Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-09 / 210. szám
A KUNSÁGBAN JÁRTUNK Jó lenne maradandót alkotni... Honvédelemért érdemérem ezüst fokozata díjban részesült augusztus 20-a alkalmából dr. Fazekas Sándor polgármester, ország- gyűlési képviselő. Dr. Szabó János honvédelmi miniszter a polgári védelem és a tűzoltóság összevonásával kapcsolatos parlamenti előkészítésben végzett több hónapos tevékenységét is elismerte ezzel a díjjal. — A közelmúltban szü letett meg a katasztrófa- védelem központi irányításáról szóló törvény, ami azért is jelentős, mert manapság kevés kétharmados törvény megy át a parlamenti szűrőn. Fontosnak tartom azért is, mert így országosan össze hangolják majd a mentésben részt vevő szervezeteket és információs bázisokat — mondta a kitüntetett polgármester. — A városi védelmi bizottság vezetőjeként már többször irányított helyi mentést. — Igen, s tapasztalhattam, hogy a katasztrófák esetében példaértékű volt az állami, ön- kormányzati és társadalmi szervek együttműködése. Amikor leesett a rekordmennyiségű hó, jött az őszi, majd a tavaszi belvíz, akkor a vízmű, a tűzoltóság, a vízgazdálkodási társulat, a városgondnokság, a rendőrség nagyon aktívan, a rájuk vonatkozó jogszabályokat sikeresen alkalmazva oldotta meg a szükséghelyzetet. — A város vezetése mellett nem sok szabad ideje van. Csak kevesen tudják, hogy szeret utazgatni, és élénken érdeklődik a magyar történelem iránt is. — Igen, elsősorban a Kárpátmedence érdekel, a legkülönfélébb eszközökkel igyekszem feleségemmel, hatéves Bence és nyolcéves Sanyi fiammal bejárni a régi Magyarország területét. Elsősorban a magyar történelemhez, emberekhez kapcsolódó tájakat keressük fel, mert ezekhez érzelmileg is jobban kötődünk. A világ más tájain is alkottak csodálatos művészeti, építészeti dolgokat, melyek szintén felkeltik érdeklődésemet, de ezekhez sohasem tudok annyira kötődni, mint a magyar történelem, művészet, irodalom jeles személyeihez. Szabad időmben még kertészkedni szeretek. Van egy zártkertünk, ott mindig van mit csinálni. De nincs időm például könyvtárba járásra, és úszásra is kevesebb jut. — Polgármesterként mit tart legnagyobb feladatának? — Ismerve a lehetőségeket, a 2000. év az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívás. Szeretném, ha néhány olyan maradandót tudnánk létrehozni, amely ugyan nem versenyezhet a múlt század végi eredményekkel, amikor egész városokat építettek, de jó lenne olyat véghezvinni, amiből a karcagiak hosszú távon tudnak profitálni. A Györffy István iskola Kossuth téri egységében tanterem-átalakításra, folyosóburkolat-cserére, az elektromos rendszer felújítására 1,2 milliót biztosított az önkormányzat, az iskolai alapítvány félmilliót adott a nyelvi labor korszerűsítésére, a diákönkormányzattól szeptemberre pedig udvari fajátékokat kaptak a gyerekek. Hogy a határban ne a víz legyen az úr Munkában az új, Caterpillar 428 típusú csatornafenntartó-gép A Nagykunsági Vízgazdálko- « dási Társulat 75 ezer hektáron — Karcag, Kisújszállás teljes, Kunmadaras, Kenderes, Túrkeve részbeni köz- igazgatási területén — végzi a mezőgazdasági vízszolgáltatást, -kárelhárítást. A társaságot júliustól Szilágyi Sándor irányítja. Szilágyi Sándor 1976 óta dolgozik a társulatnál. Felesége Kisújszálláson pedagógus, fia a Móricz Zsigmond gimnáziumban kisgimnazista. A nyugodt családi hátteret ők biztosítják az igazgató számára, aki jelenleg 54 embernek a főnöke. A cég alaptevékenysége a belvízvédekezés, a belvízcsatornák fenntartása, fejlesztése, felújítása, a mezőgazdasági vízszolgáltatás és az ehhez kapcsolódó öntözőcsatomák karbantartása. Területükön 158 kilométer az öntöző-, 469 kilométer a belvíz-, 60-80 kilométer az üzemi belvízcsatorna és mintegy 89 kilométerre tehető a tulajdonváltás kapcsán a gazdátlanná vált belvízcsatorna- szakasz, ami nehezíti a védekezés hatékonyságát. A víztársulat vezetője fontos feladatának tartja a 4-4500 taggal a jó kapcsolat kialakítását, éppen ezért nem tesznek különbséget a 4 hektáros kistermelő és az 1400 hektáros nagyüzem problémájának a megoldásában. A cég idén 66,1 milliót — ebből 45,2 millió az FVM-től és a megyei területfejlesztési tanácstól kapott állami támogatás, a többi tagi érdekeltségi hozzájárulás — fordít öntözésfejlesztésre, belvízcsatorna-felújításra, valamint 12 millióért — melyből 7,2 millió volt az állami segítség — vettek egy új csatorna- fenntartó gépet. A víztársulat beruházási munkáihoz minden esetben kikéri a Kötivízig szakmai véleményét, és beruházásait is összhangba hozza az ő főművi rekonstrukciójukkal. Az elmúlt időszak hatalmas esőzései okozta katasztrofális helyzetben — az állami támogatással 25,4 milliót fordítottak védekezésre — kialakult szoros együttműködést az önkormányzatokkal, termelőkkel, a karcagi szakaszmérnökséggel a cégvezető továbbra is indokoltnak tartja, a jövőben szeretné elérni majd a védekezési idő lerövidítését. Most készül a Nagykunság EU SAPARD- programja, melynek kidolgozásában részt vesz Szilágyi Sándor is, aki indokoltnak tartaná a térség öntözésfejlesztési és rizstermesztési programjához kapcsolódóan, a vízgazdálkodási infrastrukturális létesítmények rekonstrukcióját, fejlesztését is. Jelképes életfa az otthonnak A Kátai Gábor kórházba igyekvők közül sokan tapasztalhatták az elmúlt napokban, hogy az egészségügyi gyermekotthon udvarán fajátékok készülnek. Az otthonban most 245 gyermek- és felnőttkorú sérültet gondoznak, akiknek régi álma — új játszótéri játékok — válhatott valóra— tudtuk meg dr. Vincze Mária igazgató főorvostól. A fajátékokhoz szükséges négy köbméter tölgyfa anyag felét ajándékba kapták a Nefag Rt.-től, a többit pedig intézményi pénzből, alapítványi támogatásból és Pecze Miklósáé gyógyszerész adományából vették meg. A nagyon biztonságos, kreatív játékokat 31 nap alatt Virág János kunszentmártoni fafaragó, a népművészet mestere készíti el. Mint a művész elmondta, nagy örömmel jött a séDr. Vincze Mária igazgató főorvos és az alkotó, Virág János az életfánál rült gyermekeknek játszótéri elemeket faragni. Hasonlókat — hiszen minden fa más, és faragás közben alakul ki a végleges, sajátos motívum — már láthatunk tőle Szolnokon, Kunszentmártonban is. Virág János számára jó érzés, amikor látja, mennyire örülnek az otthon lakói a már kész elemeknek s milyen szeretettel veszik őt körül faragás közben is. Összesen tíz játékot — benne két térszobrot — készít. Az egyik egy mászóoszlop, tetején lóval, a másik pedig az életfa, mely jelképesen a tetején kettétörik, ezzel is kifejezve az itt lakó sérült gyermekek életét, de a játszótérre mérleghinta, hajó árboccal, láncos hinta is kerül majd. Az igazgatónő bízik abban, hogy az új, tetszetős játékok után a meglévő játszótéri elemeket is sikerül felújíttatniuk. Önálló kazetta Galamb száll a Hortobágyon címmel a közelmúltban jelent meg Kolostyák Gyula első önálló nótakazettája. — Hortobágy széli gyerek révén kedvelem a tájjellegű nótákat, kazettámra is ezekből válogattam — mondta Kolostyák Gyula, aki hat éve hivatásos előadóművész. Eddig már több kazettán énekelt, szerepelt a Dári- dóban, tavaly a Jákó Vera Alapítvány nemzetközi nótaénekes minősítő seregszemléjén aranykoszorús énekes lett. Idén fellépett a budai Parkszínpadon, a Dunán az operetthajón és a budapesti Belcantó étteremben. Decemberben németországi turnéra indul több énekessel, a Ma- gyamóta- és Dal Alapítvány képviselőjeként pedig ősszel újabb bérletes előadássorozatot szervez a Dérynében, ahol jeles művészek lépnek majd fel. Szentannai agrárexpó Idén százéves a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium. A jeles évfordulóra az I. szentannai agrárexpóval — melyre még várják a kiállítók jelentkezését — emlékeznek. Az expót szeptember 30. és október 2. között rendezi meg az iskola a MKM-mel, az FVM Agrármarketing Centrumával, az önkormányzattal és az Expo Stúdió Kiállítási és Marketing Szaktanácsadó Bt.-vel az alföldi régióban tevékenykedő mezőgazdasági integrációt folytató cégeknek, de várják a mezőgazdasági területen dolgozó egykori tanítványokat is. Lesz szakmai konferencia a vidékfejlesztésről, a környezetgazdálkodásról, a szakoktatásról, az európai uniós csatlakozás agrárstratégiai kérdéseiről is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Négylábú kedvencek versenye A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének karcagi szervezete tájjellegű kiállítást és tenyészszemlét tartott a hét végén. Közel kétszáz kutyát neveztek be gazdáik a megméretésre, akiknek az önkormányzat névében dr. Fazekas Sándor polgármester kívánt jó versenyzést. Kincses András vezetőbíró irányításával zajlott a négylábú kedvencek megmérettetése. A legmesszebbről egy dunaújvárosi tenyésztő érkezett, de volt debreceni és ceglédi eb is. A fajtagyőzteseknek járó serlegeket Márki Károly elnök adta át. A legeredményesebb karcagi kutya egy barna doberman kan volt, tenyésztője Poharánszki JóKét sikeres karcagi induló... zsef. A BIS ( a kiállítás legszebb kutyája) győztes egy rhodéziai ridgeback lett, de szépen szerepeltek a németjuhászok, a dobermanok és a vizslák is. Kunsági festett bútorok Nagykunsági festett és faragott bútorokból nyílt nemrég kiállítás — melyet dr. K. Csil- léry Klára, a néprajztudományok doktora ajánlott a jelenlévők figyelmébe — a Györffy István Nagykun Múzeumban. — Sok szép tárgyban gyönyörködhetünk, melyek formájukban, díszítésükben őrzik az alföldi hagyományokat — mondta az előadó, aki szólt még a XIX. század elején, a debreceni asztaloscéhben dolgozó karcagiakról, valamint a hajdúböszörményből idekerült Czibere Juliannáról és leányáról, akik sajátos bútorfestési stílust honosítottak meg a városban. Fehér és kunkék alapozású bútoraikra koszorúba, csokorba vagy elszórtan rendezve festették virágaikat. Akiállításon láthatók még a Közép-Ti- sza-vidéken is elterjedt komáromi láda, de tulipános láda, gondolkodószék, gránátalma díszítésű, reneszánsz stílusú menyasszonyi láda, füredi mintás fogas is.
