Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-26 / 249. szám

UúhoHuuc vagyunk Olajos-e a rendőrök keze? X. évfolyam, 249. szám 1999. október 26., kedd A whiskys ügyvédje zárolt 5. oldal TeSeioHM hvtdeléö­hetvétell Az Uj Néplap Kisújszálláson / Az Alföld integrációs központja lesz megyénk? Az Alföld integrációs központja kíván lenni Jász-Nagykun-Szolnok me­gye a következő években. Ezt a szándékot erősíti meg a megye terület­fejlesztési stratégiai programja is. tározó marad az átutazóturiz­mus. A következő években a megye földrajzi, közlekedési helyzeténél fogva az Alföld integrációs köz­pontja szeretne lenni. Ehhez azonban több ponton is fejlődni kell. El kell érni, hogy javuljon az életminőség, az egyes kistérségek között csökkenjenek a különbsé­gek. Fontos, hogy az önkormány­zatok, vállalkozások alkalmasaké legyenek a nemzetközi progra­mokban való részvételre. A kis­térségeknek meg kell őrizniük ar­culatukat, és jobb együttműkö­dést kiépíteniük egymással. A fejlődéshez hozzátartozik az is, hogy az idegenforgalomban történjen előrelépés. A program, amelyet a megyei ön- kormányzat megbízásából az MTA Regionális Központja szol­noki csoportja készített, még nem végleges, ám körvonalai már kirajzolódtak. A program készíté­se előtt több mint 200 prominens személyt kérdeztek meg megyénk adottságairól. A legtöbben az előnyök között a jó földrajzi fekvést, a termálví­zi és a természetbeni adottságo­kat említették. Hátrányként könyvelték el a hatékony megyei lobbi hiányát, a marketingtevé­kenység gyengeségét, a turiszti­kai szolgáltatások színvonalát. Sokan kifogásolták az autópálya hiányát is. Szóvá tették azt is: fennáll az a veszély, hogy megha­k Szolnoki Filharmonikus Zenekar jubileumi évadjának nyitóhangversenyét tartották tegnap á Városi Művelő­lesi és Zenei Központ színháztermében. A műsoron Liszt-, Bartók- és Mozart-művek hangzottak el. fotó: csabai Exportkatalógus r készül A megyei kereskedelmi és ipar­kamara pályázaton nyert támo­Megtartották az első tárgyalást a Kőolajkutató Rt.-székháztűz ügyében uszonhárom dolgozó volt életveszélyben / Többmilliárdnyi kölcsön visszafizetése forog kockán A mezőgazdasági termelők és a szaktárca között megkötött megálla­podás értelmében a hosszú lejáratú hitelek átütemezésére október 15- ig kellett volna megjelennie egy rendeletnek. Információink szerint már aláírásra vár az elkészült joganyag, melyre igencsak várnak a terme­lők és a bankok. Az agrártermelők és a szaktárca szeptember 15-én kötötte meg azt a megállapodást, melyben a hosz- szú lejáratú hitelek átütemezésé­nek kérdését is tisztázzák. Ezek szerint október 15-ig rendelet je­lent volna meg a prolongálásról, hogy ne menjenek csődbe gazda­ságok vagy ne lehetetlenüljön el a termelés a hiteltörlesztés miatt. A rendelet azonban mindeddig nem látott napvilágot. A rendelettervezet már létezik, a tárcaközi egyeztetésen is át­ment — mondta érdeklődésünkre Váradi Csaba, a Jászkun Teszöv titkára. A joganyag jelenleg arra vár, hogy aláírja a miniszter. Re­mélhetőleg ez még a héten meg­történik — fejtette ki a vezető —, ellenkező esetben ugyanis a ban­kok kénytelenek lesznek érvénye­síteni jelzálogjogukat, s megindí­tani a hitelek behajtását. Már ed­dig is úgynevezett „technikai meghosszabbítást” léptettek élet­be az éven túli — azaz a tőkepótló és a beruházási — hitelek eseté­ben, éppen amiatt, hogy a minisz­térium várhatóan megjelenteti az átütemezésről szóló rendeletét. (Folytatás a 3. oldalon) Több mint két esztendeje, hogy a lángok martalékává vált Szolno­kon a Kőolajkutató Rt. Körösi úti székházának teljes tetőszerkeze­te. A hosszan tartó rendőrségi és szakértői vizsgálatot követően a Szolnoki Városi Bíróságon tegnap megtartották az első tárgyalást az ügyben. A Szolnoki Városi Ügyészség há­rom férfi ellen emelt vádat külö­nösen nagy vagyoni hátrányt oko­zó gondatlanul elkövetett közve- szélyokozás miatt. A vádhatóság szerint a/űzeset kapcsán veszély­be kerültek az épületben dolgo­zók, különösképp az a 23 ember, akik a ház tetőterében kialakított irodákban tartózkodtak. Eredetileg négy gyanúsított volt, de egy fiatalember ellen, mi­vel ő csak segítőként működött közre a tüzet okozó munkában, időközben az ügyészség meg­szüntette az eljárást. A székházban működő cégek sérelmére okozott több mint 150 millió forintos kárt okozó eset voltaképpen egy, az épület eső­csatornáján keletkezett apró lyu- kacska megfoltozására tett kísér­let miatt következett be. (Folytatás a 3. oldalon) skola-összevonás várható Martfűn Amennyiben a martfűi képviselő- testület