Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

1999. szeptember 4., szombat 3. oldal Megyei Körkép Az érem az élete A numizmatika több mint éremgyűjtés, tudomány - vallja Hunya Zoltán, aki me­gyénkből először vehette át a numizmatikusok legmaga­sabb elismerését. A Pro Nu- mismatica kitüntetéssel az éremgyűjtők egyesületének megyei elnöke neves szak­emberek társaságába került. Nehéz lenne eldönteni, hogy a Pro Numismatica díjjal járó ezüstérem vagy Hunya Zoltán szeme csillog jobban, amikor elém teríti a szolnoki egyesület jóvoltából készült érmek soka­ságát. Az ismert művészek - Györfi Sándor, Nagy István, Si­mon Ferenc, Pogány Gábor Benő, Szabó Imrefia Béla - által megálmodott,kincsek” valóban szemkápráztatóak. Nem csoda hát, ha az avatatlan szemlélő mellett Hunya Zoltánt is lenyű­gözik. Pedig ő már épp elég ér­met látott, hiszen évtizedekkel ezelőtt, még fiatalon jegyezte el magát a numizmatikával. 1958-ban alapítója volt a Szolnoki Éremgyűjtők Egyesü­letének. De évtizedek óta az or­szágos szervezet titkára, vá­lasztmányának tagja. Munkás­ságát számtalan tanulmány jelzi. Kutatásai során igazi unikumra, egy addig ismeretlen, II. Ulászló korabeli pénzre is bukkant. A mai napig rendszeresen előadá­sokat tart az ország különböző nagyvárosaiban, de Szolnok kö­zépiskoláinak történelemóráit is rendszeresen színesebbé teszi, megmutatva a fiataloknak a Kossuth-bankókat. Igazi motorja a megyei nu­mizmatikai életnek. A több mint kétszáz aktív tagot számláló egyesület hozta létre a megyei éremtárat, és egy gazdag szak­könyvtárral is dicsekedhet. Az éremalkotó műhely pedig már országos elismertségre is szert tett. A sok feladat mellett marad ideje kedvenceire, az Árpád kori érmek tanulmányozására is. Hunya Zoltán állítja, érdek­lődését nem annyira ritkaságuk, mint szépségük keltette fel. An­nál is inkább, mert az igazi gyűjtő nem szarka, hogy csak a fényeset rakja el, hanem tudós. Egy-egy érme felismeréséhez ugyanis töviről hegyire ismerni kell a történelmet, és még a cí­mertanban sem árt járatosnak lenni. Hunya Zoltán a magas elis­merés ellenére úgy érzi, van még mit pótolnia. Az egyesület szeretné érmén megöröla'teni a Szigligeti Színházat, a Damja­nich múzeumot, a szolnoki Ti­sza Szállót, de Kaposvári Gyula emlékének is adózni kívánnak. Hunya Zoltán fotó: b. n. Legelébb azonban az államala­pítás évfordulójára készülne egy Géza fejedelem (az ő uralko­dása idején említik oklevélben először Szolnokot) alakját fel­idéző érem. TJ El is kezdődött a tanév, meg nem is A napokban többen telefo­náltak szerkesztőségünkbe, arról értesítve bennünket, hogy a szolnoki Kölcsey Fe­renc Általános Iskolában és Alternatív Gimnáziumban nem egészen úgy kezdődött a tanév, ahogyan azt meg­szokhattuk. Czétényi Sándor, az intéz­mény igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy valóban nem a szokványos módon kezdő­dött meg a tanév. Mivel csak az intézményi összevonáso­kat követően írhatták ki a szükséges felújításra és átala­kításokra a közbeszerzési pá­lyázatot, a törvényi előíráso­kat betartva augusztus 10-e után kezdődtek meg a munká­latok. A több mint hatmillió forintos beruházás során fel­újítják a tantermeket, a kony­hát és az étkezdét, kicserélik a radiátorokat, a burkolatot, il­letve irodákat alakítanak ki. A nagyszabású munka a tervek szerint hétfőre fejeződik be. Meglehetősen nehéz körül­mények között kellett tehát felkészülniük az iskola dol­gozóinak a tanévkezdésre. Az első három napra ezért a pe­dagógusok tanítási órák he­lyett egyéb foglalkozásokat állítottak össze a gyerekek­nek. Különjáratú autóbuszok­kal vitték őket múzeumba, filmvetítésekre, illetve a Ti- szaligetbe. Néhány nappal te­hát „meghosszabbították” a gyerekek vakációját - bár ezek a programok egyébként is sorra kerültek volna az év folyamán -, hétfőtől azonban már szigorúan az iskolapad váija a nebulókat. szilvási Az átlagosnál valamivel jobb volt a termés Jászladány határában Keresett lesz az eltartható hagyma Az átlagosnál valamivel jobb volt az idei hagymatermés Jász­ladány határában. Van rá esély, hogy az értékesítést követően valami hasznot is hajtson a mezőgazdasági termelőknek - vé­lekedett Dankó István, a Jászföld Mezőgazdasági Részvénytár­saság elnöke, hozzátéve, hogy máshol igen sok kárt okozott az elmúlt belvizes, árvizes nyár... A mezőgazdasági szakember - aki egyben a Hagymatermékta­nács vezetőségi tagja is - ér­deklődésünkre elmondta, hogy átlagosan 250 mázsa hagymát takarítanak be a gazdák a Jász­ladány környéki földekről, ahol is körülbelül kétszáz hektáron vetették el a „könnyfakasztó” kultúrát. Jelenleg 30-35 forin­tos kilónkénti áron adnak túl a növényen, melyet 20-30 tonnás tételekben értékesítenek a nagykereskedőknek. A csapa­dékos időjárás a ladányiak dol­gát is megnehezítette, de még idejében sikerült szivattyúzás­sal elvezetni a vizet a kritikus helyekről, illetve sikerült meg­védeni a betegségek elburján­zásától a növényeket. Dankó István szerint várható, hogy a kilónkénti ár az elkövetkező két-három hét után fokozatosan emelkedni fog, reményeik sze­rint a negyvenforintos kilón­kénti felvásárlási árat is eléri, ami némi haszonnal is kecseg­tet a termelők számára. Azért várható árnövekedés, mert idén az ország más terüle­teiről rengeteg, úgynevezett „romlóhibás” hagymát szállíta­nak a piacokra. Ezek két-három hét alatt megrohadnak, tönkre­mennek, hosszú távon nem tarthatók el. Megnövekszik te­hát a jó minőségű, eltartható hagyma jelentősége. Jászla­dány szomszédságában, Alaty- tyánon, Jánoshidán rengeteg kárt okozott az ár- és belvíz, de Alsószentgyörgyön is kevesebb termett idén, mint az elmúlt években. Igaz, nagy hagymatermelő konkurensünknél, Lengyelor­szágban jó volt a termés, viszont mikorra a külföldi áru a hazai piacokra kerül, annak ára az öt­ven forintot is eléri majd, így kedvező körülmények között nem jelent veszélyt a magyaror­szági termelőkre nézve - értesül­tünk Dankó Istvántól. bcs Letartóztatott gabonakereskedők (Folytatás az 1. oldalról) A nyomozás kiderítette, hogy az átvett búzát a gyanúsítottak a a vételárnál lényegesen keve­sebbért, 16-18 ezer forintos tonnánkénti áron nagyon gyor­san továbbadták, ám az így be­folyt pénzből legfeljebb csak a fuvarozókat fizették ki. Az első feljelentés júliusban érkezett a rendőrségre. H. Ilona ez idő tájt adta el száj öli szék­helyű cégét, a Biovit Kft.-t, fel­tehetően annak a reményében, hogy így a továbbiakban már nem rajta követelik az irdatlan tömegű búza árát. Tevékenysé­gét pedig mindinkább a Dunán­túlra helyezte át, ahol az F. Sándomé által vezetett Fák-ért Kft. megbízottjaként járt el ál­néven. Később ezt a török­szentmiklósi céget is értékesí­tették. Egyébként dunántúli volt az az egyetlen cég is, ame­lyik nem volt rest ellenőrizni a leendő vevő banki fedezetét. Minthogy a kérdéses számlán alig néhány ezer forint szere­pelt, eszük ágában sem volt át­adni a búzát. H. Ilona, aki a rendőrök sze­rint megnyerő stílusú, igen szé­les üzleti ismeretséggel és szak­ismerettel rendelkezik, egy fan­tomcég, a szegedi székhelyű, ám a cégnyilvántartásból még az elmúlt évben törölt Flórián Plus Bt. nevében is kötött szer­ződéseket. Úgy tűnik, hiábavaló volt a két nő erőfeszítése, az eladott cégekkel nem tudták vakvá­gányra terelni a nyomozást. Mindkét gyanúsítottat őrizetbe vették, akik előzetes letartózta­tását tegnap rendelte el a Szol­noki Városi Bíróság. A vizsgálat javában folyik, sok kérdést kell még tisztáz­niuk a nyomozóknak. Az is le­hetséges, hogy a jelenleg már ismert károsultakon kívül más szövetkezetek, magánszemé­lyek is felkerülhetnek a sértet­tek listájára. Az eljárás miha­marabbi sikeres lefolytatása ér­dekében azonban nagyon fon­tos, hogy ők is tegyék meg mi­előbb feljelentésüket. H. Gy. Ülést tartott a megyei munkaügyi tanács / Átcsoportosított keret Az elmúlt időszak rendkívüli időjárása miatt átcsoportosítást kellett végrehajtani a megyei decentralizált foglalkoztatási alapban. A megyei munkaügyi tanács szokásos ülésén tegnap a júliusi heves esőzések miatt megnövekedett közhasznú fog­lalkoztatás támogatási igényei­nek kielégítésére megnövelték ezt az alapot - amit egyébként júniusban, a korábbi ár- és bel­vizek miatt egyszer már megtet­tek. Ezáltal több millió forinttal többet tudnak adni a közhasznú foglalkoztatáshoz, így ez a keret 522 millió forintra duzzadt. Egyébként a tanács felhatal­mazta a munkaügyi központ ve­zetőjét, hogy az esetleges to­vábbi rendkívüli természeti csa­pások miatt szükségessé váló igények kielégítésére hozzon döntést a decentralizált foglal­koztatási alapban levő eszközök átcsoportosítására. A tanács elbírálta a decentra­lizált szakképzési alaprész pá­lyázatait is. Ennek támogatási kerete egyébként jelentősen megnőtt. Idén finanszírozásra 170 millió forintot fordíthattak. A támogatás elnyerésére 100 pá­lyázat érkezett be, összesen 330 millió forint értékben. Végül 71 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek, és a keretet teljes egészében kimerítették. ta MDF-választmányi ülés után Szociálpolitika polgári alapon A Magyar Demokrata Fórum az ország jövő évi költségvetésé­nek tervezésekor nemcsak a saját tárcájára, az igazságügyire gondol - tudtuk meg a párt országos választmányának szol­noki tagjaitól. Petronyák László és Csala Sándor a testület leg­utóbbi határozatára hívta fel a figyelmet, mely többek között az egészségügynek szánt támogatás növelését szorgalmazza. Az MDF Országos Választmá­nya a polgári kormány egyesz- tendős tevékenységének elisme­rése mellett is riasztónak tartja a magyarság fogyásáról közzétett adatokat. Éppen ezért még eb­ben a parlamenti ciklusban meg kell valósítani az MDF válasz­tási programjában szereplő szé­lesebb gyermektámogatási rend­szert. Ennek első lépéseként már jövőre nagyobb mértékben kel­lene emelni a gyermekek után járó adókedvezményt - emelte ki az országos választmány dön­tései közül Petronyák László. A párt megyei elnöke szerint ugyanakkor - a romló állapotok miatt - az egészségügyben is szükséges volna a költségvetési ráfordítások növelése. A mező- gazdaságban pedig a nemzeti földalap létrehozása nem tűr ha­lasztást. Mindezek fedezetéül a reklá­mok és a 4-5 millió forint feletti extrajövedelmek megadóztatása szolgálna. Petronyák László sze­rint a reklámpiac folyamatosan bővül, így azt egy adó nem vet­hetné számottevően vissza. Másrészt ez az adó csupán egy szűk réteget