Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-11 / 237. szám
4. oldal Gazdasági Tükör 1999. október 11., hétfő BÁT-hírek Változatlan árak A Budapesti Árutőzsdén az elmúlt héten összesen 3,87 milliárd forint értékben kereskedtek az alkuszok. A pénzpiac forgalma 2,67 milliárd forint, a gabonapiacé pedig 1,2 milliárd forint értékű volt. A húspiacon üzletkötés nem volt. A pénzpiacon az euró volt a legkeresettebb, amit forgalomban a dollár és a svájci frank követett. Az euró 1,08-1,45 forinttal gyengült, decemberre 261,36 forintra esett az ára. A német márka is alacsonyabb árakon zárt, az októberi elszámoló érték 1,04 forinttal, 131,36 forintra esett. Az amerikai dollár decemberig erősödött, az év utolsó hónapjára 244,10 forintos áron kezdődik a kereskedés a következő héten. Az angol font is alacsonyabb árakon kezdi a hetet, októberi elszámoló értéke 398,22 forintra esett. A japán yen árai is alacsonyabb értéken állapodtak meg, októberre gyengült a legtöbbet: 4,25 forinttal 225 forintra csökkent az ára. A gabonapiacon a forgalom több mint felét a búza adta. Ezen a piacon csökkentek az árak - a legnagyobb mértékben a kenyér- gabona jövő decemberi elszámoló értéke gyengült: 500 forinttal esett vissza egy hét alatt, elszámolóára 24 940 forint lett. A takarmány- kukorica jegyzései stabilak voltak, kisebb korrekció a távolabbi termineknél következett be. A húspiacon az árak - a gyengébb üzletmenetnek is köszönhetően - nem változtak az elmúlt héten. Szakattasét küldtünk Brüsszelbe Környezetvédelem: szükség lesz a helyi adók kivetésére Hétfőn foglalja el brüsszeli állomáshelyét Baranyai Gábor, az Európai Bizottságba akkreditált környezetvédelmi szakattasé. Legfontosabb feladata a brüsszeli bizottság és a környezetvédelmi tárca közti mindennapi kapcsolattartás lesz. Ebben a tisztében a csatlakozási tárgyalásokon részt vesz a magyar tárgyalási pozíció alakításában is. Baranyai Gábor a Környezetvédelmi Minisztérium által ez év elején kiírt pályázaton nyerte el tisztségét, ám a kiküldéséhez szükséges pénz hónapokig tartó huzavonát okozott a pénzügyi és a környezetvédelmi tárca között. Végül az utóbbiak magukra vállalták a kiküldetés idei költségeit. A 26 «vés környezetvédelmi jogász szakember úgy véli, köny- nyebb lehet a bizottságot Brüsszelből a nekünk kedvező irányba „orientálni”, alighanem ezért is döntöttek úgy, hogy kinevezik a szakattasét. Dolga bőven lesz: Magyarország kilenc témakörben kért türelmet (derogációt) az EU- tól. Ezek némelyikének elfogadására reális esélyünk van.- Melyik derogációs kérelmünket véli az EU számára is elfogadhatónak, s melyiket nem? - kérdeztük Baranyai Gábort.- Úgy vélem, hogy a csomagolóanyag-hulladékok ügyében nagyon kemény tárgyalásokra kell számítanunk. Az ipari szennyezésről szóló passzusnál szerintem megértőek lesznek az Unióban, hiszen ez a probléma még náluk sem teljesen megoldott. Zoltai Nándor, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője elmondta:- Csatlakozásunk a magyar és az EU-számítások szerint is úgy 2050 milliárd forintba kerül. Ennek csupán egy kisebb részét fedeznék hazai forrásokból, a nagy- ját az eddigieknél lényegesen nagyobb EU-támogatásokból kívánják előteremteni. Arra a kérdésre, hogy ebből a lakosságra mekkora teher jutna, Zoltai Nándor úgy látja, hogy amíg végleges megállapodás nincs az EU-val, addig ezt nem lehet pontosan tudni. Az valószínű, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek kiróni a törvény által már évek óta lehetővé tett helyi adókat. Szalóky Eszter Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Több növény még a szabadban van, mert a mi időjárási körülményeink között jól átvészelik a zord hónapokat. Ezekből csak annyit kell betakarítani, amennyit a család konyháján feldolgoznak. Ilyen a póréhagyma, a bimbós kel, vagy a