Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-14 / 240. szám

1999. október 14., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Székházszámtan A parlamentben napirendre ke­rült a társadalmi szervezetek ál­tal használt ingatlanok jogi ren­dezéséről szóló törvény módosí­tása. A Fidesz-frakció álláspont­ja szerint a pártok nem megfele­lő arányban osztozkodhatnak az állami tulajdonú ingatlanokon, mivel az MSZP egymaga két­szer annyit használ, mint a többi párt együttvéve. Kiss Péter teg­nap cáfolta ezt az állítást. Répási Róbert, a Fidesz frakció­vezető-helyettese korábban in­dítványozta, hogy a parlamenti pártok mindegyike 13 ingatlant kapjon a kincstári tulajdonból, s kifogásolta, hogy az MSZP aránytalanul sok ilyen épületet használ. Kiss Péter szocialista frakcióvezető-helyettes azonban úgy vélte, hogy összességében nem lehet semmiféle arányta­lanságról beszélni. Elmondta: pártja országos felmérést készí­tett, s ebből az derült ki, hogy az MSZP a pártoknak bérbe adott ingatlanoknak csupán 15-16 százalékát használja. Az igaz - tette hozzá a politikus -, hogy 225 állami tulajdonú in­gatlan használati joga a szocia­listáké, de csupán 40 önkor­mányzati épülettel rendelkez­nek. A többi parlamenti párt ez­zel szemben 1080 önkormány­zati ingatlant használ, amihez hozzáadva a parlamenten kívü­lieket, 1300 körüli szám a reális. Arra a kérdésre, hogyan ala­kult ki ez a helyzet, Kiss Péter a következőket válaszolta:- Az Antall-kormány idején törvény született a pártszékhá- zak ügyéről. Az MSZP akkor, ezen törvények nyomán kapta meg a kincstártól a ma is hasz­nálatos épületeket. Álláspon­tom szerint összességében kell értékelni a számokat. Vizsgálni kell azt is, hogyan módosította az arányosságot a Fidesz-MDF tulajdonába került épületek el­adása - mondotta. Szalóky Eszter A fogyatékosok védelmében A mozgáskorlátozottak parkolá­sával kapcsolatos ombudsmani vizsgálat nemrég megerősítette: az emberek biztonsága érdekében mielőbb kiegészítésre szorul a je­lenlegi szabályozás. Ezt Kogon Mihály, a Szociális és Családügyi Minisztérium tanácsosa nyugtáz­ta lapunk érdeklődésére. Emlékeztetett: az országgyűlési biztos konkrét bejelentés alapján indított vizsgálatot, és megállapí­totta, hogy a mozgáskorlátozott­igazolvánnyal ellátott gépjármű­vek szabálytalan parkolásával kapcsolatos rendelkezések el­lentmondásosak. A tiltott helyen álló kocsik elszállítását illetően ugyancsak eltérőek a paragrafu­sok. Az ombudsman szerint egy­értelművé kell tenni a jogsértő magatartás következményét, s ezért a kormányrendelet sürgős kiegészítését ajánlotta. A fogyatékos személyek joga­iról és esélyegyenlőségük bizto­sításáról tavaly elfogadott tör­vény a közlekedés területén is rögzíti az állami kötelezettsége­ket. Ehhez járul még az Orszá­gos Fogyatékosügyi Program - elfogadásáról hamarosan dönt a parlament -, amely mintegy fél­millió személy életkörülményeit hivatott javítani. Az esélyegyen­lőségi törvénynek a fogyatéko­sok érdekében a közlekedésben is érvényt kell szerezni (cs. b. j.) Felmentett pedagógusok Az önkormányzatok alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot okoztak akkor, amikor a végkielégítésekkel felmentett pedagógusok foglalkoztatását megtiltották — derül ki Gönczöl Katalin közleményé­ből, amelyet szerdán jutatott el az MTI-hez. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának indoklása szerint a pedagógusok foglal­koztatásának korlátozására vo­natkozó önkormányzati felhí­vás sérti nemcsak a tanárok al­kotmányban kinyilvánított, munkához való jogát, hanem a diszkrimináció tilalmának elvét is. A közlemény szerint az ön- kormányzatok jegyzői a kérdé­ses körlevelet a belügyminiszter által kiírt pályázat, valamint az ahhoz adott Területi Államház­tartási és Közigazgatási Infor­mációs Szolgálat (TÁKISZ) tá­jékoztatója alapján rosszul ér­telmezett önkormányzati érdek­ből adták ki. A vizsgálat megál­lapította, hogy a TÁKISZ tájé­koztatója nem hívta fel az ön- kormányzatok figyelmét a to­vábbfoglalkoztatás helyes értel­mezésére, mert nem tett kü­lönbséget az álláshely megüre- sedésének időpontja szerint. Az ombudsman ügy véli: azt is félreértelmezhették, hogy a felmentett dolgozó után igé­nyelt pályázati támogatást a fel­mentési időn, illetve a végkielé­gítés idején belüli továbbfoglal­koztatás esetén vissza kell fizet­ni. — Az ilyen értelmezés diszkri­minációt okozna, mert a leg­hosszabb ideje közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusokat sújtaná — áll Gönczöl Katalin közleményé­ben. A miniszterelnök is szót emelt Aradi Csaba mellett Ma meghallgatják Pepó Pált Orbán Viktor szomorúnak tartja, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója ellen névtelen bejelentés alapján indítottak eljá­rást, és elvárja Pepó Pál minisztertől, hogy személyesen is tegyen lé­péseket a megvádolt Aradi Csaba becsületének helyreállítása érde­kében. A parlament környezetvédelmi bizottsága ma hallgatja meg Pepó Pált az ügyről, illés Zoltánnal, a bizottság elnökével a legfris­sebb fejleményekről beszélgettünk. Aradi Csaba fegyelmi eljárását hétfőn megszüntették, ám a környezetvédelmi tárca jelez­te: a feltárt hiányosságokat zá­ros határidőn belül fel kell szá­molnia a Nemzeti Parknak. Lapunk a környezetvédelmi bizottság elnökétől arra kere­sett választ, hogy nem vált-e okafogyottá a bizottság csütör­töki megbeszélése Hortobágy ügyében.- Pepó Pál miniszter urat csütörtökön reggel meghallgat­ja a bizottság, mert szeretnénk végre megismerni a névtelen levél tartalmát, amely nyomán ez az egész cirkusz elindult - kezdi Illés Zoltán. - Nem ért­jük továbbá, hogy a miniszter milyen szakmapolitikai indo­kok alapján döntött úgy, hogy egy ilyen iromány nyomán azonnal elrendelte a vizsgála­tot. Kíváncsiak vagyunk a vizs­gálóbizottság munkájának eredményére is, mert erről semmilyen konkrétum nem ke­rült napvilágra. Hozzá kell te­gyem: elképzelhető, hogy az eddig megismert „vádak” kö­zött valós is akad, de ezt eddig semmi sem támasztotta alá.- Mit tehet az önök testületé az ügy tisztázása érdekében? Meghallgatják-e Aradi Csabát?- Nem hívtuk meg Aradit, mivel az ő meghallgatása már nem indokolt. Elkészítettünk egy tervezetet, amely két fő elemet tartalmaz: egyrészt fel­kérjük a szaktárcát, hogy de­cember 31-ig dolgozza ki va­gyonkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseit. Ilyen doku­mentum ugyanis pillanatnyilag nincs. Emellett a minisztériu­mot megbízzuk annak felül­vizsgálatával, szükséges-e köz­hasznú társaságot működtetni a Hortobágyi Nemzeti Parkon belül. Sz. E. A rendőrtábornok is megszólalt Az utóbbi hetekben a Békés megyei rendőrséget különböző vádak­kal illették a sajtóban; egyebek mellett olajszőkítésről, okirat-ha­misításról, sikkasztásról és a szolgálati fegyelem megszegéséről szóló hírek keringtek a levegőben. Az ügy során több súlyos vád érte Gál László nyugalmazott rendőrtábornokot, a volt me­gyei rendőrkapitányt, aki jelen­leg a Belügyminisztérium Fel­ügyeleti és Ellenőrzési Hivata­lának vezetője. Gál László teg­nap sajtótájékoztatót tartott, amelyen cáfolta a vele szem­ben felmerült, s azóta tisztá­zott vádakat. A sajtótájékozta­tón részt vett dr. Orosz Balázs, a nyugalmazott tábornok jogi képviselője is. A tájékoztatón közreadtak több, eddig szigorúan titkos­nak minősített vizsgálati jegy­zőkönyvet, amelyek többféle, névtelen és névvel jelzett felje­lentésre indított vizsgálat ered­ményeit tartalmazzák. Gál László elmondta, hogy eddig azért nem szólalt meg, mert meg akarta várni a vizs­gálatok eredményét, és nem kí­vánt az alaptalanul vádasko- dókkal szópárbajt vívni.- Azért sem állhattam a nyilvánosság elé - folytatta -, mert az igazamat bizonyító iratok még a múlt hét végén is szigorúan titkosnak minősül­tek, így magam sem ismerhet­tem azokat. A sajtótájékoztatón dr. Orosz Balázs bejelentette: jogi képvi­seletének azonnali hatályú meg­szüntetéséről állapodott meg Gál Lászlóval.- Annak érdekében, hogy az általam - a belügyminiszter megbízásából - szerkesztett jogi vélemény pártatlanságához és elfogulatlanságához kétség ne férhessen, illetve összeférhetet­lenségi helyzet fel ne merülhes­sen, megállapodtam Gál László­val a megbízás azonnali hatályú megszüntetésében - hangoztat­ta Orosz Balázs. K. T. Népszámlálás névtelenül A vagyonról szóló adatok nem jutnak el az adóhivatalhoz Magyarországon 2001-ben kerül sor a 11. hivatalos népszámlálás­ra. Ezúttal is kötelező lesz válaszolnunk a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre, ám most nevünket nem tüntetik fel az adatainkat tartalmazó űrlapokon. A vagyoni helyzetről számot adó válaszok nem juthatnak el az adóhivatalhoz - állítja az illetékes. A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) tízévenként tart nép- számlálást, a harmadik évezred első összeírására 2001-ben ke­rül sor. Ezúttal az adatokat névtelenül gyűjtik, a biztosok nem is találnak az űrlapokon olyan rubrikát, ahová nevünket felvéshetnék. Ugyanakkor elő­ször kérdezik majd meg, hogy tartozunk-e valamely valláshoz, milyen az egészségi állapotunk, illetve mely etnikai kisebbség­hez soroljuk magunkat. E kér­désekre ugyanakkor megtagad­ható a válasz, erről az űrlapot kitöltőknek, azaz a kérdezőbiz­tosoknak mindenkit fel kell vi­lágosítaniuk - tartalmazza Majtényi László adatvédelmi biztos törvényjavaslathoz fű­zött ajánlása. Míg a parlament illetékes bi­zottságaiban ezekben a hetek­ben tárgyalják a statisztikai törvény módosításáról szóló javaslatot, a KSH már lebo­nyolított néhány próbanép­számlálást. Kerekes Zsuzsa, a hivatal főosztályvezetője la­punknak elmondta, hogy az ál­lampolgárok adatvédelmi érzé­kenysége már a próbanép­számlálás során megmutatko­zott. Az emberek nem szívesen vallanak vagyoni helyzetükről, vallási felekezethez való tarto­zásukról, családi állapotukról, de azt sem szeretik közölni, mely etnikai kisebbséghez ér­zik közel magukat. Többen to­lakodónak értékelték a házas­társi kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket. Az alkotmányügyi bizottság előtt tegnap a KSH munkatársa alaptalannak ne­vezte azokat a félelmeket, ame­lyek szerint a vagyoni állapotot feltérképező adatok az adóha­tóság tudomására juthatnak. Horváth Magdolna Dupla bevétel Nem érdemes alacsonyabb célt magunk elé tűzni, mint a turiz­mus éves bevételeinek 2,5 mil­liárd dollárról 5 milliárd dollár­ra emelését - jelentette ki Or­bán Viktor kormányfő szerdán az Országházban az idegenfor­galomról második alkalommal megrendezett miniszterelnöki konferencián és parlamenti nyílt napon. Szólt arról, hogy a kormány legfontosabb célkitű­zései, így a közbiztonság javítá­sa, a családok segítése, új mun­kahelyek teremtése, a gazdasági növekedés középpontba állítá­sa, a kis- és középvállalkozások támogatása és az infrastrukturá­lis beruházások, egyaránt jóté­kony hatással vannak az idegen- forgalom fejlődésére. * Ellentmondás. A négy függet­len parlamenti képviselő akár két frakciót is alakíthatna a jelen­legi helyzetben, miután az Alkot­mánybíróság alkotmányellenes­nek nyilvánította a házszabály egyes rendelkezéseit, egyebek mellett a képviselőcsoportok mi­nimális nagyságáról is. Salamon László mindezt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szerdai ülésén fejtette ki. Agrárpolitika. Az Országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén határozatban szó­lította fel a kormányt arra, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé az agrárpolitika középtávú tervét. Bírálat. Szakszervezeti veze­tőkkel tanácskozott az MSZP: frakció munkaügyi szakmai cso­portja szerdán. Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője szerint az MSZP már korábban is felvehette volna a kapcsolatot a szakszervezetek­kel. „Az MSZP-nek kellett a szakszervezetek által elérhető szavazat, de nem kellett az ága­zatok problémája” - mondta. Egyházi ingatlanok. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére a jövő évi költségvetésben rögzített öt- milliárd forintos összegnél há- rommilliárddal többre lenne szükség - közölte Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Re­formátus Egyház zsinatának lel- készi elnöke szerdán. A depresszió ellen. Mivel a pszichiátriai betegségek a légző­szervi, valamint a szívbetegsé­gekkel azonos gyakorisággal okoznak halált és rokkantságot, a depresszió megelőzésére for­dított kiadások hosszú távon megtérülnek - mondta Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai Intézet főor­vosa egy szakmai beszélgetésen szerdán. Csökkennek az önkormányzatokra fordítható források Súlyos helyzetben a helyhatóságok A kormányzati centralizáció erősödését, az újabb szja-elvonást, a belügyminiszter tevékenységét bírálták, ugyanakkor az egységes ön- kormányzati fellépés fontosságát, a hatékony érdekképviseleti fellé­pés szükségességét hangsúlyozták a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerdai rendkívüli közgyűlésének résztvevői. A hazai önkormányzatoknak mintegy a felét tömörítő szer­vezet elnöke, Dióssy László (SZDSZ) rámutatott, hogy a jövő évi költségvetési tervezet igen nehéz helyzetbe hozza a helyhatóságokat. A GDP-ből az eddiginél 1 százalékkal ke­vesebbet, 11,8 százalékot kap­nának, ha 5 százalékra csök­kenne a helyben maradó sze­mélyi jövedelemadó. A költség- vetési szervek kiadásainak 19 százalékos növekedésével szemben pedig az önkormány­zatoké csak 7 százalékkal emelkedhet. Az önkormányzati szféra szégyeneként említette, hogy tíz év után sem történt előrelé­pés az egységes önkormányza­ti érdekérvényesítés terén. Örömmel szólt viszont arról, hogy a TÖOSZ a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségével együtt egy hét múlva felvételt nyer az Európai Települések és Régiók Tanácsába, az önkor­mányzati világszövetség euró­pai tagozatába. Demszky Gábor budapesti fő­polgármester, a TÖOSZ társel­nöke hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat centralizációs törekvé­sei miatt kritikus pillanatához érkezett a magyar demokrácia és az önkormányzatiság. A fő­polgármester úgy vélte: ez a ta­nácsrendszert visszaidéző szán­dék kétségessé teszi, hogy a kor­mányzat komolyan gondolja-e Magyarország minél gyorsabb európai uniós csatlakozását. A TÖOSZ közgyűlése állásfoglalá­sában aggodalmának adott han­got az önkormányzati rendszer ellehetetlenülése miatt. A közgyűlésen megválasztot­ták a szervezet elhunyt főtitká­rának utódát is, Zongor Gábor (MSZP) országgyűlési képvise­lő személyében. Búcsúztatás. A Belügyminisztérium tegnap búcsúztatta el azt a tíz rendőrből álló magyar kontin­genst, amely az ENSZ koszovói polgári missziójának (UNMIK) tevékenységében vesz részt. A tíz rendőr az ENSZ felségjelével ellátott egyenruhában és maroklőfegyverrel felszerelve látja majd el szolgálatát. Feladataik közé tartozik a KFOR támogatása és segítése a közbiztonság, valamint a közrend fenntartásában, továbbá az emberi jogok védelme terén. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents