Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

Megyénk több településén is megemlékeztek az 1956-os forrada­lom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltásának évfor­dulójáról. Szolnokon szombaton a Szent István téren ünnepi prog­rammal, a Vártemplomban pedig szentmisével tisztelegtek a törté­nelmi események emléke előtt. Kora délelőtt térzene és díszőr­ség előzte meg a városi ünnepsé­get a megyeszékhelyen. A műsor a Himnusz hangjaival kezdő­dött, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című versé­ből Szűcs Erika előadóművész tolmácsolásában hallhattak részletet a jelenlévők. Ezt az Amicus Énekegyüttes és a Hon­véd Művészegyüttes Versszín­ház csoportjának előadásai kö­vették. A rendezvényen Szalay Fe­renc, Szolnok polgármestere mondott ünnepi beszédet, mely­ben egyebek között kiemelte: az ’56-os események egyik örök ta­nulsága, hogy a szellemet nem viseli meg az erőszak, és az igaz­ság mindig utat talál magának. A polgármester párhuzamot vont az 1848-as és az 1956-os események között, és arra figyel­meztetett, hogy a negyvenhárom évvel ezelőtti forradalom törté­néseinek „kisajátítása” elhalvá­nyíthatja az ünnep igazi fényét. A megemlékezés további ré­szében többek között a Szolno­ki Fúvósötös produkciója hang­zott el, majd a városi intézmé­nyek, szervezetek, pártok és la­kosok helyezték el a kegyelet vi­rágait (képünkön). A Szent Ist­ván téri rendezvényt a Szózat zárta, ezután a Vártemplomban tartottak ünnepi szentmisét. (Folytatás a 3. oldalon) X. évfolyam, 248. szám 1999. október 25., hétfő Jasz-Nagykun-Szolnok megyei napilan Ara: 39 Ft Megemlékezések a forradalom és szabadságharc évfordulójáról Erkölcsi, szellemi tőkénk 1956 Uonaflian vagyunk... TeSeioKM kittdeiéó- he£véteí néplap Hét végi sportesemények a 9—11. oldalon Váradi Csaba, a Jászkun Teszöv titkára érdeklődésünkre el­mondta, az ár- és belvizek miatt a Kunságban mintegy 8-10 ezer hektár, a Tiszazugban pedig 2-3 ezer hektár művelhetetlen. Mi­vel jelenleg már nincs földhasz­nosítási kényszer, a gazdálko­dók e vízjárta, talajhibás, ala­csony termőképességű területek bérleti szerződésének felbontá­sában érdekeltek, illetve a jöve­delmezőség kedvezőtlen alaku­lása miatt erre a lépésre kény- szerüUíek. A következmény nem más, mint hogy tovább nő a műveletlen terület. Az érdek-képviseleti vezető szerint új tendencia figyelhető meg a megyében is, így például a már „kifulladt” egyéni gazdák felajánlják földjüket a még mű­ködő társas agrárvállalkozások­nak. Szintén új folyamat kezd ki­bontakozni, mely szerint diffe­renciálódik a földbérleti díj, az­az például a jobb minőségű terü­let tulajdonosa magasabb össze­get remélhet, a rossz talajokért viszont kevesebb jár. L. Z. nzt akartak szerezni a középiskolás fiúk Ápja irodájába is betörtek Az édesapja autójából kölcsönvett feszítővassal tört be a napokban egy szolnoki fiatalember barátjával közösen az apa volt munkahelyére. A fiú otthonosan mozgott az irodában, tudta azt is, merre találja a pénz­tárt. A felfeszített lemezszekrényből közel 400 ezer forintot vittek ma­gukkal. Az eset kapcsán a zsarukat elsősorban a két fiatalember fel­tűnő költekezése vezette nyomra. A pénz leginkább a diszkóra kel­lett, de vettek maguknak ezt is, azt is, egyikük többek között mo­biltelefont is vásárolt. A nyomo­zás során látókörbe került fiúkat végül kihallgatták, a két szakkép­ző iskolás azonban még két betö­résről tett beismerő vallomást. Kiderült, hogy ők a felelősek a Konstantin iskolát ért kárért is, ahonnan több mint egymillió fo­rint értékben hoztak el műszaki cikkeket. A fiúk, akik egyébként osztálytársak is, a saját iskolájuk­ba törtek be. Elfogásuk hajnalán egy másik iskolával próbálkoz­tak, ahová viszont már hárman mentek: a 17 éves betörőpalánta ugyanis 13 éves öccsét is magá­val vitte a kalandra. A betörést követő zsákmányszerzés ezúttal a működésbe lépő riasztó miatt meghiúsult. Hogyhogy nem hiányoztak otthon ezek a jó anyagi körülmé­nyek között, családban élő gyere­kek a bűncselekmények elköveté­sének — éjjeli — időpontjaiban? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban maguk a nyomozók is tanácstala­nok. A lopott pénz nagyobb, el nem költött részét az egyik le­gény azzal adta át édesanyjának, hogy azt tegye be a takarékba. Arra a kérdésre, hogy honnan van az a több mint százezer fo­rint, elegendő magyarázatnak bi­zonyult a fiú válasza: üzleteltem. Az sem keltett különösebb feltű­nést, hogy a gyerek egyszer mo­biltelefonnal tért haza. (Folytatás a 4. oldalon) gazdálkodó felbontja a földbérleti szerződéseket Növekszik a műveletlen terület Elsősorban a mezőgazdaság jövedelmezőségének romlása, valamint az elemi károk miatt több egyéni és társas agrárvállalkozás kényszerül ar­ra, hogy felbontson földbérleti szerződéseket, aminek következménye a műveletlen terület további növekedése. ígéret nyugdíjasoknak A cigibírság 100 ezer forint is lehet 5. oldal Közösen terveznek Kunhegyesen az oktatási intézmé­nyek és az önkormányzat szak­mai, pénzügyi csoportja együtt tervezik az iskolák jövő évi költ­ségvetését. Céljuk a mielőbbi kompromisszum. Kunhegyesen zökkenőmentesen indult a tanév. Már most látható azonban, hogy 2000. január else­jétől újabb költségtakarékossági intézkedésekre lenne szükség az iskolákban. Az oktatási intézmények veze­tői természetesen tiltakoztak, úgy vélik, a költségek további csökkentése a minőségi munka színvonalának romlásához vezet. A város képviselő-testülete ezért úgy döntött, hogy jövőre a pol­gármesteri hivatal szakmai és pénzügyi vezetésének segítségé­vel készül majd az iskolák költ­ségvetési tervezete, így az első pillanattól kezdve folyamatosan egyeztetnek az érintett felek. Kontra József polgármester sze­rint ezzel nem csak pénzt, de időt is nyer a hivatal, hiszen az egyeztető tárgyalások révén ha- mar/bb juthatnak konszenzusra. ^ vh Csatlakozás előtt A térségi önkormányzatok szak­emberei és a vállalkozások képvi­selői számára szervezett fórumot a minap az EU-csatlakozás aktu­ális kérdéseiről Karcagon a me­gyei kereskedelmi és iparkamara helyi irodája. Dr. Ürmössy Ildikó, a megyei Euroinfo Központ megbízott ve­zetője és a kereskedelmi és ipar­kamara szakképzési vezetője azokról a pályázati lehetőségek­ről beszélt, melyek a hazai vállal­kozók, önkormányzatok részére is elérhetők. Kifejtette, az EU megkülönböztetett figyelmet for­dít ezekre a kis- és középvállalko­zásokra, amelyek a gazdaság mo­torjai. Éppen ezért fontos, hogy az érintettek minél hamarabb megismerjék ezeket a lehetősége­ket, melyben segít a nemrég Szol­nokon megnyílt Euroinfo Köz­pont is. A hozzászólásokból kiderült, a kunsági vállalkozások szivesen pályáznának többször az EU-s pénzekre, ennek azonban sok­szor a jelentős önerő hiánya szab határt. Közel százmillió forint értékű be­ruházással épült fel Jászdózsán a bentlakásos idősek otthona, mely­nek ünnepélyes avatását péntek délután tartották. Az otthon gon­dolatának felvetőjéről, Erdős Ist­vánról „Erdős” Otthonnak nevez­ték el az pj szociális intézményt. Tíz évvel ezelőtt vetette fel Erdős István — Svájcban élő hazánkfia - egy községi idősek otthona lét­rehozásának gondolatát Jászdó­zsán, egykori szülőfalujában. A nemes gondolat tehát megvolt, viszont a pénz hiányzott. A dó- zsai önkormányzat ’91-ben létre­hozta a Községi Szociális Ott­hont Létesítő Alapítványt, amely 112 ezer forintos „tőkével” kezd­te meg működését. Néhány éves Csipkerózsika-álmot követően 1995 októberében lerakták az otthon alapkövét. Adományok, segítők, támogatások sora moz­dította előre az otthon építését, / Érdős Otthont ava melyet most hétvégén avathat­tak, szentelhettek fel. 273 magán- személy, 18 gazdálkodó egység több mint 34 millió forintot ado­mányozott az évek során. A par­lament 32 milliós címzett támo­gatást utalt az önkormányzatnak. Az Ytong cég ingyenesen bocsá­totta rendelkezésükre a falazó­anyagot, illetve a Nederlandi Ala­pítványok Közép- és Kelet-euró­pai Kuratóriumától több mint 11 millió forint támogatást kaptak. Erdős István elmondta: ami­kor hozzáláttak a megvalósítás­hoz, pénzük nem volt, csak hi­tük. Hittek a jó Istenben és a sok jó emberben, így, töretlen akarat­tal sikerülhetett az otthon felépí­tése. Palotai Lászlóné, az építke­zést koordináló alapítvány kura­tóriumának elnöke az ünnepsé­gen jelentette be, hogy ezentúl „Erdős” Otthonnak nevezik az új szociális intézményt.- Sok támogató akadt, hisz’ a segítséget egy olyan ember kérte Erdős István személyében, aki bárhol volt is, mindig magyar em­ber maradt, hű tudott lenni nem­zetéhez — emelte ki Szekeres Im­re országgyűlési képviselő. Kovács István, a mezőgazdasá­gi szövetkezet elnöke, a megvaló­sítást segítő alapítvány kuratóriu­mának elnökhelyettese elmond­ta, ’90-ben még úgy gondolták, húszmillió forintból megvalósít­ható az otthon. Mire azonban — várhatóan januártól - megkezdi a működését, a beruházás össze­ge eléri a százmilliót. Áz intéz­ményben 29 férőhelyet alakíta­nak ki. Hogy valaki a lakója le­gyen, 500 ezer forintos belépési összeget kell letennie. bcs Kovács Endre püspök felszenteli az otthont FOTÓ: SÁRKÖZI 977086591501699248

Next

/
Thumbnails
Contents