úgy határoz, akár már a következő tanévtől összevont in­tézményként működik a két helyi általános iskola. Még tavaly decemberben kijelölt a képviselő-testület egy vizsgáló- bizottságot, melynek feladata a két iskola munkájának elemzése volt. A képviselők a holnapi tes­tületi ülésen tárgyalják részletei­ben azt az anyagot, mely szerint célszerű lenne egy igazgatás alá vonni a két intézményt. A vizsgálat során az önkor­mányzat munkatársai ugyanis megállapították, hogy a tanuló- csoportok létszáma több évfolya­mon jelentősen alatta maradt az oktatási törvényben meghatáro­zottaknak. Emiatt az összevonás valamikor mindenképpen elke­rülhetetlen lesz; a testületen mú­lik, milyen formában és mikor valósul meg. A vizsgálat során megkérdez­ték a pedagógusok véleményét. Abban mindenki egyetértett, hogy az átmeneti időszakot a je­gatást arra, hogy megyei export­katalógust készítsen — tudtuk meg Kólyáné Sziráki Ágnestől, a kamara közhasznú társaságának ügyvezetőjétől. A katalógus ezer példányban készül majd el az év végéig, német nyelven. Mint az ügyvezető kifejtette, a katalógus hiányt pótol, célja az, hogy a megye exportképes ter­mékeket előállító vállalkozásait külföldön bemutassa. Első kör­ben a német és osztrák kamarák­hoz, valamint a külképviseletek­hez kívánják majd eljuttatni. ein lenlegi vezetők irányítása alatt kellene megoldani, így biztosít­ható lenne a zökkenőmentes át­menet. Várhatóan létszámcsökkentés­sel is járna az összevonás, de egy­részt az érintett tanárokat a fel­állítandó pedagógiai szakszolgá­latban átképzés után alkalmazni tudják, másrészt pedig az elbo­csátásban érintett pedagógusok ellátását az önkormányzat bizto­sítani fogja — áll az önkormány­zatnak készített jelentésben. PE anmühelyt avattak Korszerűen felszerelt varrómű­helyt adott át tegnap dr. Fazekas Sándor polgármester a karcagi Varró István Szakiskola, Szakkö­zépiskola és Kollégium diákjai­nak. A műhelyt önerőből és a vál­lalkozók támogatásából alakítot­ták ki. A12 ipari varrógép, az in­terlock, valamint az ipari vasaló­állvány a nőiruha-készítők gya­korlati képzését segíti. Töltéserősítési munkálatok kezdődtek a napokban Jászteleknél, a Zagyván. Idéi/komoly gondot okozott a hatalmas árvíz, ezért a Kötivízig most jelentős munkába fő­it, amelynek során magasítják és megerősítik három kilométer hosszan, vagyis Jászberé­nyig a folyó jobb parti töltését. Évek ópa alig változik a fogyasztás mennyisége \/ Halból jó közepes a hozam Javában folynak az őszi lehalászások a tógazdaságokban. Idén megyénk­ben a hozam jó közepesnek mondható halból, ám továbbra is gondot je­lent a gazdálkodóknak, hogy a hal ára nem emelkedik, miközben a fize­tőképes kereslet is csökken. Mint azt érdeklődésünkre Hor­váth Ferenc, a megyei FVM-hivatal vadászati, halászati és vízhaszno­sítási felügyelőségének vezetője és Boros Mihly munkatárs elmondta, megyénkben a belvíz és az árvíz a tógazdaságokban nem okozott je­lentős problémát, miután ezek ál­talában körtöltéses halastórend­szerek. A lehalászásban már javában benne jár a megyénkben lévő, hu­szonkét kisebb-nagyobb tógazda­ság. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy jó közepes hozamra le­het számítani. Számokra váltva ez azt jelenti, hogy áruhalból az elő­zetes számítások szerint idén ezer-’ ezerkétszáz tonna áll majd rendel­kezésre. A hal iránti piaci keresletben erős szezonalitás figyelhető meg, hiszen karácsonykor mindig job­ban megnő a fogyasztás, hiszen sok család asztalára kerül ünnepi fogásként. A fenti mennyiség azonban karácsonykor nem mind fogy el, ezért a gazdaságok telelte- tőkbe helyezik el az állományt, és március végéig onnan folyamato­san halásszák le és viszik piacra. Hazánkban egyébként fejenként 2,5 kilogramm az éves halhúsfo­gyasztás. Ez a mennyiség stagná­ló, az elmúlt évekhez képest nem változott. A hal ára azonban csök­kent, hiszen amíg két éve az étke­zési ponty ára a tóparton kilón­ként 400 forint volt, addig tavaly már csak 300 forint. Az árak tehát nyomottak (csak karácsonykor van némi változás), mivel kínálati piac alakult ki, és a fizetőképes ke­reslet is csökken. A szakemberek szerint „beállt” a hazai fogyasztás, és az exportlehetőségek sem növe­kedtek. A megtermelt halnak egyébként hetven százaléka talál gazdára a hazai piacokon, míg harminc százalékot tesz ki az ex­port. Mint megtudtuk, ez utóbbi­nál egyébként a fajösszetételt te­kintve nem a ponty dominál, mi­vel azt szálkásnak tartják a külföl­diek, hanem a ragadozók és a sporthalak, -ivadékok. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents