lent el, miután a kilencvenes évek válsága megszüntette az ad­dig létező kétirányúságot. Ez azt is jelenti, hogy hazánk lényegé­ben gazdaságszociológiai érte­lemben már az EU tagjának szá­mít. Ebben csak az a gond, hogy miközben az EU élvezi a szabad­kereskedelem előnyeit, addig ha­zánk a strukturális alapokból, juttatásokból eredő előnyöket nem élvezi. Hozzátette: a vásár­lóerő alapján számított bruttó nemzeti termék szerinti gazdasá­gi fejlettségi szintünk a 47 száza­lékán áll az unió átlagának, va­gyis magasabb szintű annál, mint egyes EU-tagállamok (pél­dául Portugália, Görögország) csatlakozásakor volt. Németh Zsolt, a Külügyminisz­térium politikai államtitkára fel­szólalásában hangsúlyozta: a na­pokban elkészült, Magyarország felkészültségét elemző EU-s or­szágjelentés a tizenhárom jelölt közül hazánkat nyilvánította a legfelkészültebbnek. Az ország­jelentés egyébként politikai, jog­harmonizációs és gazdasági terü­leten elismerően szólt a felké­szültségünkről, bár a versenyké­pesség tekintetében előbbre he­lyezi Máltát és Ciprust. Hiányos­ságként említi a romaproblé­mát, a vidékfejlesztést, az egész­ségügy átalakítását, a korrupciót, a határőrizetet. Az államtitkár kitért a csatlakozás időpontja kö­rül kialakult helyzetre is. Mint mondta, az összefoglaló jelentés­ben az áll, hogy 2004-ig szeretné az EU a csatlakozást végrehajta­ni. Egyben az Európai Bizottság megfogalmazta az egyéni diffe­renciálás elvét is a jelentkezők között. Nekünk ebből származik előnyünk is, de adódhatnak belő­le hátrányok. Németh Zsolt sze­rint egyébként ha a bizottság lo­gikáját vesszük alapul, akkor a bővítésre 2003. január 1. és 2005. január 1. között kerülhet sor. Ettől függetlenül Magyaror­szág 2002. január 1-jére fel kíván készülni a tagságra, és nincs ko­moly oka annak, hogy ezt felülbí­rálja a kormányzat. Régiós szinten Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke elemez­te a csatlakozási felkészültséget. Kitért a megújult Phare-támoga­tási produktumra, az Ispa és a Sapard előcsatlakozási alapra, melyekből jelentős mennyiségű uniós pénzre számíthatunk. Kü­lön is szólt az Észak-alföldi régi­óról, melynek az elmúlt héten fo­gadták el a stratégiai programját. Émellett területfejlesztési pro­jektekre is tudtak szerződést köt­ni, így behozták a lemaradásu­kat, ami a megalakuláskor még megvolt. Megyei szinten pedig májusban fogadták el az uniós csatlakozás programját. Az eszmecsere szünetében tar­tott sajtótájékoztatón Szájer Jó­zsef, mint Fidesz-frakcióvezető is, kiemelte, hogy pártja részéről nemzeti programnak tekintik az EU-felkészülést és -csatlakozást, mely hozzájárul egyebek mellett a polgárosodás megerősödésé­hez, a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez. A kormányprog­ramból fakadó célok egybeesnek a csatlakozási célokkal. Hazánk­ban új vita bontakozik ki a csat­lakozás időpontjáról, mondta a politikus, és idézte Németh Mik­lós egykori kormányfő, jelenleg az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank alelnöke kijelentését, aki szerint a 2002-es csatlakozás Magyarország számára kataszt­rofális lenne. Szájer hangsúlyoz­ta: hazánk sikert ért el, hogy az EU megnevezzen egy csatlakozá­si dátumot, és 2003 nem tekint­hető kudarcnak. Éppen ezért fur­csa Németh Miklós kijelentése, pláne abban az aspektusban, hogy mint köztudott, az MSZP színeiben tervezi politikai vissza­térését. Márpedig mindez eltér az MSZP eddig vallott nézőpont­jától, éppen ezért a Fidesznek nem világos, hogy Németh Mik­lós kinek az érdekében tette meg a kijelentését — mondta a frak­cióvezető. B.Gy. Elég lesz az útlevél A kormány döntése értelmében 2000 januárjától okmányirodák­ban lehet a személyi iratokat igé­nyelni. A szolnoki polgármesteri hivatal okmányirodájában tizen­kilenc település 140 ezer lakosá­nak intézik majd az ilyen jellegű ügyeit. Vadászi Tiborné, a hatósági és ügyfélszolgálati osztály vezetője elmondta, hogy januártól gyakor­latilag kétfajta kártyát állítanak majd ki személyi azonosítóként. Az egyik — valójában az azonosí­tó — tartalmazza majd a legfonto­sabb adatokat (név, születési dá­tum). Ehhez egy adatlapot kell kitöl­teniük az ügyfeleknek, illetve helyben készül róluk egy fotó, a kész okmányt pedig postán kap­ják meg. A másik az úgynevezett lakcím­kártya, amely kizárólag a címet és az azonosító számot tartal­mazza. Fontos tudni, hogy ok­mányokat csak személyesen le­het igényelni. Kivételt képez, ha • valaki igazoltan egészségügyi okok miatt nem tud például Ti- szaföldvárról beutazni. Ebben az esetben a helyi jegyző intézi az ügyet. Az okmányiroda feladata lesz az útlevél kiállítása, később pedig a gépjármű-azonosító iratok is hozzájuk tartoznak majd. Nem lesz azonban kötelező mindhá­rom kiváltása, a személyi azono­sító kártyát helyettesítheti akár az útlevél, akár a jogosítvány. A polgármesteri hivatal része­ként működő iroda kialakítására négymillió forintot kapott az ön­kormányát. szilvási Januártól megszűnik a kézműves kamara? (Folytatás az I. oldalról) Ozvald Márton kifejtette, vannak még igencsak aggályosnak tekint­hető pontok az elképzelésben. Jogászok szerint ugyanis alkot­mányossági szempontból gondot okozhat - ha a törvénymódosí­tásba belekerül - az, hogy a me­gyei kamarák elnökeit a közigaz­gatási hivatal vezetője, míg az or­szágos kamarai elnök személyét a miniszterelnök jegyzi ellen. Ha pedig ez az ellenjegyzés nem tör­ténik meg, akkor a küldötteknek új elnököt kell választaniuk har­minc napon belül. E kitétel fő­ként azért érdekes, mert 2001 után teljes mértékben önkéntes tagságú kamara jön létre, hason­ló lesz bármely más önkéntes alapon szerveződő civil szerve­zethez. E téren is vannak még egyelő­re értelmezhetetlen elképzelé­sek, ugyanis a jelenlegi törvény- tervezet szerint az is rendelkez­het majd szavazási joggal, aki nem fizető tagja az új kamará­nak. Einvág Búsi Lajos a díjazott A tegnapi regionális rendezvény résztvevői szavazhattak arról, hogy idén kinek ítélik oda a Szféra Kft. által alapított „Magyarok Európáért" dijat. A legtöbb szavazatot Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyű­lés elnöke kapta, így ő veheti át majd ezt az elismerést novemberben Mar- tonyi János külügyminisztertől, a Szféra budapesti Top 100 rendezvényén. Az elmúlt évben megrendezett fővárosi konferencián egyébként Ferencz Gábor, a Neusiedler Szolnok Papírgyár Rt. gazdasági igazgatója részesült e díjban, miután a szolnoki regionális Top 100 konferencia résztvevőitől a legtöbb voksot kapta. Javaslat öt törvénymódosításra MegyéAk két szocialista országgyűlési képviselője, Jauernik István és Farkas Imre tegnap sajtótájékoztatón ismertették az általuk benyúj­tott törvénymódosításokat. Jauernik Istvánnak a családok tá­mogatásáról szóló törvényhez be­nyújtott módosító javaslata sze­rint az elmúlt két évi értékvesztés kompenzálására 18-19 százalékkal kellene emelni, továbbá 20 éves korig nem csak a középiskolások­nak, de a felsőoktatásban részt ve­vőknek is meg kellene adni a csa­ládi pótlékot. A szociális igazgatásról és a szo­ciális ellátásról szóló törvény mó- dositó javaslatai szerint a hadigon­dozottak támogatását nem kellene beszámítani a jövedelembe, az ős­termelők tevékenységét pedig csak 250 ezer forintos értékhatár fölött kellene kereső tevékenységnek nyilvánítani, ezáltal lehetővé vál­na, hogy az ennél kevesebb jövede­lemmel rendelkező őstermelők jö­vedelempótló támogatáshoz jussa­nak. Farkas Imre három törvény- módosító javaslatról számolt be. A társadalombiztosítási nyugellá­tásról szóló törvényhez azt java­solják, hogy a nehéz és veszélyes munkát végzők esetében az idő előtti nyugdíjazás esetén a nyugdíj csökkenése csak a fele legyen a nem ilyen munkát végzők nyugdíj- csökkenésének. A társadalombiz­tosítási ellátásról szóló törvény­ben jelenleg az áll, hogy a munka- vállalót a munkába lépését követő három napon belül kell bejelente­ni a társadalombiztosításhoz. Ezt egy napra szeretnék csökkenteni, mert a három nap visszaélésekre ad alkalmat a feketemunkások esetében. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényhez azt javasolják, hogy a betétbiztosítási alap az eddigi egy­millió helyett kétmillió forintig vállaljon garanciát a betétekre. Ezt a pénzromlás mellett az is in­dokolja, hogy az év végi dátumvál­tás okozta nehézségek közepette megnyugtatná a betéteseket, és se­gítené a nagyarányú pénzkivételek elkerülését. Lapunk munkatársá­nak kérdésére a képviselők el­mondták, hogy az öt javaslat kö­zül legalább háromnak az elfoga­dására számítanak, saját javasla­tukként vagy beépítve más előter­jesztésekbe. - Ezek megoldásra váró problémák - mondták -, amelyeket a javaslatainkkal, vagy más módon, rendezni kell. Már akkor sem hiábavalók a fölvetése­ink, ha fölhívjuk velük a képvise­lők figyelmét a gondokra. A természettudósra emlékeztek Dr. Fridvalszky Loránd termé­szettudós tiszteletére avattak tegnap emléktáblát a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium­ban. A tősgyökeres szolnoki bo­tanikus 1941-ben ebben az isko­lában érettségizett. Innen indult pályafutása, melynek során szak­területén országos, sőt nemzet­közi elismertséget szerzett. Az emléktáblát a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) megyei szervezete állíttatta a tudós tisz­teletére, felvállalva a városhoz és a gimnáziumhoz erős szálak­kal kötődő botanikus emléké­nek ápolását. A tábla avatását megelőzően dr. Simon Tibor, az ELTE nyugalmazott botanikus professzora, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia botanikai bi­zottságának tagja idézte fel egy­kori munkatársa életútját. Ezt követően a gimnázium tanulói adtak rövid műsort, majd Fodor György, Szolnok alpolgármeste­re és Urbán Sándor, a MMTE megyei vezetője mondott beszé­det. Az eseményen részt vett dr. Fridvalszky Loránd özvegye, unokái, valamint egy Ameriká­ban élő, egykori osztálytársa is.-bugány-

Next

/
Thumbnails
Contents