Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-16 / 242. szám
A rizs harmada itt termett Ütemesen folyik az őszi kalászosok vetése a megyében. A gazdák igyekeznek iTÍinél előbb és minél jobb minőségben a földbe juttatni a vetőmagot, tudván, hogy a ^megkésett vetés csökkentheti a terméseredményeket. Felvételünk Tiszaföldvár határában / készült. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN A meglepetések éve a törökszentmiklósi Béke Szövetkezetben A terület egy része még víz alatt áll A meglepetések éve — így fogalmazott Karancsi Lajos, a miklósi Béke Szövetkezet elnöke, mikor az idei évről kérdeztük. A búzáért nem a várt árat kapták, a sertés az idén száz forinttal volt olcsóbb, mint tavaly, s ráadásul több mint 600 hektárnyi területre a mai napig nem tudnak rámenni, ezért a haszonbérleti szerződések felmondását fontolgatják. Hatéves kutatómunka előzte meg a premiert Melléktermékből V új talajjavító Hatéves kutatómunka után idén kapta meg a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Rt. azt a engedélyt, mellyel a melléktermékből készített talajjavító készítmény forgalmazását megkezdheti. A cégnél remélik, a befektetés megtérül majd, noha a talaj termőképességére egyelőre nem sok összeget fordítanak a termelők, pedig a talajjavításra negyvenszázalékos állami támogatás igényelhető. hazánk összes rizstermésének harmadát Kisújszálláson, a Nagykun Mezőgazda- sági Szövetkezetben „állítják elő”. így volt ez az idén is, hiszen 694 hektáron termelték a „kínai kenyeret”. Az előzetes becslések szerint 38 mázsát vártak hektáronként, amit — rossz idő ide, belvizek oda — alaposan túlszárnyaltak. Úgy tűnik, a szélsőséges klíma nem zavarta a vízben álló kalászost abban, hogy a lecsapolás után 46,5 mázsás átlagtermést könyveljenek el. Az aratást hat, lánctalpas Claas Dominator követte el, így a teljes borotválással két hét alatt végeztek. A termés nagy részét Karcagra szállították, de azért hatszáz tonnával meghagytak. Ebben benne foglaltatik a jövő évi vetőmag éppúgy, mint az az elképzelés, hogy a felesleg egy részét más úton, módon, azaz csatornákon értékesítsék. D. Sz. M. Gombavizsgálók versenye A budapesti hivatásos gombavizsgálók versenyét rendezik meg október 19-én a Rákóczi téri vásárcsarnokban. A Fővárosi Önkormányzat Csarnok- és Piac- igazgatósága (Csapi) által szervezett megmérettetésen ötven gombaszakértő méri össze tudását. Hozzávetőleg hatvanféle gombafajból kell minél rövidebb időn belül felismerniük a kiválasztottakat. A tapasztalat szerint évről évre emelkedik a főváros környéki erdőkben a gombaszedők száma, akik a piacokon a hivatásos szakértőknél ellenőriztetik, ehető-e a frissen begyűjtött, vadon termő gomba. Jelenleg fajtól függően 300-400 forinttól 15-20 ezer forintig terjed az erdőkben vadon termő, begyűjtött gombák kilónkénti kereskedelmi értéke. A legolcsóbb a nagy őzlábgomba, a legdrágább a nehezen fellelhető, a föld felszíne alatt megbújó, különleges ízű szarvasgomba. Magyarországon háromezer fajta vadon termő gombát tart nyilván a szakirodalom, közülük körülbelül 40 tartozik az ehetőek közé. Az idei őszi gombaszezon az átlagosnál gyengébb termést kínál, a szokatlanul nagy nyári meleg nem kedvezett a gyűjtőknek. (MTI) Nagy meglepetés ért bennünket a búza miatt - kezdte Karancsi Lajos, amikor az idei évről faggattuk. Sőt, meglepetésből több is volt — tette hozzá. A termésátlagok igen szerények lettek, 3,1 tonnás hektáronkénti átlaggal zárták az aratást, igaz, az 1400 hektárnyi területből mindössze nyolcszáz hektárt vettettek vetőgéppel, a többit szórták. A kevés termés reményében magasabb árakat vártak, ám ezzel szemben még a húszezer forintot sem kapták meg a búzájuk tonnájáért. Ez önmagában igen jelentős bevételkiesést jelentett. A szövetkezetnél a folyamatos árbevételt a sertéságazat biztosítja, vagy inkább biztosítaná. Mostanában ugyanis a felvásárlók igencsak elnyújtják a fizetési határidőt - van úgy, hogy 70 napra érkezik meg a pénz -, nem is beszélve az árról. A múlt év 305 foSzigorú diétán tartja gazdája a legkövérebb spanyol disznót, nehogy megdögöljön. A jelenleg már 440 kilogrammot nyomó, csaknem két méter húsz centi hosszú és 110 centi magas állat naponta 15 kiló kukoricát kap. Gazdája, Joaquin Velez Gômez egyetlen dekával sem ad neki rintos kilogrammonkénti átlagárral indult, ezzel szemben az idén az éves szinten mért, élősúlyra vetített kilónkénti ár a 200 forintot is alig éri el. A különbség miatt csak a sertéságazatnál az 1999-es évben mintegy 100 millió forintos árbevétel-kiesést szenvedett el a szövetkezet. Minden, költségtakarékosságot szolgáló eszközt bevetettünk — mondta az elnök. Ám ezekkel nem sikerült kompenzálni a hiányzó összegeket. Mert nem volt elég a búza és a sertés eladásából származó hiány, a művelt területükből mintegy ezer hektárt károsított a belvíz. Hatszáz hektárt meghaladó az a területnagyság, melyre az idén géppel egyáltalán nem lehetett rámenni. Sokan ezt el sem akarták hinni, még a saját szemüknek sem — mesélte Karancsi Lajos, amikor néhány földtulajdonosnak jelezték: többet, nehogy halálra hízza magát. A közel féltonnás disznó jelenlegi súlyával még elboldogul, tud járni. Ha többet kapna enni, hamarosan moccanni se lenne képes, amibe könnyen beledögölhetne. Venez a disznót még malacként vásárolta, és azonnal meglátta benne a nagy lehetősénincs miből a haszonbért fizetni, a területe művelhetetlen, víz alatt áll. Ezért azt tervezik, hogy azon tábláknál, mely géppel nem járható, a haszonbérleti szerződéseket felmondják. Karancsi Lajos arról is szólt, hogy tavasszal több száz hektáron végeztek egyméteres mélylazítást, és még ezek között a táblák között is van olyan, amelyen víz áll hónapok óta. Szerinte az egyik probléma az, hogy a csatorna mederszintje a környező mezőgazdasági területek szintje felett van, így a víznyomás miatt lassú elmocsarasodás kezdődik a mellette fekvő területeken. Ugyanis elsősorban azok a táblák művelhetetlenek, melyek ezen csatorna mentén fekszenek. Közben azért a 2000-es évet is előkészítik. A repcét és az őszi árpát már elvetették, és 2247 hektárnyi búzát terveznek földbe juttatni. Azért ilyen sokat, mert a napraforgó területét növényegészségügyi okokból jelentősen csökkenteni kellett. Einvág Zoltán get. A sertés hét testvérét már mind levágta, amikor 280 kilósra híztak. A gazda reménykedik, hogy bekerülhet disznajával a Guinness Rekordok Könyvébe. Arra nem tért ki a hírügynökségi jelentés, hogy még mennyit kellene híznia a spanyol sertésnek a világcsúcshoz. Magyarországon ez egy igen korszerű anyag — jellemezte a Tisza- menti Vegyiművek Rt. kereskedelmi igazgatója, Czeglédi Sándor az általuk kifejlesztett talajjavítót. A Solsil MK névre elkeresztelt talajjavítót egyik melléktermékükből fejlesztették ki, a DATE Karcagi Kutatóintézetének közreműködésével. Mint Czeglédi Sándor érdeklődésünkre elmondta, először csak tenyészedényes próbákat végeztek, melyben jól vizsgázott az anyag. Ezt követően indult a kísérlet, hogy aztán hatévi munka után megkezdődhessen a gyártás. A készítmény tulajdonképpen az egyszerű talajjavító és a műMint azt Katona Bélától, a szakiskola tangazdaságának telepvezetőjétől és az esemény technikai szervezőjétől megtudtuk, egyedülálló kezdeményezésről van szó, hiszen eddig nem tartottak lótenyészszemlét megyénkben. A gondolat azonban már csak azért is életképes lehet, mivel a Furioso North-Star univerzális — sport-, szabadidő-, illetve mező- gazdasági célokra egyaránt jól használható — fajta. Ráadásul egykori tenyészterületének egyik központja éppen Jász-Nagykun- Szolnok megye volt. A kenderesi esemény szervezésben a szakiskola lelkes diákjai is aktívan közreműködtek, számukra tanulási, tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtott a mustra. A két napon át tartó eseményre a térségből harminc „paripát” neveztek, amelyek először külle- mi bírálaton vettek részt. Ezt a látványos tevékenységet show-bí- rálatnak is nevezik, és hogy nem trágya között helyezkedik el, hatóanyaga szintetikus kalciumszili kát. A dózis tekintetében — mely 4-20 tonna hektáronként — talajjavító, míg a hatás tekintetében műtrágya az új anyag. Kérdésünkre válaszolva a kereskedelmi igazgató elmondta, bíznak abban, hogy a befektetett munka és pénz megtérül majd, bár egyelőre a mezőgazdasági termelők beszerzési sorrendjében a műtrágya is az utolsó helyen kullog. A talajjavító esetében reményt keltő lehet, hogy az állam negyvenszázalékos támogatással segíti a gazdákat az ilyen munkában, mely pályázat útján nyerhető el. ein véletlenül arról az ítészek: Novák Pál és Antal István, az országos egyesület elnöke és tagja, illetve a csodálatra méltó négylábúak gondoskodtak. S mert a szakmabeliek között az a mondás járja, hogy a fejétől szép, de a lábától jó egy ló, az első nap délutánján fogathajtásban is kipróbálták a pacikat. A tenyésszemle végeredménye alapján Béres Attila karcagi tenyésztő lovai vitték el a pálmát, harmadiknak dr. Adám Sándor viszneki gazda, negyediknek pedig a rákóczifalvi szervező: Katona Béla „táltosát” rangsorolták a bírák. A következő napi díjugrató versenyen már más fajták képviselői is rajthoz álltak, amely megteremtette a fajták közti ösz- szehasonlítás lehetőségét. A Fu- riosók itt sem vallottak szégyent, megállták a helyüket az erre a sportágra kitenyésztett lovak erős mezőnyében.-bugányDiétára fogott disznó Tenyészszemle i/ a Horthy-kastélyban A közelmúltban egy hétvégére Kenderes lett a lótenyésztés megyei fellegvára. A helyi szakiskola, középiskola és kollégium ugyanis a Furioso North-Star Lótenyésztők Országos Egyesületével összefogva, hagyományteremtő szándékkal regionális lótenyészszemlét rendezett a Hor- thy-kastély területén. Romlik a vidék népességmegtartó képessége Az infláció csökkenése a mezőgazdaságnak, a parasztságnak köszönhető A jövő évi költségvetésben előirányzott agrártámogatási mérték azt a döntést hordozza, hogy az ágazat jövedelempozíciója nem javul, az agrárgazdaság helyzete és így a vidék népességmegtartó képessége romlik. Állásfoglalást jelent arról is, hogy a magyar agrárgazdálkodók európai uniós csatlakozási esélyei minimalizálódnak — áll abban az összegzésben, amelyet a Magyar Agrár- gazdasági Tanács tett közzé, és az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága legutóbbi ülésén kapott meg. Az elemzés, amelyet Horn Péter, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora, a tanács elnöke írt alá, részletesen elemzi az ágazat helyzetét. A tanács megállapítja, hogy a magyar mezőgazdaságban a nemzetgazdaságban tapasztaltakkal ellentétes tendenciák indultak el. Míg a bruttó nemzeti termék (GDP) a múlt évben 5,1 százalékkal emelkedett, addig a mezőgazdaságban, az erdő- és vadgazdálkodásban 1,5 százalékkal csökkent. A jelentés megállapítja azt is, hogy az infláció csökkenése a mezőgazdaságnak, a magyar parasztság egyre romló jövedelmi helyzetének köszönhető. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a múlt évben a nemzetgazdasági fogyasztói árindex 114,3 százalékos volt, a mezőgazdasági felvásárlási árindex csak 108,4 százalékon állt. Ez a tendencia 1999 első félévében tovább erősödött, mivel a nemzetgazdaság első félévi, 9,3 százalékkal növekvő fogyasztói árindexével szemben a mezőgazdasági felvásárlási árak az előző év első félévéhez viszonyítva 8,7 százalékkal csökkentek. A nemzetgazdasági növekedéssel ellentétben a mezőgazdasági termelés tavaly egy százalékkal csökkent. így az ágazat egyre kevésbé képes hozzájárulni a nemzetgazdaság egyensúlyban tartásához. Az agrárexport árbevétele a múlt évben 3 százalékkal csökkent, miközben e termékek importja 10,1 százalékkal emelkedett. Az agrárkülkereskedelmi mérleg szaldója az 1997. évi mintegy 1,8 milliárd dollárról 1998-ban mintegy 1,6 milliárd dollárra esett visz- sza, azaz 200 millió dollárral romlott. Ez a tendencia az idén erősödni látszik — mutatnak rá a szakértők. A szaldó romlása ugyanis már az idei év első hat hónapjában megközelítette a 200 millió dollárt, ami a második félévben várhatóan tovább emelkedik. Az Agrárgazdasági Tanács véleménye szerint a kedvezőtlen tendenciák két okra vezethetők vissza. Az egyik a nemzetközi pénzügyi válság, az orosz piac összeomlása, valamint a világpiaci árak csökkenése, a másik pedig a természeti katasztrófák okozta helyzet. A kedvezőtlen tendenciákat felerősítette, hogy alapvető kérdésekben nem tartották be az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt. Nem teljesült egyebek között a törvénynek az az előírása, hogy az agrártermelők a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva esély- egyenlőséget kapjanak az arányos tőke- és munkajövedelem megszerzéséhez. Az agrárkeresetek bruttó értéke bizonyítja, hogy a múlt évben is folytatódott a mezőgazdasági keresetek nemzetgazdasági átlagtól való leszakadása. Ugyanis míg 1997-ben a mezőgazdasági keresetek az átlag 73,7 százalékát tették ki, a múlt évben már csak 71,9 százalékát. Az idei év első öt hónapjában pedig a romlás folytatódott, 70,4 százalékra csökkent. A tőkejövedelmek tekintetében is hasonló tendenciák tapasztalhatók. Az eszközarányos adózás előtti eredmény 1998-ban a mezőgazdaságban 2,92 százalék volt a nemzetgazdaság 5,67 százalékos átlagával szemben. Az agrárolló a törvényben előírt, évente érzékelhető mértékű záródás helyett a múlt évben 1,7 százalékkal tovább nyílt. Ez a folyamat az idei év első felében is folytatódott, a kalkulációk szerint mértéke meghaladta a 10 százalék- pontot. A törvény előírja, hogy csökkenteni kell az Európai Unióhoz mért támogatási elmaradást, ám ez meg sem kezdődött. A tanács összegzésében megállapítja: az ágazat lemaradása azt eredményezheti, hogy a magyar agrárgazdálkodók egy közeli uniós csatlakozás esetén a folyamat legfőbb vesztesei lesznek. A tanács szerint a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatásának két módja lehet. Az egyik, hogy az Országgyűlés végrehajtja az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény első paragrafusában rögzített, a támogatások biztosításával kapcsolatos intézkedéseket, vagyis az agrártámogatások reálértéken tartását és GDP-arányos növelését, továbbá megkezdik az EU-hoz mért hátrányok csökkentését. Ez utóbbi felszámolásához a következő három évben a szakértők szerint minimálisan évenként mintegy 60 milliárd forintos agrártámogatás-növelésre lenne szükség. A tanács összességében úgy ítéli meg, hogy a földművelésügyi kormányzat által közvetlen agrártámogatási célokra előirányzott 197 milliárd forint reális. Amennyiben mindez nem valósul meg, úgy az agrártermelés tovább csökken, viszont az agrárárak meglódulhatnak, és így az infláció trendje is megfordulhat — figyelmeztet a tanács összegzésében. (MTI) 4
