Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

Hazai Tükör 5. oldal I 1999. október 21., csütörtök Felzárkózási támogatás Összességében jó az Európa Tanács hazánkról szóló értékelé­se, de néhány ponton - elsősor­ban a környezetvédelem terüle­tén - vannak még lemaradá­saink. így összegezhető Szájer Józsefnek, az Európai Integráci­ós Bizottság elnökének az országjelentésről tartott tegnapi tájékoztatója. A legkritikusabb terület a hulladékgazdálkodás, valamint a szennyvíztisztítás. Ezek fejlesztésére a szaktárca EU-támogatást kérelmezett. A részletekről Becker Lászlót, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetőjét kérdeztük. Az Európa Tanács tagállamai úgy döntöttek, hogy a csatlakoz­ni kívánó országoknak - hátrá­nyuk mielőbbi ledolgozására - bizonyos előcsatlakozási támo­gatást nyújtanak. Ezt a keretet ISPA-nak hívják, s 2000-2006 közötti időszakban tíz ország osztozik évi 1040 millió eurón. Magyarország ennek 7-10 szá­zalékát kapja, mivel az osztás­nál az adott ország lakosságát és GDP-jét is figyelembe vették. Becker Lászlót e pénz felhasz­nálásáról faggattuk.- A realitás az, hogy összesen 88 millió eurót kap Magyar- ország az ISPA-keretből. Ennek a fele, 44 millió euró a környe­zetvédelemé - mondja a fő­osztályvezető. Az ISPA kizárólag nagy lépté­kű, fontos környezetvédelmi be­ruházásokra ad pénzt. Ez azt je­lenti, hogy minimálisan 5 millió eurós project-javaslatokat kell összeállítani. Az is alapkövetel­mény, hogy a lakosság életszín­vonalát közvetlenül befolyásoló, s legalább 15 ezer főt érintő fej­lesztésről, beruházásról legyen szó. Ebből következően négy ki­emelt terület van: a hulladékfel­dolgozás, a csatornázás, a leve­gőtisztaság, illetve az ivóvíz mi­nőségvédelme. Mivel a közszfé­rát kívánják támogatni, ezért az önkormányzatok, vagy pedig ál­lami szervek készíthetnek pálya­munkákat. A támogatás mérté­ke az összköltségnek legfeljebb 75 százaléka, vagyis minimáli­san 25 százalékot saját forrás­ból, állami központi alapokból, esetleg külföldi bankkölcsönből kell előteremteni.- Az országjelentést megelő­zően is tudtuk, hol állunk meg­lehetősen gyenge lábakon - mondja a főosztályvezető. - En­nek ismeretében készültek ja­vaslataink, s jelenleg 7-8, hulla­dékgazdálkodással, illetve szennyvíztisztítással kapcsola­tos elképzelésünk élvez elvi tá­mogatást az EU bizottságánál. Ezek konkrét támogatásáról azonban csak a jövő év február­jában döntenek. További 7-8 programhoz kíván a terület ISPA-támogatást szerezni. Meg­lehetősen gyors cselekvésre lesz szükség mindkét fél részéről. Nekünk jó pályázatokat kell ké­szítenünk, az Uniónak pedig az eddig. tapasztaltaknál rugalma­sabb ügymenet szerint kell in­tézkednie. (szalóky) I A csontritkulás megelőzhető Magyarországon 1 millióra tehe­tő a csontritkulásban (osteo- porosisban) szenvedő betegek száma, de csak 10 százalékuk áll orvosi kezelés alatt. Október 20-án, az Osteoporosis Világ­napján a csontok egészségének a védelmére és a baj korai felis­merésének fontosságára figyel­meztettek az orvosok. Dr. Lakatos Péter, a hazai Osteoporosis Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar az európai országok között a leg­hosszabb csontozatú nemzet. Orvosi szűrő- és ellátó hálóza­tunk ugyanakkor a legfejletteb­bek közé tartozik. Jelenleg csak­nem 120 szakrendelőben vehe­tő igénybe térítésmentesen a csontsűrűségmérés. Erre a szű­rővizsgálatra a háziorvosok ja­vaslata alapján várják a betege­ket. Fontos eredménynek tart­ják, hogy a szakorvosok a szük­séges gyógyszerek többségét je­lenleg 90 százalékos tb-támo- gatással írhatják fel. A szakemberek szerint sors­döntő jelentősége van minden ember életében az első húsz esz­tendőnek, ugyanis ekkor fejlőd­nek ki a csontjaink. Fontos, hogy a kellő fizikai aktivitás mellett kalciumban gazdag le­gyen az étrend, és elegendő nap­sugár érje a szervezetet, hogy megfelelő mennyiségű D-vita- mint kapjunk. Ez utóbbi pótlá­sára a fejlett országokban egyre többen használják idősebb kor­ban is az UV-lámpát, illetve a szoláriumot. Dr. Bossányi Ada szerint a csontok ellenségének számít a sok kóla, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. A nőknél kü­lönösen fontos a menstruáció el­maradásakor, hogy orvosi segéd­lettel fokozottabban figyeljenek a csontritkulás megelőzésére. Van-e kockázata a nőknél a hormonpótló kezelésnek? A szakértő, dr. Benkő Péter szerint legtöbben az emlőráktól való fé­lelmükben utasítják el a hor­montartalmú szerekét. Jelenleg még orvosi körökben is vitáz­nak arról, vajon a sokéves hor­monpótlás milyen mértékben növelheti az emlőrák kialakulá­sának gyakoriságát. A mérleg másik oldalán viszont az áll, hogy bizonyítottan csökken az infarktus, az agyvérzés, illetve a csontritkulás miatt időskorban bekövetkező . combnyaktörés veszélye. N. Zs. Félig üres vagy félig telt a tb-kassza? Az Országgyűlésben megkezdődött a vita a társadalombiztosítás két kasszájának, a nyugdíjbiztosítási alapnak és az egészségbizto­sítási alapnak a jövő évi költségvetéséről. Az 1980-as évektől kezd­ve mindig kevesebb pénz folyt be a társadalombiztosításhoz, mint amennyit ki kellett fizetnie nyugdíjakra és egészségügyre. Évről év­re a központi költségvetésnek kellett pótolnia a hiányt, s ez nem lesz másképp jövőre sem. Késik az egészségügyi reform, ki követte el a hibát? A Horn- kormány, amelyik négy év alatt nem csinálta meg, vagy az Or- bán-kormány, amelyik másfél év alatt nem tette le az asztal­ra? A Fidesz rámutatott: az egészségügy egy úszó hajó, amelyen menet közben kell el­végezni a nagyjavítást. Látvá­nyos, gyors változások tehát nem várhatók. A vita egyik fő témája a gyógyszerár-támogatás volt. Er­re a kormány 2000-ben 135 milliárd forintot szán, holott az idei várható teljesülés 141 milli­árd lesz. Az ellenzéki pártok természetesen kevesellték az összeget. A Fidesz azzal érvelt: 1998-ig a gyógyszerre költött összeg évente az inflációt meg­haladóan 10 százalékkal növe­kedett, s ezt meg kellett fékez­ni. Már az idén kézzel fogható eredmény születik: gyógyszer- támogatásokra az infláción felül csak öt százalékkal költ többet a tb, mint tavaly. A nyugdíjak emelése ezúttal a Hom-kormány által beterjesztett és 1997-ben elfogadott nyugdíj- törvény előírásainak megfelelő­en történik. A tervezett árnöve­kedés és a várható nettó átlagke­reset-növekedés meghatározott arányában várhatóan 8 százalék­kal nőnek a nyugdíjak. Ha az inf­láció és a bérek növekedése meg­haladná a tervezettet, akkor jövő év novemberében kifizetik a kü- lönbözetet. A szocialisták rög­tön 10 százalék emelést adná­nak, mert szerintük a végelszá­molásnál ennyire biztosan kijön az emelés mértéke. Kifogásolják, hogy a nyugdíjasok hiteleznek a nyugdíjbiztositónak. A Fidesz rámutatott, hogy az 1996-os mélypont után, amikor a nyugdí­jak vásárlóereje az 1989-es szint­nek csak a kétharmadát érte, harmadik éve folyamatosan nő a nyugdíjak reálértéke, s ez min­denképpen biztonságot adhat. A sok szűkösség között az egyetlen jelentős eredmény a gyermekgondozási díj újbóli bevezetése, ami a kormány­pártok szerint az egyik leghaté­konyabb népesedéspolitikai eszköz. Az ellenzék azonban igazságtalannak tartja, mivel jövedelemfüggő. Az Országgyűlés kedd este szavazott az 1996-os területfej­lesztési törvény módosításáról, és az adótörvényekhez benyúj­tottjavaslatokról. Ez utóbbi té­mában három hét múlva lesz a zárószavazás. S. Á. CEFTA-csúcs Budapesten Nem lesz közös agrárpolitika A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) tar­tozó tagállamok a jövőben sem kívánnak közös agrárpolitikát kialakí­tani - jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő a CEFTA buda­pesti miniszterelnöki értekezlete után. A közös agrárpolitika helyett a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációja a cél. A miniszterelnök szerint a CEFTA-n belül az ipari termé­kek kereskedelme megfelelően alakul, mennyisége fokozato­san növekszik, így 2000. janu­ár 1-jétől megvalósulhat ezen a téren a teljes szabad kereske­delem A tagállamok közötti problémák az agrárkereskede­lemből fakadnak.- Nehéz a szabad kereske­delmet úgy megvalósítani, ha a háttérben nincs közös agrárpo­litika, azonban ennek létreho­zására sosem törekedtünk - mondta Orbán Viktor. - A me­zőgazdasági termékek kereske­delmét ésszerű keretek között kell liberalizálni. Elvárjuk a most létrehozott mezőgazdasá­gi albizottságtól, hogy néhány szabályt rögzítsen a vitás kér­dések rendezése érdekében. Orbán hozzátette: hazánk­nak nem áll szándékában visz- szalépni a korábban kialkudott liberalizáltsági foktól, illetve az elfogadott vámkedvezmények­től, kvótáktól. Jerzi Buzek len­gyel kormányfő szerint az egyes országok termelési libe­ralizációját lenne célszerű har­monizálni, ugyanis a lengyel ál­láspont szerint a vitás kérdések a termelési liberalizációk kö­zötti különbségekből fakadnak. A csúcstalálkozón megálla­podtak, hogy újabb albizottsá­got hoznak létre a tagállamok, amely a gazdasági bűnözés elle­ni munkát hangolja majd össze. Ivan Kosztov bolgár miniszter- elnök javaslatára a Duna mi­előbbi hajózhatóvá tétele is be­került a záródokumentumba. A kormányfő szerint ez a délkelet­európai stabilitási paktum leg­főbb eleme. (sts) Összehangolják a bűnözés elleni feladatokat is FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Protestáns napok. Több mint száz budapesti és vidéki progra­mot foglal magában az Országos Protestáns Napok pénteken kez­dődő rendezvénysorozata, ame­lyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervez. Az október 31-ig tartó, nagysza­bású rendezvény során számos istentiszteletre, hangversenyre, kiállítás-megnyitóra, konferen­ciára és találkozóra kerül sor. Elnöki aranyérmek. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke - személyes megbecsülé­se jeleként - az 1956-os forrada­lom és szabadságharc szellemi­ségét a mai napig is méltó mó­don képviselő, a társadalom megbecsülését és tiszteletét kiví­vó munkásságuk elismeréseként Aranyérmeket nyújtott át szer­dán a Parlament Nándorfehér- vár-termében. Bírói függetlenség. Az igaz­ságszolgáltatás nem lehet az ál­lamszervezet szent tehene, ame­lyet más szervek részéről kizáró­lag hódolat illet, nem birálat - áll Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter nyilatkozatában, amelyet szerdán bocsátott a sajtó rendel­kezésére. Véleménye szerint egy dolog ugyanis a bírói független­ség, és más dolog a bírói felelős­ség, amelynek egyik el nem ha­nyagolható eleme az ügyek ész­szerű időn belüli elbírálása. Lockheed-botrány. A Fidesz frakciója megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az ellenzék a nagyköveti ajánlólevél ügyében saját maga által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság fel­állítását obstrukcióval megaka­dályozta - áll a Fidesz képviselő- csoportjának szerdai közlemé­nyében A dokumentum szerint az ellenzék elutasító magatartá­sa annak nyílt beismerése, hogy az előző kormányzati periódus­ban a katonai repülőgép-vásárlás terveit körülvette a korrupció. Hamis szerződés? A jövő hé­ten nyilvánosságra hozzuk azo­kat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy panamák tör­téntek két évvel ezelőtt, amikor a tv2 tulajdonosa, az MTM-SBS- konszern frekvenciát kapott - közölte szokásos szerdai sajtótá­jékoztatóján Csurka István, a MIÉP elnöke. A politikus sze­rint az ORTT bizonyos vezetői meghamisították a szerződést. Szerződéskötések. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöksé­ge arra kéri a gyógyszerészeket, hogy a betegellátás folyamatos­sága érdekében kössék meg az új finanszírozási szerződéseket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral - közölte a kamara elnöke. Hávelné Szatmári Kata­lin elmondta, folytatják a tár­gyalásokat az OEP-vel, hogy a jövőben a finanszírozási szerző­désbe a kamara által hiányolt részletek is beépüljenek. Hídavatás Baján. A bajai Duna-hidat a keddi műszaki átadás után csütörtökön adják át ünnepé­lyesen a közúti forgalomnak. A próbaterhelést követően feloldották a vágányzárat, a vasúti közlekedés már tegnap megindult. Az immár teherforgalom lebonyolítására is alkalmas bajai híd közel négymilliárd forintos beruházása rekord gyorsasággal készült el. fotó: feb/tóth László Nem hibázott a viszkis védője Az ügyvédi titok erősebb, mint a hatóság érdeke Az Ügyvédet ugyanúgy köti a szakmai titoktartás, mint mondjuk az orvost vagy a papot - vélekednek a jogászok. Eszerint dr. Magyar György, a viszkis ügyvédje még akkor sem vádolható bűnpártolással, ha valóban jó előre értesült Ambrus rablási terveiről. Az ORFK szó­vivője cáfolta, hogy kedden a távirati irodának azt mondta volna: Magyarral szemben felvetődhet a bűnpártolás gyanúja. Jogi blődlinek nevezte Magyar György, Ambrus Attila védője azt az állítólag az ORFK-tól származó állítást, miszerint le­het, hogy bűnpártolást követett el, mert nem jelentette a rendőr­ségnek a viszkis rablási szándé­kát. Mint ismeretes, Ambrus sa­játos üzenetben tudatta ügyvéd­jével, hogy hamarosan ismét ki­rámol egy OTP-t. Egyben kérte őt: tudassa a közvéleménnyel, hogy most is felvállalja tettét. Magyar szerint a Btk. egyér­telműen kimondja, hogy az ügy­véd nem adhatja ki védence tit­kait. A bűnpártolás gyanúja leg­feljebb akkor merülhetne fel, ha rejtegetné a rablót, netán osz­tozna vele a szerzett pénzen.- Nem tettem mást - fűzte hozzá -, mint továbbítottam egy nyilvánosságnak szánt köz­lést. Védencemmel nem tárgyal­tam, ő kereste a már ismert mó­don a megszólalási lehetőséget. Nehéz-Posony István ügyvéd is osztja kollégája véleményét. Szerinte a bírói gyakorlatban még soha nem merült fel ügyvé­dekkel szemben a bűnpártolás fogalma, hiszen - ahogy az or­vos vagy a pap esetében - a kun­csaft, az ügyfél titkának védel­me elsőrendű szakmai követel­mény. Mivel az ügyvédi titok erősebb a hatóság érdekénél, az ügyvéd védencével kapcsolat­ban sem tanúvallomásra, sem feljelentésre nem kötelezhető. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője cáfolta, hogy bármivel is „vádolta” volna Ambrus ügyvédjét. Mint mond­ta, a bűnpártolás gyanúja általá­ban akkor merül tel, ha egy ter­vezett bűncselekményről az el­követőn kívül más is tud. Ha az a „valaki más” az ügyvédje, ak­kor ez a fogalom többnyire szó­ba sem kerül. (takács)

Next

/
Thumbnails
Contents