érintene, akárcsak a különösen magas jövedelmek adókulcsának 50 százalékra emelése. Ez Nyugat-Európában sem ismeretlen, hiszen évekkel ezelőtt hasonló helyzetben lévő országok ennél magasabb adó- sávot is bevezettek. TJ Cserépjegy a templomért (Folytatás az 1. oldalról) A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi pá­lyázatán elnyert 17,5 milliós támogatásból a most megkez­dett tetőszakasz és még egy hétméteres rész készülhet el, a teljes tetőfelújításra - időköz­ben, a bontás során derült ki, hogy a gerendák nagy része korhadt, így a faanyag 70 szá­zalékát ki kell cserélni - még kellenének milliók, melyet újabb pályázatokon próbálnak beszerezni. Mint megtudtuk, a most elkezdett szakaszra a cse­rép beszerzése sem kis feladat elé állítja az egyházat, hiszen az ötmillió forintot nekik kell megelőlegezniük, a miniszté­rium csak utólag, a számlák el­lenében fizet. Éppen ezért - mivel a református egyház és a kormány közötti országos együttműködési megállapodás lehetőséget ad arra, hogy az egyház tagjaitól kérhet és elfo­gadhat támogatást - a presbité­rium úgy határozott, hogy cse­répjegyet bocsát ki a templom tetőszerkezetének a felújítá­sára. Egy cserépjegy 75 forintba (áfával ennyi ugyanis egy cse­rép) kerül majd, de öt- és tízda­rabos jegy is lesz. Nagy Kál­mán bízik abban, hogy szep­tember végén már kaphatóak lesznek a cserépjegyek, és így az is tudja majd támogatni a felújítást, akinek csak egy cse­répre van pénze, és az is, aki esetleg nagyobb összeget szánna erre a nemes célra, de szeretne névtelen adományozó maradni. de NYARBUCSUztato KRISTÓF.ái a Kedvelt márkák 1 1 akciója szeptember 4-ig | L 20 - 50 %-os kedvezménnyel Keressen bennünket! KRISTÓF Férfi Divat Szolnok, Magyar u. 6. A stílusokat sosem szabad keverni... Tóth István munka közben fotó: barta László Belgiumban, Münchenben, Ausztriában éppúgy ismerik a karcagi Tóth István Gránát­alma díjas népi iparművész kovácsoltvas munkáit, mint Püspökladányban vagy Szig- ligeten. Nemrég a „Borsodi Fonó” országos pályázaton sírkeresztje, kertkapuja és kunsági házoromdísze külön- díjat hozott számára. Tóth István korábban olyan válla­latnál dolgozott, ahol a műlaka­tosmunkák mellett esztergálni, hegeszteni és kovácsolni is kel­lett. Budapesten részt vett a Vár és az V. kerület több műemlék épületének a felújításán, ahol a szakma mestereitől megtanul­hatta a kulisszatitkokat. Amikor a ’90-es évek elején úgy döntött, hogy megpróbálkozik az önálló­sággal, kilószámra olvasta a prospektusokat, a szakirodalmat, hiszen nem is olyan egyszerű ba­rokk levelet, csigát készíteni. Legutóbbi munkája Debre­cenben, a Csonka templom mel­lett található, az európai kovács­találkozón tizennyolcán készítet­tek el egy favédőrácsot. Az ő pál­cáján a Nagykunság és a nagykun települések címere - a bronzön­tés Györfi Sándor szobrászmű­vész alkotása - látható. Mint mondta, arra mindig ügyel, hogy egyedi kerítése, lám­pája illeszkedjen a környezethez, hiszen egy klasszicista épület elé nem illik a barokk vagy modem kerítés. Neve mondhatni kézről kézre jár, most a budapesti Reg- num Marianum templomtól ka­pott megbízást. Eredetileg a külső munkák mellett az ablakra is készült volna egy 36 négyzet- méteres barokkrács - kétezer le­véllel, csigával -, ez azonban pénz hiányában később lesz meg. Minden vágya, hogy a későbbi­ekben szülővárosában, Karcagon is maradandót alkothasson.-de-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents