Új Néplap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-28 / 226. szám

1999. szeptember 28., kedd Roma Körkép 7. oldal Hercegnői vizit a szolnoki cigány vezetőknél India nem feledi az elvándoroltakat Egy igazi hercegnő járt a szolnoki Roma Esély Szakiskola és Gimná­ziumban. Srimati Lakshmi Puri indiai nagykövet - akit Csilléi Béla igazgató látott vendégül az oktatási intézményben - beszélgetett a diá­kokkal, bepillantást nyerhetett a nevelő munkába. De találkozott szá­mos cigány vezetővel, többek között Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkormányzat elnökével, a Lungo Drom vezetőjével is. A ta­pasztaltakról a látogatása végén kérdeztük a nagykövet asszonyt. Csoda Jászapátin Csodák márpedig vannak - mutatta meg Jászapátin a cigány ki­sebbségi önkormányzat. A városban ugyanis néhány hónap alatt szociálpolitikai kedvezményből tető alá hoztak egy, az emberhez méltó életkörülményeket biztosító házat. Ezzel akarva-akaratla- nul bebizonyították, nem vágyálom a sok településen ma még mindig létező, sárból tapasztott putrik felszámolása. Bebizonyí­tották, nem légvár az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szociális lakásépítési programja, mely nemcsak a romák, hanem minden rászoruló család otthonteremtését igyekszik megkönnyí­teni. Tagadhatatlan tény, hogy az egész magyar társadalom egyik leg­égetőbb gondja a lakás. Lassan már több mint egy évtizede nem épült önkormányzati lakás. De értékesítésre szánt hajlékok is alig- alig készültek. Mindez az ingatlanárak egekbe szökéséhez veze­tett. Egy év alatt csaknem megduplázódtak a ház- és lakásárak, elérhetetlen távolságokba röpítve ezzel számos cigány és nem ci­gány család számára, hogy saját otthont, fedelet biztosítson ma­gának. Az elmúlt években számtalan kormányintézkedés próbálta or­vosolni a gondot, ám kevés sikerrel. Annál is inkább, mert „felül­ről” házat sem lehet építeni. Éppen ezért számít példamutató kez­deményezésnek az OCÖ által megfogalmazott terv, mely az álla­mi segítségen túl a település szerepvállalására és a családok mun­kaerejére számít. Hogy ez járható út, azt a Jászapátin álló ház is példázza. De több jászsági településen (például Alattyánon, Jászjákóhalmán, Jászladányon, Jászberényben, Portelken) terv­be vették hasonló hajlékok tető alá hozását. Hasonló terveket dé­delgetnek a megyeszékhelyen is. Szolnok polgármestere néhány hónapja támogatásáról biztosította az Országos Cigány Önkor­mányzat elnökét. így remélhetjük, a csoda megismétlődik. Teleki József Második „fokozatra” várva- Menyire ismerik Indiában az európai, a magyarországi cigá­nyok problémáit? ,- Az mindenki előtt ismert, hogy évszázadokkal ezelőtt In­dia északnyugati részéről egy csoport elvándorolt, Európába emigrált. Tudjuk, hogy ők itt, Közép-Európában telepedtek le. Arról azonban csak kevesen ren­delkeznek ismeretekkel, hogy miként élnek; milyen szokásaik vannak az európai cigányoknak. Éppen ezért állítottunk fel egy romakutató központot. Ennek „Nem vagyunk egyedül” - érez­hették a diákok is, akik tanévnyi­tókon szokatlan fergeteges taps­elsődleges feladata annak feltér­képezése, hol élnek a cigányok, a kapcsolatok kialakítása és termé­szetesen a történelemkutatás.- Mivel tudja támogatni az indi­ai kormány a cigányokat?- Magyarország és India között létezik egy kétévente megújított kulturális csereprogram. Ennek keretében igyekszünk az indiai hagyományokat bemutatni, ápol­ni. De támogatunk különböző kutatásokat is, és lehetőség van egyetemi tanárok, kutatók cseré­jére is. A közeljövőben pedig az sál fogadták a vendégeket, köz­tük az OCÖ elnökét. Farkas Fló­rián arra hívta fel a diákok figyel­Indiai Oktatási Központon ke­resztül ösztöndíjat szeretnénk létrehozni, hogy minél több te­hetséges cigány fiatal tanulhas­son indiai egyetemeken.- Önről úgy hírlik, elkötelezett támogatója az oktatásnak. Milye­nek a benyomásai a szolnoki Ro­ma Esély Szakiskoláról és Gimná­ziumról? mét, hogy 1994-ben a Lungo Drom választási programjában fogalmazta meg, esélyt kell adni a hátrányos helyzetű cigány és nem cigány fiataloknak a tanu­lásra, hogy a társadalom hasznos tagjai lehessenek. A három esz­tendeje létrehozott Roma Esély Szakiskola bebizonyitotta, jó út­ra léptek. Az akkor elkezdett munkának köszönhető, hogy Szolnokon megnyithatta kapuit az .ország második olyan középiskolája, ahol a cigány fiatalok érettségit szerezhetnek./totfw/y István, az oktatási tárca osztályvezetője kö­vetendő példának nevezte az is­kolában elkezdett munkát. Már csak azért is, mert - ahogy Csil­léi Béla fogalmazott - olyan okta­tási intézménynek van jövője, ahol csak úgy különböztetnek meg, hogy ki tanul jól és ki kevés­bé. Az utóbbiaknak azonban se­gíteni igyekeznek. Szeptember­ben kétszázötven diák ült padba a Roma esély Szakiskolában és Gimnáziumban- Nagy örömmel tölt el, hogy eljöhettem ebbe az iskolába. Di­cséretre méltó kezdeményezés­nek tartom, hogy szemléletet ad­nak át az itt tanító pedagógusok. Testvéri érzést próbálnak kialakí­tani a cigány és nem cigány diá­kok között. Életvidám, mosoly­gós, tudásvágyó arcokkal térek haza. Világbanki jelentés Szomorú életkilátások Egy most megszülető roma gyermekre tíz-tizenöt évvel rö- videbb élet vár, mint egy nem cigány kisfiúra vagy kislányra - derül ki a magyarországi cigá­nyok egészségi állapotát vizs­gáló világbanki jelentésből. Az Országos Cigány Önkormány­zat Világunk című lapjában közzétett adatok szerint a ha­zai cigányságnál aggasztóan magas a születés utáni halan­dóság. Ezer roma csecsemő­ből 21 meghal féléves kora előtt. Ez közel duplája az or­szágos átlagnak. A cigányság életesélyeit jelentősen rontják a lakókörülmények is. Még mindig sokan (a romák 14 szá­zaléka) élnek telepi körülmé­nyek között. Ezeken a telepe­ken legtöbbször hiányzik a csatorna, de. gyakran az áram­szolgáltatás is. Az elégtelen higiénés körülmények miatt a romák között gyakoribbak a vérhas, a hepatitis-A és -B vírus okozta megbetegedések. Jelen­tős probléma az alultápláltság, a hiányos yagy egyoldalú táp­lálkozás. Ugyanakkor a cigá­nyoknál gyakoribb az alkohol - és a nikotinfüggőség. Mindenekelőtt politikai döntés, akarat kell ahhoz, hogy megoldód­jon a kisebbségek, így a cigányság parlamenti képviselete - véli a szol­noki Kisebbségi Jogvédő Iroda ve­zetője. Dr. Pálfi Miklós szerint a politikai elit nem akar másokkal osztozkodni a hatalmon. Dr. Pálfi Miklós egy tanulmány­ban foglalta össze azokat az oko­kat, amelyek gátolják a kétkama­rás parlament létrehozását, így a kisebbségek politikai képvisele­tének megoldását. A jogvédő iroda vezetője úgy látja. Magyar- országon a kétkamarás parla­mentnek történelme van. A visz- szaállítására tett kezdeményezé­sek bukása a „hatalom megszer­zésének és birtoklásának kisajá­títása a mindenkori politikai elit részéről, a parlamenti és azon kí­vüli pártok elutasítására, a nem­zeti és etnikai kisebbségek tör­vényhozói hatalomba kerülésé­től, a parlament elcigányosodá­sától való félelemre” vezethető vissza. Amíg nem kapnak szerepet a kisebbségek a törvényhozásban, addig fejleszteni, intézményesíte­ni kell a kisebbségi önkormány­zatiságot. Minél nagyobb szám­ban kell képviselőket jutatni a megyei és települési önkormány­zatokba. Fontos a parlamenti vá­lasztásokon való részvételt, még­hozzá úgy, mint más párt, ked­vezmények igénybevétele nélkül - fogalmazza meg Pálfi, aki sze­rint szükség volna a civil szerve­zetek ellenőrző szerepének erősí­tésére is. A kisebbségi törvény szabályozni igyekszik, hogy egy adott kisebbség, például a ci­gányság hogyan, miként vehet részt saját érdekeinek megjelení­tésében, érdekérvényesítésében. Ez pedig emlékeztet az 1920-ban megjelent numerus claususra, s így a kisebbségi törvény nem más, mint a modern numerus clausus - állítja dr. Pálfi Miklós. Országos és helyi vezetők is jelen voltak a tanévnyitón A Lungo Drom a rendszerváltozás sodrában Tanévnyitó a Roma Esély Szakiskolában és Gimnáziumban Nincsenek egyedül Nem vagyunk egyedül - mondhatta bátran Csilléi Béla igazgató a szol­noki Roma Esély Szakiskola és Gimnázium tanévnyitóján. A kétszáz­ötven diákot - akik szeptembertől érettségit is szerezhetnek az intéz­ményben - ugyanis az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), a Lun­go Drom, a megyeszékhely vezetői és az Oktatási Minisztérium szak­embere is köszöntötte. Egy hosszú út állomásai A Lungo Drommal sokszor, sokan foglalkoztak. A szervezet a önkor­mányzati választások idején is rendszeresen reflektorfénybe kerül. Mégis csak most készült el az első átfogó tanulmány a Lungo Drom helyéről és szerepéről. Bár az író, Barna Antal, a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola igazgatóhelyette­se szerényen csak egy diákdolgozatnak tarja munkáját. Tény, hogy szakdolgozatnak készült, ám nem elképzelhetetlen, hogy könyvben is megjelenik, hiszen az elbíráló professzor szerint alapos munka. A szer­zővel beszélgettünk.- A cigányságnak mennyire sike­rült beilleszkednie a magyar tár­sadalomba?- Nagyon szerencsés a Lungo Drom névválasztása, hiszen ma­gyarul Hosszú utat jelent. A ci­gányság pedig valóban hosszú utat tett meg. A történelem fo­lyamán mindig igyekeztek in­tegrálni a romákat. Ezeket a tö­rekvéseket akkor koronázta si­ker, amikor a cigányság sajátos tevékenysége kiegészítette a többségi társadalomban meglé­vő gazdasági folyamatokat. Sőt Mária Terézia idején még asszi­milációs törekvések is megfigyel­hetőek voltak. De a Kádár-rend­szerben sem létezett kisebbségi kérdés, a cigányság problémáit szociális gondként kezelték. A rendszerváltással az ipar meg­szűnt vagy átalakult, mely hátte­ret jelentett az alulképzett réte­geknek, így a gondok is szapo­rodtak.- Az évtized elején a cigányszer­vezetek száma is gyarapodott. Hát­rányt vagy előnyt jelent, hogy míg más hazai kisebbségek egy-két szervezetbe tömörülnek, a romák számtalan szervezet hoztak létre?- Az mindenképen jó, hogy a többségi társadalomhoz hasonló­an több szerveződés jött létre. Hi­szen figyelembe kell venni, hogy a cigányság kulturális szempont­ból is megosztott. Elég ha a beás "vagy a magyar oláh cigányokra gondolunk. Nagyobb gond, hogy a különböző érdekek mentén meglévő törésvonalak az elmúlt évtizedben csak élesedtek.- A számtalan cigány szervezet közül miért a Lungo Drom tudott kiemelkedni, megerősödni a leg­jobban?- Több fontos dolgot felismer­tek. Elsősorban a szövetség szük­ségességét. Azt, hogy a kisebbsé­gi önkormányzati választások megnyeréséhez valódi társakra van szükség. A Lungo Drom ezt követte már az első választásnál is. De arra is rájöttek, hogy nem elég általában politizálni. Napi kérdésekben is fel kell lépni. Az emberek ugyanis csak akkor áll­nak egy szervezet mögé, ha érzik annak munkáját. A Lungo Drom választási programja olyan, mint egy pártprogram. Még a fejeze­tek is úgy követik egymást. Ez nem véletlen, a társadalom ösz­szes problémája megtalálható a cigányságnál is.- A Lungo Drom eredményei­ben mennyire meghatározó az el­nök, Farkas Flórián?- A Lungo Drom demokrati­kus felépítésű szervezet. Sokban hasonlít a pártokhoz, hiszen itt is van kongresszus, elnökség, tit­kárság. Van azonban egy szűk kör, egy mag, ami szinte minde­nütt ott van. Az elnök pedig kü­lönösen meghatározó. Mindez természetes is, mert amikor meg­alakul egy szervezet, nem állnak sorban azok, akik megfelelően felkészültek, agilisak és átlátnák az egész folyamatot. Kell egy kör, aki ösztönzi a többeket, mozgatja a szervezetet.- A kisebbségek parlamenti kép­viselete hosszabb ideje várat ma­gára. Ön többször utalt a pártsze- rüségre. Szükség volna a párttá alakulásra?- Saját véleményem szerint, ha egy szervezet egyszer eldönti, mi a célja (a Lungo Drom eseté­ben az érdekvédelem), akkor ezt hosszú távon is követni kell. Az persze jó volna, ha a cigányság a parlamentben is tudná a hangját hallatni. De ha a Lungo Drom párttá alakul és bekerül az Or­szággyűlésbe, számos sérelem, ellentét alakulhatna. A mai par­lamenti politikában ugyanis vala­melyik oldalhoz besorolják a szervezett. Éppen ezért úgy lá­tom, a cigányság képviseletére a legjobb megoldást a kétkamarás parlament kínálná. Teleki Egy felhőtlen (roma)nap Közelebb hozni egymáshoz a ci­gányokat és a nem cigányokat - ez az elv vezérelte a jászapáti ro­manap szervezőit, a települési és a kisebbségi önkormányzatot, a CÉSZ-t, a Kisebbségi Jogvédő Irodát, valamint a városi könyv­tár és művelődési központot. A Jászság legkülönbözőbb telepü­léseiről összesereglettek előbb a focipályák mellett szurkolhattak, majd a színpadra lépő hagyo­mányőrző együtteseknek, roma versmondóknak tapsolhattak. Aki pedig az egész napos forga­tagban még nem fáradt el, az a hajnalig tartó cigánybálon rop­hatta a táncot.

Next

/
Thumbnails
Contents