leveles kel. A pasztinák gyökereit is a földben lehet a legjobban átteleltetni, de célszerű a talajt lombbal vagy lekaszált fűvel betakarni. Néhány mángoldtövet is érdemes a földben hagyni, mert némi takarás mellett áttelelnek és korán tavasszal már szedni lehet róluk a friss leveleket. A bokrokon van még a naspolya gyümölcse is. Ezt akkor kell leszüretelni, amikor a dér egy kissé megcsípte. Egy rétegben lerakva december közepéig-végéig megpuhul, beízesedik és kellemesen gazdagítja a hazai gyümölcsök választékát. Sokan kívánnak ősszel sövényt telepíteni. A gondozott sövény sokkal inkább illik a természetes környezetbe és jobban díszíti a portát, mint a legdrágább, legcifrább kerítés. Az örökzöld sövény előnye, hogy télen is jól takar. Nagy a választék a lombhullató, sövénynek alkalmas növényekből, mint a fagyai (ennek vannak tarka levelű változatai is), a zöld és a piros levelű sóskaborbolya vagy a hóbogyó. Testesebb - akár embermagasságú - sövény nevelhető a mezei juharból, a gyertyánból, a bükkből és a fehér eperből. A kerítést is pótolja az áthatolhatatlan ezüstfa (Eleagnus), a krisztustövis (lepényfa, Gleditschia) és a narancseperből nevelt sövény. A következő hetek legfontosabb növényvédelmi feladata a kertekben a lehullott lomb gondos összegyűjtése és komposztálása. A megkopaszodott fákat még a fagyok beállta előtt kell megpermetezni a járványszerűen terjedő gombabetegségek ellen, lehetőleg réztartalmú gombaölő szerrel. Ezek közül a legjobban a bordói lé vált be, amelyet ma már nem kell mésztejből és rézgálicoldat- ból kevergetni, mert a szakboltokban kész bordói lé is kapható. A permetezést lemosásszerűen végezzük, úgy, hogy a fák és bokrok minden eldugott porcikája részesüljön a betegségeket megelőző növényvédő szerből. CCGVCXCTCS a cégvezetők havilapja Határidők cégvezetőknek A ma kezdődő héten a következő kötelezettségeket kell teljesíteniük a cégvezetőknek. (Az összeállítást a Cégvezetés című folyóirat bocsátotta rendelkezésünkre.) Október 12.- Osztalékadó megfizetése.- Személyi jövedelemadó megfizetése.- Személyi jövedelemadó-előleg megfizetése.- Cégautóadó megfizetése.- Külföldi személytől levont adó megfizetése.- Termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó befizetése.- Százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése.- Tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése.- Tb-kötelezettségek bevallása, megfizetése.- Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók tb-kötelezettsé- geinek bevallása, megfizetése.- Tb-összesítő bevallás.- Táppénz-hozzájárulás bevallása.- Magánnyugdíjpénztárnak szóló bevallás.- Adatszolgáltatás a tb-biztosítot- takról. Október 15.- Helyi adó bevallása.- Idegenforgalmi adó megfizetése.- Könyvelési kötelezettség.- Külföldi rendszámú teherszállító gépjármű adózása.- Átképzési támogatás igénylése.- Köteles példány megküldése.- Termékmérleg-nyilvántartás bemutatása.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése.- Jövedéki termék adómentes fel- használásának elszámolása.- Átalányadó-előleg, tételes átalányadó megfizetése.- Vízkészletjárulék befizetése. Meghosszabbított hitelszerződések a mezőgazdaságban További egy évvel meghosszabbították az agrárfinanszírozás támogatására adott - legfeljebb egyéves lejáratú - hitelek határidejét. A növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, valamint a halászati tevékenység költségeinek fedezetére felvett hitelek után - az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra, valamint annak további egy évvel való meghosszabbítására - a hitel- intézet kamatterhelése alapján kamattámogatást lehet igénybe venni. Ugyancsak további egy évig lehet igénybe venni az állami kezesség- vállalást a búza, a kukorica, a rozs, illetve az árpa termelési költségeire felvett - további legfeljebb egy évvel - meghosszabbított hitel hetven százalékáig. Az új jogszabály rendelkezéseit az idei termelés költségeinek fedezetéül augusztus 26. előtt felvett (lejárat esetén meghosszabbított) hitelek esetén is alkalmazni kell. Az agrárfinanszírozási támogatások meghosszabbítását a 69/1999. (VIII. 26.) FVM rendelet szabályozza. Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazat szakképesítései Az ágazat szakképesítéseinek jegyzéke 1999. augusztus 24-ei hatállyal kiegészült a környezet- és hidro- technológus képesítéssel. A környezet- és hidrotechnoló- gus-képzés célja az ipari, mezőgazdasági és szolgáltatóüzemek részére olyan szakember biztosítása, aki alkalmas az üzemi környezetvédelem vezetésére és szervezésére, különös tekintettel az ütemi vízgazdálkodás irányítására. A szakember feladata egyebek mellett az üzem vízháztartásának irányítása, a víz- használat racionalizálása, az ipari szennyvíztisztítás ellenőrzése. Ismernie kell a környezetvédelmi alapfogalmakat, a vízhasználó berendezések működését, a szennyvízkezelés és vízminőség-védelem elméleti alapjait. A szakképesítést a 9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelet szabályozza. Beszélgetés Szűcs Györggyel, az Iposz elnökével a kisvállalkozások helyzetéről, perspektíváiról Ne ritkítsák a vállalkozókat szabályokkal A családi és a kisvállalkozások helyzete egyre nehezebb — legalábbis a vállalkozók nem számolnak be ellenkező hatásokról. A legújabb „villámcsapás” a telepengedélyezés, melynek során még a szomszéd véleménye is számít, nem beszélve a költségekről. S közben haladunk az Európai Unióba, ami ki tudja, hány kisvállalkozás tönkremenetelét idézheti elő. Többek között erről is kérdeztük Szűcs Györgyöt, az Iposz elnökét. — Több kisvállalkozó érzi úgy, hogy nem igazán válik kedvezőbbé a helyzete, már ami a jogi előírásokat illeti. A legfrissebb a telepengedély. Erről mi a véleménye az Iposznak? — A kormányrendelet az érdekegyeztetésbe nem került bele, ezért mint derült égből a villámcsapás, úgy jelent meg. Az Iposz, valamint a KÉSZ-t alkotó szervezetek úgy vélik, hogy ennek végrehajtása nagymértékben sújtaná a vállalkozókat, kiszolgáltatottá teszi őket. Ráadásul a rendelet olyan kötelezettségek előírását tartalmazhatja a tevékenység végzéséhez, amely egy magyarországi telepengedélyezési eljárásnak kíván megfelelni, ezzel szemben, ha csatlakozunk az unióhoz, akkor netán két-három év múlva ezt az egész eljárást meg kell ismételni. Mert a mostani nem felel meg az uniós elvárásoknak. Ezért a miniszterelnök úrhoz fordultunk, hogy a kormány módosítsa ezt a rendeletet. — Mik a javaslataik? — Akinek már van telepengedélye, annak ne kelljen az eljárást lefolytatni, hanem csak azon vállalkozásoknak, akik újként indulnak. — A vállalkozások újabb sarcot látnak a telepengedélyek mögött. — Tessék ébredni, iparostársak, mert az elmúlt években is volt telepengedélyeztetés — erről is szólunk tagjainkhoz —, csak éppen a vállalkozások nem Szűcs György tudtak róla, vagy az önkormányzat is megfeledkezett erről. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ami tíz év alatt ment tönkre, azt nem lehet fél év alatt behozni. — A telepengedélyeztetés során ki lehet kérni a szomszéd véleményét. Kevés ma az a vállalkozó, akit szeret a szomszédja... — Én 26 éve működő vállalkozó vagyok, és panaszmentesen dolgoztam telepengedélyezési oldalról. Ám lehet, hogy a szomszédom időközben megöregedett, s már nem vagy nehezen tűri a forgalmat — pedig nem változott semmi. A jegyző olyan szubjektív hatáskört kapott, amiben hibázhat. Mindemellett lehet, hogy a 12 hatóság előírásai közül kettőnek a feltételeit nem lehet teljesíteni — ám lehet, hogy hat család megélhetését biztosítja ez a vállalkozás. Az Iposz harmadik éve beszéli, hogy bizonyos minősítési rendszabályokkal próbálják a vállalkozókat ritkíttatni. Ne azért hozzanak előírásokat, hogy a vállalkozások egyáltalán ne tudjanak dolgozni, hanem hogy jobban tudjanak működni! —Az uniós csatlakozás hogyan fogja érinteni a kényszervállalkozók tömegét?- Az Európai Unióról sokan beszélnek, ám ezzel vagy biztatnak, vagy ijesztgetnek embereket. A vállalkozók pedig óriási kétségek közepette vannak, hogy vajon mit hoz rájuk a közösségi szabályozás. Ha ez meglepetésként, egy-két hónappal a belépés előtt ömlik rájuk, akkor ez az ország nem fogja megszavazni az uniós belépést. Az Iposz kiadta gazdaságpolitikai téziseit, hogy az uniós csatlakozásnak gazdasági középosztály- lyal vágjunk neki, hogy ne legyünk vesztesek, mert nem lehetünk vesztesek.- A kamarai kötelező tagság megszüntetése milyen hatással van az ipartestületekre?- A kötelező tagságért szállt síkra az Iposz a kezdetekben, azonban az egyéni vállalkozók nem tudnak olyan klasszikus formában dolgozni a gazdasági instabilitás miatt, hogy különböző, a kamara vagy az érdek- képviseletek által kínált szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az eddigi elkülönült két rendszer közelebb kerül egymáshoz, szükséges lesz az együttműködés, aminek az egyetlen haszon- élvezője a vállalkozó lesz. Einvág Zoltán Elkészült a General Motors és a Suzuki új kisautója A piaci ár egyelőre még nem ismert Elkezdték a Suzuki—GM együttműködésében készülő új kisautó próbagyártását az esztergomi gyárban — közölte Akira Shinohara, a Magyar Suzuki Rt. elnök-vezérigazgatója pénteken Esztergomban, ahol be is mutatták az új személygépkocsi egyik első példányát. Az Esztergomban gyártott új modell neve Suzuki Wagon R+ lesz, ami arra utal, hogy az a már több éve sikeres modell továbbfejlesztett változata. A 16 milliárd forintos beruházásból finanszírozták a 7 ezer négyzetméteres új üzemet, a benne lévő öt új közepes méretű présgépet, a betanítás költségeit és az új áruelosztó rendszert. Az új modell sorozat- gyártása 2000. január 1-jén kezdődik, és évente 30 ezer Suzuki Wagon R+ gördül majd le az esztergomi gyár futószalagjairól. A General Motors gliwi- cei gyárában Opel Agila néven évente 100 ezer közös fejlesztésű kisautót gyártanak majd. A Magyarországon, illetve a Lengyelországban gyártott Suzuki GM autókban a motor és néhány külső elem kivételével minden alkatrész azonos lesz. A Magyar Suzuki Rt. a Jimny terepjáróból már ismert 1,3 literes, 80 lóerős motort építi be, míg a gliwicei üzemben az Opel egyliteres, 57, illetve 1,2 literes, 75 lóerős Ecotec motorjait szerelik be. Akira Shinohara elmondta: a két vállalat együttműködése magasabb szérianagyság elérését eredményezi. így a beszállítók — a nagyobb mennyiségű biztos megrendelés miatt — kedvezőbb áron szállítanak. Ez pedig azt eredményezi, hogy a gyártók versenyképesebb árakat alakíthatnak ki. Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy mindkét gyárban japán sebességváltót és futóművet építenek be az autókba, továbbá a teljes gyártástechnológiát is japán szakemberek tanítják be a lengyelországi Opel-üzem- ben is. Esztergomban 35 féle alkatrészt gyártanak a gliwicei gyár számára is, míg onnan 22 féle részegység érkezik a magyar Suzukihoz. Tihanyi Tamás, az rt. marketingvezetője elmondta: szeptember végéig a magyar piacon 23.336 Suzuki autót értékesítettek, ami az új autók piacának 26 százalékát teszi ki. Az év végéig az eladott Suzuki autók száma várhatóan meghaladja majd a 30 ezret. Fórián István vezérigazgató-helyettes közölte: az új Suzuki Wagon R+ áráról még egyeztetniük kell az Opel szakembereivel is, ezért erről még korai lenne nyilatkozni. A régi tipusú Wagon R+ jelenleg mintegy 2,5 millió forintba kerül, így az új modell gazdagabb felszereltsége hasonló árat sejtet. Az Opel Agila (képünkön) lényegében csupán motorjában tér el Suzuki-emblémás ikertestvérétől
