Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-18 / 243. szám

i 2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1999. október 18., hétfő Az európai NATO-tagállamok nagyobb pénzügyi áldozatkészsé­gére és a katonai kapacitások ha­tékonyabb kihasználására szólí­tott fel egy vasárnapi interjúban az atlanti szövetség új főtitkára. A Welt am Sonntag című német hetilap munkatársával folytatott beszélgetés során George Ro­bertson leszögezte: semmikép­pen sem folytatódhat az egyes tagországok katonai költségve­tésének megkurtítása, elvégre „nem vehetjük fel a béke osztalé­kát, ha egyszer nincs béke”. Megtették az első lépéseket az Európai Unió állam- és kor­mányfői a közös menekültügyi, bevándorlási politika, s a szer­vezett bűnözés elleni közös fel­lépés irányába, de az út hosszú lesz és akadályokkal teli, mert ezek a kérdéskörök közvetlenül érintik az egyes országok nem­zeti szuverenitását - mutatnak rá megfigyelők a Tamperében tartott hét végi csúcsértekezle­tet értékelve. Ne hajtsák végre a kiürítési terveket - szólította fel híveit a ciszjordániai és gázai zsidó tele­pesek két vallási vezetője a tele­pek felszámolásának megakadá­lyozása érdekében. A Gáza-öve- zetbeli Neve Dekalim zsidó tele­pülésen 22 új lakás építése kez­dődik meg. Az építkezésre az iz­raeli hatóságok adtak engedélyt. Schindler igazi listája került elő egy hildesheimi padláson évtizedek óta porosodó bőrönd­ből. Az eredeti névsor azokat a zsidó személyeket tartalmazza, akiket Oskar Schindler német gyáros a második világháború idején megmentett a biztos ha­láltól. A gépelt jegyzékre az őt a ’70-es években befogadó német orvos házaspár házában buk­kantak rá az örökösök. A frank­furti dómban vasárnap gyászün­nepséget tartottak a 25 évvel ez­előtt elhunyt Oskar Schindler emlékére. Rengett a fold Tajvanon és Kaliforniában. Az amerikai földmozgás epicentruma távol esett a sűrűn lakott területektől, így nem történt súlyos sérülés, és komolyabb károk sem kelet­keztek: a rengés a Richter-skála szerint hetes erősségű volt. Két közepes erősségű földlökést ér­zékeltek Tajvan szigetén. Az el­ső híradásokban nem esett szó áldozatokról, illetve károkról. Vízágyúk bevetésével oszlat­ta fel szombaton a chilei rend­őrség Santiagóban Augusto Pi­nochet volt elnök híveinek me­netét. Szemtanúk beszámolói szerint legkevesebb hat embert őrizetbe vettek a hatóságok. Az egykori katonai diktátorral szembenállók a chilei főváros központjában ünnepi felvonu­lással emlékeztek meg Pinochet nagy-britanniai őrizetbe vételé­nek első évfordulójáról. Elszakadással fenyegetőzik a montenegrói külügyminiszter Szándékos volt a bombázás? A korábbi állításokkal ellentétben a NATO tudatosan lőtte május 7-én rakétáival Belgrádban a kínai nagykövetség épületét, mert on­nan a jugoszláv hadsereget segítő rádióadásokat sugároztak - ál­lítja vasárnap megjelent cikkében a The Observer című brit lap. Tekintettel arra, hogy a szövet­séges erők elsődleges célja Belg­rad katonai erejének a megtöré­se volt, és ezt a célt szolgálta a hadsereg hírközlésének a meg­bénítása, a NATO nem tehetett egyebet, mint hogy a kínai dip­lomáciai képviseleten működő adóberendezéseket is megsem­misítse - közölte egy nevének elhallgatását kérő titkosszolgá­lati ügynök. Az észak-atlanti szervezet változatlanul tagadja a tudatosságot, és annak idején maga Clinton amerikai elnök is bocsánatot kért a „sajnálatos té­vedésért”, amely három kínai életébe került. Közben egyre fokozódik az ellenzék nyomása Szlobodan Milosevicsre, a jugoszláv elnök lemondását követelve. Leg­utóbb Újvidéken több mint 10 ezer diák tüntetett. Hatalmas tömeg vonult fel Belgrádban és Szerbia más városaiban is. A demonstrációkon részt vettek az ellenzék vezérei is, köztük Zoran Djindjics, a Demokrata Párt vezére, Cedomir Jova- novics, a Diákszövetség elnöke és számos szakszervezeti veze­tő. Mindannyian a Szövetség a Változásokért nevű szervezettel közösen szervezik mindennapi tiltakozó akciójukat. A montenegrói külügymi­niszter, Branko Perovic azzal fe­nyegette meg Belgrádot: ha zá­ros határidőn - néhány héten - belül nem történik hatalom- váltás, akkor a kisebbik jugo­szláv tagköztársaságban nép­szavazást írnak ki a Szerbiától történő elszakadásról, a füg­getlenség kikiáltásáról. A koszovói szerbek vezetője, Momcsilo Trajkovics kilátásba helyezte, hogy ma egyoldalú döntést hoz egy önálló védel­mi csoport (hadsereg) létreho­zásáról, valamint a tartomány közigazgatásának megosztásá­ról. Ez utóbbinak az lenne a célja, hogy a szerbek több jo­got biztosítsanak önmaguknak a tárgyalások során. A védelmi Szerbiában tízezrek tüntetnek csoport a korábbi Koszovói Felszabadítási Hadseregből, az UCK-ból létrehozott rendfenn­tartó erők ellensúlya kíván len­ni - jelentette be a mintegy 20 ezer koszovói szerb vezetője. Egy ilyen alakulatot azonban az ENSZ-közigazgatás min­denképpen illegálisnak minősí­tene - hangsúlyozta a tervvel kapcsolatban a nemzetközi rendfenntartó erők illetékese. Kosovska Mitrovicában vál­tozatlanul tartanak az össze­csapások, a városban robbaná­sok történtek, amelyek során többen megsebesültek. A za­vargásoknak halálos áldozatai is vannak. FEB FOTÓ: FEB/REUTERS Rekordot dönt Németország adóssága Elkerülhetetlenek a szigorító intézkedések, adóemelések Csaknem egy évtizeddel a berlini fal leomlása után a német nemzet jólétének alapjai megrendülni látszanak. „Egyszerűen nem élhe­tünk tovább úgy, ahogyan eddig - mondta Gerhard Schröder kancellár a Reichstagban. - Hatalmas adósságot halmoztunk fel, amely elviselhetetlen terhet ró majd gyermekeinkre.” Schröder Németország háború utáni történelmében a legna­gyobb reformcsomag végrehaj­tását tervezi: a költségvetés 30 milliárd márkás „karcsúsítását”, a benzin adójának emelését és így tovább. Ám a nagyarányú vereség, amelyet a kormányzó Szociáldemokrata Párt elszen­vedett a tartományi választáso­kon, azt mutatja, hogy a szava­zók nem akarnak még jelképes áldozatokat sem hozni a Jó ügy” érdekében. Ami a növekedést és a mun­kaerő-piaci kilátásokat illeti, az OECD tanulmánya szerint Né­metország meglehetősen lema­radt a régió országaihoz képest - írja a The Washington Post. Az alapvető okok nyilvánvalóak: a négymilüó munkanélküli segé­lyezése, a fizetéseket csaknem elérő nyugdíjak, az évi majd 180 milliárd márkát elnyelő ke­leti országrész. A nemzet adós­sága kevesebb mint egy évtized alatt a háromszorosára nőtt, és ez 20 ezer márkás terhet jelent minden egyes német polgár számára. Hivatalba lépésekor közeli munkatársai szerint Schrödert egyszerűen megdöbbentette az állam pénzügyeinek siralmas ál­lapota. A konszenzusteremtés mestere, az egyesült Németor­szág első kancellárja, Kohl meg­próbált mindenkinek a kedvére tenni, hatalmas pénzösszegeket pumpált a keleti országrészbe, miközben a gazdasági fellendü­lést forszírozta (és finanszíroz­ta) az ország nyugati felén. Schröder is jobb életet ígért, ezért eddig vonakodott a gaz­dasági reform drámai lépései­től, sőt még vissza is vonta azo­kat a szerény lépéseket, ame­lyeket Kohl tett a deficit mér­séklésére. De a keményebb in­tézkedések - a The Washing­ton Post szerint - tovább már nem halogathatok. FEB Visegrádi Alap Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy Magyarország, Csehor­szág, Lengyelország és Szlová­kia miniszterelnöke lényegében baráti viszonyt tudott egymással kialakítani. „Segítjük egymást a felkészülés­ben és az EU-csatlakozásban, nincs többé versenyfutás közöt­tünk” - jelentette ki a magyar miniszterelnök a visegrádi né­gyek kormányfőinek Magas-Tát- rában megtartott találkozója után. „Mikulás Dzurinda szlo­vák miniszterelnök igen őszin­tén hirdeti - emlékeztetett Or­bán Viktor -, hogy ő egy sikeres Magyarországban érdekelt. A mostani viszonyok mellett telje­sen hihető, hogy magam is úgy gondolom: minden magyarnak az az érdeke, hogy Szlovákia si­keres ország legyen.” A négy kormányfő Javori- nában - pozsonyi székhellyel - létrehozta a Visegrádi Alapot, közös művelődési, műemlékvé­delmi, oktatási és sporttevé­kenységek finanszírozására. A tátrai találkozó másik fontos megállapodása a szervezett nemzetközi bűnözéssel és a kor­rupció elleni küzdelemmel kap­csolatos: a visegrádi országok közös szakértői bizottságot hoz­nak létre a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. Most első alkalommal tárgyaltak az ukránokkal szem­beni vízumkötelezettség beveze­téséről, amelyet Szlovákia és Csehország szorgalmaz. Orbán Viktor szerint az ügyben kellő körültekintéssel kell eljárni, hi­szen számos magyar családnak élnek rokonai Kárpátalján. A legközelebbi nem hivatalos visegrádi csúcstalálkozót Kar­lovy Varyban tartják: a vendéglá­tó cseh miniszterelnök, Milos Zeman a helyszín kiválasztását azzal indokolta, hogy így szeret­ne külön kedvezni Orbán Viktor­nak, aki még sosem járt a világ­hírű cseh fürdővárosban. A könyvvásár utolsó napja Magyar-német külügyminiszteri találkozó Megbeszélést folytatott vasár­nap délután Frankfurtban a né­met diplomácia irányítója, Joschka Fischer és magyar kol­légája, Martonyi János. A magyar külügyminiszter dél­után felkereste a Frankfurti Könyvvásár magyar csarnokát is. A világ legnagyobb könyvvá­sárán az idén Magyarország a díszvendég. Martonyi János a nap folyamán részt vett a német könyvszakma Béke-díjának át­adását kísérő ünnepségen. Az idei kitüntetett Fritz Stern német származású amerikai történész. A tekintélyes díjat, amelyet 1951 óta ítélnek oda, s hagyo­mányosan a Frankfurti Könyv­vásár hetének vasárnapján nyúj­tanak át egy-egy kiemelkedő személyiségnek, 1991-ben Kon- rád György is megkapta. Része­sült az elismerésben mások mel­lett Albert Schweitzer, Kari Jaspers, Ernst Bloch, Gunnar és Alva Myrdal, Leszek Kolakowski, George F. Kennan, Vaclav Havel, Jorge Semprun és Mario Vargas Llosa is. Fritz Stern az egyik legjelen­tősebb amerikai kortárs törté­nésznek számít, bár 1926-ban Breslauban (Wroclaw) szüle­tett. A zsidó család 1938-ban kénytelen volt elhagyni Német­országot. Stem 1947-ben vette fel az amerikai állampolgársá­got, a Columbia Egyetemen ta­nult, s mind a mai napig ennek az intézménynek a professzora. A1 Gore és ifjabb Bush spanyolul toboroz szavazókat Amerika ellatinosodik Az Egyesült Államokat általános vélekedés szerint fehérek, feketék és rézbőrűek lakják. Ám ez csak az igazság egy része: a közép- és latin-amerikai országokból érke­zettek egyre tekintélyesebb szá­mot képviselnek. Ez a jövő szempontjából aligha elhanyagolható tény, mivel szá­muk a népszaporulat, s a beván­dorlás következtében átlagon fe­lüli gyorsasággal nő. Az úgyne­vezett latinok 1990-ben még az összlakosság 8,8 százalékát ad­ták, napjainkban pedig csak­nem 11 százalékát, és a számítá­sok szerint 2005-re már ők lesz­nek a legnagyobb etnikai cso­port, megelőzve a feketéket. A régi és az új bevándorlók között, akik még nem olyan ré­gen a társadalom legalsó lépcső­fokain helyezkedtek el, egyre több a gazdasági vezető az or­szág legnagyobb vállalatainál is. És egyre nagyobb szerepet ját­szanak a politikában. Henry Cisneros energiaügyi miniszter személyében először van latínó tagja az amerikai kormánynak. New York polgármesteri széké­ért mindjárt két latin-amerikai is vetélkedik, és a nagy pártok ver­senyt futnak szavazataikért a jö­vő évi elnökválasztás előtt: a de­mokrata jelölt A1 Gore ugyan­úgy spanyolul is szól a szavazók­hoz, mint republikánus vetély- társa, ifj. George Bush. Kié a hatalom Angliában? Világszerte nem a politikusok rendelkeznek napjainkban a legnagyobb hatalommal és be­folyással a társadalmak életé­re, gondolkodására. Sokkal in­kább a gazdasági, a pénzügyi világ vezetői, valamint a média és a sportvilág sztárjai. Egy Nagy-Britanniában vég­zett felmérés szerint Tony Blair miniszterelnök áll ugyan a nagyhatalmú emberek listá­jának első helyén, de utána már egy nem brit üzletember következik: Bill Gates ameri­kai számítógépes guru, akinek termékei a gépek 90 százalé­kát teszik ki a szigetországban (is). A harmadik helyen ismét amerikait találunk: Alan Greenspant, az amerikai jegy­bank elnökét, aki döntéseivel, nyilatkozataival meghatározó­an befolyásolja a világgazdasá­got. Őt Rupert Murdoch, az ausztrál, de immár amerikai állampolgárságú sajtómágnás követi: övé a brit sajtópiac 42 százaléka. Abból a szempontból, hogy tevékenységével ki mennyire játszik meghatározó szerepet Anglia életében, a brit külügy­miniszter csak a 61. helyen áll a százas listán. Ugyanakkor az a kormánytisztviselő, aki a vállalkozásokat ellenőrző álla­mi hivatalt irányítja, a 7. hely­re került. Főpapok nem szere­pelnek a névsorban, ahol Er­zsébet királynőnek is csak a 47. hely jutott. Valamivel job­ban végzett fia, a trónörökös Károly herceg, aki a harminc­hatodik. Blődlik Kínos, ha a politikus nagy nyil­vánosság előtt valamilyen butasá­got mond, ám még ennél is kelle­metlenebb, ha ezek az „aranykö­pések” gyűjteményes kötetben is napvilágot látnak. Márpedig ez történt most a tengerentúlon: két idézetgyűjteményt is kiadtak az Egyesült Államokban. „Nem fo­gom tolerálni az intoleranciát” - mondta például Bob Dole wa­shingtoni szenátor. Madeleine Albright külügyminiszter sem le­het büszke arra, hogy fennmarad új-zélandi látogatásakor megörö­kített kiszólása: „Xena, az egyik példaképem innen származik”. (Történetesen az új-zélandiak nem a Xena cimű szappanopera hősnőjére a legbüszkébbek.) Mélyenszántóan fogalmazott Brooke Shields is, akire persze in­kább a szépsége miatt figyelünk: „A dohányzás öl. S amikor meg­halunk, életünk fontos része megy veszendőbe.” London szeme mindent lát.. Az egyik légitársaság ajándékaként a brit fővárosban fölállították a világ legnagyobb óriáskerekét. A Temze partján emelkedő, 1500 tonnás vasszerkezet nagyobb a parla­ment óratornyánál, a Big Bennél és a Szent Pál-katedrálisnál is. Nyitás: december 31-én. fotó: reuters t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents