Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-10 / 211. szám

1999, szeptember 10., péntek Hazai Tükör 5. oldal Sok a per - kevés a bíró A jövőben a korábbi elképzelé­sekkel szemben kevesebb bírói és bírósági titkári állás betölté­sére lesz lehetőség, miután a kormány szerint nincs szükség létszámfejlesztésre a bíróságo­kon. A bírói illetményalap sem változik annak ellenére, hogy a kormányfő a köztisztviselői kör­ben 8,25 százalékos keresetnö­vekedést ígért. A bíróságokat érintő költségve­tésről, a bírói létszámbővítésről, valamint a bírák fizetéséről más­képp gondolkodik a kormány és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT). Míg az ÓIT jövő­re - a szabálysértési ügyekben hozott döntések bírósági felül­vizsgálatával összefüggésben - 689 új álláshely, köztük 80 bírói, 160 titkári, és 140 tisztviselői stá­tus létesítését tartja szükséges­nek, addig a kormányzati elkép­zelések között nem szerepel lét­számfejlesztés. A bírói illetmény- alap tavaly nyár óta nem válto­zott, ezért Solt Pál, az ÓIT elnö­ke tegnapi sajtótájékoztatóján je­lezte, hogy 12 százalékos bérfej­lesztést tart indokoltnak, ám elfo­gadná a kormányfő által, a köz- tisztviselőknek ígért valamivel több mint 8 százalékos illetmény- alap növelést is. Amennyiben a kormány és az ÓIT elképzelése a bíróságok költségvetéséről és lét­számfejlesztéséről eltér, úgy a törvény értelmében a kormány részletes indoklással tartozik. Solt Pál szerint az ÓIT által szükségesnek tartott létszámnö­vekedés kormányzati megtorpe­dózása esetén csökkenhet a bíró­sági munka utóbbi évben növek­vő eredményessége. Mint mond­ta, elsősorban az elsőfokú ítélke­zést fogja lassítani a bírók és a ki­segítő személyzet hiánya. - hor­Készülődés a szentévre A Magyar Katolikus Püspöki Kar mindeddig nem kapott írásban visszajelzést arról, hogy részesül­het-e, és ha igen, milyen összegű támogatásban jövő évi központi millenniumi programjaira - közöl­te Gyulay Endre, a püspöki konfe­rencia elnökhelyettese a püspöki kar őszi ülésének zárónapján. A szeged-csanádi megyés püs­pök elmondta: benyújtották ter­veiket Nemeskürty István millen­niumi kormánybiztoshoz, egy­előre azonban csak arról érte­sültek, hogy az idei előkészüle­tekre - a korábban szóba került 30-35 millió forinttal szemben egyetlen fillért sem kapnak. Gyulay Endre elmondta, hogy december 26-án jelentetik meg a családokról szóló körle­velüket, és ugyancsak körlevelet bocsátanak ki január elsejére, a jubileum alkalmából. Mind­emellett a püspöki kar önálló családügyi intézetet állít fel a ke­resztény értékek közvetítésére. A püspökkari ülés központi témája a katolikus egyház és a média kapcsolata volt. A konfe­rencia megbízta a médiabizott­ságot, hogy dolgozza ki a Ma­gyar Katolikus Egyház tömeg­kommunikációs lelkipásztori tervét. A Püspöki Kar fontos­nak tartja egy katolikus rádió el­indítását. (w. v.) Több pénzt a felsőoktatás dolgozóinak A felsőoktatásban érdekelt szak- szervezetek elfogadhatatlannak tartják azt a kormányzati előter­jesztést, amely jövő évben 6,1 százalékkal növelné a felsőokta­tás költségvetési támogatását - közölte Kis Pap László az érdek- védelmi szervezetek képviseleté­ben csütörtökön. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének (FDSZ) elnöke hozzátette: a bővülés nem jelent tényleges növekedést, a támoga­tás ugyanis már előre le van köt­ve a tízezer fővel növekvő hallga­tói létszám normatív finanszíro­zására, illetve a 2000. évi Széche­nyi Professzori Ösztöndíjakra. A felsőoktatásban dolgozók béremelését illetően Kis Pap László elmondta: az FDSZ 2000-ben 13 százalékos, köz­ponti forrásból biztosított bér­emelést tartana elfogadhatónak. Hangsúlyozta, amennyiben ezt központi forrásból nem sikerül megoldani, akkor jövőre nem egy SOTE-problémával kell majd szembenézni. Az oktatási tárca jövő évi költségvetési támogatását illető kérdésre az elnök közölte: a kért 190 milliárd és a kapott 130,5 milliárd forint közötti kü­lönbség számos, a felsőoktatás­ban előre elhatározott fejlesz­tést meggátol. Kis Pap László véleménye szerint az Oktatási Minisztérium nem rendelkezik azokkal az érdekérvényesítő erőkkel, mint más tárcák. Az elnök elmondta, hogy az érintett szakszervezetek egyetér­tenek a felsőoktatási integrációs törekvésekkel, de a létszámleépí­tést elutasitják. Miközben ugyan­is a hallgatók létszáma több mint kétszeresére nőtt, az okta­tói létszám 1995 óta stagnál. Stabilitás vagy adóreform? Az adótörvények közül tegnap a személyi jövedelemadóval, a he­lyi adókkal, a biztosítási adóval és az adózás rendjével foglalko­zott a parlament. A kormánypárti képviselők el­mondták, hogy radikális válto­zások nem lesznek, mert a koalí­ció a zaklatott 1999-es év után jövőre a kiszámíthatóságra és a stabilitásra helyezi a hangsúlyt. Az ellenzéki képviselők szerint azonban egyedül a kormány ki­számíthatatlansága kiszámítha­tó. 2000-re ugyanis nagyszabású adóreformot, adó- és járulék- csökkentést ígértek, amiből nem lesz semmi. Az adótörvények tervezett módosításait az ellen­zék szerint nem a távlatos gon­dolkodás, hanem a bevételek nö­velésének igénye hatja át. A személyi jövedelemadó adókulcsai és adósávjai nem változnak. Az adókulcs 400 000 forintig 20 százalék, 400 000 és 1000 000 forint között 30 szá­zalék, 1000 000 forint fölött 40 százalék. Az alkalmazotti adó­jóváírás legfeljebb havi 3000 fo­rint, de csak évi 1000 000 forint alatti jövedelem esetén vehető igénybe. A „változatlanság” ter­mészetesen változást jelent, hi-, szén azonos jövedelem esetén a pénzromlás mértékével csök­ken a reálkereset. Jelentősen nő a gyermekek után járó adókedvezmény: egy- és kétgyermekes családokban 1700 forintról 2200 forintra, 3 és többgyermekes családokban 2300 forintról 3000 forintra havonta és gyermekenként. A szocialista és szabadde­mokrata képviselők ismét el­mondták, hogy az adókedvez­mény nem helyes módja a csa­ládtámogatásnak, mert éppen a legszegényebbeknek nem se­gít. „Ha van rá pénz, akkor emelkedjen a családi pótlék, hogy azok is jól járjanak, akik ebből élnek” - mondta Keller László (MSZP). A kormányko­alíció képviselői azonban rá­mutattak: tudatosan támogat­ják éppen a munkát vállaló, tisztességesen adót fizető és gyermekeket nevelő középosz­tályt, mert a Bokros-csomag ezt a réteget sújtotta leginkább, és mert az ő kezükben van az ország jövője. A családi pótlé­kot, a gyest, a gyermeknevelési támogatást, a rendszeres és al­kalmankénti szociális segélye­ket továbbra, is megkapják azok, „akik ebből élnek”. Az önkéntes kiegészítő nyug­díjpénztári befizetések adóked­vezménye 50 százalékról 30 százalékra csökken. A biztosítási adóról annyira bizonytalan a szavazás kimene­tele, hogy valószínűleg nem lesz belőle semmi. A helyi adók körében sem lesz számottevő módosítás. Az iparűzési adó nem alakul át az APEH kezelésében lévő üzleti adóvá, vagy kötelező jellegű helyi adóvá. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azonban úgy vélték, hogy a veszprémi és siófoki időközi választások után - amit „a világért sem za­varna meg a kormány egy ilyen csúnya lépéssel" - még újra előkerülhet ez az ötlet. Az ellenzéki képviselők is el­ismeréssel szóltak az admi­nisztrációs egyszerűsítésekről, pl. arról, hogy a bizonylatok elektronikus vagy optikai adat­hordozón is megőrizhetők. Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium államtitkára az Országgyűlés elé terjesztette a kis- és középvállalkozásokról szóló törvénytervezetet. S. Á. Tulajdon helyett bérlemény Jó ütemben, a terveknek megfelelően halad a nyári árvíz- és vihar­károk felszámolása - mondta Bakondi György helyreállítási és új­jáépítési kormánybiztos, miután meghallgatta az érintett megyei közgyűlések képviselőinek beszámolóját. Az értekezleten részt vett Pintér Sándor belügyminiszter is. A Helyreállítási és Újjáépítési Kormánybizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón Bakondi elmondta: tartható lesz a kormány által a helyreál­lítási munkálatokra meghatáro­zott november végi határidő, vagyis addig az időpontig min­den károsult lakhatási problé­mája rendeződik. Ez a helyzet - miként a kormánybiztos ki­emelte - nem kis részben kö­szönhető annak is, hogy Kato­na Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter teg­nap jóváhagyta az utak, hidak felújítására szánt 2,9 milliárd forint átcsoportosítását. Ezt a pénzt folyamatosan utalják majd át az érintett tele­pülések önkormányzatainak. Ezeken a településeken egyéb­ként közéi négyezren végeznek közhasznú helyreállítási mun­kát, elsődlegesen az utak, hi­dak kijavításával és a csapadék­víz-elvezető rendszerek kiépíté­sével foglalkoznak. A megyei közgyűlések képvi­selőinek beszámolójából kide­rült, hogy valamennyi árvíz súj­totta településen időben meg­kezdődhetett az oktatás, és az önkormányzati óvodák, böl­csődék, iskolák, orvosi rende­lők, szociális intézmények helyreállításával párhuzamo­san lakáshoz juttatják a meg­semmisült házak lakóit is - tá­jékoztatta lapunkat Bakondi György. Ezt számos megyében üresen álló lakóingatlanok megvásárlásával oldják meg az önkormányzatok. Az igy vásá­rolt ingatlanok nem kerülnek a károsultak tulajdonába, hiszen - mint Schieber József, a bi­zottság Szóvivője közölte - je­lentős részük magasabb értéket képvisel, mint amilyenekben az érintettek korábban éltek. Ez azt jelenti, hogy az árvíz- és viharkárosultak tulajdon he­lyett bérleményhez jutnak. Bakondi közölte azt is, hogy tovább folytatják a tárgyaláso­kat a biztosítótársaságokkal, ugyanis bejelentések érkeztek arról, miszerint a kifizetett kár­térítési összeg túl alacsony. Eb­ben az esetben sokan nem tud­ják megkezdeni vagy befejezni a helyreállítási munkákat, fenn­áll a veszélye annak, hogy ősz­re nem lesz fedél a fejük felett. A helyzet mielőbbi rendezése azért is szükséges, mert az ál­lam a biztosítással rendelkező magánházak, lakások kárainak enyhítésében nem vállal részt. (sts) Hírek röviden A papíripariak kiléptek A Papíripari Dolgozók Szakszervezete kilép a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéből (MSZOSZ), ezt a szándékát az elnök írásban is közölte a konföderáció­val - mondotta Pados Ferenc, a szakmai érdekképviselet vezetője csütörtökön. Az MSZOSZ szövetségi tanácsának szerdai ülésén a több tagszakszervezet által lemondásra felszólított Sándor László elnök bizalmi szavazást kért, amelynek során a küldöttek megerősitették pozí­ciójában. Pados Ferenc bejelentette: már szerdán, a szavazás után szándékában állt bejelenteni kilépésüket, de a levezető elnök­től nem kapott szót, s szünet helyett befe­jeződött az ülés. Miniszteri koccanás Harrach Péter szociális és családügyi mi­niszter szolgálati gépkocsijával egy kiste­hergépkocsival és egy személygépkocsival ütközött a fővárosban, csütörtökön reggel. A miniszter gépkocsija - megkülönböztető jelzést használva - a Ferihegyi repülőtér felé tartott, amikor a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében, a piros jelzésen áthaladva összeütközött az említett járművekkel. Személyi sérülés nem történt - áll a rendőrség közleményében. Tíz éve nyílt fel a sorompó Tíz éve, 1989. szeptember 10-én éjfélkor ért véget a Magyarországon tartózkodó, hazájukba visszatérni nem kívánó NDK- állampolgárok kálváriája: a magyar kor­mány döntésének értelmében minden kiutazni szándékozó előtt felemelkedett a sorompó a nyugati határon. A határ­nyitás utáni hetekben mintegy 60-70 ezer keletnémet fordított hátat az NDK-nak, s utazott Magyarországon keresztül az NSZK-ba. Gyarapodó Hévíz Az avatások napja volt csütörtök a világhírű fürdővárosban, Hévízen. Felszentelték a Dunántúl legnagyobb, újonnan épült héttornyú, katolikus temp­lomát, új városházát, és számos művészeti alkotást avattak, és átadták rendel­tetésének a felújított sportközpontot. Tasnádi Péter előzetesben Elrendelte Tasnádi Péter vállalkozónak és társainak előzetes letartóztatását a Buda Környéki Bíróság csütörtökön. Czine Ágnes, a bíróság elnöke szerint azért dön­töttek Tasnádi Péter és három gyanúsitott társának előzetes letartóztatása mellett, mert szabadlábon hagyásuk esetén fennáll­na annak veszélye, hogy meghiúsítanák, megnehezítenék, veszélyeztetnék a bün­tetőeljárást. A gyanúsítottak ügyvédjei fellebbezést nyújtottak be a döntés ellen. A lakosság most bizakodóbb Augusztusban nem változott a la­kosság bizalmi indexének értéke. Ellenben a korábbi felmérésekhez képest kis mértékben romlott az emberek véleménye az ország el­múlt évi gazdasági teljesítményéről - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. vizsgálatából. A következő egy év gazdaságpolitikáját illetően pe­dig bizakodóbbá váltak az emberek. Magyarország régiói közül je­lentős mértékben javultak a lakos­sági várakozások a Nyugat-Dunán- túlon, érzékelhetően emelkedett a bizalmi index értéke a Dél- Alföldön, valamint a központi ré­gióban is. Ezzel szemben az Al­föld északi megyéiben élők borúlá­tóbban nyilatkoztak mind saját pénzügyeikről, mind az ország gazdasági helyzetéről. A legpesszi­mistább emberek augusztusban a Dunántúl déli részén éltek. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: KÖzép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)- Ug -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents